Dunántúli Napló, 1982. január (39. évfolyam, 1-30. szám)

1982-01-23 / 22. szám

1982. január 23., szombat Dunántúlt napló 13 a koncepció 363 milliós termelési érték, 24,6 milliós torint nyereség - A személyes jövedelem 55813 forint - Százmilliót hozott a háztáji és ipar Zárszámadás Baksán Kiteljesedik Segítettek a szocialista brigádok Konyha az időseknek Nagyszerű társadalmi ösz- szefogással két hét alatt el­készült az ideiglenes konyha a pécsi Timór utcai szolciólis otthon lakói számára. A szo­ciális otthonban két éve nagyarányú rekonstrukció fo­lyik. Az alagsorban levő he­lyiségek átépítése során de­rült ki, hogy az épületet tel­jesen alámosta a víz. A föld­csere és a csatornarendszer kijavítása miatt, a konyha felújítása a tervezettnél na­gyobb munkának bizonyult. Ezért kellett sürgősen egy ideiglenes konyhát kialakíta­ni. Az otthonhoz közel, a Kis­faludy utcában alakítottak át egy épületet erre a célra. A Gázművek soron kívül besze­relte a gázt, az Ércbánya Vállalat építési részlegének dolgozói társadalmi munká­ban biztonságossá tették az életveszélyes épületet, a Pé­csi Vízmű November 7. szo­cialista brigádja a vízszere­lési, az Egyesített Egészség- ügyi Intézmények szakmunká­sai pedig az egyéb szakipari munkákat vállalták. Az ő ál­dozatos és gyors munkájuk­nak köszönhető, hogy kedden már az új konyhából kapják az ebédet az otthon idős la­kói. M. Zs. Rivaldafényben Galambos Erzsi és Haumann Péter jelenete Fennállása legeredményesebb esztendejét zárta tegnap a baksai termelőszövetkezet. A 24,6 milliós nyereség 4,4 millió­val több mint a tavalyi. A közgyűlésen, amelyen részt vett dr. Villányi Miklós pénz­ügyminiszter-helyettes, Fenyvesi Károly tsz-elnök bejelentette, hogy a hatmillió forint terven felüli nyereségből 5,6 millió a kiscsoportos nyereségérdekelt­ségi rendszer keretében szüle­tett. S minthogy a terven felüli nyereség meghatározott száza­lékával, az azt előállító dolgo­zók rendelkeznek, a tegnapi közgyűlés után 1 835 000 fo­rintot fizettek ki eredményessé­gi jövedelemként az egymilliós nyereségrészesedésen felül. Ez egymillióval több mint tavaly. A baksai tsz egy év alatt 320 millióról 363 millióra nö­velte termelési értékét, s ezt 81 százalékos költségszint mel­lett. Árbevétele 285 millióról 341 millióra nőtt, vagyis ^szá­zalékkal. Baksán minden em­ber 654 ezer forint értéket ál­lított elő. Az egy főre eső brut­tó jövedelem 89 560 forint. Az 1981. évi személyes jöve­delem 55 813 forint, s ez 8000 forinttal több mint tavaly. 3772 hektáron, 17,2 aranyko­ronás földeken gazdálkodik a baksai tsz. Tavaly rekordter­mést értek el kukoricából — 7 tonnát és napraforgóból — 2,9 tonnát. A tsz profilja a baromfi. Az árbevétel 42 százalékát ez ad­ja. Az elmúlt évben csak rész­ben hozta a számításokat, 17,5 millió tenyésztojást állítottak elő - 793 000 darabbal keve­sebbet mint terveztek. Oka el­sősorban az ismeretlen új hib­ridvonal és a gombafertőzött kukorica. A kiesés ellensúlyo­zására 388 tonna broilert állí­tottak elő a nagyüzemben. A keltető rekordmennyiségű na­poscsibét bocsátott ki — 11,5 milliót. Az utóbbi években ez a ter­melőszövetkezet tekintélyes ipa­ri bázist hozott létre, ahol ma 125 ember talál munkát és tisz­tességes keresetet — utazgatás nélkül. Az agrórelektronika, a vasipari részleg, a műanyag­üzem és az építőipar 38 millió forinttal növelte a közös gaz­daság árbevételét. Egy éve 40 milliós forgalmat bonyolított le a háztáji. Tavaly 61 milliót. 279 tonna nyúlhúst és 295 tonna broilerhúst termeltet­tek. 200 000 broilert állítottak elő szoros integrációban a ház­tájiban, és ez az idén félmillió lesz. A háztáji vállalkozás nye­reséges, 1,1 milliót hozott a tsz- nek. Tavaly indult egy új takar­mánykeverő, amely havi átlag­ban 1000 tonna tápot gyártott. 18,6 millióért adtak el tápot idegenek számára. A közgyűlésen felszólalt dr. Villányi Miklós pénzügyminisz­ter-helyettes: — A szövetkezet törekvései kö­zül szeretném kiemelni az újra való törekvést, a szellemi, tech­nológiai kutatási eredmények keresését és gyakorlati megva­lósításuk iránti igényt. Jó dolognak tartom a terme­lésszerkezet legésszerűbb kere­sésére, megteremtésére való tö­rekvést, állandó kontrollját an­nak: mi a legjövedelmezőbb, leggazdaságosabb az itteni kö­rülmények között. Ha ezek a kérdések kerülnek egy gazdálkodó szervezetben előtérbe, akkor már nagyjából túl vagyunk a voluntaristo szem­léleten, a volumen szemléleten. A magyar mezőgazdaság ered­ményei megengedik, hogy túl legyünk ezen a színvonalon. Ez a mezőgazdaság képes egyre nagyobb mértékben túlmenni azon a követelményen, hogy az ország színvonalas, változatos belső élelmiszerellátását bizto­sítsa és emellett egy nagyon je­lentős agrárexportot bonyolítson le. A mezőgazdaság kemény munkával megalapozott tekinté­lyét azonban csak azzal lehet növelni, ha nem altatnak el o sikerek, hanem egyre nagyobb, újabb követelményeket állítunk magunk elé. Én ilyen szempont­ból tartom példamutatónak, jö­vőbe, mutatónak a vállalkozások új formáinak, új lehetőségeit keresését Baksán. Irodalmi hakni a Nádorban Rivaldalényben címmel szó­rakoztatóestet adott csütörtö­kön két budapesti művész a Nádor Kávéházban. Szórakoz­tatni sokféleképp lehet, így is. Ehhez Galambos Erzsi színmű­vész és Haumann Péter szín­művész neve mindenképp ga­rancia. A közönség „bejön" er­re a két névre, a kellemes, igé­nyes szórakoztatás biztos remé­nyében. És ha külsőségeiben vizsgálom, illetve külön-külön mérlegre réve azt, amit hallot­tam, láttam, ebben nem is csa- latkozhatom. Galambos Erzsi nőiessége, szépsége, dekoratív megjelenéssel párosult előadó- készségé, humora; prózában, dalban egyaránt otthonos mű­vészi készsége; Haumann Péter hasonló tulajdonságai; nagy színházművészeti kulturáltsága, férfias „chorme"-ja, ragyogóan árnyalt humorérzéke mindkettő­jüknek szinte kínálja a legne­hezebb színházi műfajt, a pó­diumot. Amihez, ha az irodalmi igényű szórakoztatás olyan al­kotóitól választunk műveket vagy dalcsokrokat, mint Leöwe, Bernstein, Kander és mások, il­letve Karinthy Frigyes, Örkény, Romhányi József, Gábor An­dor, Molnár Ferenc, akkor úgy gondolom, az est lényege, tar­talma ellen se lehet kifogása senkinek. Ismétlem, ha külön-külön gondolok arra, amit láttam- hallottam. Ha összességében, összefüggéseiben teszem ezt — sajnos munkámnál fogva min­den előadást így kell nézzek — mindjárt más a kép. Ilyen né­zőpontból a Rivaldalényben — nem műsor. Műsorszámok egy­másutánja inkább a készletből. A készből, vagyis, amit nem kell megtanulni, gyakorolni; amit nem kell némi fejtöréssel összeszerkeszteni, műsorrá ren­dezni. Csak arra kell vigyázni, hogy lehetőleg egyik szám a másikból következzék, előké­szítse az előzőt, vagy átvezesse. Igaz, itt is nehezen érthető, hogyan került Shakespeare, il­letve Hamlet színházművészeti ars poeticája közelébe a „Ta­nulj meg fiacskám komédiáz­ni" címzetű szirupos Zerkovitz- „dalotska". Nyilván az iménti „rendezőelvből". Aminek nem más a lényege, mint a bőséges repertoár különösebb felkészü­lést nem igénylő részeiből ösz- szedobni egy estére valót, el­látni hangzatos címmel, s le­menni vele vidékre. Magyarán: haknizni. Egy benzinköltség — egy délután, három előadás. (Három gázsival.) És még egy apró észrevétel: a Rivaldalény — foglalt. Helyraggal és anél­kül is. Egy kivételes művész emlékére. Más: ha az est vé­gén még beszélgetünk is az előadókkal, s a rádióriporter — akár, ha mikrofonba beszélne — kérdéseit belepusmogja a pó- diumi semmibe, annak az a hátránya, hogy a közönséghez csupán a válaszok jutnak el. W. E. Pártnapok a megyében Január 25-től 31-ig a követ­kező pártnapok megtartására kerül sor: PÉCS VÁROSBAN Január 25-én: Pellérd köz­ség: 15.00 órakor — Bóna Er- nőné, TIT megyei titkára. Január 26-án: Baranya me­gyei OTP Igazgatóság: 16.15 órakor — dr. Tóth Sándor, a megyei PB osztályvezető-helyet­tese; Zipernovszky M. Gépipari Szakközépiskola: 14.30 órakor — Neubauer József megyei PB­tag, az SZMT vezető titkára; AGROBER: 14.00 órakor — Deák László, az MSZMP KB tagja; Városi Tanács Sportin­tézmények: 15.00 órakor — Szabó Nándor, a városi PB osztályvezetője. Január 28-án: MÁV Igazga­tóság: 16.00 érdkor — Lukács János, a megyei PB első titká­ra; Pécsi Áfészt 15.00 órakor — Kiss Gyula, a megyei PB munkatársa; Pécsi Vasas Szö­vetkezet: 15.00 órakor — Kut- nyánszky Géza, az Oktatási Igazgatóság tanára. Január 29-én: Pécsi Nemzeti Színház: 15.00 órakor — Takács Gyula, a Megyei Tanács elnök­helyettese; Dohánygyár I. sz. alapszervezete: 14.30 órakor — Bogárdi János, a Pécs városi PB munkatársa. Január 30-án: Tsz Szövetség: 8.00 órakor — dr. Dányi Pál, a megyei PB titkára. SIKLÓS VÁROS-JÁRÁSBAN Január 26-án: BCM Cement­üzem: 14.00 órakor — Bajkai Ilona, a megyei PB munkatársa; Siklósi Szék- és Kárpitosipari Vállalat:/14.00 órakor — Lom­bos/ Jenő, a Dunántúli Napló rovatvezetője; Vajszló, tsz: 16.00 órakor — Horváth Alajos, a városi-járási PB tagja. Január 27-én: Siklós városi Tanács: 15.00 órakor — dr. Jerszi István, a megyei PB tit­kára; beremendi tsz: 14.30 órakor — Illés István, a városi­járási PB első titkára. Január 28-án: Máriagyűd: 18.00 órakor — Szarka Árpád, a városi-járási párt-vb tagja. Január 29-én: Villányi Mező­gép: 14.00 órakor — Illés Ist­ván, a városi-járási pártbizott­ság első titkára. SZIGETVÁR VÁROS-JÁRÁSBAN Január 25-én: Szigetvári Áfész: 15.00 órakor — Ambrus Lajos, a MÉSZÖV elnöke; Mozsgó, tsz: 15.30 órakor — Papp Zoltán, a megyei Tsz Szövetség elnöke. Január 26-án: Szentegát: 15.00 órakor — Tettinger István, a városi-járási PB első titkára. Január 28-án: Volán 12. sz. Vállalat Szigetvári Kirendeltsé­ge: 8.30 órakor — Tinusz János, a városi-járási pórt-vb tagja; Hetvehely: 17.00 órakor — Ko­vács Tibor, a városi-járási PB titkára. Január 29-én: Szigetvári Ci­pőgyár: 14.10 órakor — Rózsa­hegyi István, a megyei PB osz­tályvezetője. MOHÁCS VÁROSBAN Január 25-én: Mohácsi Szék- és Kárpitosipari Vállalat: 14.15 órakor — Borsos János, a vá­rosi PB első titkára; Kesztyűs Ktsz I.: 16.00 órakor — Molnár Zoltán, a városi PB tagja; Köl- ked község: 18.00 órakor — Ősi János, a városi párt-vb tagja. Január 27-én: MOFA II. sz. alapszervezete: 14.15 órakor — Fischer János, a városi párt-vb tagja; Mohácsi Selyemipari Vállalat II. sz. alapszervezet: 14.30 órakor — Steindl László, a városi párt-vb tagja. Január 28-án: Tűzoltóság, Vám- és Pénzügyőrség: 8.00 órakor — Panczáné dr. Dékány Klára, a városi PB munkatársa. MOHÁCS JÁRÁSBAN Január 25-én: Véménd köz­ség: 19.00 órakor — Gaszler József, a megyei párt-vb tagja. Január 26-án: Majs község: 19.00 órakor — dr. Máthé Győ­ző, a járási párt-vb tagja. Január 29-én: Bólyi Mező- gazdasági Kombinát, központ: 15.00 órakor — dr. Geisz Mi­hály, a megyei PB osztályveze­tője. KOMLÓ VÁROSBAN Január 25-én: Május 1. Ruha­gyár: 14.15 órakor — Horák Pálné, a Május 1. Ruhagyár pb- titkára. KOMLÓ JÁRÁSBAN Január 25-én: pécsváradi tsz: 16 órakor — dr. Brezniczky Jó­zsef, a járási PB tagja. Január 27-én: Sásd, áfész: 14.00 órakor — Szabad József, a járási PB tagja. Január 29-én: Hosszúhetény, fafeldolgozó: 14.00 órakor — dr. Biró Antalné, a járási PB munkatársa. MECSEKI SZÉNBÁNYA VÁLLALAT > Január 25-én: Igazgatóság II. sz. alapszervezete: 15.00 órakor — Szentirányi József, a Pécs városi PB első titkára. Január 28-án: Pécs-Bánya­üzem: 14.00 órakor — Rajnai József, a megyei PB titkára; Va­sas-Bányaüzem: 13.30 órakor — dr. Kovács József, az MSZMP KB munkatársa. FILMIEGYZET Lapzártakor még Pukk! M nurizio Nichetti új filmjé­ben, a Pukk-ban kitalál — a maga esetlen mód­ján — egy üdítőital-reklámot. A hírek szerint a film bemuta­tása után jelentkezett az író­rendező-színész Nichettinél egy valódi üdítőitalgyáros, hogy egy az egyben megvenné tőle a filmbeli fiktív reklámot va­lódi italának reklámozására... Nichetti az olasz filmgyártás új reménysége. A nemrég ná­lunk is bemutatott első filmjét, a Ratataplant 100 millió líráért készítette el, a film eddigi be­vételei meghaladják a 4 milli­árd lírát. (A Pukk 350 millió lí­ráért készült, s ez sem lesz rá­fizetéses . . .) Nichetti ugyanak­kor az olasz filmművészet üd­vöskéje is, hiszen a Ratataplan- nal valósággal berobbant abba a velencei filmfesztiválon. Sem filmgyártói, sem film- művészeti reménységnek nem könnyű lenni Olaszországban — a Piedone-filmek és a makaró- niwesternek, illetve Fellini és Antonioni hazájában. Különös­képpen nem, ha azt is nézzük, hogy Nichetti a vidámság mű­fajában aratott anyagi és mű­vészeti sikert, vagy tán éppen azért. Hiszen a? olasz film­gyártás nem szűkölködik a sza­tírák, a vígjátékok, a komédiák terén, óm Nichetti nem ezek nyomdokaiba lép. Ő inkább a fiimi humort kedveli, azt, amit Chaplin, Keaton, majd Táti művelt. E gy interjúban így is felelt egy kérdésre (Elalvás előtt biztos úgy imádko­zol: Chaplin atyám, ki vagy a mennyben . ..), hogy „Nincse­nek abszolút modelljeim. Rend­ben van, ő volt a legnagyobb. És Totó? És Buster Keaton? És Tati? Egész éjjel csak imádkoz­hatnék." A fiatal olasz nagy „talál­mánya" nem más mint volt az elődöké: olyan figurát formáz, akinek a legkisebb lehetősége sincs a dolgok irányítására, be­folyásolására, sőt talán még arra sem, hogy egyáltalában átlássa maga körül az esemé­nyeket. De elkerülhetetlenül összetűzésbe kerül környezeté­vel, amely nélküle is eléggé abszurd ahhoz, hogy komikussá ne váljék. A komikusság azon­ban nem minden szemszögből egyértelmű, tanú rá a minden­napi élet, melyben bosszanko­dunk, álmodozunk, sírunk, kö­zömbösek leszünk, de nagyon ritkán nevetünk a velünk tör­ténteken. A nagy komikusok, a nagy nevettetők igazi varázsa, hogy képessé tesznek bennün­ket, a nézőket úgy láttatni, ahogy ők látnak. S Nichetti képes erre a varázslatra. Fergeteges képsorokat vará­zsol elénk a Pukkban; minden­napi megkövesült ceremóniákról rántja le az áhítat leplét, le­gyen az esküvői ünnepség vagy színházi előadás, vagy éppen fedi fel a magánéleti szégyenlétességeket, gyengesé­geket. L apzártáig nem kaptunk hírt arról, hogy Maurizio Nichetti elfogadta-e vol­na a valódi sörgyáros igazi ajánlatát. Reméljük, filmbeli reklámparódiája megmarad an­nak, aminek készült, s nem kezd önálló életet a képernyő­kön. Reméljük, hogy Nichetti megmarad filmművésznek, nem adja el magát... . Bodó L.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents