Dunántúli Napló, 1982. január (39. évfolyam, 1-30. szám)

1982-01-09 / 8. szám

1982. január 9., szombat Dunántúli napló 13 Tanácsülés a Hegyhát „központjában** Nagyközség Mágocs Ma este Teljes hold- fogyatkozás 1982. január 9-én, este érde­kes természeti jelenségnek le­hetnek szemtanúi a világon mindazok, akik a Föld olyan helyén laknak, ahol a Hold a látóhatár fölött tartózkodik, s ahol derült az égbolt. Teljes holdfogyatkozást láthatunk a fenti napon Magyarországon is. Érdemes egy ilyen nem túl gya­kori jelenség kapcsán röviden elgondolkodnunk azon, mi is okozza e fogyatkozást, (s amiről ritkán esik szó), milyen kultúr­történeti vonatkozásai vannak a fogyatkozásoknak. A Föld a Nap körül elliptikus pályán mozog, egy év alatt téve meg egy keringést.- A Föld- Hold rendszer (mint két testvér, hiszen a Hold nem túl sokkal kisebb bolygónknál, mintegy harmadakkora az átmérője) közös tömegközéppontja körül emellett szüntelenül ,,keringő­zik". Ennek a „keringőzésnek" a pályasíkja nem esik egybe a Föld Nap körüli keringésé­nek a síkjávál, azzal kb. 7°-os szöget zár be. Ha a Hold teli­hold idején — vagyis amikor a Nap, Föld és a Hold egy egye­nes mentén helyezkedik el — a Föld pályasíkjának a közelé­ben tartózkodik, belekerül bolygónk árnyékkúpjába. Mint minden átlátszatlan testnek, Földünknek is van árnyéka, amely a sötét teljes árnyékból és a világosabb félárnyékból áll. A teljes árnyékba elvileg semmi fény nem jut, bolygónk teste itt teljesen árnyékolja a napfényt, a félárnyékba már jut fény, de kevesebb, mint az ár­nyékolatlan területre. Január 9-én a Hold először a félárnyékba' kerül bele 18 óra 15 perckor. Ezt aliq lehet észrevenni, csupán a Hold fénye gyengül egy picit, mintha na­gyon vékony fátyolfelhő takar­ná. A teljes árnyékba lépés 20 óra 17 perckor kezdődik. Ez­után egyre nagyobb darabot „harap ki" az árnyék a hold­korongból, mígnem az egész korong elmerül benne 20 óra 56 perckor. A Föld méretéből és a Föld—Hold távolságából ki lehet számítani, hogy ez árnyékkúp átmérője a Hold tá­volságában nagyobb a Hold átmérőjénél. Az embereket régóta foglal­koztatják a fogyatkozások. Fé­lelmet keltett bennük az, hogy a Höld, illetve a Nap időnként eltűnik. A Hold és a Nap (a két legfényesebb égitest) a legtöbb nép számára isteni eredetű volt, nem lehetetlen, hogy a Szentháromság őse a Hold, Nap és az elnyelő har­madik hármassága volt. Egyes népek sok évszázados megfigye­léseik felhasználásával meg­próbálták előre jelezni a fo­gyatkozások bekövetkezését. Erre a célra épült az anqliai Stonehenge neolit kőépítménye is. Nem árt megjegyezni, hogy a történészeket egy-egy évszám meghatározásában gyakran se­gítik a réqi fogyatkozásokról szóló feljegyzések. Gombos Gábor, a TIT Csillagászati és Űrkutatási szakosztály tagja A több mint hét évszázados múltra visszatekintő Mágocs, a Hegyhát „központja” eddigi története során volt mezőváros, járási székhely. A gazdag múl­tú hegyháti falu történetének új lapjait írja ez év januárjá­tól. Ugyanis Baranya megye Tanácsának határozata értel­mében 1982-től Mágocs a nagyközségek sorába lépett. Tegnap délután ebből az al­kalomból tartottak tanácsülést, amelyet Sziveri Kálmánná ta­nácselnök nyitott meg. A ven­dégek között volt dr. Földvári János is, Baranya megye Taná­csának általános elnökhelyette­se. Az elnökasszony — miután a tanács elfogadta a napiren­deket — elsőként a végrehajtó bizottság beszámolóját terjesz­tette a tanács elé, amely az 1981-es esztendő munkáját ér­Grapus - ez a neve annak a francia grafikuscsoportnak, melynek kiállítását tegnap nyi­tották meg a Pécsi Galériában. A megnyitó rendhagyó volt, az ilyenkor szokásos méltató sza­vak helyett a Mecsek Fúvós­ötös játszott francia szerzők műveiből. Legalább ennyire rendhagyók — de korántsem érthetetlenek vagy élvezhetet­lenek - a csoport alkotóinak (Bachollet, Bemard, Jordan, Paris-Cavel) kiállított müvei: plakátok, plakátújságok, meg­hívók, levélfejek és más rek­lámgrafikai anyagok. „Mi nem rajzolók, hanem al­kotók vagyunk" — mondják ma­gukról, de hozzáteszik: „...ez nem jelenti egyben azt, hogy saját elképzeléseinket megren­delőink fölé helyeznénk." Ez a magatartás — bárki meggyő­tékelte; részletesen kitérve ar­ra, mit tett Mágocs a nagyköz­ségi rang elérése érdekében. A továbbiakban Kárpáti Már­ton, a Hazafias Népfront köz­ségi bizottságának elnöke adott áttekintést Mágocs közel nyolc­száz éves múltjáról, fejlődésé­ről, majd a tanácsülésnek ja­vasolta, hogy a választott tes­tület tagjait, ígys a végrehajtó bizottságot, az elnököt és he­lyettesét, a végrehajtó bizottság titkárát, valamint a tanácsi bi­ződhet róla — rendkívül ötlet­gazdag, izgalmas és eleven reklámgrafikát eredményez. Pontosabban: szolgál eszméket, gondolatokat, mozgalmakat; ügyeket, elképzeléseket népsze­rűsít. Csakis olyasmit, ami nem kereskedelmi célú, ugyanis a csoport tagjai kizárólag kultu­rális és politikai plakátokat készítenek. Figyelmünkbe ajánl­ják például a Pompidu sza­badidőközpontot, a L’Humani- tét, a népi segélymozgalmat, tiiakoznak egy patinás kisváro­si egyetem megszüntetése vagy a nyugat-európai túlzott integ­ráció ellen. , A pécsi rendezők kedves fi­gyelmessége, hogy a francia plakátszövegek mellé a ma­gyar szöveget is mellékelik ott, ahol ez szükséges. V. J. zottságok vezetőit és tagjait eiősítse meg funkciójában. A tanács a javaslatot elfogadta. Ezt követően dr. Földvári Já­nos kért szót és bejelentette, hogy Mágocs községet a me­gyei tanács legutóbbi ülésén nagyközségi rangra emelte. Hozzászólásának befejezése­ként átadta azt a dokumentu­mot, amely a határozatot rög­zíti: Mágocs 1982-től nagy­község. Az oklevelet Sziveri Kál- mánné tanácselnök vette át. Minden bizonnyal a mohácsi Bartók Béla Művelődési Köz­pont munkatársainak is eszébe jutott az a Naszreddin (lodzsá­tól eredő és szállóigévé lett mondat, miszerint: „Ha a hegy nem jön Mohamedhez, akkor Mohamed megy a hegy­hez", amikor elhatározták: ne utazzanak a mohácsi képzőmű­vészétét kedvelők Pécsre, meg­nézni az ottani képtárakat, ha­nem elhozzák a megyeszékhely képzőművészeti kincseit a Duna partjára. Helyben teszik lehe­tővé a mohácsiaknak azon al­kotások megtekintését, amelye­ket Pécsre utazva legfeljebb napokon át kereshetnének fel a múzeumokban, képtárakban, ha egyáltalán azok ott ki vol­nának állítva. így láthatták az Munkaértekezlet Pénteken Méhes Lajos ipari miniszter vezetésével a minisz­térium mintegy 500 dolgozója munkaértekezletet tartott, ame­lyen többek között elhangzott, hogy az új intézmény a gya­korlatban igazolta létjogosult­ságát, meggyorsította, illetve hatékonyabbá tette a döntés- előkészítési folyamatokat, a vállalati szervezetfejlesztést, valamint a racionálisabb anyag- és energiagazdálkodást. Az idei feladatokról szólva kiemelték, hogy az ország 1982-ben a minisztériumtól is többet vár, mint az elmúlt esz­tendőben. Egyebek közt az egységes iparpolitikai koncep­ció kidolgozását, a tervezési és a gazdaságszervező munka to­vábbfejlesztését, a minisztérium belső információs rendszerének tökéletesítését, valamint a ká­derpolitikai koncepció kimun­kálását. elmúlt hónapokban a baranyai kisváros érdeklődői a Vasarely múzeum hely hiányában Pé­csett raktáron levő képeit, a Pécsi Grafikai Műhely alkotá­sait, és tekinthetik meg most a Modern Magyar Képtár kin­cseiből tegnap megnyílt tárla­tot. A hónap végéig nyitva tartó kiállításon a látogatók megte­kinthetik Berény Róbert, Czi- gány Dezső, Csók István, Egry József, Gábor Jenő, Gulácsy Lajos, Kassák Lajos, Márffy Ödön, Nagy István, Paizs Gó­béi Pál, Rippl-Rónai József és Veszelky Béla festményeit, va­lamint Ferericzy Béni, Med- gyessy Ferenc és Pátzay Pál kisplasztikáit. G rapus-plakátok a Pécsi Galériában A Modern Magyar Képtár kincsei Mohácson Az Egyesített Egészségügyi Intézmények tájékoztatója Járóbeteg-ellátás január 8-tól Pécsett FELNŐTT JÁRÓBETEGEK ELLÁTÁSA 1932. január 4-től a körzeti orvosi ellátásban, rendelési időkben hétfő­től péntekig változás nincs. Szintén változatlan a város öt pontján (Kor­vin O. utcai körzeti rendelő, Mun­kácsy M. utcai rendelőintézet, Krisz­tina téri körzeti rendelő, dr. Veress E. utcai rendelőintézet, Rókus utcai körzeti rendelő) a 17-19 óráig mű­ködő összevont körzeti rendelés. Szombaton és munkaszüneti napo­kon nappal 7—19 óráig és minden éjszaka 19-07 óráig központi felnőtt körzeti orvosi ügyeleti szolgálat áll rendelkezésre a sürgős ellátást igénylő betegek részére a Munkácsy M. utcai rendelőintézetben, mely a földszinti bejáraton keresztül érhető el. (Munkácsy M. u. 19. Tel.: 12-812). Három orvos teljesít szolgálatot, egy orvos mindig az ügyeletén tartózko­dik a jelentkező betegek ellátására, kettő pedig hívásra a fekvő betege­ket látja el. Kérjük a lakosságot, hogy az ügye­leti szolgálatot csak indokolt esetben vegyék igénybe, mert indokolatlan hívások esetén a sürgős orvosi ellá­tásra szoruló beteg csak késedelme­sen jut kezeléshez. Arra is kérjük a lakosságot, hogy panasz esetén a körzeti orvosi ügyeletünket keresse fel, illetve hívja, ne a fekvőbeteg- intézetek ambulanciáit. A vizsgálat alapján az ügyeletes orvos eldönti, hogy a betegnek fekvöbetegintézeti kezelésre van-e szüksége és intéz­kedik beutalásáról. Szakrendeléseinken hétfőtől pén­tekig növeltük a rendelési időt, hogy a betegeknek munkaidőn kívül is megfelelő szakellátást nyújthassunk. A Munkácsy M. utcai és a dr. Ve­ress E. utcai rendelőintézetben a röntgen, laboratórium, sebészet, sze­mészet, fül-, orr-, gégészet, nőgyó­gyászat, elektrotherápia 7—19 óráig, a fogászat 7—20 óráig, az ideggyó­gyászat, rheumatológia, urológia,, tü­dőgondozó, kedden és csütörtökön az onkológia 7—18 óráig fogadja a be­tegeket. A terhestanácsadások ed­digi rendje változatlan. A felnőtt ideggondozó intézet 7—17 óráig mű­ködik. A Fekete Gy. téri rendelőin­tézetben minden szakrendelés csak egy műszakos, de a Lánc utcai ren­delőintézet felépülte után itt is este 6, illetve 7 óráig fogadják majd a betegeket szakrendeléseink. Szom­bati napokon csak a Munkácsy M. utcai rendelőintézetben működnek szakrendeléseink 7—13 óráig. Az urológiai szakrendelés az Uro­lógiai Klinika ambulanciáján. Ortho- paediai szakrendelésünkön szombati napon rendelés nincs, de a sürgős ellátást igénylő eseteket a sebészet fogadja. Szombaton 13 órától és munkaszüneti napon 7-20-ig, vala­mint éjszaka (20 órától reggel 7 óráig) a Munkácsy M. utcai rende- leöintézetben fogászati ügyeleti szol­gálat működik. GYERMEKELLÁTÁS 1982. január 4-töl a körzeti gyer­mekorvosi ellátásban, rendelési idő­ben hétfőtől péntekig változás nincs. Hétköznap, hétfőtől péntekig 17 órá­tól másnap reggel 07 óráig, vala­mint a hét végén (szombaton, va­sárnap) szombat reggel 7 órától hét­főn reggel 7 óráig központi városi gyermekorvosi ügyeleti szolgálat áll rendelkezésre a sürgős ellátást igénylő gyermekbetegek részére a POTE Gyermekklinika ambulanciáján (Pécs, József Attila u. 11. Tel.: 10-144). A gyermek-polyklinikai szak- rendeléseinken a hét öt napján hét­főtől péntekig az eddigi rendelési helyeken, a munkaidő megnyújtásá­val biztosítjuk a gyermekek zavarta­lan ellátását. Szombaton a szemészeti, valamint a 6 évnél idősebb, sebészeti ellá­tást igénylő gyermekek számára a Munkácsy M. utcai rendelőintézet felnőtt szakrendelésein 7—13 óráig biztosítjuk az ellátást^ A 0—6 éves sebészeti betegek részére szombaton is a- POTE Gyermekklinikáján 7.30- 13 óráig biztosítjuk a szakellátást. A Gyermekideggondozó hétfőtől pénte­kig 7—16 óráig, szombaton 8—12 óráig fogadja a betegeket a Munkácsy M. utcai rendelőintézetben. BÖLCSÖDÉI ELLÁTÁS Az ötnapos munkahét bevezetésé­vel intézményünk által üzemeltetett ^ölcsődék reggel 6 órától este 19 óráig lesznek nyitva. Az egyes böl­csődék igénybevételének tartamát a bölcsődék egyénileg beszélik meg a szülőkkel. Azon szülők bölcsődéskorú gyermekeinek elhelyezésére, akik szombati napokon is dolgoznak, az 5. sz. Hajnóczy utcai bölcsődét je­löltük ki, szombaton 6—14 óráig tartó nyitvatartással. loposztalatunk szerint körzeti ren­delőink, rendelőintézeteink délelőtt zsúfoltak, a délutáni rendelések ki­használatlanok. Kérjük a lakosságot, elsősorban az idős, sürgős ellátást nem igénylő, illetve munka mellett szakellátást igénylő betegeket, hogy . a délutáni rendeléseinket keressék fel, ahol rö­vid várakozás után ellátást kaphat­nak, s ezzel a délelőtti zsúfoltság, a hosszú várakozás is csökkenhet. FILMJEGYZET A macska rejtélyes halála Kriminek álcázott olasz szatíra — a hét egyetlen új bemutatója. Mint a cím­ből kiderül, az áldozat egy macska, illetőségét tekint­ve egy háztulajdonos test­vérpár mindenhová bejára­tos állata. A nyitó képso­ron — sok képi humorral — a macska bejárja a ház összes lakását, melynek la­kóitól a tulajdonosok sze­retnének megszabadulni, merthogy a lakbér kevés, az üres házat viszont jó pénzért megvenné egy vál­lalat, amely irodaházat 'szeretne emelni a lakóház helyén. Több lakónak is jó oka van eltenni láb alól a sze­gény állatot, hiszen pél­dául a titkos bordélyház, melyet sakkiskolának álcáz a „madám”, állandóan ki van téve a lebukás veszélyé­nek, lévén hogy a macska rendszeresen belegabajo- dik a riasztóberendezésbe stb. A macska elpusztul, a testvérpár pedig a rendőr­ség segítségét kéri a „gyil­kos" kézre kerítésére. A kis­polgári korlátoltság nem akadályozza a testvérpárt abban, hogy miközben em­berrablással, gyilkosságok­kal, terroristákkal van el­foglalva a rendőrség, azt mégis macskájuk kimúlásá­nak kivizsgálására mozgó­sítsák. A macska rejtélyes ha­lála című színes olasz film fő erénye, hogy miközben nevetségessé teszi a saját orránál (piti magánügyé­nél) messzebbre nem látó kispolgárt, szatirikus képet ad az olasz társadalom egészéről. Ahol mindaddig megfér prostitúció és ká- bítószerűrereskedelem, maf­fia és gazdasági csalás, amíg annak képviselői, végrehajtói és irányítói nem keresztezik a kispolgár útjait. A film telitalálata, hogy nem a kábítószer-ke­reskedelem, nem a prosti­túció, nem a maffia stb. léte borzolja a testvérpár addigi közönyét. A testvé­rek nem ezek ellen berzen­kednek, csupán csak el sze­retnék adni a házat, s ki szeretnék lakoltatni a bér­lőket. Az ő érdekük ez, s csak akkor, mikor más módon nem tudják elérni céljukat „buktatják le" tényleges gazemberségük okán a lakókat. A krimi még csak-csak lehet apologetikus, a sza­tíra azonban aligha. A Luigi Comencini rendezte film gyengéje éppen a kri­mi és a szatíra összeháza­sításából született meg: az apolitikus krimi csorbítja a szatíra élét, az éppen- csak megkarcolja a társa­dalmi daganatot, de fel nem tárja. De érezhetően és fájdalmasan megkarcol­ja, s talán eredményeseb­ben, mint a szériában ké­szülő „leleplező" olasz po­litikai krimik. A film azonban szakmai és üzletpolitikai erényekkel is dicsekedhet: a rendező ügyesen és arányosan ada­golja a feszültséget, a hu­mort, a szexet, a fordula­tokat, s jó játéklehetőséget nyújt színészeinek: Ugo Tognazzinak, Mariangela Melaiónak, Philippe Leroy- nak. B. L.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents