Dunántúli Napló, 1982. február (39. évfolyam, 31-58. szám)

1982-02-13 / 43. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli nemin XXXIX. évfolyam, 43. szám 1982. február 13., szombat Ára: 1,80 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja A tartalomból: Tiz kérdés a belváros felújításáról (3. oldal) ♦ Iparirányítás - korszerűbben (7. oldal) Grafikai kiállítás nyílt a Széchenyi téri galériában, írásunk a 13. oldalon. Gazdaságpolitikai tanácskozás Pécsett Dr. Álló Miklós vitaindító beszámolóját tartja Erb János felvételei Eredményes ével zárt Baranya élelmiszer-gazdasága 1982-ben is a gabona- és húsprogram a lő feladat A mezőgazdaság és fagazdaság, az élelmiszeripar és ag­rárintézetek, intézmények, termelési rendszerek gaz­dasági, politikai vezetői tanácskoztak tegnap Pécsett a a BÉV Építők szálló nagytermében azon a gazdaságpolitikai aktíván, amelyet az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Baranya megyéi Tanács rendezett az agrárágazat 1981. évi fel­adatainak teljesítéséről és a megye élelmiszer-gazdasága előtt álló 1982. évi feladatokról. A tanácskozást dr. Földvári János, a megyei tanács álta­lános elnökhelyettese nyitotta meg, majd dr. Álló Miklós, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályvezetője tartott vitaindító előadást. Elöl­járóban rámutatott: az aszályos év ellenére a megye élelmi­szer-gazdasága összegészében teljesítette elmúlt évi felada­tait, s várakozáson felüli ered­ménnyel zárta az évet. A ter­melőszövetkezetek és állami gazdaságok 11,7 százalékkal növelték a termelési értéket, ami így elérte a 10,7 milliárd forintot. A várakozással ellen­tétben a nyereség sem csök­kent, sőt 22,4 százalékkal emel­kedett, ami 1,2 milliárdnak fe­lel meg. Minden állami gazda­ság nyereséggel zárt, a 61 tsz- böL öt tsz-ben keletkezett mér­leg- illetve alaphiány Ezek kö- , zül három tsz saját forrásból rendezi veszteségét, két ter­melőszövetkezetet, Magyarszéket és Diósviszlót szanálni kell. A MÉM országosan 20 tsz-t emelt ki átfogó rendezésre, köztük van a hidasi és a szentlászlói tsz is. A megye kiemelkedően szép eredménye tehát nagyfokú dif­ferenciálódást takar. JelIeijiző és erre felszólalásában dr. Dá- nyi Pál, a megyei pártbizottság titkára hívta fel a figyelmet, hogy a SZOT-zászlóval kitünte­tett sombereki Béke Őre Tsz nyeresége — 73 millió forint — több mint az abaligeti, a' kis- hajmási és a hetvehelyi tsz együttes termelési értéke. A nagyfokú differenciálódás csak részben függvénye az eltérő természetföldrajzi viszonyoknak. További elemzést kíván a dif­ferenciáltság egyéb okainak fel­tárása és azok mielőbbi meg­szüntetése vagy mérséklése. A megye csak úgy tudja teljesí­teni 1982. évi feladatait, ha a gyengébben gazdálkodó nagy­üzemek termelési színvonala is emelkedik. Ezek a feladatok döntően a megye gabonaprogramjával, s az ehhez szorosan kapcso­lódó húsprogrammal függenek össze. A megye mezőgazdasági szerkezete az adottságokhoz igazodva alakult ki. A növény- termelés 53 százalékot, az állat, tenyésztés 47 százalékot tesz ki a struktúrában. Az ipari tevé­kenység 15 százalék, egy év alatt — és ez örvendetes — 3 százalékkal emelkedett. Baranya szántóterülete 223 000 hektár, s ennek 65 szá­zalékán termelnek búzát, kuko­ricát, vagyis gabonaféléket Bú­zatermésben is nagy a szóró­dás, Csányoszrón 2,4, Lippón 6,5 tonnát termeltek hektáronként, a megyei átlag jobb lett az or­szágosnál. Kukoricából Abalige- ten 2,2 tonnát, Lippón és Szaj­kón 10 tonnát termeltek, a me­gyei átlag 6,4 tonna, új me­gyei rekord. Az idei évben nem­csak az egységnyi területről el­érhető hozamot, de a gabona területét is növelik a gazdasá­gok. Az ősz folyamán 9000 hek­tárral vetettek több búzát. Ku­koricánál az üzemi tervek 2000 hektáros területcsökkenést je­leznek, de számos lehetőség van rá, hogy ezt még időben korrigálják — részben a 12 000 hektár silókukorica rovására oly módon, hogy a gyepterülete­ket nagyobb mértékben bevon­ják a tömegtakarmány-bázis kialakításába. A megye állattenyésztési ter­vei is realizálódtak. A juh kivé­telével nőtt az állatlétszám. A tehénállomány a megye fenn­állása óta először haladta meg a 40 000 darabot, s az országos csökkenéssel ellentétben Bara­nyában még a kisüzemekben is nőtt. Dinamikusan fejlődött a húsbaromfi-termelés — az 1300 vagonra tervezett pécsi ba­romfifeldolgozóban tavaly 2000 vagon csirkét és más baromfit vágtak le, s 500 vagon ment a megyéből jugoszláv bérfeldol gozásra. Nőtt a tejtermelés és felvásárlás is, 1982-ben a tej­hozam fajlagos emelése és a tejelő állomány szinten tartása mellett a marhahús előállítását kívánják a gazdaságok, fokozni. A megyében 12 élelmiszeripari üzem működik, 9677 dolgozó­val. Termelésüket 5,2 százalék­kal növelték, termelési értékük 9,2 milliárd forint volt, nyere­ségük közel 600 millió. Árbevé­telük 26 százalékát, 3 milliárd forintot exportból értek el. A megye mezőgazdaságának 1982. évi terve feszített, de reá­lisan teljesíthető. A célul tűzött növekedési ütem 5—5,5 száza­lék, szemben az országos 4—4,5 százalékkal. Az őszi munkákat mindenütt időben elvégezték, a búza 84 százalékán megtörtént a műtrágyázás is. Jól megala­pozott évet kezdhet a mező­gazdaság. A tanácskozás vitájában fel­szólalt dl. Magyar Gábor me­(Folytatás a 2. oldalon.) Folytatta munkáját a szakszervezetek világkongresszusa Gáspár Sándor felszólalása A béke megőrzésének szük­ségességét hangsúlyozták a havannai kongresszusi palotá­ban ülésező X. szakszervezeti világkongresszus tanácskozásá­nak második napján. A csütör­töki plenáris ülésén felszólaló mintegy negyven küldött egyet­értett abban, hogy a világbéke megszilárdítása nélkül elképzel­hetetlen a társadalmi haladás, a dolgozók életkörülményeinek javítása. Karell FJollmann, a Csehszlo­vák Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom Központi Tanácsá­nak elnöke, elitélte az Egye­sült Államok által ösztönzött fegyverkezési hajszát, és meg­állapította, hogy a békéért ví­vott harc szükségességét mind­inkább átérzik a világ külön­böző földrészeinek népei. Nguyen Duc Thuan, a Viet­nami Szakszervezetek Szövet­sége végrehajtó bizottsága el­nökségének elnöke támogatá­sáról biztosította a Szovjetunió által a különböző fórumokon előterjesztett békejavaslatokat. Jósé Manuel Meneses, a Pa­namai Dolgozók Országos Szö­vetségének főtitkára, elítélte a fegyvAfezési hajszát. Jc-^f2ristobal Duran, a Do­minikai Köztársaság szakszer­vezeti mozgalmának vezetője hangsúlyozta, hogy ha az Egye­sült Államok megtámadná Ku­bát, Salvadort, Nicaraguát, vagy Grenadát, az Egyesült Ál­lamok a Playa Giron-ihoz ha­sonló, gyors vereséggel nézhet­ne szembe. A csütörtöki ülésen szólalt fel még Mexikó, Venezuela, Liba­non, Franciaország, Nigéria, Bulgária, Etiópia, Kambodzsa, Jamaica, a Fülöp-szigetek, Tö­rökország, Új-Zéland és Laosz szakszervezeti küldötte is. * A havannai kongresszusi pa­lotában folyó X. szakszervezeti világkongresszus harmadik nap­ján szólalt fel Gáspár Sándor, a Szakszervezetek Országos Ta­nácsának főtitkára, a magyar küldöttség vezetője. Beszédében a többi között megállapította: az imperialista hatalmak rendszerük megmen­tése érdekében az enyhülés megszüntetésére, a fegyverke­zési verseny fokozására töre­kednek. A tőkés rendszert súj­tó általános válságról szélsősé­ges szovjetellenességgel sze­A X. szakszervezeti világkongresszus Havannában. A képen elöl a magyar küldöttség tagjai. retnék elterelni a figyelmet. A Szovjetunió, a szocialista kö­zösség léte azonban ma már nem teszi lehetővé, hogy a tő­kés rendszer gondjainak-bajai- nak megszüntetésére a koráb­ban hosszú ideig szabadon al­kalmazott eszközöket vegye igénybe. Szakszervezeti kérdésekre férve a SZOT főtitkára rámuta­tott, hogy a fejlett tőkés orszá­gokban működő szakszerveze­tek már nem tudják teljes egé­szében betölteni a kor követel­te feladatokat. A munkásokat ma már nem elégíti ki, ha a szakszervezetek a munkaerő árának kialkudására korlátoz­zák tevékenységüket. Éppen ezért helytelen rövid távú, vagy csupán gazdasági követelésekre korlátozni a szak­szervezeti mozgalom figyelmét és tevékenységét. A szocializ­musban megváltozott a szak- szervezetek helye és szerepe. Feladataik és módszereik még nem alakultak ki teljes egészé­ben, bár a munkának már van­nak újszerű, markáns vonásai. A szakszervezetek története a szocializmusban útkeresési fo­lyamat, miként sok tekintetben maga a szocialista társadalmi rend is útkeresés, a szó tágabb, igazi értelmében. Az a kérdés állt és áll még részben ma is előttünk: milyen feladatokat miként oldjanak meg a szak­Az állami gazdaságok s a termelőszövetkezetek háttéripari kiállítása a nagy­aktíván szervezetek a munkáshatalom­ban. A szakszervezetek tevé­kenysége nem jelenthet válto­zatlanságot, megkövesedést. A szocialista fejlődés új követel­ményei a szakszervezeteket is szüntelen megújulásra készte­tik. A szónok ezt követően kije­lentette, hogy a szakszervezet ellenzékisége a kapitalizmus­ban szükségszerű. Az ellenzé­kiség azonban nem öncél, nem általános érvényű és örökké tartó. Ha megváltozik a ha­talom jellege, ha az szocialis­tává alakul, akkor a szakszer­vezet sem maradhat meg az öncélú ellenzékiség álláspont­ján, mert így szembefordulna saját osztályával, a hatalom birtokosával, a szocialista for­radalommal. A SZOT főtitkára szerint o megalapozott önmérséklet, a realitásokat számba vevő érdek- képviselet természetesen nem jelentheti azt, hogy a szakszer­vezetek a lehetségesnél keve­sebbet igényeljenek. Az önállót- lanság, a kritikátlanság, az en­gedékenység aláássa a szocia­lizmusban is a szakszervezetek tekintélyét és vonzerejét. A szakszervezeteknek védemök kell a munkásosztályt az állam bü­rokratikus kinövéseivel szemben. Ugyanakkor védeníök kell a munkásállamot is az ösztönös, irreális követelésekkel szamben. A SZOT főtitkára azt a vé­leményét hangoztatta, hogy a nemzetközi szakszervezeti moz­galom egysége nem szervezeti mozgalomként, hanem a mun­ka tartalmában fog megvaló­sulni. A politikai kötődések uqyanis a legtöbbször szembe­állítják, nem pedig közelítik a különböző tömörüléseket, s az elválasztó szervezeti hagyomá­nyok is mélyek Ilyen körülmé­nyek között ma az egység a gyakorlati tevékenység útján, akcióegységként tűzhető ki cé­lul. — Erőnk forrása céljaink igazságában és munkánk ösz- szehangoltságában rejlik. A jö­vőben is azt keressük, ami ösz- szeköt bennünket. Meggyőződé, sünk, hogy ha a nemzetközi szakszervezeti mozgalomban az összefogás eszméje győzedel­meskedik, akkor képesek leszünk megoldani sokrétű, bonyolult feladatainkat; megvan az aka­ratunk ahhoz, hogy emelt fő­vel, a siker reményében szolgál, hassuk a nemzetközi munkás­osztály ügyét — fejezte be fel­szólalását Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára, a X. világkong­resszus munkájában réstz vevő magyar küldöttség vezetője.

Next

/
Thumbnails
Contents