Dunántúli Napló, 1982. január (39. évfolyam, 1-30. szám)

1982-01-31 / 30. szám

1982. január 31., vasárnap Dunántúlt napló 3 Az MDF a fafeldolgozó ipar szájúja lehet Az óriási présgépen egyszerre 30 farostlap készül Erb János felvétele Á MOFA „átlépte" saját árnyékát B bútor-, jármű-, csomagoló- és építő­ipar footos alapanyag-szállítói lettek ————— *-----------------------------------­A l ig több mint há­rom évtizede, hogy hazánkban, a sze­gedi kísérleti üzemben az első farostlemeztáblát elő­állították. Az akkor kétked­ve fogadott „műfa” ne­gyedszázadon keresztül hi­hetetlen karriert futott be, csupán az utolsó öt esz­tendőben vetett árnyékot a Duna-parti gyárra, az im­már csaknem százezer ton­nás nagyságrendben gyár­tott keményfarostlemezre is a kényszerhelyzetében egyre szeszélyesebbé váló piac.-----------------*----------------­A hetvenes évek elején a piaci prognózisok az igények gyors növekedését jelezték, ezért kezdett a Mohácsi Fa­rostlemezgyár 520 milliós be­ruházásba állami hitelből, né­hány hazai nagyvállalat segít­ségével, amelynek eredménye­ként csaknem kétszeresére akarták gyártó kapacitásukat fejleszteni. Kár lenne a múltat elemezni, tény, hogy amikor a gyár legnagyobb mennyiségű termelését biztosító V-ös üzem nagyjavítása befejeződött, ami­kor képessé váltak arra, hogy a beruházási célnak megfele­lően százezer tonna körüli mennyiséget gyártsanak, a pia­ci igények olyan mértékben visszaestek, hogy 1978 végén az egyik üzemet kénytelenek voltak leállítani. Steindl László igazgatóval, di. Balogh Gábor főmérnökkel beszélgetve csupán néhány pillanatra válik érzékletessé, hogy mennyire kiszolgáltatott helyzetbe kerültek, sokkal több szó esik arról, miként sikerült a felhalmozódó készletek kel­lemetlen árnyékát átlépniük. A ír bizonyossá vált, hogy olyan termékszerkezetet kell létrehoz­niuk, amely a keményfarost­lemezzel elárasztott piacon is eladható. Ugyanis ők a ter­mékszerkezet-átalakítás kap­csán is csak farostlemezben gondolkodhattak. A kényszer- helyzetben egészen furcsa, de úgy látszik eredményes gondo­latsort követtek. A piaci váku­umokat keresték, aztán gondol­kodtak azon, mit kell gyárta­niuk. így törtek be például a csomagolástechnika területére, az Anyag Csomagolási Intézet (ÁCSI) vizsgálatati alapján olyan csomagolóeszköz-alap­anyagot állítottak elő, ame­lyek az orvosi műszerek tenge­lyen történő szállítását teszik lehetővé, s így az eddig hasz­nált fenyő (nagyon kevés van belőle és megfizethetetlenül drága) lett kiválthatóvá. így jött létre a Medicor— egyházaskozári tsz—MOFA- együttműködés. A mohácsi gyárban olyan 7 milliméter vastagságú, megfelelő szilárd­ságú és rugalmasságú lemezt állítottak elő, amelyből Egyhá- zaskozáron a szükséges fém­vázak elkészítése után nedves­séget is elviselő csomagoló­ládákat készítenek. Tulajdon­képpen nem az volt ebben a nehéz, hogy az addig gyártott legvastagabb (5,5 mm) lemez helyett 7 milliméter vastagsá­gút kell előállítani, hanem: hogyan? Az eddig alkalmazott technikai, technológiai gátat kellett áttörniük. Nos hát Mohácson képesek voltak ezt megoldani, sőt töb­bet is. Azt vallják: az a leg­drágább termék, amit nem le­het eladni, a 7 mm-es farost­lemezhez is újabb és újabb felhasználókat kellett találniuk. Az új terméket kénytelenek vol­tak újabb és újabb kezeléssel a nedvességnek is ellenállóvá tenni, olyan tulajdonságú ter­méket hoztak létre, amelyek a gyógyszeriparban használt hor­dók fedő- és fenéklapjának is megfelelnek. Tervezés alatt áll az a gép, amelyet a Szerszám Ipari Művek és a MOFA kö­zösen fejleszt ki, s amely évi egymillió darab hordóalkatrészt lesz képes előállítani. Ugyan­ezt a lemezt a járműipar is jól hasznosíthatja. Egy esztendeje jár Budapesten, a 12-es vona­lán (itt a legnagyobb igény- bevétel) az az autóbusz, amely­nek a padlólemeze farostle­mezből készült, a sós lének, fi­zikai igénybevételnek egyaránt jól vizsgázott eddig. Általában 3—5 évenként valamennyi autó­busz teljes belső burkolóanya­gát cserélni kell, az új buszo­kat is beleszámítva csak erre a célra évi 6000 köbméteres megrendelésre számítanak. Eredetileg az építőiparban a fenyőfa kiváltására, zsaluzó­anyagnak tervezték a 14 milli­méteres farostlemezt, amelyet a hétmilliméteres két oldalára ragasztott laminált (tehát a vi­zet be nem szívó) lemezekből állítottak elő. Sajnos az élét nem tudják megfelelően lezár­ni. így „csak" d budapesti Is­kolabútor- és Sportszerárugyár használja, importanyagot ki­váltva iskolapadokat készítenek belőle. Ugyancsak új (szintén a 7 milliméteresből állították elő), a bárki által egy kala­páccsal összerakható lambé­ria, amelyet 8,1 négyzetméter fal burkolására elegendő egy­ségcsomagokban hoznak for­galomba. Mohácson, a Felsza­badulás lakótelepen már ezt használják. A kenderszövet be­vonatú, a „nosztalgialemez" ugyancsak a legújabb termé­keik közé tartozik. Az utóbbi a régi kiszáradt fa erezetét, színét, hangulatát kitűnően visszaadja. A MOFA a lakos­ságot szeretné közvetlenül meg­hódítani, legújabb termékeit látva jó eséllyel. Utoljára hagytuk az MDF (talán mindenre felhasználha­tót jelent a három betű) le­mezt, amely 8 milliméter vas­tagságtól 100 mm-ig gyárt­ható, olyan új anyag ez a fa­iparban, mint az élelmiszer- ■ipa'ban a szója, még a leg­nagyobb tűrésképességet kö­vetelő székgyártáshoz is fel lehet használni, hat kísérleti ülőbútort már el is készítettek belőle. Bár a gyártási költségek ro­han. os mértékben emelkednek (1977-ben az energiaköltségek 77 milliót, két esztendővel ké­sőbb kilencvenkettőt emésztet­tek fel, 1982-ben a termelés mennyiségének lényeges növe­kedése nélkül már 195 milliót költenek erre, annak ellenére, hogy valamennyi fajlagos mu­tatót lényegesen csökkentet­tek). az idén is legalább 60 milliós nyereséggel számolnak, miközben a 882 milliós árbe- véle1 csaknem 10 százalékát az új termékek eladásából vár­ják. Lombosi Jenő Szinte hihetetlen, de a szék váza középkemény farostlemezből készült, méltán nevezhetjük ezt az új terméket a fafeldolgozó ipar szójájának. Arató Tamás felvétele A* elmúlt 25 évre emlékeitek Jubileumi m egységgyűlés Siklóson ünnepélyes munkásőr-egy- séggyűlés színhelye volt tegnap délelőtt a siklósi határőr-kikép­ző bázis nagyterme. Az elmúlt 25 esztendő szép jubileumára emlékeztek az idős Krét Imré­ről elnevezett Siklós városi és járási munkásőr-zászlóalj tag­jai, parancsnokai. Előbb Gulyás József parancsnok adott jelentést Illés Istvánnak, az MSZMP Sik­lós városi és járási Bizottsága első titkárának, majd Nádori Ferenc elnökletével megkezdő­dött az egységgyűlés. Az elnök köszöntötte a meg­jelenteket, köztük Dienes Bélát, az MSZMP KB tagját, az Egye­sült Izzó vezérigazgatóját, Re- meczki Mihályt, a megyei párt­végrehajtóbizottság tagját és Megyaszai Józsefet, a mun­kásőrség megyei parancsnokát, majd Illés István mondott ünne­pi beszédet. A pártbizottság első titkára megemlékezett a 25 évvel ez­előtt történtekről, a szocialista társadalmunk életének sorsdön­tőén nehéz pillanatairól. Mint mondotta: 1957 tavaszán az emberek munkásőrré válásukkal demonstrálták hovatartozásu­kat, fegyverrel a kézben véd­ték meg népünk addigi vívmá­nyait, a fiatal' szocialista társa­dalmunkat. Az eltelt időben pe­dig nemegyszer bizonyították: megállják helyüket a munkások fegyveres kötelékében, megáll­ják helyüket a munka, a terme­lés frontján. Főhajtás és tiszte­let illeti meg mindannyiukat, a párt leghűségesebb katonáit. Dienes Béla felszólalásában a tegnap tennivalói mellett fő­leg a jelen és a jövő felada­taira hívta fel a figyelmet. Mint mondottat a társadalomépítés nem éppen legkönnyebb sza^ kaszában járunk, s gazdaság­építő feladataink végrehajtása adja életünk, boldogulásunk kulcsát. Kevés olyan ország van a világon, amely ennyire függ­ne a világgazdaság kihívásai­tól, Tnint hazánk, de erre a ki­hívásra van erőnk válaszolni. Ma a legfontosabb feladatunk, hogy olyan termékszerkezetet alakítsunk ki, mellyel sikerül ki­védeni c( gazdasági függésből adódó gondjainkat, s szinte ter­mészetes, hogy ez mindenkitől a korábbiaknál nagyobb helyt­állást kíván a munkapadoknál. Végezetül Dienes Béla tolmá­csolta az egységgyűlésnek a Központi Bizottság elismerését. Az egységgyűlést köszöntötte a fegyveres testületek nevében Tóth Sándor, városi-járási rend­őrkapitány, a gazdasági szer­vek nevében pedig Bors László, * ­a helyi termelőszövetkezet el­nöke. Ezt követően a fiatalok kö­szöntötték munkásőreinket: gimnazisták, úttörők és kisdo­bosok. Nevükben is szólt Né­meth Antal, a KISZ Siklós váro­si és járási Bizottságának titkára, amikor megköszönte a munkásőrök mindennapi helyt­állását. A kitüntetések átadásakor nagy taps köszöntötte a kitün­tetett munkáőröket. A Kiváló Szolgálati Érdemrendet Szeli Judit, a Haza Szolgálatáért Ér­demérem bronz fokozatát pe­dig Vass József vehették át. A munkásőrséget segítő munkájuk elismeréseképpen Bors László, Illés István és Krét Vilmos kap­ta meg a jubileumi emlékérmet. Jubileumi Emlékjelvényt 31 fő, 25 éves szolgálatért 15 fő, 20 éves szolgálatért 3 fő, 15 éves szoolgálatért 8 fő, 10 éves szol­gálatért 13 fő és 5 éves szol­gálatért 27 fő kapott szolgálati érdemérmet. Az ünnepség a leendő mun- kásőrök eskütételével fejeződött be. Zsifkó Ferenc leköszönő munkásőr jelképesen átadta fegyverét Szentesi Csabának, akit a tegnapi ünnepi munkás- őr-eqységgyűlés avatott mun­kásőrré. ^ K. F. Ünnepi munkásőr- egységgyűlés Komién A komlói munkásszálló nagy­termében tegnap délelőtt tíz órakor Orosz Lajos, a Csizmazia Gyula nevét viselő komlói járá­si-városi munkásőr-zászlóalj pa­rancsnoka jelentette dr. Vida Józsefnek, az MSZMP Komló járási Bizottsága első titkárá­nak, hogy a zászlóalj felsorako­zott a jubileumi egységgyűlésre. A Himnusz hangjai utón a komlói, kenderföldi általános iskola Csizmazia úttörőcsapatá­nak pajtásai műsorral köszön­tötték a munkásőröket. Majd az egységgyűlésen elnöklő Csuma János egységparancsnok-helyet­tes köszöntötte a munkás­őröket, családtagjaikat, pa­rancsnokaikat. Külön tiszte­lettel köszöntötte Csizmazia Gyulánét, az egység névadójá­nak özvegyét, Viszló Imrét, az MSZMP KB párt- és tömegszer­vezeti osztályának munkatársát, dr. Varga Józsefet, a Miniszter- tanács titkárságának vezetőjét, Sommsich Lászlónét és Zámbó Istvánt, az MSZMP Baranya me­gyei Bizottsága Végrehajtó Bi­zottságának tagjait. Majd fel­olvasta az MSZMP Központi Bi­zottságának a munkásőrség megalakulásának 25. évfordu­lója tiszteletére a munkásőr­séghez címzett levelét. Zeneiskolák találkozója Komlón Bartók Béla emlékére ren­dezték meg tegnap a baranyai zeneiskolák találkozóját, a kom­lói zeneiskolában. A gyerekeknek egy Bartók-darabot kellett el­játszaniuk hangszerükön és egy másik szerző művét. Majd a két alkotást összekötő kapcsolatról beszéltek. Az élőszó és a zene ilyenfajta összekapcsolására most került először így sor. E kö­tetlen forma által valóban baráti találkozó színhelye volt Komló, az eseményen igyekeztek felol­dani a versenyek okozta szo­rongást. Tizennégy gyermek vett A munkásőrség megalakulá­sának hősi napjaira dr. Vida Jó­zsef emlékezett, és ünnepi be­szédében elismeréssel- szólt a munkásőrök, köztük a komlói egység eredményes munkájáról, az elmúlt huszonöt éves helyt­állásáról. Dr. Varga József, a Minisztertanács titkárságának vezetője tolmácsolta a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága és a kormány jókívánságait, elismerését, majd tisztelettel szólt a komlói alapí­tó munkásőrökről, a fegyvert jelképesen most átvevőkről. Vi- csiszlav Dulin őrnagy, a ha­zánkban tortózkodó szovjet ala­kulatok képviselője a szovjet nép és a szovjet hadsereg ba­ráti üdvözletét adta át a kom­lói munkásőregységnek. Majd Himmer László, a KISZ Komló járási Bizottságának titkára ad­ta át a 25 éves kommunista if­júsági szövetség üdvözletét. Az ünnepi egységgyűlésen ezután kitüntetéseket adtak át. A munkásőrség országos pa­rancsnokságának nevében a Ha­za Szolgálatáért Érdemérem ezüst fokozatát Verebes Tibor, a munkásőrség megyei parancs­nokhelyettese adta át Vogl Pé­részt a találkozón Pécs, Pécs- várad, Mohács és Komló zene­iskoláiból1, melyekben egyéb­femek, majd a jubileumi em­lékérmet és a 25 éves szolgálati érmet 35, a 20 éves szolgálati érdemérmet 4 munkásőrnek nyújtotta át, és négyen része­sültek a 15 éves, tízen a 10 éves, és tizenketten az 5 éves szolgálatért járó érdemérem­ben. A húsz leszerelő munkás­őrnek dr. Vida József, az MSZMP Komló járási Bizottsá­gának első titkára adta át az emlékérmeket és emléklapokat. Ezt követően értékelték a mun­kásőrség szocialista versenyé­nek eredményeit és Orosz La­jos zászlóalj-parancsnok adta át a versenyben kiváló munkás­őröknek. A kitüntetettek közül Czukor LászJó alapító munkásőr mondott köszönetét, s biztosí­totta parancsnokait a zászlóalj helytállásáról1. Végül ünnepélyes esküt tet­tek az egység új munkásörei. A leszerelők nevében l/ass János adta át fegyverét Gyinga Judit­nak, aki az esküt tettek nevé­ben tett ígéretet arra, hogy ez a fegyver mindig a hazát, a dolgozó népet fogja szolgálni. Az egységgyűlés az Interna- cionálé hangjaival1 ért véget. G. M. ként összesen 3000 gyermek ta­nul zenét. Közülük 1000 a pécsi! zenét tanuló gyerekek száma.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents