Dunántúli Napló, 1982. január (39. évfolyam, 1-30. szám)

1982-01-25 / 24. szám

Hatvant nap helyett harminc ÜJ rendelkezések caz utazásról, a walutaellätäsröl Útlevél- és pénzigénylés az IBUSZ-nál Benzinköltség a tulajdonosnak és az utasoknak Szemétválogató mű helyett Guberáló kisiparosok? Évente tizenötezer köbméter hasznos hulladék Alapvető változásokat tapasz­talhattak az év első napjaitól a külföldre utazni szándékozók. Röviden szólva: lényegesen egy­szerűbbé, gyorsabbá vált az út­levelek és a valuta kérelmezése. Az új rendelkezésekről - ame­lyeket egyébként a részletek utón érdeklődők megtalálhat­nak a Magyar Közlöny 1981. december 5-i, 75. számában - dr. Kollár László alezre­destől, a megyei rendőr-főkapi­tányság igazgatásrendészeti osztálya vezetőjétől, illetve d r. Takács Józseftől, az IBUSZ Baranya megyei igazga­tójától kértünk tájékoztatást. Évente egyszer • nyugatra- Ez év január 1-től - hal­lottuk dr. Kollár Lászlótól - módosult a korábban ismert „képlet": nemcsak három éven­te indulhatnak magyar állam­polgárok nyugati utazásokra. Korábban kizárta egymást az egyéni és a társasút, 1982. ja­nuár 1-től társasútra akár éven­te is lehet jelentkezni. Jó azon­ban tudni: ha valaki valamilyen címen adott évben már volt egyszer nyugati úton, ugyanab­ban az évben ismét nem utaz­hat. Külön szabály Jugoszláviá­ra: látogatóba egyszer lehet utazni, de közvetlen hozzátarto­zóhoz többször is. Lényeges az új rendelkezések között az is, hogy nem a visszaérkezés, ha­nem a kiutazás dátuma hatá­rozza meg: melyik év utazási lehetőségét merítette ki valaki. A jugoszláviai utak esetében az egyéni turistaúthoz szükséges útlevélkérelmeket a városi-járá­si rendőrkapitányságokhoz kell benyújtani, azt követően, hogy az IBÜSZ a valutakeretet bizto­sította. Az IBUSZ új jogkörei Bizonyára nagyon sokakat ér­dekel: hogyan módosultak a va­lutaellátásra vonatkozó előírá­sok. A leglényegesebb válto­zás: a Magyar Nemzeti Bank átadta a valutakiutalás jogát az IBUSZ-nak. Minden megyei székhelyen működő IBUSZ-iro- dának joga van valutát kiutal­ni, a nyugati országokba szóló útlevélkérelmeket átvenni. A részletekről hallottuk dr. Takács Józseftől:- Mint ismert, korábban egyéni turistaként csak három­évente lehetett nyugati orszá­gokba utazni. A közbeeső két évre nem lehetett valutát kiutal­ni, vagyis legfeljebb a három­napos szervezett utak adtak le­hetőséget az utazásra. Az új rendelkezések szerint gyakorla­tilag minden magyar állampol­gár minden évben egyszer utaz­hat nyugatra, azt értve ezen, hogy az egyéni turistautat köve­tően vagy látogatóként, meghí­vólevél birtokában vagy társas- útón, utazási iroda szervezésé­ben, az iroda valutakeretének terhére indulhat el. A valutaellátásra vonatkozó új rendelkezések szerint a rubel­elszámolású országokba turista­ként vagy látogatóként kiuta­zók személyenként és naponként 1000 forintnak, naptári évenként legfeljebb 15 000 forintnak meg­felelő fizetőeszközt vásárolhat­nak. Az utazási irodák által szervezett társasutakon résztve­vők - a részükre biztosított köl­tőpénzen felül — egyéni útiok­mányukra az előbb említett éves keretük terhére személyen­ként és naponként 1000 forint­nak megfelelő fizetőeszköz! vá­sárolhatnak. A gépjárművel % utazóknak Külön rendelkezések szólnak a gépjárművel utazókra, üzem­anyagköltség címén a nem ru­bel elszámolású országokba egyéni útlevéllel utazók a cél- ország távolságától függően vá­sárolhatnak valutát, részint a személygépkocsi tulajdonosa, részint az utasok jogán. Csak példaként: aki Angliába szán­dékozik utazni gépkocsijával, 11 000 forint prtékű, az utas cí­mén 2900 forint értékű valutát igényelhet. Az NSZK esetében ez az összeg 5400, illetve 1300 forint. Mint említettük, a konvertibi­lis deviza elszámolású országok­ba — ide értve Jugoszláviát is —, egyéni turistaként kiutazni szán­Bonyhádon, a Völgység köz­pontjában a régi, elavult, szűk helyett, tizenkét munkahelyes modern rendelőintézet épült, a Tolna megyei Tanácsi Építő és Szerelőipari Vállalat kivitelezé­sében. A korszerű berendezésű, egy emeletes intézet röntgen és laboratóriumi osztálya a mel­lette lévő kórházat is kiszolgál­ja. Bonyhádon eddig nem volt ideggyógyászati rendelő, most ez is helyet kapott az új épü­dékozó, belföldön lakó magyar állampolgárok valutaellátásáról ez év január 1-től az IBUSZ gondoskodik. Ezért az útlevélké­rő lapok most már a valuta­igénylés célját is szolgálják. Nem lehet tehát január 1-től valutaigénylést az OTP-nél, a Cooptouristnál, a Siótournál, a Volán Touristnál, illetve a Buda­pest Touristnál benyújtani. Lé­nyeges: az útlevél és a vaiuta beszerzéséhez korábban szük­séges 60 nap lerövidült 30-ra. Valutaigényléskor el kell vin­ni az IBUSZ-irodákba a kék és a piros útlevelet is (a Jugoszlá­viába utazók is a dollárkeretük terhére indulhatnak), az útlevél- kérő lapot. Az IBUSZ-ná! meg­állapítják, kaphat-e a kérelme­ző valutát, a szükséges okmá­nyokat továbbítják a rendőr­ségnek, s 30 nap múlva az utaz­ni jogosult átveheti útlevelét és valutáját is. Már csak a vízu­mokat kell beszereznie. Kishatár­forgalom A konvertibilis devizaelszámo­lású országokba turistaként uta­zók egyszeri alkalommal szemé­lyenként és külföldi tartózkodá­si naponként 850 forintnak, leg­feljebb 14 napra 12 000 forint­nak megfelelő konvertibilis el­számolási fizetőeszközt vásárol­hatnak. A sok részletszabály kö­zül csak egyet említünk: a ma­gyar—jugoszláv kishatárforga­lomban érvényes határátlépési engedély vagy csoportos határ- átlépési engedély alapján sze­mélyenként és kiutazásonként legfeljebb 300 forintnak megfe­lelő dinár adható ki. letben. A röntgenszakosztály be­rendezése, felszerelése néhány napig még eltart, s addig a régi helyen folytatják az átvilágítá­sokat — amint azt dr. Váczi Jó­zsef igazgató-főorvostól meg­tudtuk. Az új rendelőintézet lehetővé tette a szomszédos kór­ház régi pavilonjainak folyama­tos felújítását is, amely előre­láthatólag a második negyed­évben megkezdődhet. Pécs, Kaposvár, Szekszárd átadások, elosztási listák Több tízezren várják érthető izgalommal Dél-Dunántúlon, hogy szerepelnek-e az idén a la­káshoz jutók listáján. Három megyeszékhelyen: Pécsett, Ka­posváron és Szekszárdon érdek­lődtünk, hogy a várakozók, re­ménykedők mire számíthatnak. Kaposvárott annyit tudtunk meg, hogy még semmi sem konkrét, biztosat csak február végén tudhatnak meg a lakásra várók.­Pécsett, az elmúlt évben a ter­vezetthez képest idén csökken­tett célcsoportos lakással lehet számolni, ennek következtében módosítani kellett a már koráb­ban elkészített elosztást. A la­kásügyi társadalmi bizottság újra összeült — benne az ága­zati szakszervezetek, az SZMT, a KISZ- és a területi pártalap- szervezetek, valamint az egész­ségügyi szervek küldöttei vettek részt — és összeállította az úgy­nevezett munkapéldányt, melyet február 12-én bírál el a városi ta­nács végrehajtó bizottsága. A névjegyzék kifügesztését február 22-re tervezik, a város 6 infor­mációs irodájában és a pécsi Kossuth téri tanácsi hivatal hir­detőtábláján 30 nap időtartam­ra. A névjegyzékkel kapcsolatos esetleges kifogások megtárgya­lása után a tanács végrehajtó bizottsága április 9-én dönt a lakások végleges odaítéléséről. Ami már biztos, hogy ebben az évben 617 szövetkezeti és állami bérlakást osztanak szét, továbbá 474 tanácsi értékesítésű OTP lakást. Természetesen eb­ben benne foglaltatik a szaná­lások, felújítások, a lakhatat­lanná vált épületek lakóinak el­helyezése is. Tolna megye székhelyén Szek­szárdon a 2600 lakásigényléssel szemben csak 62 tanácsi érté­kesítésű szövetkezeti és 182 OTP (70 százalékban tanácsi kijelö­lésű) lakást tudnak szétosztani. Tanácsi bérlakásra csak meg- üresedés folytán lehet számítani. A lakáselosztási listát várható­an a jövő hónapban függesztik ki, a végleges döntést márciusi ülésén mondja ki a városi ta­nács végrehajtó bizottsága. A szemét — kincs! Nyersanyagszegény korunk­ban újra meg újra elhangzik: vétek azt a hallatlan tömegű másod-nyersanyagot, amit nap mint nap „megtermelünk" sze­mét formájában, szeméttelepe­ken átadni hasznosítatlanul az enyészetnek. Persze ebben kor­szerűsödő életformánk is ludas. Hajdanán az éghető szemetet hőtermelésre foghattuk kályhá­inkban, de hát a radiátor, a gáz- és villanytűzhely ilyesmire alkalmatlan. Sokféle gondolat született már, kezdve azzal, hogy a sze­metet a keletkezési helyen szor­tírozzuk. Ez azonban az egy­szerűsége miatt megbízhatat­lan módszer; biztos ugyanis, hogy a különféle rendeltetésű tartályokba egyformán belezú­dulna mindenfajta szemét. Az­tán a költségesebb ötletek . . . Budapesten épül a szemétége­tő mű, ami minden szemétből hőenergiát csihol ki. A Pécsi Köztisztasági és Útkarbantartó Vállalat a közelmúltban egy szemétválogató mű létesítési le­hetőségeiről készíttetett tanul­mánytervet a Dél-dunántúli Ter­vező Vállalattal; a terv orszá­gosan hasznosítható lenne. Egyelőre nincs rá fedezet, s le kell mondani róla még akkor is, ha tudjuk: a befektetés a visszanyert másodnyersanyag révén tíz év alatt megtérül. Év­tizedünkben nem épül ilyesmi és csekély'ti valószínűsége an­nak, hogy az ezredfordulóig lesz belőle valami akár Pécsett, akár másutt. És addig? Mi lesz a kincs­esei? Élelmes emberek mindent ki­játszva illegálisan „törődnek" a szeméttel, a hatóság ezt ellen­zi, tiltja, üldözi, bünteti legfő­képpen azért, mert Így, ellen­őrizetlenül súlyos betegségek, netán járvány forrása lehet. Persze lehet másként is. Vokó János, a pécsi Városi Tanács építési és közlekedési osztályá­nak a vezetője nemrég Győrött járt, s onnan hozta a hírt: — Az ottani hatóságoknak ugyanúgy gondot jelentett a szemét sorsa, azaz a guberálás visszafogása, mint nekünk. Ezért aztán iparengedélyeket adtak ki a válogatásra és értékesítés­re, az engedélyhez igen szigo­rú munka- és egészségvédelmi előírásokat társítva: kötelező időszakos orvosi vizsgálat, vé­dőoltás, védőruházat. . . Leg­utóbb, amikor a tanács végre­hajtó bizottsága a város köz- tisztaságáról tárgyalt, felvető­dött, hogy hasonló feltételekkel mi is adhatnánk ki iparenge­délyt. Ez persze csak az év kö­zepétől képzelhető el, amikor megnyitjuk az új, kökényi sze­méttelepet. Hogy lenne-e jelentkező, azt nem tudni, de hogy a vállal­kozás anyagilag megérné, oz biztos. A győri „szemétiparo­soknak" is kifizetődik, pedig ők szerződés szerint feleznek a hasznon az ottani köztisztasági vállalattal. Évente 10—15 ezer köbméter­nyi hasznos hulladékot — pa­pírt, textíliát, fémet, üveget stb. — lehet a. szeméttömegből ki­válogatni. Feltehetően tisztes haszonra is szert lehet tenni, amit azonban nem érdemes iri­gyelni. Mert a munka sem iri­gyelni való. Viszont a primitiv, még kisiparinak is csak felvá­gásból mondható módszer ré­vén eddig veszendőbe ment nyersanyagtömeg juthat vissza a termelésbe. És az illegális guberálókkal sem a hatóságnak kellene viaskodnia. Megtenné ezt üzleti érdekből a maszek. H. I. Mészáros A. Űj rendelőintézet Bonyhádon Importpótlás egy kis műhelyből Tervező, menedzser, esztergályos Ha minden itt készült gép­nek, kisebb-nagyobb vasipa­ri terméknek csak a prototí­pusait egymás mellé raknák, bizonyára megtöltene egy jó­kora kiállítótermet. Az ember el sem hinné, hogy ebben a kis földszintes műhelyben, a két esztergával, marógéppel, köszörűvel felszerelt mini üzemben készültek. A meredek, jellegzetesen pécsi Dugonics utca egyik földszintes házán kis cégtáb­la szerénykedik. „Ficsor Jenő technikus, esztergályos kis­iparos". E szűkszavú táblács­ka azogban azt nem is sej­teti, hogy a mester konstruk­tőr, menedzser is egyszemély- ben.- Miért váltóit iparenge­délyt?- Nem tagadom, elsősor­ban anyagi megfontolásból nyitottam meg a műhelyt tíz évvel ezelőtt. Korábban dol­goztam esztergályosként, vol­tam műszaki vezető egy szö­vetkezetnél, vezettem na­gyobb beruházást az ÉPGÉP- nél, de úgy éreztem, hogy magam jobban meg tudom valósítani az elképzeléseimet. Szóval nemcsak a magasabb jövedelem vonzott. — Mik voltak ezek a sajá­tos elképzelések? — Olyan késztermékek elő­állítása, amelyre nagyobb vállalat, szövetkezet nem vál­lalkozik, vagy eddig csak im­portból lehetett beszerezni. Egyik ilyen termék egy pél­dánya ott az asztalon a rajz­tábla, néhány tervrajz és egy öreg írógép társaságában. A DÉDÁSZ megrendelésére ké­szült feszítő csiga a feszült­ség alatti munkákhoz. Eddig francia importból szerezték be, s most az itt gyártott csiga nemhogy olcsóbb, fo­rintért készül, hanem a kül­földi szerkezet kilencszáz ki- lopondos terhelésével szem­ben ez 1700 kilopondig bír­ja. Ugyancsak ez áramszolgál­tató vállalat kérésére konst- - ruólt egy speciális kábelszo­rító szerkezetet, amelyet a földkábelek szerelésénél al­kalmaznak. A tervek elkészí­tése, az anyag megválasztá­sa mind rá várt. Egy évig kísérletezett, míg elkészült a szerkezet, amely szintén im­portot helyettesít. Itt, a kis irodában, a saját rajzasztalon született meg egy iker munkahelyes, vá­kuumformázó gép terve, ame­lyen PVC, illetve polisztirol alapanyagból fal- és meny­nyezetburkoló műanyag lapo­kat préselhetnek. Eddig csak Jugoszláviában lehetett meg­vásárolni ezeket a szép, 50X50 centiméteres méretű lapokat ezentúl a Ficsor-féle gépen — ugyancsak itt ké­szült nyomóformákkal — ké­szíti a kétújfalui tsz mű­anyagüzeme.- Az alkotókedv, úgy érzem nemcsak és nem elsősorban anyagi kérdés, hanem már életiorma. Tervez tovább új dolgokat? — Igen, de ezekről részle­tesen még korai volna be­szélni. Nemrég készült el a Fogtechnikai Vállalat meg­rendelésére a szintén saját konstrukciójú kéziprés első sorozata, úgy hírlik, hogy az NDK-ban is érdeklődnek iránta. Tervezek több, hiány­cikknek számító barkócs- és egyéb készüléket. Kurucz Gyula

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents