Dunántúli Napló, 1982. január (39. évfolyam, 1-30. szám)

1982-01-12 / 11. szám

1982. január 12., kedd Dunántúli napló 3 Támogatás #- struktúramódosítás — városellátás Épül a szörp- és fagylaltüzem új csarnoka Nagykozórfaan Több gabonát, tejet, húst termel a nagykő zári tsz Fejlesztésre fordítják a többletet Megduplázzák a szörpüzem termelését Új varrodát nyitnak Berkesden Üj típusú művezetőkre lesz szükség a jövőben Pécs város legnagyobb termelőszövetkezete a szörpjeiről országos hírű Zengő Gyöngye Termelő- szövetkezet. Tíz község ha­tárában gazdálkodik, 8000 hektáron, amiből a szántóföld 4900 hektár. Az 1974-ben, négy tsz-ből egyesült közös gazdaság­nak nagyon eltérőek a ter­mőhelyi adottságai. Mező- gazdasági termelésre a Nagykozár, Bogád, Romo- nya, valamint Berkesd, Ei­lend, Pereked, Szilágy vi­szonylag kedvezőbb. Gyengébbek a termőföl­dek Pécs-Vasason, és az inkább bányászatra, mint búzatermesztésre való hosszúhetényi, kisújbányai területen. Mikor még külön gazdálkodtak, Vasast és Hosszúhetényt is támo­gatta az állam, mivel a föld aranykorona értéke itt annyira alacsony. Az egyesülés után megszűnt a támogatás, mert az átlag aranykorona-érték 13 lett, a szántóföldé pedig 16,32. — Két évvel ezelőtt Pécsvá- raddal és Sellyével együtt mi is kérelmeztük a besorolást — mondja Bugár László, a szövet, kezet elnöke. Ha besorolnak, akkor a termelési adó 70 szá­zalékát visszatarthattuk volna fejlesztésre, így mindössze 30 százalékával rendelkezhetünk. A megyei tanács felterjesztett, de a MÉM csak Sellye kérel­mét hagyta jóvá, Most automa­tikusan bekerültünk az egyéb okból támogatottak közé, mivel földjeink aranykorona értéke nem éri el a 17-et. 3,2 millió forint többletkiadás Az új szabályozók „kemé­nyebbek” a tavalyinál, az elő­zetes kalkulációk szerint me­gyei szinten mintegy 70 milliót vonnak el a tsz-ektől. Tovább drágul a termelés, és ez alól nem kivétel a Zengő Gyöngye Termelőszövetkezet sem. Ener­giahordozókra — azonos fel- használás mellett — 1,1 mil­lióval költenek többet 1982-ben, mint tavaly. A közteher — fel­emelt SZTK-járulék — 800 000, a megnövekedett bankkamat ugyancsak 800 000 forint több­letkiadást jelentenek, a meg­emelt áraknál is félmilliós több­letet kell számolni, ugyanennyi­vel nőtt a kötelező tartalék is. Belép a tehergépkocsi-járulék, ami tavaly nem volt, a 20 teher­autó után 380 000 forint lesz. Mindez együtt 3,2 millió forint többletkiadóst jelent. Mindezt azonban kellően el­lensúlyozzák azok a bevétel- többletek, amelyekhez a Zengő Gyöngye Termelőszövetkezet a szabályozók adta lehetőséget megragadva hozzájuthat. Min­denekelőtt a gabonaprémium­ból akarnak profitálni. Ezért ősszel 1450 hektár búzát vetet­tek el, 380 hektárral többet a tervezettnél, a napraforgó és a borsó rovására. A kukoricate­rületet szinten tartva, a növény- termelés struktúráját a gabona javára alakították át. így 1982- ben 2500 tonnával több gabo­nát termesztenek, mint tavaly, és 1,5 millió forint gabonapré­miumra számíthatnak. 7,9 millió forint többletbevétel Ezen felül jár gabonaértéke: sítésnél a 20 százalékos ártá­mogatás, ami a kedvezőtlen termőhelyi adottságot van hi­vatva ellensúlyozni, ez 6,3 mil­lió forint plusz bevételt hoz a szövetkezetnek A vágómarha és a juh értékesítése után 7—7 százalék az ártámogatás, ami a közösön keresztül értékesített háztáji vágómarhák után is megjár. Vágómarhából 275 ton­nával, vágójuhból 60 tonnával állítanak elő többet. Tehát nem­csak a gabona-, de hústermelé­süket is növelik, összhangban a népgazdasági célokkal. A tej­termelésüket is fokozzák, hisz a városközelség, Pécs friss tejjel való ellátása ezt indokolja is. A tejtermelésük átlaga tehe­nenként 4350 liter, s ez évben is számítanak mintegy 10 szá­zalék tejprémiumra. Mindent egybevetve a szövetkezet összes többletbevétele 7,9 millió forint lesz, amiből a többletkiadások levonása után 3,2 millió forint marad tisztán. Kilenc százalékos termelésbővítés Ez az összeg jól jön majd a tsz ez évi fejlesztéséhez, mert a termelésüket az átlagosnál nagyobb ütemben, egy év alatt 9 százalékkal kívánják bővíteni. Ezen belül az alaptevékenysé­get 6 százalékkal, az ipari te­vékenységet pedig 10 százalék­kal. Befejezik a nagykozári szörpüzem tavaly megkezdett 32 millió forintos rekonstrukció­ját. Az üzemcsarnok már áll, a vizet bekötötték, csak a belső munkák vannak vissza. Az új nagy teljesítményű NDK töltő­gépsor beszerelés után, ez év harmadik negyedévében átad­ják a létesítményt. A rekonst­rukcióval megduplázódik a nagykozári szörpüzem teljesít­ménye, a jelenlegi 23 millióval szemben 1983-tól évi 45—46 millió forint értékű gyümölcs­szörpöt és fagylaltalapanyagot állítanak elő azonos létszám­mal, Pécs város, Baranya, So­mogy megye igényeihez igazod­va — a balatoni ellátás ko­moly piac —, a gyümölcsfagy­laltok javára módosítják a ter­mékszerkezetet. A korszerűsített szörpüzem az eddiginél is nagyobb szere­pet játszik majd Pécs ellátásá­ban. A Zengő Gyöngye Tsz megkezdte, s a jövőben tovább folytatja az NDK fagylaltkeve­rő gépek kihelyezését a pécsi vendéglátó egységekbe, cuk­rászdákba. Az üdítőital-ellátás­ba utcai szörpautomaták kihe­lyezésével kapcsolódnak be. Megkezdték a diabetikus és ka­lóriaszegény gyümölcsszörpök kifejlesztését. Ezek a készítmé­nyek a legközelebbi Pécsi Ipa­ri Vásáron mutatkoznak be. Megkezdik a gyümölcsvelőgyár­tást, amelyből 1983-ban 500 tonnát készítenek a cukrászüze­meknek és a háztartások ré­szére. Könnyűipari tevékenység Fejlesztik a könnyűipari tevé­kenységet is. A pécsszabolcsi varrodájuk termelése, amely 40 asszonynak ad munkát, az idén meghaladja a 12 millió forint értéket. Ez év második felétől a komlói Carbon Vállalatnak végeznek bérmunkát. Pécssza- bolcson védőkesztyűket, pony­vákat, védőruhákat, Vasason — az ottani varrodájukban — pi­lótaruhákat és női divatzekéket varrnak, az előzőt tőkés piacra, az utóbbit szovjet exportra. Ti­zennyolc embernek ad munkát a pécsszabolcsi lakatosipari rész­leg, amely a Mecseki Szénbá­nyáknak gyárt bányaszerkezeti elemeket, a komlói Carbon Vál­lalatnak bútorvasalásokat. Ezt a tevékenységet a tavalyi 5 mil­lióról idén 8 millió forintra bő­vítik. A Volánnal együttműköd­ve növelik a homokbányájuk termelését is, ahonnan az idén 3,3 milliós bevételre számítanak. Az elképzelések szerint Berkes­den egy új könnyűipari részle­get indítanak Carbön-koope- rációban, amely újabb 25—30 tsz-tagnak ad majd munkát. Háztáji és kisegítő gazdaságok A Zengő Gyöngye Termelő- szövetkezet nemcsak jelentős Újabb hazai gyártmánnyal bővült a gyermekek és a dié­tázók élelmezésére alkalmas termékek választéka. A pelyhe- sített készítményeket eddig ki­zárólag tőkés importból szerez­ték be, a múlt év végén azon­ban megkezdték az Egyesült Gyógyszer- és Tápszergyár kör­mendi gyáregységében 4 fajta ilyen termék gyártását. A Gratti néven forgalomba hozott ké­szítmények változatosan hasz­nálhatók fel, fogyaszthatok pe- helyként, tejjel, joghurttal, vagy mennyiségű árut ad a városnak (csak tejből évi 3 millió litert), nemcsak új munkahelyek léte­sítéséről gondoskodik, de más módon is jelen van a város és környéke életében. Integrálja, támogatja, segíti a háztáji gaz­dálkodást. Háztáji forgalmuk tavaly meghaladta a 26 millió forintot, vagyis az egyesülést követő években megduplázó­dott. A tsz-szel szerződésben lévő kistermelők tavaly 3700 vá­gósertést értékesítettek az ÁHV- nak. A Pécsi Áfésszel koope­rálva a tsz biztosít lucernát a pécsi és Pécs környéki nyúltartó szócsoportoknak. A mecseki bányászok joggal érzik magu­kénak a Zengő Gyöngye Tsz-t, hisz a szövetkezeti családok 50 százaléka vegyes, ami rendsze­rint azt jelenti, hogy a férj a bányában, vagy valamelyik pé­csi ipari üzemben, a feleség pedig a tsz-ben dolgozik. A családok 25 százaléka teljesen iparból él, és csak 25 százalé­ka mezőgazdasági foglalkozá­sú Az 1300 dolaozóból 100 az alkalmazott a többi tsz-tag, a tsz-nek 650 nyugdíjasa van. A bérszínvonal — 1982-re 43 000 forint a tervezett — a megyei átlagosnak felel meg. A vezetés legfőbb gondja az éves bérfejlesztés V. ötéves ter­vi ütemének a biztosítása A 4 százalékos bérfejlesztés, az új szabályozás szerint csak több­letadózással érhető el. Az évi 3 millión felül plusz félmillió forint adót kell fizetniük a szín­vonal tartásához, s ezt a több­letet is ki kell gazdálkodniuk. kefirrel keverve, s különféle tészták készítésére is alkalma­sak. Az almás, kakaós és szójás készítményeket gyermekeknek, a korpával készült — természe­tes növényi rostokban gazdag - pelyhet diétázóknak ajánlják a szakemberek. Az új termé­kekből — amelyek januártól már kaphatók a fővárosi és vi­déki nagyobb élelmiszerüzletek­ben — igény szerint szállít eb­ben az évben a kereskedelem­nek a körmendi gyár. A közelmúltban tartották Budapesten a művezetők első országos tapasztalatcsere ta­nácskozását. Közel 500 műve­zető érkezett az ország vala­mennyi tájáról, hogy megtár­gyalják problémáikat és a legsürgősebb tennivalókat, mert az új termelési normák számukra is új feladatokat je­lölnek ki. Bármennyire sajná­latos, de tény: a művezetők egy része nem felel meg a mai követelményeknek sem, nemhogy az elkövetkező idő­szak fokozottan koordinóltabb termelési igényeinek. Épp ezért az országos tanácsko­zás összehívása időszerű volt, ha nem késő. Két cintányér között a levegő A tanácskozás pécsi képvi­selői közül Kenderesi Bálint a Tégla- és Cserépipari Vál­lalat javító műhelyének veze­tője mondta: rendkívül örült, hogy ilyen országos fórumon hangozhattak el végre azok a problémák, amelyekkel a mű­vezetőnek naponta találkoz­nia kell, és ezekben sokszor úgy érzi, magára van hagyva. Ott is elhangzott, amit kollé­gáival egymás között tréfá­san mondogatni szoktak, hogy a művezető két cintá­nyér között a levegő. A felül­ről jövő utasítások és az alul­ról jövő elvárások közötti üt­közőpont. Kik a művezetők? „A mű­vezető a munkahely felelős vezetője, aki a hozzá beosz­tott szak-, betanított- és se­gédmunkások, valamint a ki­szolgáló személyzet munkáját közvetlenül irányítja, ellenőr­zi, és az egységéhez tartozó géppark és anyagok kezelé­sét biztosítja." Sok tehát a feladat, amit a művezetőtől elvárnak. Az előbbi meghatározás például magába foglalja, hogy a művezetőnek kell összhangot teremteni a rendelkezésre ál­ló anyagok, szerszámok, a munkahely képességei, lehe­tőségei között. A jó műveze­tőtől elvárják a szakma olyan mérvű ismeretét, amely ké­pessé teszi a legbonyolul­tabb szakmai feladatok el­végzésére, illetve átfogó irá­nyítására. Elvárják még, hogy magasfokú emberismereti ké­pességgel, politikai képzett­séggel rendelkezzen, hogy az általa irányított munkacso­port elfogadja vezetőjének. Biztosítania kell a munka pontos szervezését, progra­mozását, ehhez a megfelelő anyagellátást a zavartalan termelés érdekében. Köteles­sége megkeresni a legol­csóbb önköltségi termelésnek, a berendezések állagmeg­óvásának, az anyag és ener­gia ésszerű csökkentésének módját, és mindezek mellett nem feledkezhet meg az élő­munka célszerű felhasználá­sáról, a bérezési szabályok betartásáról, az ügyviteli munkáról. Elő kell segítenie az újítások bevezetését. Gon­doskodnia kell a balesetvé­delemről, szakmai továbbkép­zésről, az egyéni értékelésről, érdekvédelemről és felelős- ségrevonásról, tájékoztassa a dolgozókat és tájékoztassa a vezetőket. Felelős a leltárért, a munkahely rendjéért, tiszta­ságáért. Sok tennivalót jelent mind­ez, pedig ezek csak kiraga­dott példák a művezetők fel­adatait felsoroló lajstrom­ból. Ugyanakkor, ha megnéz­zük az egyes munkaterülete­ken tevékenykedő művezetők képességeit, meglehetősen heterogén összetételű réteget találunk. Van olyan műveze­tő, akinek képzettsége nem magasabb, mint azoké, aki­ket vezet, de akad főiskolai végzettségű is. A kettő között a legkülönbözőbb fokozatok találhatók gimnáziumi érett­ségitől szakközépiskolai vég­zettségig, meglehetősen vé­letlenszerű szóródásban, üzemgazdasági, vagy veze­tés-szervezési képzettséget vi­szont egyáltalán nem talá­lunk. Márpedig egyes munkate­rületeken a jövőben mindin­kább ilyen ismeretekkel ren­delkező művezetőkre lesz szükség. Ahol például félau­tomata, vagy automata gé­peket alkalmaznak, senki sem várja el a művezetőktől, hogy ők legyenek a legjobb elekt­rotechnikusok, hogy jobban értsenek a bonyolult szerke­zetek beállításához mint a műszerészek. Viszont elvárják tőlük, hogy a munkafolyama­tokat a legjobban hangolják össze, váratlan helyzetekben gyorsan felismerjék a tenni­valókat, mert a műszakban dolgozó emberek keresete nagy mértékben függ a mun­ka szervezettségétől. A műve­zetők ilyen irányú képzésé­ben tehát súlyos lemaradá­sokat kell sürgősen behozni. Azokon a munkaterülete­ken, ahol a magasabb szin­tű szakmai ismeretekre lenne szükség az irányításhoz, szin­tén van tennivaló. A helyzet ugyanis, hogy a legjobb szak­munkások átlagfizetése jóval magasabb, mint az őket irá­nyító művezetőké. Nem érde­ke tehát a szakmunkásnak, bármennyire rátermett lenne, hogy művezetői beosztást vál­laljon. Ebből sok esetben olyan helyzet alakul ki, hogy a művezető sokkal alacso­nyabb színvonalú szakmai tu­dással rendelkezik, mint az általa vezetett szakmunkás. A művezetők a termelési fo­lyamat azon láncszemei, amelyek az utasításokat az általuk irányított munkásgár­dával végrehajtják. Ebből adódik, hogy a vezetésük alatt állók elvárják, hogy kel­lő felvilágosítást kapjanak a legkülönbözőbb kérdésekben. Manapság és a jövőben egy­re inkább gyorsan és gyak­ran változnak a körülmé­nyek, amelyek ismételten al­kalmazkodásra késztetik a teljes vállalati szervezetet. Emiatt megnő a-dolgozók in­formáció igénye, amit jelen­tős részben a művezetőktől várnak. Ezzel szemben mi a való­ság? A mai — kétségtelenül elavult — vállalati struktúrá­ban a művezető a hosszú, fe­lülről induló információs lánc legalján van és sok esetben az információnak csak töre­déke jut el hozzá. Sajnálatos módon az is előfordul, hogy egyes vezetők az információk visszatartását helyzeti fölé­nyük megerősítésére, az alat­tuk levő szint méginkább függő helyzetbe tartására használják fel. Ne legyenek két cintányér között Pedig a termelés sikere múlhat a művezetők tájéko­zottságán. Például a félter­mékeket gyártó műhelyekben a művezetőnek ismernie kel­lene a végterméket, a vég­termékkel kapcsolatos infor­mációkat ahhoz, hogy meg­felelőképpen intézkedjék. Tudnia kellene, hogy mik az előző és a következő munka­fázis problémái, mert akkor tehetetlen bosszankodás he­lyett előre megtudja tervezni önként és nem utasításra a legaktuálisabb tennivalókat. A művezetők tapasztalat- csere tanácskozásán, az első ilyen országos fórumon el­hangzottak e problémák. Ha egyelőre nem is születtek lé­nyeges döntések, a gondokra való figyelemirányítással ta­lán rövidesen elérik, hogy a művezetők nem a két cintá­nyér közötti levegő lesznek, hanem jel képzett, kellő te­kintéllyel rendelkező vezetők. S. Zs. Rné Kaphatók a Gratti készítmények

Next

/
Thumbnails
Contents