Dunántúli Napló, 1982. január (39. évfolyam, 1-30. szám)

1982-01-05 / 4. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXIX. évfolyam, 4. szám 1982. január 5., kedd Ara: 1,40 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja A tartalomból: Kisiparosok alkatrész­ellátása (3. oldal) ♦ Tatán edz a válogatott (8. oldal) Tavaszias január (képriport az 5. oldalon). Jelentudat H a történelemről, történelmi ismeretekről beszélünk, többnyire évszámokra, sze­mély- és helységnevekre gon­dolunk, netán egykori kellemes vagy kellemetlen, az iskolai tör­ténelemórákon szerzett élmé­nyeinkre. És nem mindig ért­jük, hogy miért emlegetik oly gyakran a történelmet nélkülöz­hetetlen tudásként. Ami nélkül nem érthető igazán a jelen, és aligha képzelhető el a jövő alakulása. Azon az adathal­mazon múlna? Anélkül, hogy a lexikális tudás jelentőségét megkérdőjeleznénk, érdemes egy eszmefuttatás erejéig el­szakadni ettől. Ugyanis a tör­ténelmi ismeret elsődlegesen folyamatok és összefüggések megértése. Egy-egy adat ön­magában keveset mond. Ve­gyük példának a magyar sza­badságharcot, amelyről sokan úgy véljük, hogy róla tudunk a legtöbbet, márcsak azért is, mert nemzeti büszkeségünk egyik forrása. Vajon 1848 márciusának is­merői lehetünk-e úgy, hogy az akkori Európa történéseit, esz­méit „kihagyjuk” belőle? Hogy — mai közkeletű szóval élve — a nemzetközi helyzet kívül re­ked ismereteinken? És a hazai előzmények nélkül vajon érthe­tő-e mindaz, ami március idu­sa után történt? Nyilván nem. És nem érthetjük, pontosabban fogalmazva, csak részben ért­hetjük az irodalmi, művészeti alkotásokat, a természettudo­mányos felfedezéseket a kelet­kezési korukat jellemző sajátos­ságok nélkül. Miért éppen ar­ról és úgy szól a mű, miért ép­pen azzal a kérdéssel foglal­kozott a természettudós? Ezek a kérdések a produktum lé­nyegéhez tartoznak. Egy-egy korról alkotott ké­pünk úgy válhat teljessé, ha a szűkebb értelemben vett törté­nelmi adalékokat kiegészítjük az akkori művészeti és termé­szettudományos eredményekkel. És ha együtt látjuk,a különböző országok egyidejű törekvéseit. . . Mi köze mindennek a jelen­hez? A jelen ugyanis pontosan körülhatárolható, mondhatjuk, hogy az idei esztendő vagy ép­pen a mai nap. Csakhogy ami a jelenben történik, az nem előzmény nélküli. Nem valami­féle „üres táblára" rajzolódnak föl napjaink történései. Valamit folytatnak vagy éppen valamit megtagadnak, meghaladnak. Még soha olyan gyorsan nem jutottak el az egyénhez a világ minden tájáról a napi infor­mációk, mint korunkban. Olykor azt mondjuk — s okkal -, hogy képtelenek vagyunk feldolgo­zásukra, megemésztésükre. Részben azért, mert iszonyú mennyiségű ismeretanyag zúdul ránk, de részben azért is, mert nem tudjuk elhelyezni, nincs mihez kapcsolnunk az új isme­reteket. Példának okáért a Fe­kete-Afrikéban, az arab világ­ban lezajló eseményeket az adott országok történelmének — jobb esetben — hiányos is­merete miatt fogadjuk értetle­nül, holott ott azok egy folya­mat részei. Említhetünk hazai példát is. A közvéleményt élénken foglal­koztató, ha úgy tetszik, eaysze- rű példát. Az utóbbi évtizedek­ben jelentősen megváltozott hazánk tsleoülésszerkezete. Vi­tázunk róla, hogy vajon indo­kolt-e a főváros nagysága, tör­vényszerű-e a közép- és kisvá­rosok ilyetén fejlődése? Lehet-e a kérdésről érdemben véle­ményt nyilvánítani a történelmi előzmények mellőzésével? Alig­ha. Legalább annyit figyelembe kell vennünk, hogy milyen kö­rülmények között és miért ép­pen Budapest iparosodott a legerőteljesebben, és miért fej­lődött a városaink, a történelmi városaink jelentős része is me- zőgazdasáqi településként? A mai döntések nyilván a mai helyzetet és a jövőbeni terve­ket tükrözik, ám magukban foglalják az előzményeket, az úgynevezett történelmi öröksé­get is. Jelenünk megértéséről van szó tehát, a címül válasz­tott jelentudat nélkülözhetetlen eleme a múlt ismerete. A megnövekedett idegenfor­galom következtében is gyak­rabban szembesülünk a kérdés­sel; kik vagyunk, mit jelent a mai szocialista Magyarország állampolgárának lenni. Sokan véleményt mondanak rólunk, és akarva-akaratlanul véleményt formálunk, mindahányszor sze­mélyes kapcsolatba kerülünk más országok polgáraival. Jog­gal nehezményezzük, ha a „csikós-gulyás-paprikás" orszá­gával azonosítják hazánkat, mert e megítélés nemhogy fe­lületes, hanem egyszerűen ha­mis. Iparosodott, korszerű me­zőgazdaságot, figyelemre méltó kultúrát magáénak mondható ország állampolgárai vagyunk. S mert a változások, a fejlő­dés alkotó résztvevői is va­gyunk, jogunk és kötelességünk a rólunk alkotott képet ilyenné, magyarán, hitelessé formálni. Mindenekelőtt magunkban. Eh­hez is szükségünk van a nem­zet sorsának legalább vázlatos tanulmányozására, eszmék és téveszmék különválasztására, a nemzeti önismeretre. K ell-e tovább bizonygatni, hogy e feladatunknak csak ö puszta adatok biflázásá- val nem teszünk eleget? És kell-e még érv — számos kínál­kozna — a dolgok lényegének megértéséhez, nevezetesen ah­hoz, hogy belássuk: valóban nélkülözhetetlen a múlt isme­rete. Éppen azért, hogy a je­lenünkben otthon érezzük ma­gunkat. Maros Dénes Letartóztatások Ghánában Hétfőn letartóztatták Hilla Limannt, a puccsal megbukta­tott ghanai elnököt — jelen­tette be az accrai rádió. A rádió jelentése szerint Li­mannt Kofori Duóban (Accrá­tól északra) fogták el, amint három testőrével együtt gépko­csin megpróbálta elhagyni az országot. A volt államfőt a fő­városba szállították és — Ele­fántcsontpartra érkezett hírek szerint — házi őrizetbe vették. A Jerry Rawlings repülőszá­zados vezette ideiglenes nem­zeti védelmi tanács korábban felszólította a megbuktatott kormány tisztviselőit, hogy saját biztonságuk érdekében azon­nal jelentkezzenek valamelyik rendőrőrsön vagy laktanyában. A felhívásnak eddig a korábbi rendszer 27 tisztségviselője — köztük 4 miniszter — tett ele­get. Jerry Rawlings százados az utóbbi napokban a ghanai rá­dión keresztül többször is biz­tosította a megbuktatott elnö­köt arról, hogy nem esik bán- tódása. Új kormány Egyiptomban Hoszni Mubarak egyip­tomi elnök vasárnap este elfogadta Fuad Mohieddin újonnan kinevezett minisz­terelnöknek az új kormány összetételére vonatkozó ja­vaslatát és ezzel megala­kult az új kabinet. A 33 tagú kormánynak 12 új tagja van. Nincs vál­tozás a külügy- és a had- ügyminiszteri poszton. A belügyi tárca élére Hasz- szan Abu Basa tábornok, az állambiztonsági szolgá­lat eddigi vezetője került. A kormány átalakítását Mubarak elnök mindenek­előtt a gazdasági problé­mák megoldására határoz­ta el. Így a kabinet új tagjai gazdasági szakem­berek közül kerültek ki. A beruházási és nemzetközi együttműködési tárca irá­nyításával Mohammed Ab­del Fattah Ibrahimot, a központi bank igazgatóját bízták meg és egyúttal ő lett a gazdasági és pénzügyekért felelős mi­niszterelnök-helyettes is. Abdel Rázzák Abdel-Me- guidot, aki mostanáig a gazdasági ügyeket irányító miniszterelnök-helyettes volt, megfigyelők szerint azért távolították el a kormány­ból, mert eltökélten ki­állt a Mubarak elnök ál­tal több ízben bírált „nyi­tott kapuk” gazdaságpoliti­kája mellett. A gazdasági, a pénzügyi, az ipari és a tervezési minisztériumok élére egyetemi tanárokat neveztek ki, közülük hár­man először kerültek be a kormányba. Hoszni Mubarak egyip­tomi elnök jelenlétében hétfőn letette a hivatali es­küt Fuad Mohieddin, az újonnan kinevezett minisz­terelnök kormánya. Az es­kütétel után az államfő fo­gadta a minisztereket. Ugyanaznap Mubarak találkozott Charles Percy- vel, az amerikai szenátus külügyi bizottságának el­nökével. A tanácskozás részleteit nem hozták nyil­vánosságra. Percy közel-ke­leti útjának előző állomá­sa Amman volt, ahol a térséget érintő fontosabb kérdéseket vitatta meg vendéglátóival. Diplomáciai A Budapestre akkreditált diplomáciai képviseletek veze­tői hétfőn, az új év alkalmából jókívánságaikat fejezték ki Lo- sonczi Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének. A nyugatnémet kormány erő­feszítéseinek középpontjában tavalyhoz hasonlóan a Len­gyelországnak nyújtandó se­gítségnek kell állnia - hangoz­tatta hétfői bonni rádiónyilat­kozatában Hans-Dietrich Gen­scher külügyminiszter az ame­rikai—nyugatnémet csúcstalálko­zó előestéjén. Genscher Brüsszelbe való elutazása előtt ismételten kije­lentette, hogy az NSZK kormá­nya helyteleníti a Lengyelor­szág elleni gazdasági szank­ciókat. Hozzátette viszont az ismert bonni álláspontot, hogy ellenzik a lengyelországi szük­ségállapotot és sürgetik a visz- szatérést a „reformpolitikához". Lothar Ruehl, a nyugatnémet kormányszóvivő helyettese hét­főn kijelentette, hogy a bonni kormány és az Egyesült Álla­mok többi nyugat-európai part­nere biztosította Washingtont arról, hogy „nem torpedózzák meg” a szovjetellenes amerikai szankciókat. Ruehl hangoztat­ta: általánosan elfogadott nyu­gat-európai álláspontról van szó, de nincs tudomása arról, hogy ezt hivatalos formában Washington tudtára adták vol­na. Ruehl végül kijelentette: „a áyugatnémet kormány folytatja a gazdasági együttműködést a Szovjetunióval mindaddig, amíg a nemzetközi helyzet és a két ország kölcsönös érdekei ezt lehetővé teszik.” Az EGK-tagállamok külügy­miniszterei hétfői rendkívüli ér­tekezletükön Brüsszelben úgy döntöttek, hogy nem tesznek semmit a Szovjetunió ellen irá­nyuló amerikai szankciók alá- ásására, de saját maguk nem fogadás Az Országházban az Elnöki Tanács elnökének fogadásán részt vett Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke és Katona Imre, az Elnöki Ta­nács titkára is. A fogadás szí­vélyes légkörben zajlott le. foganatosítanak hasonlókat - jelentette be Leo Tindemans belga külügyminiszter, a tíz külügyminiszter képviseletében. A hétórás tanácskozás után Tindemans újságiróknak el­mondta, hogy a Közös Piac folytatja a lengyel helyzet ta­nulmányozását, mielőtt végső döntést hozna a közös fellépés­sel kapcsolatban. A külügyminiszterek nyilatko­zatban jelentették ki: „az amúgyis súlyos lengyel helyzet tovább rosszabbodna, ha á Varsói Szerződés nyíltan be­avatkozna". Miközben a meglevő gazda­sági kapcsolatok súlya és a korábban nyújtott hitelek ösz- szege óvatos megfontolásra késztette a tizeket a gazdasá­gi és kereskedelmi tilalmi in­tézkedések terén, politikailag nem riadtak vissza a határozott állásfoglalástól: a lengyelorszá­gi szükségállapot megszünteté­sét, a Jetartóztatott sztrájkszer. vezők azonnali szabadon bo­csátását, a lengyel kormány­zat, az egyház és a Szolidari­tás közötti párbeszéd felújítá­sát sürgették kiadott közlemé­nyükben. Megfigyelők rámutatnak, hogy például a török katonai hatalomátvétel idején a tizek nem tartottak szükségesnek ha­sonló, a belügyekbe avatkozó állásfoglalást. A madridi európai biztonsági és együttműködési találkozón a tizek napirendre kívánják tűzni, külön miniszteri ülés keretében a lengyel helyzetet. Az ENSZ szakosított szervezeteiben, így a nemzetközi munkaügyi szer­vezetben is fel kívánják vetni a „lengyel kérdést”. Napirenden a KISZ lakás- biznttságának tevékenysége A KISZ Baranya megyei Bi­zottsága tegnap tartotta idei első ülését, melynek egyik leg­fontosabb napirendi pontja a lakásbizottság munkája volt. Másfél évvel ezelőtt alakult meg a KISZ Baranya megyei Bizottsága mellett működő la­kásügyi munkabizottság abból a célból, hogy a fiatalok lakás- helyzetén próbáljon javítani. Tegnap az eddig elért ered­ményekről adtak számot. Az or­szágban elsőként, 1981 márciu­sában létrehozták a fiatalok magánerős lakásépítkezését elősegítő tanácsadó irodát, a Fiatal Építkezők Információs Irodáját. Ennek lényege, hogy az iroda lehetőséget teremt ar­ra, hogy a fiatalok egy helyen, egy időben minden lényeges információt és tanácsot meg­kapjanak. A baranyai példa pozitív hatású volt, olyannyira, hogy szeretnék, ha országosan minden megyében létrejönne hasonló, de már olyan formá­ban, ahogy nálunk is tovább kí­vánják fejleszteni: azaz ne ki­zárólag a KISZ, hanem valami­lyen gazdálkodási szervezet mellett működjön, amely konk­rétan is érdekelt a lakásépítés­ben. Így idővel nemcsak tanács­adó, hanem komplex szolgálta­tási irodává válhat. Az elmúlt időben igyekeztek megteremteni egy, a jövőben létrehozandó ifjúsági lakásépí­tési szövetkezet megteremtésé­nek feltételeit. Emellett a bi­zottság betölti a KISZ Baranya megyei Bizottsága véleménye­ző-szaktanácsadó testületének szerepét lakásügyi kérdésekben. E minőségében fontos dolgok­ról esett szó: a garzonházak építéséről, tetőtérbeépítések­ről, s egy ötletklub létrehozá­sáról. Az ötletklub az Alkotó Ifjúság Egyesülés céljait helyi szinten és a helyi lehetőségek­hez mérten lesz hivatott támo­gatni. Végezetül a munkabi­zottság folyamatosan figyelem­mel kíséri a fiatalok lakásépí­tési kezdeményezéseit, s meg­próbál azokhoz segítséget nyúj­tani. A munkabizottság 1982. első negyedévében legfőbb fel­adatának tekinti, hogy kidol­gozza saját hosszú távú koncep­cióját és éves feladattervét eb­ben az igen fontos kérdésben. Döntés Brüsszelben Genscher bonni rádiónyilatkozata Az EGK-tagországok egyelőre nem alkalmaznak szankciókat Modern családi házakat építenek Olaszon az új faluközpontban, a pedagógus lakásépítő akció keretében. Az új házakhoz a ház* helyet a községi tanács biztositotta kedvezményes áron. Az egyéni kivitelezésű, 120 négyzetméter lakóteriiletű házak idén az első félévben készülnek el. Fotó: Läufer László

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents