Dunántúli Napló, 1982. január (39. évfolyam, 1-30. szám)
1982-01-04 / 3. szám
1982. január 4., hétfő Dunántúli napló 5 Tegnap vásár volt Pécsett Bútor- és szörmekinólol, lehet faklumpát is választani Megalakult a SZÁMALK 74- millió forintos úthitelből r Útfenntartási tevékenység Pécsett 1982-ben Megépül a felüljáró lehajtó ága Megkezdődik a Lenin tér rendezése A Tudománypolitikai Bizottság állásfoglalása és a KSH elnökének határozata alapján három számítástechnikai szervezetet egyetlen komplex műszaki fejlesztési típusú vállalattá vontak össze. Január 1-én alakult meg a Számítástechnika-alkalmazási Vállalat (SZÁMALK), s egyben megszűnt a SZÁMKI, az ŐSZV és a SZÁMOK (a Számítástechnika-alkalmazási Kutató Intézet, az Országos Számítógéptechnikai Vállalat és Számítástechnikai Oktató Központ). Az új vállalat megalapításával koncentrálják az erőket, ezzel segítik a számítástechnikai központi fejlesztési program végrehajtását, növelik a kutatások és fejlesztések hatékonyságát, gyakorlati alkalmazását, fejlesztik a szakképzést, az üzemeltetési technológiát, a szolgáltatásokat. A számítástechnika eredményeinek összehangoltabb alkalmazásával növelik a gazdasági eredményeket. A SZÁMALK a főváros különböző pontjain négy épületben helyezkedik el. A vezérigazgatóság a Szakosíts Árpád út 68., a Kutatásfejlesztési Igazgatóság a Csalogány utca 30—32., a Szolgáltatási és Kereskedelmi Igazgatóság a Vahot utca 6., illetve a Bartók Béla út 104. szám alatt található. Rosszak a pécsi utak... Évek óta újra, meg újra elhangzik a kemény kritika, az utak pedig valóban rosszak. Hogy milyen hányadukban, azt nem tudni pontosan, de hogy szerte a városban találunk ilyent bőséggel, az biztos. Az utak állapotára évekig volt egy nagyon is elfogadható magyarázat: épült a Tüzér utcai felüljáró, s ez bizony minden erőt igénybevett. Hallottuk aztán, hogy ha az elkészül, akkor számíthatunk rá, hogy végre megjavulnak a pécsi utak. Tehát: 1982 elején milyenek e tekintetben a kilátások? A kérdésre a Pécs városi Tanács építési és közlekedési osztályán kaptunk tájékoztatást. Mindenekelőtt azt kell tudni, hogy az állami költségvetésből Pécs az utak-hidak fenntartására 74 millió forintot kapott. A felhasználást illetően pedig az a legfontosabb tudnivaló, hogy 1981 és 1982 között lényeges arányváltozás történt: idén a tavalyitól eltérően az alsóbbrendű utakra költenek többet, s a főútvonalakra kevesebbet. De ez még nem fedi a teljes igazságot, hiszen elsőbbséget élveznek azok a közforgalmi közlekedési útvonalak, amelyeken a város tömegközlekedése bonyolódik: ezeknek kell olyan állapotban lenniök, hogy rajtuk az autóbuszok minden időszakban akadálytalanul közlekedhessenek. Az akadálytalan közlekedés feltételeinek a biztosítása egyébként minden útra érvényes, de természetesen Az új év első vizsganapja Kollokválok a pécsi Pollack Mihály Műszaki Főiskolán A diákszerencse szilveszter után két pihenőnapot iktatott a naptárba, így azok is viszonylag tiszta fejjel húzhattak tételt január 3-án, akik az óév búcsúztatása során alaposan a pohár fenekére néztek. A pécsi Pollack Mihály Műszaki Főiskoláról olyan híreket hallottunk, hogy az eddigi vizsgamérleg alapján az elsőévesek fele bukásra áll. Nos. a hír csak részben igaz: a tanulmányi osztályon kapott információ szerint valóban sok a rossz jegy matematikából, de nem a vizsgákon, hiszen sokan el sem jutottak még a kollokviumig: a vizsgalapokon nem ritka a kétszeri sikertelen javítási kísérlet sem. — Miért ilyen rosszak az eredmények? — kérdeztük az egyik .illetékest”, Szabó Dezsőt, aki egy másik vizsgájának írás. beli részét fejezte be éppen. — A matek egy kicsit hirtelen szakadt ránk ekkora töménységben, és úgy érzem, hogy nem nagyon épül a középiskolai anyagra — magyarázta bizonyítványát Dezső. — Én január 7-én próbálom meg kijavítani a gyakorlati jegyemet, az igazi vizsga csak azután következhet. Szerencsére elég sok javítási kísérlet adódik, így alapvetően optimista vagyok ... azzal a megkötéssel, hogy mindenütt az illető út rendeltetésének megfelelő színvonalat kell biztosítani. Más szóval: nem biztos, hogy egy Mecsek oldali alsóbbrendű útnak olyannak kell lennie, hogy azon 60 km- rel lehessen „pörkölni". 1982-ben folytatódik a belváros körüli úthálózat építése. Ez fontosságában megegyezik a Tüzér utcai építkezésekkel, hiszen a belváros jelenlegi közlekedési rendszerének a teljes átalakítását teszi lehetővé, viszont annál jóval kevésbé költségigényes. Elkészül idén a Volán új távolsági autóbuszpályaudvara, emiatt sor kerül a környék teljes közlekedési átszervezésére. A legfontosabb, hogy megépül a felüljáró rég esedékes lehajtóága. Ezzel egyidejűleg a „Domus-oldalon" kiszélesítik a Bajcsy-Zsilinszky utat a Szalai András és a Vasút utca közötti szakaszon. Ezáltal megszűnik az üzletsor előtti „partizán-parkoló". Megkezdődik a Lenin tér rendezése. A tér északi oldalán a két saroképület közötti épületeket lebontják és hozzákezdenek az új autó- busz-decentrum kialakításához. Tegnap csak néhány teremben folytak vizsgák. Mikó Zsolt adjunktus a felvonószakos hallgatók gépszerkesztés vizsgáját irányította. A diákok az utolsó írásbeli feladaton dolgoztak. — Egy óra múlva hirdetünk eredményt. Mindenkinek megajánlunk egy jegyet, s ha elfogadja, már nem is kell szó- beliznie. A hallgatók többsége meg szokott elégedni a megajánlott jeggyel — mondta Mikó Zsolt Néhány szobával arrébb egy fiatalember a füzetében lapozgatott. Kadlók Ferenc épületA MÁV Vezérigazgatósága közli, hogy a közalkalmazottak: a SZÖVOSZ. az OKISZ dolgozói, az újságírók, a Partizán Szövetség tagjai, a nemzetgondozottak, a hadirokkantok és az említettek családtagjainak 50 százalékos jegyváltásra jogosító igazolványai 1982. március 31-ig érvényesek. A MÁV felhívja az ilyen igazolvánnyal rendelkezők figyelmét, A munkálatok idejére az autóbuszokat áttelepítik az ÉPGÉP volt Jókai utca sarki területére. Remélhetőleg rendeződik egy régi adósság: a város idei tervében szerepel a Verseny utca „kiegyenesítése", s ezzel összefüggésben az út alapos felújítása. Az Irányi Dániel téren egy új buszfordulót alakítanak ki: itt lesz a 20-as járatokat tehermentesítő, tervezett 28 Y jelzésű járat végállomása. Teljes korszerűsítésre kerül Patacson a Patak utca, amely ezzel autóbuszközlekedésre válik alkalmassá; a Benczúr utcában pedig autóbuszfordulót építenek. A városban több helyen — főleg a hegyvidéki területeken — korszerűsítenek, felújítanak, vagy új burkolattal megerősítenek olyan utakat, amelyek a magánerőből épült, vagy ezután épülő lakóházakat szolgálják ki. A fenntartási tevékenységre 25 millió forintot irányozott elő a város. Ez jóval több a tavalyinál, ami azt jelenti, hogy pl. több gondot fordíthatnak a kátyúzásokra is. gépész szakos a gázellátás vizsgájára várt. — Nem volt lárasztó szilveszter körül telkészülni? Valamit valamiéit... Én SZET-es vagyok, harmincéves. Nem azt mondom, hogy szilveszter éjjelén is tanultam, de igyekeztem jól felkészülni. Harmadéves vagyok, az utolsó félévem következik. Lakóhelyemhez, Mezőkövesdhez viszonylag közel, Miskolcon fogok dolgozni. Szeretnék négyes átlaggal búcsúzni a főiskolától . . . hogy az igazolvány kicserélését 1982. február 1-e és. március 31-e között kérjék az illetékes vasútigazgatóságtól. Az új iga. zolványokhoz egy darab 4x4 centiméteres, fél évnél nem régebbi fénykép szükséges. Az igazolvány 25 forintba kerül, az újságíróknak, a SZÖVOSZ és az OKISZ dolgozóinak 65 forintot kell fizetniük. Titkos fiók Illés Lajos — a Titkos fiók szerzője — hosszú éveken át dolgozott különböző irodalmi lapok szerkesztőségében, könyvkiadók műhelyében, így abban a szerencsés helyzetben volt. hogy munkája során a magyar irodalom utóbbi harminc évének szinte valamennyi jeles alkotójával személyes kapcsolatba került. Ez a kapcsolat olykor megmaradt az író—szerkesztő szokásos viszonyán belül, legtöbb esetben azonban közelebbi barátsággá fejlődött. Új könyvében Illés most e barátságok révén szerzett emlékeit mondja el tizennyolc — immár klasszikusnak számító — íróról, költőről. Mégsem pusztán memoárok gyűjteménye a Titkos fiók, hiszen a neves irodalomtörténész nem elégszik meg csak az emlékek felvillantásával, alkalmanként remek portrékat rajzol, s a három évtized irodalmi életének érdekesebb eseményeit is beleszövi az egyes fejezetekbe. Külön érdeme a szerzőnek, hogy olyan kérdésekkel foglalkozik, melyek nem tartoznak szorosan az irodalomtörténetbe, az érintett alkotók szempontjából viszont lényegesek, fontosak. Tudjuk, hogy az ötvenes évek elején az akkori irodalompolitika számos nagy írót hallgatásra kárhoztatott. Ennek negatív hatását legfőképpen a folyóiratszerkesztők érezték. Hiszen olyan kiemelkedő alkotók új műveinek közléséről kellett lemondani kényszerűen, minjt Németh László. Kassák Lajos, Füst Milán, Szabó Lőrinc, Nagy Lajos, Tamási Áron. Érthető tehát, hogy mihelyt az irodalompolitikai légkör kedvezőbbre fordult, a korszak vezető irodalmi folyóirata, a Csillag azonnal nekilátott, hogy ezeket az írókat előszólítsa a hallgatásból. Nem volt könnyű feladat, mert az évek során kialakult bizalmatlanságot csak nehezen, kellő szerkesztői hozzáértéssel lehetett feloldani. Illés Lajos, aki jelentős szerepet vállalt ebben a munkában, mint a Csillag fiatal szerkesztője, emlékezéseiben érdekesebbnél érdekesebb történeteket mesél el arról, hogy miként sikerült megnyerni a folyóirat számára az említett írókat, hogyan kerültek vissza ismét az irodalmi élet eleven folyamatába. Természetes, hogy a személyes emlékeket idéző szerző olykor magánügyeknek tűnő eseteket is elmond, ezek azonban alkalmasak arra, hogy az egyes alkotók egyéniségét közelebbről megismerjük, emberi alakjukat tisztábban lássuk. Az ötvenes évekkel lezárult egy szakasz újabbkori irodalmunkban. A problémák azonban más vetületben ismét jelentkeztek. Szükségessé vált, hogy a megújulás útját kereső irodalom ügyét felvállalja egy minden tekintetben korszerű műhely. Ilyen műhely szerepére vállalkozott az 1961-ben meginduló Új írás. Illés Lajos, mint a folyóirat egyik szerkesztője, s a lap körül csoportosuló írók szervezője; visszatekintéseiben most az Új írás első lépéseiről is számot ad. Nem a saját és szerkesztőtársai - köztük Váci Mihály — személyét helyezi előtérbe, hanem azokról az írókról, költőkről szól, akik műveikkel, tapasztalataikkal segítették a folyóirat indulását, arculatának kialakulását. Érdekes és tanulságos ebből a szempontból Veres Péter itt közölt, az Úi írás szerkesztőjének címzett leveleit elolvasni, valamint a könyv Sarkadi Imréről és Urban Ernőről szóló fejezeteit. Új oldaláról ismerhetjük meg Illés Lajos visszaemlékezéseiből a különcségekre mindig hajlamos Tersánszkyt, Berda Józsefet, a „kicsi mérges öregúr" szerepét az életben is vállaló Lengyel Józsefet. Déry Tiborral kapcsolatban a szerző felelevenít! az emlékezetes „Felelet-vitát", őszintén szól az író 1956 utáni viszontagságairól. Az emlékezések sorát Kormos István kedves, megnyerő egyéniségének baráti közelségű bemutatása zárja. K. S. H. I. A matek a uixuőlaszto Gépszerkesztésböl vizsgáznak a Pollack Mihály Műszaki Főiskola épületvillamositási tagozatának hallgatói H. J. Vasúti igazolványok cseréje
