Dunántúli Napló, 1982. január (39. évfolyam, 1-30. szám)

1982-01-27 / 26. szám

1982. január 27., szerda Dunántúli napló 3 Pécsi autószervizekben Új érdekeltségi rendszer Felelősség a javításért flz alkatrész- ellátás gondjai Mióta Pécsett üzembe lépett az AFIT Szigeti úti autószervi­ze, a megyeszékhelyen egycsa- pásra megváltozott a helyzet a személygépkocsik javítása terén. Hat esztendővel ezelőtt a Diósí úti szövetkezeti szerviz és a ma­gánszerelők jelentették e szol­gáltatási ágazatot és érthető, hogy abban az időben sokszor heteket kellett várni a tulajdo­nosnak, 'mire ismét kocsijába ülhetett. Szerencsére ez az idő a múlté és ma már egyre in­kább közmegelégedésre végzik e fontos tevékenységet mind a város keleti, mind pedig nyu­gati részén. Igaz, csúcsok min­dig vannak, mint ahogy most is. Az utóbbi fagyos napok szá­mos autóst megtréfáltak. Súlyos ezresekbe kerül, mire kicserélik az összegyűrődött karosszéria- elemet, kikalapálják a horpadá­sokat. Tóth László üzemvezető, a Szi­geti úti szerviz vezetője azzal fogad: bizony megérzik az idő­járás-változást ők is. Kitekintek az ablakon, ami alatt épp most szállít be az autómentő egy darabokra tört Trabantot. De térjünk vissza a szerviz dolgai­hoz! Túl a kezdet nehézségein Az évi negyvenezer gépkocsit javító bázist öt esztendeje he­lyezték üzembe. A kezdet meg­lehetősen nehéz volt: a tanuló­pénzt szó szerint meg kellett fi­zetniük. Üj üzem voltak, igen­csak fiatal szakmunkásgárdá­val, akik épp hogy kikerültek az iskolapadból. A legfontosabb abban az időben tehát a gya­korlat megszerzése volt. Mind­ezt viszont átmenetileg elhomá­lyosította, hogy néhány ember a csörgő forintokért lejáratta a cég becsületét. Mindez már a múlté, de Tóth László egy pil­lanatig sem tagadja: nagy árat fizetett ezért a kollektíva, és jó ideig érezték annak hát­rányos hatását, az autósok ré­széről a bizalom hiányát. Volt olyan év, mikor az itt dolgozók több mint húsz száza­léka kicserélődött és legna­gyobb bánatukra a már na­gyobb gyakorlattal rendelkező szerelők hagyták el őket. Azóta konszolidálódott a helyzet. Az üzemvezető az egyik legna­gyobb eredménynek azt tartja, hogy a szervizben dolgozó mű­szakiak összetétele szinte a kezdet-kezdetétől változatlan. Ez is feltétele többek között annak, hogy hibátlan legyen a munkavégzés, minimális' a rek­lamáció. Az itt javított negy­venezer gépkocsi döntő hánya­da egyébként személyautó, alig tíz százalékot tesz ki az egyéb járművel« javítása. Reklamáció elvétve akad, legalábbis amely­nek írásos nyoma fenne. Az üzemvezető elmondása szerint 1980-ban 38 panasz érkezett a Szigeti úton javított kocsikra, tavaly alig kéttucatnyi. Mindez a kialakított érdekeltségi rend­szerrel is összefügg. Százöt szá­zalékos teljesítésig a szerelők prémiuma a teljesítménnyel egyenes arányban emelkedik, ezen felül degresszív a premizá­Az AFIT pécsi, Szigeti úti szervizében évente negyvenezer gépkocsit javítanak Szokolai István felvétele Csökkent a reklamációk száma lás, ami azt jelenti, hogy az itt dolgozók elsődleges érdeke a minőségi munka. Korábban a szerelők minden típust javítot­tak, egy‘ideje viszont megkez­dődött a típúsokra való szako­sodás: ma például egy-egy brigád délelőtt és délután csak a Dáciák javításával foglalko­zik, ami az elmélyültebb szak­mai ismeretek megszerzését eredményezi. Második gyorsjavító sor A Szigeti úti szervizben jelen­leg egy gyorsjavító sor műkö­dik, de már tervezik a második beindítását, amely várhatóan a második negyedévtől fogadja a javításra váró kocsikat. Tizenhat szerelőt kívánnak majd itt fog­lalkoztatni, akik a kialakítandó érdekeltségi rendszerben na­gyobb felelősséget vállalnak az autókért: az átvételtől az ön- meózásig mindenért a szakem­ber felel. A nagyobb felelősség, az önálló munka természetsze­rűleg nagyobb kereseti lehető­séget is rejt magában. Mohá­cson ezt a rendszert alkalmaz­zák és az ottani eredményes tapasztalatok bátorítják az AFIT-ot annak pécsi bevezeté­sére is. Az autójavító üzemek időről időre visszatérő gondja az aka­dozó alkatrészellátás. Ez alól a Szigeti úti szerviz sem kivé­tel. Egy évvel ezelőtt szinte ka­tasztrofális volt a helyzet, ebből fakadóan megközelítőleg egy­millió forintnyi árbevételtől es­tek el. Ettől az esztendőtől kezdve az AFIT a Wartburg és Trabant gépkocsik alkatrész­beszerzésén kívül más tipúsok- hoz is biztosítja a különböző anyagokat, ami várhatóan jóté­kony hatással lesz a szerviz munkájára. A jobb alkatrész- ellátásért Ezt várja az idei esztendőtől Fodor János, a Villamosipari és Gépjavító Szövetkezet Diósi úti autószervizének vezetője is. Ugyanis a szövetkezeti autója­vítók jobb alkatrészellátása ér­dekében az OKISZ hatvanmillió forint forgóalapot adott át az AFIT számára és az ígéretek szerint ettől az évtől kezdve nem csupán az NDK importból származó kocsikhoz, hanem a Ladákhoz is biztosítja az AFIT központi raktára az anyagokat. Változást várnak tehát ők is, mert annak ellenére, hogy a különböző nagykereskedelmi vállalatoktól és kiskereskedelmi egységektől való közvetlen be­szerzésre a lehetőség eddig is adott volt. Sőt nemegyszer az autójavítást kérő tulajdonos egyéni vásárlási „csatornája"- nyújtott segítséget számukra. Az alkatrészellátási zavarok egyébként legalább annyira ér­zékenyen érintették a Diósi úti szervizt, mint a Szigeti úton működőt. A szövetkezeti javító bázis megközelítőleg másfél- kétmillió forintos árbevételtől esett el emiatt. Mindez az autó- tulajdonosokat különösebben nem érdekli: ők azt várják — joggal -, a kocsi mielőbb kész legyen. Fodor János elmondása szerint a legnagyobb gondot a Lada felső gömbfejek, a váltó­alkatrészek hiánya jelenti, emellett a karambolos kocsik­nál napi pröbléma a tető- és szélvédőkoszorú beszerzése. Javítások vállalási ideje Ami a javítások minőségét il- letif gondolom mérvadó a rek­lamációk száma. Évente huszon­ötezer gépkocsit szerelnek és aki visszatér, az ezrelékes arány. Megjegyzendő: a Diósi úton a javításra váró tulajdonos sze­mélyesen is figyelemmel kísér­heti a kisebb munkák elvégzé­sét, az alkatrészcserét. Fodor János mondta: „ők nyitott üzem", a szerelők tehát közvet­len kapcsolatban állnak a gép­kocsi-tulajdonosokkal. Az érde­keltségi rendszer más mint az AFIT-nál. Az anyagmentes ár­bevétel 16—32 százalékát kap­ják a szerelők, ami eleve na­gyobb húzó erőt jelent. Tulajdonképpen a Szigeti úti szervizben is hasonló rendszert kíván bevezetni az AFIT a mo­hácsi gyakorlat alapján, a má­sodik gyorsjavítósor üzembe he­lyezésével. A vállalási idők ha­sonlóak a Szigeti úti szerviz­hez: a kisebb javításokat azon­nal elvégzik, a garanciális munkák vállalási ideje két-há- rom nap, a műszaki vizsgára való felkészítés általában egy hetet vesz igénybe, még a ka­rambolos autók „kalapálása" három hétig tart. A Diósi úton négy alaptípus javításávaí fog­lalkoznak, így a Wartburg, a Trabant, a Lada, valamint a Skoda márkákkal. Munkájuk, a garanciális és futójavításokon túl kiterjed a műszaki vizsgára való felkészítésre, a karosszéria- javításra és -fényezésre, a di- nitrolos kezelésre, illetve alváz­védelemre. És ami kevésbé is­mert: a vonóhoroggyártás és -felszerelés, továbbá az autó­mentő-szolgálat. Újdonság a szolgáltatásban Ami az újdonságokat illeti: a Diósi úton több milliós beru­házás eredményeként motorke­rékpárokat is javítanak — itt alakították ki a szakmunkásta­nulók műhelyét — és megkezd­ték az országban harmadikként kísérletképpen, a Budaiakkal kötött szerződés alapján, a Me- tallux magasfényű autózomán- cozás bevezetését. Az üzemve­zető szerint ez év tavaszától már széleskörűen alkalmazzák az új technológiát. Salamon Gyula Pécsvárad a kezdeményező Hi a GAMESZ? Gazdasági-műszaki ellátó szolgálat költségvetési intézményeknek Az elmúlt években számos kísérlet született a tanácsi költ­ségvetési intézmények gazdál­kodási-ellátási tevékenységé­nek, színvonalának a javításá­ra — kevés sikerrel. Most egy új név, s vele új fogalom je­lent meg: GAMESZ. A furcsa betűszó tartalma: gazdasági­műszaki ellátó szolgálat. Egy 1979-ben megjelent pénzügy­minisztériumi utasítás volt a szülője, s Baranyában első­ként a Pécsváradi Nagyközségi Közös Tanács élt a lehetőség­gel. A pécsváradi GAMESZ-t — mint azt dr. Kóliás Mihály ta­nácsi vb-titkártól megtudtuk — tavaly november 1-én hozták létre; arról pedig, hogy éppen ott, a következőket mondja: — Nem idegen tőlünk , a kez­deményezés ... A GAMESZ lét­rehozásának a lehetősége ta­lálkozott azzal a megállapítá­sunkkal, miszerint az intéz­ményvezetők olyan napi gon­dokkal vannak lekötve, amik voltaképpen nem is az ő gond­juk kell hogy legyen, s amik elvonják őket a sokkal fonto­sabb szakmai munkától. Az intézményvezető dolga, hogy gondoskodjék a működés valamennyi feltételének a biz­tosításáról, a takaríttotástól egészen addig, hogy a betört ablakot beüvegezzék, s hogy télen meleg legyen az általa vezetett intézményben. Ugyan­akkor érthetően sok a párhu­zamos munkakör esetleg nem teljesen kitöltött munkaidővel, ami viszont az ésszerű munka­erő-gazdálkodás lehetőségét villantja fel, ha van egy közös ellátó szervezet. Nos, ez a szervezet a GAMESZ. — Lényegében az oktatási- közművelődési-egészségügyi in­tézmények összevont gondnok­ságáról van szó — folytatta a vb-titkár. Ennek a hatásköre természetesen kiterjed a társ­községekre is. A GAMESZ el­látó tevékenységébe bevontuk az általános iskolákat, a zene­iskolát, az óvodákat a műve­lődési házat, a klubkönyvtára­kat, az orvosi rendelőket, a vé­dőnői szolgálatot, az öregek napközijét. Meg kell monda­nom : az új szerv nem csorbítja az intézményvezetők önállósá­gát (a megalakítás idején ép­pen ennek a szavatolása volt a legfontosabb feladatunk). A költségvetésükkel változatla­nul ők rendelkeznek, a felada­tokat is ők tervezik, csak a végrehajtásra adják át a GAMESZ-nak. Pl. a művelődési ház megadja o beszerzendő könyvek jegyzékét, s az ellátó szerv a megrendeléstől a kifi­zetésig mindent elintéz. Az is­kolának nincs gondja a kony­hával, hiszen az élelmezésve­zető a GAMESZ-nál van mun­kaviszonyban, s vele a konyha­személyzet is. Maga a GAMESZ há­rom könyvelő-anyagbeszerzőből (egyikük a szervezet vezetője), két élelmezésvezetőből, három­fős karbantartó-brigádból (kő­műves, vízvezetékszerelő, álta­lános lakatos) áll, valamint abból a 33 főből, akiket a kü­lönböző intézményektől vett át, de akiknek a munkahelye ez­által nem változott: konyhások, fűtők, takarítók ... A karban­tartók pl. — amióta megvan a szervezet — rendszeresen járják az intézményeket, s elvégzik a szükséges javításokat úgy, hogy a vezető szinte nem is tudja, hogy valami meghibásodott. Ilyesmit eddig hosszadalmas utánjárással és külső vállalko­zóval kellett elvégeztetni, s természetesen drágán; amit most megtakarítanak az az in­tézménynél marad, javítva a szakmai munka feltételeit. Végezetül így foglalja össze a kezdeti tapasztalatokat dr. Kófiás Mihály: — Ésszerű létszámgazdálko­dás, hatékony eszközgazdálko­dás, ezen túl pedig az intéz­ményvezetők többet törődhet­nek szakmai feladataikkal. A GAMESZ létrejöttével tehát ők kaptak elsősorban. De milyenek a GAMESZ ki­látásai a megyében? Dr. Bog­nár Zoltántól, a Baranya me­gyei Tanács pénzügyi osztályá­nak a helyettes vezetőjétől tud­tuk meg, hogy január 1-én lét­rejött ez az ellátó szervezet Dunaszekcsőn, Somberekén és Bolyban, s a további cél az, hogy július 1-ig mindenütt fel- álljon ez a szervezet, ahol a feltételek adottak. Elsősorban természetesen a nagyközségek­ről van szó, továbbá néhány nagyobb településről. — A pécsváradit kísérletnek tekintjük, de az újonnan meg­alakult három GAMESZ is más­más módon működik. A helyi sajátosságokat kell figyelembe venni. Most a tapasztalatszer­zés, az egymástól tanulás a cél. A megyében kb. ezer költ­ségvetési gazdálkodó intéz­mény van, ezek integrációját kell a GAMESZ-szal megolda­ni, a tét tehát nem kicsi. Eb­ben a hatékonyabb gazdálko­dás lehetőségét látjuk, s a GAMESZ az 1983, január 1-től bevezetendő új költségvetési rend szervezeti előfeltételeinek egy részé. H. Társadalmi Balesetvédelmi Munkabizottság Az eredményes felvilágosító munkának és az emberi elővi­gyázatosságnak köszönhető: az utóbbi tizenöt évben jelentősen csökkent az üzemi balesetek száma. Több mint egy évtizede még az összes balesetek két­harmad része gyárakban, üze­mekben történt. Azóta változott az arány, a munkahelyi balese­tek egyharmadát képezik az összes elszenvedett balesetnek. Egyre növekszik az otthoni, a háztartási munka közben elő­forduló sérülések száma. Ezek többnyire elesésből, elcsúszás­ból származnak, illetőleg az elektromos háztartási gépek használatának a következmé­nyei. Gyakoriak a barkácsolás és a különböző kerti munkák közbeni sérülések is. Ez utób­biak közül a vegyszerek, per­metek helytelen használato miatt jó néhány tragikusan vég­Az otthoni balesetek megelőzéséért ződött. A másik jelentős bal­esetforrás a magánerős lakás­építés, amikor szakmunkát, szakismeretet igénylő tevékeny­séget hozzá nem értő emberek végeznek, illetve végeztetnek. Egy elrettentő számadat: egy év alatt 1151 halálos baleset származott csak az otthoni bal­esetekből. Becslések szerint pe­dig 6—8 millió azoknak a táp­pénzesnapoknak a száma, amelyek az otthoni kisebb-na- gyobb balesetek következmé­nyei. Ennek mind az egyén, mind pedig a népgazdaság kárát vallja. Sürgősen tenni kell te­hát azért, hogy ezek o tragé­diák kis gondossággal, odafi­gyeléssel, és nem utolsósorban eredményes felvilágosító mun­kával elkerülhetők legyenek. Ezért, ilyen meggondolások alapján hozza létre a Hazafias Népfront Országos Tanácsa 1982 januárjában a. Társadal­mi Balesetvédelmi Munkabizott­ságot, amelynek elnökévé dr. Székely Lajost, az Orvostovóbb- képző Intézet Egészségügyi Fő­iskolájának tanszékvezetőjét választották. A bizottság fel­adata lesz a balesetvédelmi te­vékenységek összehangolása. A népfront ugyanis minden te­lepülésen megtalálható, job­ban össze tudja fogni, hatéko­nyabbá teheti a balesetmeg­előzést. Ha csak egy haláleset­tel lesz is kevesebb, mór bizo­nyított létjogosultságuk. Ehhez azonban arra van szükség, hogy azok az állami és társadalmi szervek, amelyeknek lehetősé­gük van arra, hogy az eredmé­nyes felvilágosító munkában bármilyen segítséget adjanak, azt meg is tegyék. Talán apró­ságnak tűnik, de nem mindegy, hogy a tartós fogyasztási cik­kekre ráírják-e a helyes fel- használás módját és a fo- gyaszthatóság idejét. Vagy a gázművek segítsége, amikor feltünteti készülékein a keze­lésre és baleset elkerülésére fi­gyelmeztető utasítást. Évek óta az Országos Egészségnevelési Intézet is kiadványaival, tv-fil- mekkel, plakátokkal, szóróla­pokkal stb. járul hozzá a bal­esetek megelőzéséhez. Mindez azonban nem elég, mint az elrettentő statisztikai •ódat mutatja. A Társadalmi Balesetvédelmi Munkabizottság éppen ezért azt tűzte ki cél­jául, hogy minden olyan he­lyen, ahol valóban szükség van rá, segítik, irányítottan végzik majd felvilágosító, balesetmeg­előző tevékenységüket. Elsősor­ban különböző barkács-, hob­biklubok, a kertbarátmozgalom bevonásával az építők fóru­main, előadásokon. Az ipar és a kereskedelem segítsége sem nélkülözhető annyiban, hogy valamennyi gépen, szerszámon, vegyszeren tüntessék fel a rész­letes használati utasítást. O. É.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents