Dunántúli Napló, 1982. január (39. évfolyam, 1-30. szám)

1982-01-26 / 25. szám

1982. január 26., kedd Dunántúli napló 3 Segítséget nyújtanának a fejlődő országok kesztyűseinek Pécsi szakemberek Pakisztánban Nemrégiben üzleti úton Pa­kisztánban járt Bischof László, a Pécsi Kesztyűgyár műszaki igazgatója, a KONZUMEX Kül­kereskedelmi Vállalat képvise­lőjével. Pakisztán távoli, isme­retlen és egzotikus tájaira rit­kán jut el hazánkfia. Ha még­is, sokszor úgy tekintünk rá, mintha valamiféle csoda tör­tént volna vele. Egy biztos, az európai embert számtalan különleges élmény és látnivaló fogadja. Az első meg­lepetés az odautazónak az ég­hajlat. Az itthonról télikabát­ban elindultakat 33 fokos me­leg várta. Bischof László elmondta, hogy az országot járva egyik oldalon ámulatba ejtette őket a luxusnegyed, a csodálatos vil­lákkal, szállodákkal, a másik oldalon pedig döbbenve látták, hogy a lakosság csaknem egy- harmadának nincs fedél a feje felett. Utcákon, a szabadban élnek, ott zajlik az életük. Jel­lemző, hogy a kézművesek is az utcán, földön ülve dolgoznak. A cipészek is. Ha valaki cipőt akar, a cipész ott az utcán le­veszi a méretet, megbeszélik a fazont, és azt mondja: uram, holnap jöjjön el ismét, kész lesz a cipője. És az idegen nem csalódik, a cipő valóban kész és rendkívül jó minőségű. Miért is voltak Bischof Lószlóék Pakisztánban? Pakisz­tán Magyarországnak is szál­lít bőröket. Eddig nyers- vagy félkész, főként bárány- és kecs­kebőröket szállítottak. A sertés­bőr ismeretlen Pakisztánban, mert a vallásuk tiltja a disznó- húsevést. A legutóbi időkben azonban a kormány iparpolitikája révén arra törekednek, hogy minél magasabb értékű, tehát nem félkész, hanem készárut expor­táljanak több pénzért. .így az­tán vannak Pakisztánban is nagyobb cégek, vállalatok, amelyek hajlandóak lesznek en­nek érdekében korszerűsíteni, gépeket vásárolni, és hatéko­nyabb módszereket is elsajátí­tani. A Pécsi Kesztyűgyár kép­viselői tehát olyan kesztyűket gyártó cégekkel keresték a kapcsolatot, amelyek fejlődőké­pesek, és hajlandóak együtt­működési kapcsolatba lépni: magasabb minőség eléréséhez szakmai tanácsot, kőrszerű technológiát kapnának a pé­csiektől, ennek fejében ők jó minőségű kesztyűbőrt szállíta­nának. A pakisztáni kesztyűgyórtás európai szemmel nézve ugyan­csak kezdetlegesnek számít. A bőr előnyújtását nem ismerik, papízsablont raknak a bőrre, azt golyóstollal rajzolják körül, és ollóval vágják ki. A varrás is régi típusú síkbőrvarró gépek­kel történik. A munka vala­mennyi fázisát férfiak — sőt, 8— IC éves gyerekek is — végzik. Az így elkészített sí-, kapus-, munkavédelmi kesztyűk mégis elfogadható minőségűek. Di­vatkesztyűt eddig nem készítet­tek, ebben nyújtana segítséget a Pécsi Kesztyűgyár. S. Zs. Gépjavító- és szervizműhelyek a mezőgazdaságnak A mezőgazdaság gépesítésé­nek dinamikus fejlődésével megnövekedett géppark össze­tétele is jelentősen változott. Előtérbe kerültek a különböző munkafolyamatok komplex gé­pesítésének berendezései, a korábbinál nagyobb teljesítmé­nyű, ám a karbantartásra is igényesebb gépek. Hatéko­nyabb kihasználásuk indokolja, hogy lépést tartsanak a fejlő­déssel a tervszerű hibamegelő­ző karbantartás és a javítás feltételei is. Ezt célozza az ÉVM és a MÉM közös pályázata, amelyet más szervezetekkel együtt most hirdettek meg kor­szerű mezőgazdasági gépjaví­tó- és szervizműhelyek terve­zésére. A tervezők feladata, hogy a 3000-5000, illetve az 5000- 10 000 hektáros termőterületű mezőgazdasági nagyüzemek ré­szére alakítsanak ki olyan gép­javító, karbantartó és szervizmű- hely-telepet, amely lehetőséget nyújt a további fokozatos fej­lesztésre, bővítésre is. Az az el­képzelés, hogy a pályázók ja­vaslatai alapján új típusterve­ket dolgoznak ki, és korszerű­sítik a meglévő terveket, léte­sítményeket is. Ennélfogva az is követelmény, hogy a hatékony rendszerszemléletű elvek szerint hangolják össze a szerkezeti elemek tervezését is. A pályázati kiírást átvehetik az érdeklődők az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium­ban; a kész terveket legkésőbb április 20-ig kell beküldeni. A legjobb alkotások díjazására és megvásárlására 500 ezer fo­rintot szánnak. A bíráló bizott­ság legkésőbb május végéig hirdeti ki a pályázat eredmé­nyét. két ember halálát okozó tra­gédia Mecseknádasdnál tör­tént. Az autóbuszokon adódó ki­sebb balesetek gyakori oka, hogy a gépkocsivezetők és az utasok nem segítenek egymás­nak. Múlt évben zömmel ,,ajtó- beszorulásos" utasbalesetekről érkeztek bejelentések. Aggasz­tó, hogy ezek száma egyre nö­vekszik, évente 10—15 száza­lékkal emelkedik. Le- és fel­szállásnál lábtöréses, kéztöré- ses, zúzódásos sérülést 1981- ben 87 esetben szenvedtek oz utasok. Gyakori az is, hogy a buszon fékezés közben megsé­rül a ruházat, esős időben le- fröccskölik a gyalogost koszos sárral, vízzel a gépjárművek. Ha ezekben a károkozásokban a gépjárművezetőink a luda­sok, akkor a patyolatköltsége­ket térítjük. Múlt évben 20 al­kalommal történt bejelentés, erre több mint tízezer forintot áldoztunk. A közúti és szemé­lyi sérülésekre egymillió 200 ezer forint kártalanítást fizet­tünk ki. A Volánra bízott áruk szállí­tás közben megsérülhetnek, vagy egyszerűen eltűnhetnek. Évek óta hasonló a statiszti­ka: tíz esetben lába kel az áru­nak, harminc esetben megsérül. Múlt évben pótlásukra 50 ezer forintot fizettünk. Dr. Grabecz Ferenc, a MÁV Pécsi Vasútigazgatóságának jogtanácsosa: — Általában bennünket a szállítás közben megsérült, el­tűnt árukért perelnek. Múlt év­ben 56 alkalommal indítottak eljárást az igazgatóság ellen közel 47 ezer forint kártérítést követelve. Ezek jogosságát öt ügyben ítélte meg a bíróság, háromezer forint kifizetésével. Nem minden alkalommal for­dultak bírósághoz a szállíttatok — 1237 esetben megkerestek bennünket 1,5 millió forintot követelve. A közös vizsgálat alapján 1013 esetben elutasí­tottuk az igényt, 224 alkalomra 266 ezer forint kártérítést fizet­tünk. A legnagyobb kárigény több mint 261 ezer forint volt — kátránnyal szennyeződött az asztalos áru; a legkisebb igény tizenhét forint — eltűnt egy mezőgazdasági gépről a lám­pa. Az utasok 111 esetben szen­vedtek sérülést Dél-Dunántúl vasúthálózaton, de senki nem indított polgári pert a MÁV Pécsi Igazgatósága ellen. For­galmi balesetből származó utas­sérülés múlt évben nem volt. Az utazáskor keletkezett poggyász- és ruhasérülésekért nem vállalunk felelősséget. Növekedett az üzemi balese­tek száma: 1981-ben 75 eset­ben kértek nem vagyoni kárté­rítés címén, maradandó sérü­lésükre hivatkozva juttatást. Er­re 410116 forintot fizettünk ki. Legtöbbet egy kézcsonkolásos sérült kapott — 150 ezer forin- tot. Ez egyúttal a lagmagasabb kártérítési összeg, amit kifize­tett eddig a Pécsi Vasútigaz- gatóság. Adóm E. Az Országos Választási Elnökség közleménye Január 24-én az időközi választá­sok törvényesen, rendben megtörtén­tek. Fejér megyében, az 1-es számú országgyűlési választókerületben az országgyűlési képviselő időközi vá­lasztására 23 087-en voltak jogosul­tak, ebből a szavazásban a választó­jogosultak 89,7 százaléka vett részt. Érvényesen szavazott 20 677, érvény­telenül 33 választópolgár. Az érvé­nyes szavazatokból a jelölt 99,5 szá­zalékot kapott, ellenszavazat 0,1 szá­zalék volt. Ily módon a jelöltet, Szalai Gyulát megválasztották kép­viselőnek. A 900 helyi tanácstagi választóke­rületben 160 944 választójogosult ál­lampolgár közül 146 495 (91 száza­lék) vett részt a tanácstagok meg­választásában. Szavazataikból érvé­nyes 145 834 (99,5 százalék), érvény­telen 661 (0,5 százalék). Az érvényes szavazatokból a tanácstagjelöltekre 145 197 (99,6 százalék), ellenük 637-et (0,4 százalék) adtak le. 899 helyi tanácstagi választókerületben megválasztották a tanácstagot. Utazáshoz, szállításhoz szíve­sen vesszük igénybe a MÁV és a Volán szolgáltatásait. Ezek maradéktalan teljesítése nem minden esetben sikerül — meg­sérülnek a csomagok, balese­tet szenvednek az utasok. Ter­mészetes, hogy a keletkezett kárt meg kell téríteni. — Múlt évben milyen esetek­ben kértek kártérítést a czállit- tatók és az utasok a 12. sz. Vo­lán Vállalattól és a MÁV Pécsi Vasútigazgatóságától? Dr. Hon/áth Attila, a 12. sz. Volán jogügyi osztályának ve­zetője : — A 23 Volán vállalat között mi mindig a legkevesebb bal­esetet okozó vállalatok között szerepelünk. Kétféle közúti bal­esetet különítünk el — a sze­mélyi és a csak anyagi kárral járó közúti balesetet. Naponta kétezer gépkocsivezetőnk járja a megye és az ország útjait. Múlt évben 300 közúti balese­tünk volt, ebből 178-at a mi dolgozónk okozott. Ezek általá­ban koccanásos, sávvállásos, tolatásos, vagyis csak anyagi kárt okozó balesetek. Az embe­ri életet veszélyeztető balesetek száma 33 — a legsúlyosabb, Szövetkezeti szakcsoportok vagy gebines rendszer Több helyen várakoznak, mint vállalkoznak A szövetkezeten belüli szak­csoport olyan kis gazdasági for­ma, amikor a vállalkozók meg­maradnak jogilag az anyaszö­vetkezeten belül és tulajdon­képpen a szövetkezeti mozga­lom megújításának az úttörői lesznek. Baranya megyében még nem terjedt el az ipari szövetkezetek körében, de po­zitív kezdeményezések már szü­letőben vannak. Több még a várakozás, hogy tulajdonképpen ki is szorgal­mazza a létrehozásukat: az alulról jövő kezdeményezés, avagy a szövetkezetvezetés? Valójában a szövetkezetveze­tés érdeke, hogy észrevegye ezt a soontán tendenciát és a szövetkezeti közösség hasznára fordítsa, hisz ilymódon tudja legjobban megtartani a mun­kaerőit, érdekeltté tenni a dol­gozókat 'a takarékosságban, a szolgáltatás színvonalának a javításában is. A gondolattal foglalkoznak a Baranya megyei Villgép-nél, a Pécsi Lakáskarbantartó Szö­vetkezetnél (ÉLISZ), a Tempó Szolgáltató Szövetkezetnél, a Baranya megyei Fod­rászipari Szövetkezetnél, valamint a Pécsi Minőségi Ruházati Szövetkezetnél. Szol­gáltatási szempontból mind­egyik kiemelkedő szerepet tölt be és egyik számára sem kö­zömbös, hogy miként tudjon most már nemcsak a hagyo­mányos színvonalon, de mara­déktalanul is megfelelni a la­kosság részére nyújtott szol­gáltatási igények ellátásában. A Fodrászipari Szövetkezet­nél nem zárkóznak el, ameny- nyiben a dolgozók kérik a szakcsoport-alakítást ott, ahol minimum 15-en dolgoznak együtt. Bár fontos feltételnek tartják, hogy az alapítók szak- képzettsége maximális legyen, ami_ jogos kikötés. Pillanatnyi­lag a pécsi tmk-segédüzemük- ben képzelhető el ezirányban a lépés, amelynek a munkásai a lakosság részére is végez­hetnének egyebek között bú­torjavítást, vízvezetékszerelést, lakatos- és asztalosmunkát. A Tempó vezetése sem zár­kózik el az ötlettől és bízik a kádárok, a kovácsok és a lo- vasfogatosok kezdeményezésé­ben. Főként az utóbbiak akti­vitása jelent némi reményt. Az Pécsett, a Jókai téri 10. sz. fodrászatban is tervezik a társulásos munkaszervezet bevezetését. ÉLISZ-nél nagyon óvatosan fo­galmaztak, amikor csak új szervezeti formákat említettek, melyek segítségével azonban előkészíthető a szakcsoport- szerveződés. Szerintük idő kell ahhoz, hogy a kötetlen mun­kaidőben dolgozó szakmunká­sok megértsék az önállóságot, valóban a maguk gazdái le­gyenek. így például tudjanak irányítani, szervezni, anyagot beszerezni, megrendelést fel­kutatni, hogy nemcsak maguk­nak, de a szövetkezetnek is hasznot hajtsanak fel. Komoly lecke ez teli buktatókkal, még akkor is, ha a szövetkezet meghatározta a minimum tel­jesítményértéket forintban, az idő- és anyagnormákat is tel­jes alapossággal kidolgozta. Az anyaszövetkezet segítsége adott nemcsak most, de a ké­sőbbiekben és most már az önálló szakcsoporti lépéseknek kell következniük a nyílásszer- kezet-szigetelők, valamint a vízvezeték-szerelők kisközösségei esetében is. Hisz teljesen ma­gára hagyni egy szakcsoportot túlzás lenne, és a pozitív törek­vések azonnal kudarcba ful­ladnának, szinte biztos, hogy a lakosságnak nyújtott szolgálta­tás sínylené meg. Furcsa, de az ÉLISZ-nél is bizonyos esetek­ben a gebines-rendszer mellett döntenek, természetesen hang­súlyozzák, hocy ez csak átme­neti forma, amíg a szakcso­portok nem erősödnek meg. Most még szintén a gebines formát akarja választani a Mohácsi Építőipari Szövetkezet is a lakosságnak végzendő üvegezés területén, ahogy a Villgép is inkább ezt a formát igyekszik előnyben részesíteni a Fodrászipari Szövetkezettel együtt. Ez érthető annyiban, ha a távoli, kicsi településen legfeljebb egy-egy fodrász és háztartási gépszerelő dolgozik, de elfogadható akkor is, ha egy-két fős, tehát kis létszámú az üzlet. A Fodrászipari Szö­vetkezet például idén 15—20 üzletet akar gebinbe- adni, nemcsak vidéken, de Pécsett is, sőt ellátatlan területen a tsz-eknek, sőt maszekoknak is átadja az egységeit, csak azok jövedelmezően működjenek. Említhetnénk Somberekét, Ba­barcot, Drávaszabolcsot. Ha ez sem segít és nem javul a szak­mai színvonal, az udvariasság, akkor átcsoportosítják a mun­kaerőt. A Pécsi Minőségi Ru­házati Szövetkezet elsősorban a méretes szolgáltatásban szer retne előbbre lépni a szakcso­portok kialakításával. Ennek azonban több akadá­lya is van, nemcsak az ő ese­tükben. így például a jogsza­bályok, a működésre vonatko­zó utasítások félreérthetők, sok­féleképpen értelmezhetőek. Legalábbis ez a közkedvelt ál­láspontok egyike és hivatkoz­nak arra is, hogy ki felel az állóeszközökért, a jövedelemel­osztás hogyan zajlik le, az anyagbeszerzést ki szervezi meg. Maguk a vállalkozók pe­dig tartanak a magas jövede­lemadóztatástól, az anyagbe­szerzés nehézségeitől. Csak az ÉLISZ-t, tudom pél­daként felhozni ebben a „této- vázási csatában" és el kell oda menni, hisz a vállakozási pél­da adott. Az OKISZ szakemberei fel­keresik Baranya ipari szövetke­zeteit, hogy a jogi hiányossá­gokról tudomást szerezzenek, s javasolják újabb jogszabályok, még pontosabb végrehajtási, működési utasítások kidolgo­zását. Természetesen igazi ta­pasztalat forrásául most már egy működő szakcsoport szol­gálna. Csuti János Kártérítési követelések ü WÜ1I ás áltálán fizet, Ha hibázott

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents