Dunántúli Napló, 1982. január (39. évfolyam, 1-30. szám)

1982-01-11 / 10. szám

Két zsák kukoricahéj kell hozzá... Csuhé- bahák a Ságváriban Orsózó lány, Rőzsehordó, Anya pályással, Sepregető, Cimbalmos, Fűrészelők, Tiloló lány, Tutajos és még legalább 15-20 karcsú, lehelletkönnyű figura a zongora tetején - ku­koricahajból. Vagyis a kukorica­cső lehántott héjából, népies nevén: csuhából. A halvány- sárga kukoricacsuhé anyaga, látványa a negyvenes—ötvenes generációban alighanem feléb­reszt, megmozdít valami gyer­mekkori emléket. A nádi hege­dű, a fűzfa síp, a vesszőparipa édes testvérei a belőle készült játékok, babák. Ezek a bájos kis figurák pedig kétségtelen művészi igénnyel, tehetséggel is készültek; tudatos választás­sal ötvözve az ösztönös inven­ciókat. Mert nem fából, rongy­ból, háncsból, szalmából ké­szültek, hanem a csaknem el­felejtett csuhából. Aki készítette: Bozóné Sár­közi Márta bónyászasszony, bá­nyászfeleség. Az Uránváros egyik legelső házában él csa­ládjával. Férje villanyszerelő a bányában, két nagy fia van. Otthon dolgozik, most éppen csuhéval, és a második kiállí­tására készül. Hatalmas dió­barna szemeivel, mintha min­dig egy kicsit csodálkozva néz­ne a világba - és a kérdezőre. Hogy is kezdődött, honnan is ez a csuhé-gondolat? Várossomorján született, a pozsonyi járásban. Szülei há­roméves korában elhaltak, Po­zsonyban nevelkedett zeneta­nár nagyapjánál. A nagymamá­nak kézimunkaüzlete volt, ahol ilyen csuhébabákat is készí­tett és árusított. Erre emlékszik. Amikor Szlovákiából több száz­ezer magyart kiutasítottak (1946), ő Magyaróvárra került. Itt járt iskolába, és egy művész­tanár rajzszakkörébe. Rajzolt, festett, szobrászkodott. Sokan biztatták, de az élete másként alakult. Pécsett járt Lantos Fe­renc szakkörébe, azután most, hogy a gyerekek felnőttek, is­mét visszatért oda. Rajzol, fest és népi figurákat készít. A kör­nyező országok népművészeti boltjaiban a turisták nagy pén­zeket adnak hasonló ajándék­tárgyakért. Ö a mostaniakat - az utóbbi egy év alatt készül­teket — szeretné megtartani, hogy megmutassa: voltaképp mit is szeretne.- Néhány éve, vöröskeresztes aktívaként eszembe jutott: va­lamit ki kellene találni, hogy a csökkent munkaképességűek­nek, magányos öregeknek — akiknek volna kedve, tehetsége hozzá - valami munkát adjunk a kezébe. Akkor jutott eszem­be ez a csuhébaba-készités. Bedolgozóként bizonyára sokan sok szépet alkothatnának... Voltam a megyei művelődés­nél. Azt tanácsolták, szervezzek valahol egy ilyen szakkört. A Ságváriban vállalnák, de ott a színház, egyelőre nincs helyünk. Hát eddig jutottam. Nagyon szeretnék egy szakkört vezetni, hiszen 15—20-an bizonyosan akadnának, akiknek ehhez vol­na kedvük. S nem kell más hoz­zá, mint két zsák csuhé .. . Kiállítása ma, január 11-én délután nyílik a Ságvári Galé­riában. Szívből kívánjuk, sike­rüljön a terve. W. E. Kacsa uolt Ja iais bemutatás a Megint egy lehércápa! Kettéharapta a csónakot „Óriási cápa pusztít az USA partjainál" — közölték szenzá­cióként a világ hírügynökségei múlt év végén. A jelzőkkel sem fukarkodtak, s a világ eddig észlelt legnagyobb cápájának minősítették. Karácsonykor ugyanis ez a hatalmas raga­dozó az Egyesült Államok csendes-óceáni partján, San Francisco közelében kettéha­rapta a tengerparti figyelőszol­gálat csónakját és megölt egy férfit. A csónakból kiharapott darab alapján rekonstruálták a cápa száját és fogait is. Ebből a modellből a tengerbiológusok 21 láb hosszúra becsülik ezt a fehércápát, vagyis hat és fél­méteresre, s csaknem másfél tonna súlyúra. Állkapcsai között egy felnőtt férfi úgy bújhat át, hogy vállát még csak meg sem karcolják a borotvaéles cépa- fogak ... Milyen remek reklám lett vol­na egy ilyen eset 1975-ben Ste­ven Spielbergnek, az „Állkap­csok" című cápa-horrorfilm ren­dezőjének! A film persze ilyen reklám nélkül is óriási kassza­siker volt, a „Csillagok hábo- rújá”-ig ranglistavezető az USA- ban. Az „Állkapcsok" című filmnek volt azonban egy sa­játos hatása is: fellendítette az óceánbiológiai cápakutatást. Alig 10 évvel ezelőtt még mint­egy 250 cápafajt ismert a tu­domány, ma már 350-et, az alig 30 centiméteres ördögcápától a 20 méteresre is megnövő plank­tonevő érdes cápáig. Hosszú ideig a tudomány buta, agresz- szív, vérengző, kiszámíthatatlan zabólógépnek tekintette. Az utóbbi két évtized kutatásai szinte célzatosan arra irányul­tak, hogy mindezt megcáfolják. A tudomány állításaival szem­beállíthatok a hitelesen bizo­nyítható cápa-rémtettek: pél­dául a II. világháború idejéből a Cape San-Juan amerikai csa­patszállító hajó tragédiája a Csendes-óceánon: megtorpedó­zása után másfélezer ember ke­rült a vízbe, s a rájuk támadó cápafalka még a gumicsónak­ból is kirángatta a szerencsét­len katonákat, a mentésükre siető kereskedelmi hajó legény­ségének szeme láttára, akik kö­zül sokan beleőszültek ebbe a borzalmas látványba .. . A 350 cápafaj között van egy, amelyre még a cápabarát kuta­tók sem mondanak lekicsinylő szavakat; s ez éppen a fehér­cápa, a legendás emberevő. Ez a faj ugyanis semmitől sem fél, s ember méretű tárgyakat, élő­lényeket is bekebelez, öt— nyolc méteresre is megnő, s egy közepes méretű példánynak is legalább 200 kilopond erejű harapása van, s a hét—nyolc méteres fehér cápáé ennek többszöröse. Mindezt igen szemléletesen bizonyította most a San Francisco partjainál ga­rázdálkodó monstrum, s egyben utólag hitelesítette Jaws-t, a filmbeli fehércápát. Erről - vagyis a filmről — egyébként azt írta egyik napilapunk, hogy a magyar mozinézők is hama­rosan láthatják: a MOKÉP mü- sorosztályának tájékoztatója szerint azonban ezúttal nem cápáról, hanem hírlapi kacsáról van szó. Az is eléq csúnya állat­fajta ! D. I. Pálinkafőző a skanzenben A megye más községeiben is gazdagítják Somogy néprajzi gyűj­teményét. Legutóbb Mesztegnyőn nyilt meg egy bemutató, ahol — képünkön — a község írásos és tárgyi emlékeivel ismerkedhet­nek meg a látogatók. I A száműzött mikrofon Szuper­sztár premier Bécsben Az újszülöttnek minden új Alexander Goebel, a legdina­mikusabb Júdás Az operett fellegvárában győzött a rockopera Somogy megye jellegzetes népi építészeti emlékeinek megmentésére és szabadtéri gyűjteményben való bemutatá­sára 1972-ben készült el a ta­nulmányterv. A megvalósítás­hoz jó helyszínnek bizonyult a zselici dombok között meghú­zódó Szennán, Somogy egyet­len festett belsőjű református templomának közvetlen kör­nyéke. Az anyagi fedezetet a So­mogy megyei Tanács V. B. és Luise csak a fejét vakargatta A majmokat is kétségbe­esésbe kergeti a „világ játé­ka", a bűvös kocka. Nem való nekik. Ezt állapította meg egy angliai kutató- csoport egy kísérlet lezárása­ként. A tudósok azt feltételezték, hogy a kocka megoldásában a tudatalattinak, az ösz­tönnek nagy szerepe lehet. Ezt azzal próbálták alátá­masztani, hogy főleg a fia­talabb, gyermekkorban lévő bűvöskocka-forgatók tudják különösen gyorsan a Rubik- kocka kevert színekben tar- kálló oldalait az alapállásba tekerni. Az angliai kutatók három „iskolázott", köreikben műveltnek számító csimpánz­nak egy-egy bűvös kockát adtak. A majmokról csak annyit, hogy már évek óta egy teareklám sztárjai. A csimpánzok tehát megkapták a bűvös kockát, a tudósok A majmok és a bűvös kocka pedig figyelni kezdték, mi is fog történni. Annak ellenére, hogy a csimpánzok kiválóan kerék­pároznak, tudnak korcsolyáz­ni, és elegánsan teát tölteni, a kísérlet nem váltotta be a reményeket, egyértelműen megbukott. Bár az elején a majmok kitűnően szórakoz­tak a többszínű kockákkal, később azonban egyre ide­gesebbek, türelmetlenebbek lettek. Először a legidősebb csimpánz, az ötéves Luise adta fel: több sikertelen teker- getés után a fejét vakargat­ve letette a bűvös játékszert, és többé nem nézett ró. Ke­vésbé értelmesen viselkedett ezzel szemben a négyéves Jill. Ö ugyanis egyszerűen megpróbálta megenni a tarka kockát. Végül a kétéves csimpánzhölgy, Charlotte na­gyon is ember módjára cse­lekedett: alkotó részeire szedte szét a bűvös kockát. És mivel a kockával való já­ték közben a csimpánzok egyre jobban felizgatták ma­gukat, a kísérletet azonnal leállították. Reil József az Országos Műemléki Felügye­lőség biztosította. Az építési munkák 1973-ban kezdődtek a református templom műemlé­ki helyreállításával, és 1978 őszén már látogatókat foga­dott a szabadtéri múzeum. Er­re az időre elkészültek a templom helyreállításával, hi­dak, utak, kerítések épültek, alagcsövezték és feltöltötték a területet, s az első telken fel­épült a rinyakovácsi lakóház a szennai pajtával. Ugyancsak ettől az időtől látogatható az Árpád u. 37. szám alatt, ere­deti helyén felújított népi lakó­ház is. Az épületek kiválasztását és áttelepítését hosszú távú terv szerint végzik. Jelenleg az I. ütem munkálatai folynak, ennek megvalósítása előrelát­hatóan 1985-ig tart. Ebben az időszakban a rinyakovácsi, kisbajomi, csökölyi, valamint ez 1981 októberében megnyílt nagykorpádi ház telkét épí­tik be a még hiányzó gazda­sági épületekkel. Szennán tá­rolják már a csurgó-alsoki pá­linkafőző kunyhó, a csurgó- nagymartoni hidas, a nagy- atád-bodvicai istálló és a sur- di tyúkól faanyagát is. A temp­lom mögötti domboldalon egy szőlőhegyi részlet kialakításá­nak munkáit kezdték meg az első Zselickisfaludról származó présház felépítésével. 1982-ben tervezik a nagyberki szalacs- kahegyi uradalmi présház, va­lamint a már megvásárolt al- sósegesdi présház felépítését. Ehhez az építési ütemhez tar­tozik még a templom körül egy sirjeles temetőrészlet kialakí­tása Is. Tovább gazdagodik a szennai falumúzeum Az első srác fekete csokor­nyakkendőben és fekete fe- renejóskában jön, ez utóbbi pedig már Bécsben sem egy Habsburg-császárt, hanem ódon kabátot jelent. Hitvese — vagy szeretője, ezt ott sem lehet egészen pontosan tud­ni —, hosszú, meggyszínű esté­lyiben, továbbá dühítően drá­ga hermelin bundában fodroz végig a Lehár-gassen. Ennyit az elegáns népekről. Ám Le­hár Ferenc némileg meghök- kenne, ha épp az operett fellegvárában, a Theater an der Wienben látná a nézőtér siheder, pulóveres egyetemis­táit, smirglivel és műgonddal koptatott nadrágban. Jön tehát a sok bécsi ember, a Szuper­sztár premierre, deres téli ut­cákon, mert ez mégiscsak szín­háztörténeti esemény. Hozzá kissé magyar levegővel. A fo­lyosókon Házi Erzsébet, Almás- sy Ilona, llosfalvy Róbert ké­pei, a színlapon a produkció nyolc magyar résztvevőjét szá­molom meg, a ruhatárhoz lép Tolnay Klári a lányával. A pulóver- és csokornyakken- dő-tulajdonosok egyaránt el­némulnak, amikor megszólal Lloyd Webber nyitánya. Kicsit ugyan fémesebb hangzással, mint más városok Szupersztár- előadásán, de a rockzene szu­perműve a bécsieket is fél perc alatt megdöbbenti és lélekben bevonja a játékba. Függöny fel! — Betódul a háttérből a szereplőtömeg, némán el­árasztja a színpadot, aztán villanásnyi idő alatt — minden­ki leül. Kivéve egy fehér inges és egy fekete ruhás alakot, ők kimagaslónak és egymással szembefordulnak. Helmut Bau­mann rendező és koreográfus ezzel az egyetlen képpel meg­adja a dráma alaphangját: két versenytárs tömeghipnotizőr és a befolyásolható embertömeg háromszögének fogja fel a keresztre feszítés bibliai alap­történetét. A kivételesen nagy kifejező ere­jű, sodró tempójú előadásban akadnak persze furcsa hangok, meg aztán ismert fogások is. Júdás öngyilkosságához pél­dául a zeneszerző partitúrájá­ban csak mértéktartóan, egy­szer peng nagyot a gitár húrja, Bécsben viszont túlpengetik, ötször-hatszor. De ezt is ellen­súlyozza Szőke Erzsébetnek a rockban is szívszorító cseílójá- téka. Aztán itt is igaz, hogy az újszülöttnek minden új. A ren­dező, Helmut Baumann lepe­dővel takart, azt feszegető alakjait élveztem már Pál Ist­ván rendezésében, a Caligula helytartójában, és utána Ba- gossy László Antigonéjában. Bécsben a megfeszített Krisztus nem megy a mennybe, mint Londonban, Párizsban láttam, de három éve Athénban sem ment fel. Szóval, ha a bécsi néző kevés ilyet látott, akkor ő is újszülött, akinek minden új és aki ómul. Mi tehát a mostani bécsi Szupersztár bemutató egyedi vonása? — Ebben a rockope­rában lényegében a hatalom természetrajzát bontotta ki a rendező a muzsikából, feszes zenedrámává. ■ Egyedi értéke még Alexander Goebel Júdás- alakítása: a hatalmat védő, azzal mégis visszaélő közéleti ember tragédiája. Európa ösz- szes Szupersztár előadásának ő a legdinamikusabb Júdása. Igen fontos: száműzték a mik­rofont. Itt énekesek vannak, akik nem nyelik le az erőlkö­déstől a mikrofonjukat, hanem saját hangjukkal éneklik be a színházat. Az operett fellegvárában győzött a rockopera: 17 percig dübörgött a nézőtér a deres bé­csi estén . .. Földessy Dénes

Next

/
Thumbnails
Contents