Dunántúli Napló, 1982. január (39. évfolyam, 1-30. szám)
1982-01-27 / 26. szám
e Dunántúli napló 1982. január 27., szerda AZOLCIT „Feszült izgalommal várták autósberkekben az Öleit megjelenését. Sokan találgatták, hogy az új autó, melyik Citroen típusra fog hasonlítani. Nos, ami a tényeket illeti, ebből is, abból is csipegettek a tervezők és végeredményben kialakult egy nagyon impozáns kis kocsi" (Autó-Motor, 1981 október). „A — (bukaresti) — vásár vitathatatlan sztárja a Citroéen Visa Romániában készült változata, az Öleit volt. Mellette elhomályosult a szintén új 1610-es kombi Dácia." (Nagyító, 1982/1. sz.) „Az államközi szerződésben a 652 cm:,-es román Citroen behozatala szerepel. Körülbelül 1300 db-os tételről van szó, érkezése legelőbb 1982 végén, de inkább 1983 elejére várható. Persze csak akkor, ha megállapodásra jutunk az árat illetően, mert egyelőre ez jelenti a legnagyobb gondot . . . (Részlet Csűrös Istvánnak, a Merkur vezérigazgatójának nyilatkozatából, az Autósélet 1982. januári számában.) A fenti idézetek azt igazolják, hogy az autós közvélemény érdeklődését figyelembe véve alig van olyan autózással foglalkozó lap vagy rovat, mely az utóbbi időben ne adott volna tájékoztatást az Olcitról. Az érdeklődést figyelembe véve mutatjuk be mi is az új román kisautót. A kocsi nevében is jelzi a francia—román kooperációt — az Olt folyót és a Citroéen gyárat idézi az új piárka. A közzétett adatokból ismertté vált, hogy két változatban készül. A Speciál 652 cm:i-es, két- hengeres, léghűtéses, teljesítménye 34 LE, 5250 ford perc, súlya 835 kiló, hossza 373 cm, szélessége 153 cm, magassága 143 cm. A kocsi háromajtós és öt személy szállítására alkalmas, a megengedett terhelés 400 kg. Végsebessége 118,6 km/óra, álló helyzetből 28 másodperc alatt gyorsul fel 100 km,órára. Fogyasztása 98 oktános benzinből, 90 km/óra sebesség mellett 100 kilométeren 5,7 liter, városban 7,3. A másik változat, a Club 1129 cm3-es, négyhengeres, léghűtéses, 56,5 LE, 6250 ford/perc, súlya 875 kg, végsebessége 146,9 km/óra, fogyasztása 90 km/óra sebességnél 100 kilométerén 6,7 liter, városban 9,7. A gépkocsit a Citroen üzem pandatjanként, a romániai Dőli megyében felépített gyárban készítik majd. 1985-re évente 130 ezret szeretnének gyártani. A fejlesztési tervben szerepel a kocsi ötajtós váttózata is. Érthető, hogy az ízléses és gazdaságos üzemű kiskocsi iránt a szocialista országokban, így hazánkban is nagy az érdeklődés. Az ízléses vonalvezetése, kifogástalan aerodinamikai jellemzőkkel és stabil útfekvéssel párosul. Kormányszerkezete fogasléces megoldású. Elől-hátul hidraulikus tárcsaféke van, a fékrendszer kétkörös, a kocsi rugózását torzióstengely végzi, nagy teljesítményű lengéscsillapítók közreműködésével. A vezetőülésből könnyen elérhetők, a „francia stílusra" jellemző, ökörszarvszerűen elhelyezett kezelőszervek, a tűző napban is jól láthatók a műszerek, a jól elrendezett pedálok szinte tökéletes kényelmet biztosítanak. A motortérben az alkatrészeket jól hozzáférhetően rendezték el, ide került a pótkerék, közepén található a kiszerelt alkatrészek elhelyezésére egy kis műanyag doboz. M. E. Vadászat A vadászlétszám és a vadászati lehetőségek alakulása megyénkben A korábbi évtizedekben a vadászterületek vadászlétszámát a terület nagyságához mérten, az egy főre jutó kh. alapján állapították meg. Ma már habon mutatjuk ki az egy vadászra eső vadászterület nagyságát, de a megváltozott vadászati körülményekből adódóan nem ez a szám határozza meg vadászati lehetőségeinket. Megyénkben a vadászok száma az elmúlt 10 év alatt 962- ről 1344-re nőtt, tehát 382 vadásszal van több a vadászterületeinken jelenleg. A vadász- terület ezzel szemben csökkent abszolút és relatív értelemben is. Abszolút értelemben az ipartelepek, városok, egyéb létesítmények terjeszkedésének következményeként, relativen pedig a bérelt terület nagyságban szereplő, de a mezőgazdasági termeléssel az intenzív és extenzív állattartás növelésével, a turizmussal vadgazdálkodásra alkalmatlanná tett területekkel. Az egy vadászra jutó területátlagunk a 10 évveLelőtti 324 ha-ról 240 ha alá csökkent. Ehhez még megállapíthatjuk, hogy vadászati lehetőségeink az elmúlt 5 évben apróvad tekintetében némileg csökkentek, nagyvadat tekintve növekedtek. A vadászlétszámunk jelentősen emelkedett. Ezek után természetes, hogy a további vadász- létszám-növelés csak a vadászati lehetőségek bővítése mellett képzelhető el. Első és legfontosabb a megyénkre jellemző adottságok és a meglévő lehetőségek optimális kihasználása. Ez főleg akkor érzékelhető, ha összehasonlítjuk, hogy milyen nagy differenciák vannak a megye gyengébb vadásztársaságai és a legjobb vódásztársaságok teljesítései között. A vadásztársaságok kilövési és bevételi teljesítésének nagyságrendjét természetesen az adotságok és a külső tényezők is befolyásolják, de alapvetően az a döntő, hogy a hasznos vadállomány milyen szinten és mennyiségben tartózkodik egy- egy adott területen. Vadászati lehetőségeinket ennek ismeretében és ezen belül tudjuk csak meghatározni. A vadászati lehetőségek bővítésére további szerény tartalékot képeznek azok a vadászati módok, amelyeket egyáltalán, vagy csak alig gyakorolunk. (Rókavadászat, gerlevadászat, varjú-, szarka-, szajkóvadászat, suta vad vadászata, tenyésztett vadrécevadászat.) Az itt felsorolt néhány lehetőség is olyan tartalék, amelyek révén az élőhelyek és a külső körülmények romlása következtében egyes vadfajokra való vadászati lehetőségek csökkenése részben kompenzálható. Hogy e vadászati módokban nem tudunk előbbre lépni, szubjektív szemléleti akadályai vannak. A vadászok többsége e vadászati formákat nem tekinti „igazi” vadászatnak, pedig teljes értékű élményt, vadászati szórakozást nyújtanak és gazdasági hasznuk is közismert. A vadászlétszám alakulásának egyre sűrűbben felvetődő kérdése az inaktív vadászok problémája. Ezek alapvetően két nagy csoportba sorolhatók. Az elsőkhöz tartoznak az aktív sportból kiöregedett, egészségi problémákkal küzdő régi vadászok, akik természetesen a vadásztársasági tagsághoz és fegyverükhöz ragaszkodnak. Az ilyen vadászok helyzetének rendezéséhez lehetőséget ad a vadásztársasógi alapszabály. Nagyobb probléma az, ha az ilyen inaktív vadászok golyósfegyverükhöz is ragaszkodva lekötik az egyébként is szűkös golyósfegyver keretet. A második csoport a ritkán vadászó, alkalmi státusszimbólum és hasonló indítékok miatt „kocavadásszá" lett sporttársak kérdése. Jelenlétük számos, lelkes, igazi vadászjelöltet foszt meg a tényleges vadászati lehetőségektől. A vadászati lehetőségek bővítésének fontos feltétele a vadászati kultúra fejlesztése, a vadászatszervezés, -rendezés szakmai színvonalának jelentős növeLése. E szakmai színvonal emelésének alapvető szempontjai az alábbiak: — A vadásztársaságok kollektív vezetésének döntéseihez alapos szakmai előkészítést kelt biztosítani. A döntés után növelni kell a minél jobb egyéni végrehajtást. — A vadásztársaság szakmai irányítását jól képzett vadászmester vagy függetlenített fővadász végezze. — A szakmai irányításhoz biztosítani kell a megfelelő szak- személyzetet. — A szakmai feladatok színvonalas megoldásához gondoskodni kell megfelelő eszközellátásról. — A szakmai személyzetet anyagilag érdekeltté kell tenni az eredményes gazdálkodásban. — Megyei szinten állandóan figyelemmel kell kísérni a vadász- társaság működési eredményeit és a rendszeresen le.maradókkal szemben alkalmazni kell a vadászterület bérletének megszüntetését és új vadásztársaság alapítását. Ennek a jövőben az alapja az üzemtervek számonkérése lesz. A MAVOSZ célkitűzései között legfontosabb témaként szerepel, hogy vadgazdálkodásunk tegye lehetővé mind több ember részére a kulturált vadászszórakozást. Ezzel szemben az is megállapítást nyert, hogy a vadászlétszám csak olyan mértékben növelhető, ahogyan a reális vadászati lehetőségek bővülnek. Ezek bővítéséhez sürgősen ho*zá kell látni, a meglévő vadászati lehetőségek mellett, a tartalékok feltárásához. Ez magas szakmai ismereteket kíván, megalapozott hivatásos és vadászmesteri munkát, valamint egységes kollektív társadalmi hozzáállást. Ez összességében közösségi munka és mindenki csak annyit várhat el a közösségtől, ameny- nyit annak érdekében tesz. Farkas János megyei fővadász ----------- * ----------A Mezőgazdasági Kiadó a közelmúltban jelentette meg „A hivatásos vadász kézikönyve" című újdonságát. Vallus Pál, a MAVOSZ- elnöke előszavában arra hívja fel Horgászat Pisztrángszaporítás Garadnán, a Borsodi Erdő és Fafeldolgozó Gazd aság pisztrángtelepén néhány hete megkezdődött ? P'szfróngok mesterséges szaporítása. A művelet a halak „fejésével” kezdődik: elveszik a nőstény ikráját és hozzákeverik a hím állat „tejét”, majd a megtermékenyített ikrát kikeltetik. A telepen évente egymillió ivadékot nevelnek. Az ivadékokat az ország hegyi tavaiba és patakjaiba telepitik. A képen: Pisztrángok téli medencéje. Felcsalizás biztosítótűvel Aki csukázáskor azt szeretné, hogy sokáig eléljen a csalihal, figyelmébe ajánljuk az alábbi módszert. Lényege abból áll, hogy kétágú horogra biztosítótűt kell acéldrótból szerkeszteni. Az acél biztosítótűt a csalihal bognártüskéje alatt, a hátán hosza figyelmet, hogy a magyar vadászat és vadgazdálkodás színvonalának és eredményeinek alakulása egyre sürgetőbben veti fel a vadászatban munkálkodó hivatásos és sportvadászok szakmai képzettségének fokozását, tudásuk elmélyítését. Ennek egyik alapvető feltétele, hogy rendelkezésre álljanak a továbbképzésre alkalmas szakkönyvek. Az eddig megjelent írott szakanyag kiegészítését kívánja biztosítani az új kézikönyv. Természetesen ez sem tekinthető minden tekintetben a teljesség igényére tartónak. A téma terjedelmes, szerteágazó volta erre nem ad lehetőséget. A szerzők — akik száma tizenszában végig kelL szúrni, majd be kell kapcsolni. A biztosítótű által a csalihal hosszabb felületen és erősebkettő — célja az, hogy a jövőben legfontosabbnak tetsző elméleti és gyakorlati kérdések megoldásában, az alapfokon megszerzett szakismeretek bővítésével segítség a vadászokat és vadgazdákat a gyakorlati kérdések szakszerű megoldásában. Feltétlenül figyelmet érdemel az egész könyvet átható természetvédelmi szemlélet, amely a vadászatnak ma mór alapvető velejárója és minden vadász kötelezettsége. A nagyon szép kiállítású könyvből külön is érdemes felhívni a figyelmet az igényes, mélynyomású, színes illusztrációs fényképekre. ben lesz a horoghoz erősítve, a halacska belső részei nem sérülnek meg, nem roncsolódnak össze, a gerinc épségben marad, mindent összevetve tehát a csali hosszú ideig élve marad a horgon. A módszer előnye az is, hogy a kétágú horog jól fekszik a háton, az akasztások biztosabbak. Ha ehhez még megfelelően hajlékony élőkét is biztosítunk, a csalihal ragadozókat ingerlőén tud fnozogni. Miként készíthető el a biztosítótűvel ellátott horog? Veszünk két tetszés szerinti nagyságú horgot. Szerzünk rozsdamentes 0,6—0,8 milliméteres. acéldrótot, ám megfelel a rugó acéldrót is. Az acéldrótot az ábra szerinti formára hajlítjuk meg, de mindig úgy, hogy megfeleljen a horog méretének, majd pedig fényesre csiszoljuk, hogy a forrasztásnál jól fogjon. A biztosítótűt a horgok szárához erősítjük, utána pedig lefoh- rasztjuk, de előtte rézdróttal betekerjük a szárat. Most télidőben unaloműzésként is készíthetünk belőle elegendőt a jövő évi nagy horgászatunkhoz. A hivatásos vadász kézikönyve Autó-motor
