Dunántúli Napló, 1982. február (39. évfolyam, 31-58. szám)
1982-02-14 / 44. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli flaplo XXXIX. évfolyam, 44. szám 1982. február 14., vasárnap Ara: 1,40 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja A tartalomból: A hét 3 kérdése (2. gidai) Vásár Szentlőrincen (3. oldal) Citerazenekarok területi beimtatója (3 oldal) oldal) Emberölés a Sportvölgyi utcában (4. Az ipari tevékenység segített a talpra állásban Nyereséges lett a hetvehelyi tsz Majd három év9 porosodott sáfárkodtak a támogatással rozsdásodott egy nagy teljesít- » A hetvehelyi termelőszövetkezet asztalosüzemében gyártott kisbútorok Erb János felvétele Szakszervezeti világkongresszus Egységes választ adni a kor alapvető kérdéseire ményű lengyel présgép a hetvehelyi Egyetértés Tsz-ben. Megvették, de üzembe állítására anyagi erejükből már nem futotta. Tavaly aztán félmillió forintos megyei támogatással új bútorüzemi géptermet építettek s decemberben megindulhatott végre a prés. Ez akkora lendületet vitt a gyártásba, hogy a félmilliót két hónap alatt kitermelték A megsegítés elérte célját, jól fogadták, s már eddig is kamatoztatták. A csekély , beruházás eredménye 20 százalékos kapacitásbővítés egy jövedelmező ágazatban. A tavalyi 12 millió forinttal szemben az idén már 15—16 millió forint árbevételt terveznek a karácodfai bútorüzemből. Az új prés kapacitása 20 milliós termelésre is elegendő, ha a többi öreg gépet is kicserélik. Ehhez keres segítőpartnert Het- vehely. Olyan erős tsz együttműködését, mely hajlandó tőkét fektetni a bútorgyártásba. Termékük új és korszerű, piaca biztos, hisz a nagy gyárak nem szívesen foglalkoznak gyermek- és ifjúsági bútorokkal. Nagy fantázia van a bútor széria- gyártásában, amelyet áprilisban kezdenek meg, érthető, ha a lippói Béke Őre Tsz máris jelezte érdeklődését kooperáció .iránt. A talpra állás és a továbblépés útját az ipari tevékenység bővítésében látják a hegyvidéki gyenge termőhelyi adottságú tsz vezetői, tagjai, akik tegnap tartották zárszámadási és tisztújító közgyűlésüket a hetvehelyi kultúrházban. A szántóföldi termelésük és az állattenyésztés csakúgy, mint 1980- ban, tavaly is veszteséges volt. Az állami támogatás — földjeik aranykorona-értéke 3,6 — ellenére deficittel zártak volna, ha nem bővítik ipari tevékenységüket. Az előző évi 1 milliós veszteségüket kigazdálkodtak, a termelési értéket 16 százalékkal növelték, s szerény, de kezdetnek mégis biztató 1,2 millió forint üzemi nyereséget értek el. Mindezt, mutatott ró beszámolójában Szabó József tsz-el- nök, a bútorgyártásnak, a fűrészüzem és a mélyépítő részleg, vagyis az ipari üzemeik jövedelmezőségének köszönhetik, amelyek hozták, sőt túl is teljesítették a tervezett ágazati nyereségüket. Az ipari tevékenység máris 70 százalékos arányú Hetvehe- lyen. Tegnap a tsz-tagok a nyereségrészesedésről mondtak le, amikor megszavazták az ipari tevékenységet bővítő ez évi fejlesztéseket, beruházásokat. Ebben az évben a korszerűtlen hetvehelyi fűrészüzemük rekonstrukcióját végzik el. Építőrészlegükkel bekapcsolódnak a szentlőrinci és a pécsi lakás- építkezésekbe. Legfőbb céljuk ebben az év-^ ben megszüntetni az alaptevékenység veszteségét és megduplázni az üzemi nyereséget. Ennek érdekében a melléküzemágak bővítése mellett „nyitnak" a háztáji felé is. Már eddig 50 bikaborjút helyeztek ki a tagokhoz, s most megkezdik az üszőkihelyezéseket is. Erről is döntött tegnap a közgyűlés, amely újabb öt év időtartamra titkos választással bizalmat szavazott a szövetkezet vállalkozó kedvű, és a nehéz körülmények közt is perspektívát adó vezetőségnek. — Rné A Az abaligeti kollektíva nem ért el nyereséget, mert aszály sújtotta a legelőket, a széna meg elázott. így a széna árbevételi terve „kiesett”, de eredménytelen évet zárt a marhatartás is. A juhászat pedig azért lett veszteséges, mert még min. dig nincs megfelelő szakember- állomány. Ez évtől nem tenyésztenek szarvasmarhát. Nagyobb hangsúlyt fektetnek a növény- termesztésre, több búzát, árpát vetettek és a búza hektáronkénti hozamát 32 mázsára tervezték. Csányoszión 1,6 millió a nyereség, kevesebb mint tavaly. Komoly gondott okozott a sok eső, a belvíz, majd az aszály és ezt megsínylette a kukorica, a napraforgó. Búzából az árbevételkiesés 3 millió forintos. Idén a növénytermesztést erősítik meg. A gödreiek nyeresége csaknem 9 millió forint, a tavalyi 5 millió volt. Az egy dolgozóra számított részesedés 43 700 forint. A kedvezőtlen adottságú tsz-ben elsősorban az erdőgazdálkodás és a növénytermelés hozta a legjobb eredményeket. A 45 mázsás hektáronkénti búzaállag 5 mázsával több mint a múlt évi. Kukoricából pedig 12 mázsával növelték az átlagot, 63 mázsa lett. Jó évet hagyott maga mögött a tehéntartás is, az egy tehénre jutó tejmennyiség 1980-ban 3465, 1981-ben már 4273 liter volt. Fejlesztik az ipari tevékenységet, hogy “az elvándorlást mérsékeljék. A hidasiak közgyűlésén Esze- nyi János elnök elmondta, hogy az 1980-as szanált év után 1981-ben a nagy és súlyos hiányt kigazdálkodták, a veszteségeket pedig saját forrósból rendezték. Bár mérleg szerint nincs nyereség, de a bevétel- többlet jelentős. A tavalyi termelési érték 40 millió, míg 1980-ban mindössze 26 millió forint volt. Idén a 42 milliót tűzték ki célul. Növelik a búzaterületet több mint 100 hektárral és az átlagot 40 mázsában állapították meg. Idén már 2 milliós nyereséggel számolnak. A kövágószőlősi tsz a fennállása alatt 1981-ben zárt először veszteséges esztendőt. Erről idén szó sem lehet, ezért a növénytermelést stabilizálják, főként kukoricából, búzából termesztenek többet. Az átlagok 42, illetve 63 mázsa. Megszüntetik a gazdaságtalan sertéstenyésztést és helyette a juhó- szatot fejlesztik. A magyarszéki tsz most már nem veszteséges, csupán alaphiányos, egyebek között azért, mert a hozzájuk csatolt mecsek- jánosi gazdaság lefékezte őket a fejlődésben. Például az átvett területek zöme szántatlan voIT Ezenkívül súlyos aszály pusztított a vegetációs időszakban. Mindezek ellenére jelentős eredmények is születtek. Szép a tejhozam, tehenenként 3760 liter, ami azért figyelemre méltó, mert magyartarka teheneket tartanak. Cél: a 4000 liter elérése. Idén intenzíven fejlesztik a juhászatot, a hús- szarvasmarhatartást és 350 tonna bárány-, valamint marhahúst adnak el. A háztájiban te- hén-bérhizlalási akciót indítanak. Üjmohácsi Dunavöigye Tsz. Nem volt problémamentes az elmúlt év a Mohácsi-szigeten gazdálkodó Dunavöigye Terme, lőszövetkezet számára, s hogy mégis a tervezettnél nagyobb nyereséggel zárhatták az esztendőt, abban döntő része volt az állattenyésztési ágazat eredményének, A csütörtökön Újmohácson és Sárháton, tegnap pedig Kölkeden megtartott rész- közgyűléseken Páikúti György elnök beszámolója szerint az 5483 hektáron 1278 taggal (ebből 638 nyugdíjas) gazdálkodó termelőszövetkezet 12 millió 501 ezer forint nyereséget ért el, ami közel 2 millióval több mint az 1980 évi volt. A növénytermesztésben a kukorica és a szója termesztése, míg az állat- tenyésztési ágazatban a vágómarha és -juh kibocsátása haladta meg a tervezettet. Cs. J. Szombaton a havannai kongresszusi palotában a küldöttek felszólalásával és a munkabizottságok ülésezésével folytatódott a X. szakszervezeti világ- kongresszus. A tanácskozás negyedik napján befejezte munkáját az úgynevezett orientációs okmányt előkészítő bizottság. A bizottságban elfogadott okmány elemzi a tőkésorszógokat sújtó munkanélküliség okait, meg- bélyegzi a fejlődő országoknak a nemzetközi monopóliumok által történő kizsákmányolását, s kitér a béke, a leszerelés és a nemzetközi enyhülés ügyére. A plenáris ülésen mintegy 30 küldött fejtette ki véleményét a béke megőrzéséről, a leszerelés előmozdításáról, a nemzetközi fegyverkezési verseny megBudapest felszabadulásának 37. évfordulója alkalmából szombaton koszorúzási ünnepséget tartottak a gellérthegyi felszabadulási emlékműnél. A magyar zászlóval és a nemzetközi munkásmozgalom vörös lobogójával díszített emlékmű talapzata előtt a fegyveres erők tagjai álltak dísz- órséget. A magyar és a szovjet himnusz hangjai után az emlékművön a tisztelet és a hála koszorúját elsőként Marót hy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a budapesti pártbizottság első titfékezéséröl, és a nemzetközi szakszervezeti mozgalom egységéről. A X. kongresszusi tanácskozás eddigi munkájának legfőbb jellegzetessége az, hogy az egybegyűlt szakszervezeti szövetségek igyekeznek egységes és közös választ adni a kor alapvető kérdéseire. Történtek ugyan próbálkozások arra, hogy a lengyelországi fejleményeket és Afganisztán helyzetét provokációs célokra használják fel, az ilyen kísérletek azonban visszhang nélkül maradtak. Romesh Chandra, a Békevilágtanács elnöke felszólalásában kiemelte, hogy a világ dolgozói és az őket képviselő szak- szervezetek számára ma nem lehet fontosabb feladót, mint a súlyos veszélyeknek kitett világbéke megmentése. kára és Somogyi Sándor, a budapesti pártbizottság titkára helyezte el. A fővárosi tanács nevében Szépvölgyi Zoltán tanácselnök, Bornemissza Sándor, a tanács pártbizottságának első titkára és Csehik Ferencné elnökhelyettes koszorúzott. A Szovjetunió magyarországi nagykövetsége nevében Valerij Muszatov ideiglenes ügyvivő, Anatolij Popov vezérőrnagy, katonai és légügyi attasé és Iván Zsukov nagykövetségi tanácsos; az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet déli hadseregcsoport katonai tanácsa részéről Nyikoláj Sev- kun altábornagy és Szagodat Nurmágámbetov altábornagy; a Budapest nevét viselő szovjet katonai egység parancsnoksága' nevében Valentyin Boriszkin ezredes és Vjacseszláv Zverjev alezredes helyezett el koszorút. A budapesti fegyveres erők és testületek nevében Farkas Mihály vezérőrnagy, helyőrség- parancsnok, Vincze Lukács rendőr-vezérőrnagy, Budapest főkapitánya és Kelemen Győző, a munkásőrség budapesti parancsnoka; a fővárosi társadalmi és tömegszervezetek képviseletében Bostai Károlyné, a Hazafias Népfront budapesti bizottságának vezető titkára, Mekis József, a Szakszervezetek budapesti Tanácsának elnöke, Tarcsi Gyula, a budapesti KISZ Bizottság első titkára és Kacsó Ferenc, a Magyar Honvédelmi Szövetség budapesti vezetőségének titkára; a főváros felszabadításában részt vett harcosok nevében Padányi Mihály és Csillik Gábor koszorúzott. Ezután a szovjet hősök tiszteletére elhelyezték az emlékmű talapzatán a megemlékezés virágait a főváros dolgozóinak és tanulóifjúságának képviselői. Az Internacionálé hangjaival ért véget a megemlékezés. Az érettségi mellé szokmunkásbizonyitványt is szereznek a végzős diákok a pécsi Széchenyi István Gimnázium és Szakközépiskolában, ahol jelenleg 640 nappali tagozatos hallgató végzi tanulmányait részint az általános, részint a szakmai képzésben. 72 általános gimnazistát, 60 autószerelőt, 36 postatávközlési technikust és 12 autóvillamossági szerelőt, vagyis összesen 180 első éves diákot kívánnak beiskolázni az 1982—83. tanévre. Képünk az egyik híradástechnikai osztály vezetékes átviteltechnikai laborgyakorlatán készült. Fotó: Proksza László Koszorúzási ünnepség a Gellérthegyen