Dunántúli Napló, 1982. január (39. évfolyam, 1-30. szám)
1982-01-22 / 21. szám
e Dunántúli napló 1982. január 22., péntek Zöldségek fólia alatt! Most rendeljünk palántát Szigetvárról! Mindenekelőtt azt kell eldönteni. hogy fűtött, duplatakarásos vagy nem fűtött fóliaházzal kívá- nunk-e dolgozni. Kezdőnek nem ajánlcm a fűtött fó- liaházgt, ahhoz mór gyakorlat kell. A duplatakarás nagyobb beruházási költséget jelent, de lényegesen korábban jelenik meg az áru, a vállalkozó megtalálja számítását. A fóliaházak felállítását napokon belül meg kell kezdeni. Csak nagy légterű fóliaházzal érdemes foglalkozni. Szélessége 7,5 méter legyen, hossza legalább 17 méter, de inkább 20. Mennél nagyobb a légtér, annál jobb a hőelosztás, a növények jobban fejlődnek, nehezebben fagynak meg. A vázszerkezethez 3/4-es vagy colos vascsövet javasolok. Jobb mint a pvc. Védett helyen a 3/4-es is megteszi. Csövet lehet kapni Mecsekalján a Ferró- glóbusznál. Két darab 6 méteres csövet összehegesztve kapunk egy ívet. Azoknak, okik a hajiítást meg akarják tanulni, megnézhetik Nagyárpádon január 30- án, szombaton. Bejelentkezni a 72-021-es telefonon lehet a baksai tsz háztáji főágazatánál. Az íveket másfél méterre helyezzük el egymástól. 60 cm-es gödröt ásunk és a felállításnál a cső aljához 10-15 cm-es betonkeveréket szórunk. A felállított íveket a gerincen egy 3/4-es vascsővel kötjük össze. Vagyis a csövet odahegesztjük. Ha 20 méternél hosszabb a fóliaház, akkor 3 csővel kell az íveket összekötni. A fóliavázra 12 méter széles polietilén fólia kerül. Ez éppen megfelel a 7,5 méter széles fóiiaháznak. Ne feledjük, a fóliát igen feszesre le kell földelni. Az építmény középen 2,50- 2,60 m magas. Duplafóliás megoldásnál a belső vázat egy- időben állítjuk fel a külsővel. Itt azonban megteszi már vékony betonvas is. Az íveket úgy csináljuk meg, hogy a két fólia 30— 40 cm-re legyen egymástól. A belső réteghez vékony síkfóliát kérjünk a boltban. Duplafólia esetén a sátorban mindig 6—7 fokkal magasabb a hőmérséklet mint kívül. A fóliaházban élőször salátát, retket, karalábét és karfiolt nevelünk. Ahol van nagymama, javaslom, termeljenek retket. Az első növényeket uborka, paprika, paradicsom váltja fel. Palántát a szigetvári Palántanevelőtől lehet rendelni. Olcsóbban az első évben senki sem tudja előállítani. •Török Ferenc OTP-re veszik az üszőt a fiatalok Fellendült a háztáji tehéntarlás Sellye környékén Deres Zoltán háztáji istállója Okorágon Tíz év alatt a létszám megtízszereződött Egymillió liter tej a portákról A legelők még több jószágot elbírnának Baranya egyetlen vidékén sem fejlődött akkorát az állattartás, mint az Ormánságban. A háború előtt itt még a mangalica sertést, a hármas hasznú régi magyar marhát tartották, ami borjút is, igát is adott, meg egy kevés tejet. Itt a hatalmas legelőkön az istállózott tejelőmarha-tartás egészen a legutóbbi évtizedig nem tudott gyökeret verni, ezért jelölte ki a megyei tanács és a pécsi Állattenyésztési Felügyelőség 1974-ben hústipusú szarvasmarhatartó tájkörzetnek Sellyét és környékét. Ezzel szemben most a megye egyik legjelentősebb tejtermelő tájkörzeteként tartják számon Sellyét és az Ormánság Tsz-hez tartozó falvakat: Kákicsot, Marócsát, Sósverti- két, Drávaiványit, de legfőképp Monosokort, illetve Okorágot. Ez a kis falu még a tsz-en belül is arról híres, hogy több mint 100 tehenet hajt ki innen tavasztól őszig mindennap a pásztor a legelőre. Nem véletlen, ebben a faluban lakik Deres Zoltán, a háztáji bizottság elnöke, aki maga jár elöl jó példával. Három—négy fejőstehenet tart, meg a szaporulatát. Fejőgéppel fej — úgy fej itt ma már a nagy háztáji tehéntartók több mint 50 százaléka. ELFA vezetékes fejőgépet szereltettek be, ami 10 tehenet fej, ötöt egyik oldalról, ötöt a másikról. Ilyen van Dani Józsefnek Sellyén a Dózsa György út 20-ban, akinek 5 tehén és két vemhes üsző áll az istállójában. Négy tehenét feji géppel az Ady Endre utcában Nagyváradi János, a tsz nyugdíjasa. Mindenkin túltesz Maza István, Kákics, Petőfi ut- j:a 56. szám alatti lakos, a tsz mezőőre, akinek 9 tehene volt, decemberben kettőt eladott, de 4 üsző már ott áll az istállójában. Maza István és Deres Zoltán arról híresek, hogy maguk nevelik az utánpótlást. Sokan azonban úgy veszik az üszőket a vásáron, vagy az Állattenyésztési Felügyelőség révén. ifj. Göndör János például a Kaposvári Tájkiállításon vásárolt két fekete-tarka holstein- fríz tehenet, annak mór hat éve, most is van öt tehene. A fiatalok OTP-hitellevélre veszik az üszőt, ezt négy évig kötelesek tartani, de aztán sem adják el. Sőt újat vesznek hozzá, így tett Seres András is, aki kőműves ember, az AGROKÉ- MIA-nál dolgozik, mégis 3 tehenet tart. Deák Ferenc állattenyésztő volt a tsz-ben míg lerokkant, nyugdíjba nem tették. Most egy másik nyugdíjassal, Tóth Lajossal - aki az Állatforgalmi és Húsipari Vállolat körzeti megbízottja volt, ketten intézik a háztáji állattartók ügyes-bajos dolgait, szerződéseket, állatszállításokat. Deák Ferenc mondja: — A háztáji tehéntartás itt akkor kezdett fellendülni, amikor az állami dotáció belépett. Azelőtt alig volt mór itt jószág Pedig a sok legelő akkor is megvolt, majd 1200 hektár, meg 245 hektár rét. Minden falunak ven jókora községi legelője, pásztorháza, pásztora. Tejgyűjtő is működik Sósvertike kivételével mindenütt, az olyan közel van, hogy Sellyére hozzák/ Egyszóval, mikor 1976-ban átvettem a háztájit, a hat faluban összesen 67 kijáró háztáji marha volt, most 494 tehén meg üsző jár ki a legelőre. Az összes háztáji marhalétszám majdnem 600 darab, s ez 129 család kezén van. Fejlődött a sertéstartós is. Arra inkább itt, Sellyén szakosodtak le. Amikor elindultunk, első évben csak 281 hízott sertést adtak a háztájiból, most tavaly mór 1423 darabot, szerződve. Mór erre az évre is megkötöttük a szerződést, úgy néz ki, meglesz az 1500 darab az államnak. Tavaly 937 424 liter tejet termeltek a portákon, az idén túlhaladják az egymillió litert. Az Ormánság Tsz-nek 395 tagja van, ebből 216 a nyugdíjas és van 11 alkalmazott. De a tehén- és sertéstartós olyan népszerű, hogy itt nemcsak a tsz-tagok, de ipari munkások, alkblmazottak, pedagógusok is foglalkoznak vele. Méghozzá szerződve. így a tsz- től korlátlanul kapnak szálastakarmányt. Sellyén három takarmánybolt van, egyet a Gabona Vállalat, kettőt az ÁFÉSZ üzemeltet, ezek a boltok is szép forgalmat bonyolítanak. De az élelmes és nagyon tanulékony ormánságiak még a Kaposvári Cukorgyárat is megkeresik répaszeletért. A sellyei tsz nem termel cukorrépát, de a szomszédos Drávasztára igen, s mikor az rendel a gyártól répaszeletet, csatlakoznak a sellyei gazdák is. Van, akinelf 1—2 vagon érkezik ilyenkor ősz végén, tél elején a portájára. A tejpénzt havonta fizetik, jó keresetkiegészítés. Bolt Jó- zsefné, a szövetkezet főkönyvelője mondja:- Tavaly csak tejből 5 millió 670 000 forint bevételük volt a háztáji tehéntartóknak, hízómarhából 1,3 millió forint, hízott sertésből 6,3 millió forint. Itt évről évre 1—1,5 millióval emelkedik a háztáji árbevétele. S különösen örvendetes, hogy sok fiatal tart jószágot. Az idősebbek sem számolják fel, inkább gépesítik a nehéz munkát. Jó kezekben van a háztáji irányítása is, a két nyugdíjas érti a dolgát, reklamáció alig akad, s ez nagyon lényeges dolog. A tsz korlátlanul ad minden tehéntartónak takarmányt. Nagy gyepterületeik vannak. Van miből, és a jövő. ben is lesz, mert az itteni legelők kétszer ennyi jószág tartását is elbírnák. Mivel érdemes tehenet tartani, az embereket nem kell biztatni, s minél érdemesebb, annál többet tartanak, mert az egy tehén épp olyan lekötöttség, mint a négy, de néggyel négyszer annyi a bevétel. Deák Ferenc nem tudja pontosan megmondani, mennyi is a háztájiban az egy tehén átlagos termelése. De úgy gondolja, hogy 3800—4000 liter körüli, és majdnem tisztán magyartarka állománnyal, aminek a bikaborjait exportálni lehet. A háztáji termelők csak a jó fajtát tartják meg, a gyengén tejelőt lehízlalják. így lesz évről évre egyre bővebben termelő a tájkörzet, amely tejtermelésben valamikor nem is olyan régen a megyében nagyon hátul volt. Most éli virágzását az Ormánságban a tejgazdaság. Régen a legelőben szegény mohácsi járásból fogadtak ide bérlegeltetésre szarvasmarhát az itteni nagyüzemek. Erre ma már nincs szükség. Az itt élők maguk használják ki az ormánsági táj adottságát, az ősgyepet. Rné liliiHI PÉCS. SZÜLETTEK: Friedrich Tamás, Priol Balázs, Páfkovics Péter, Kiss Éva, Hencz Attila, Mészáros Sándor, Kónya Tímea, Sziics Bálint, Vass Bernadett, Mohai Andrea, Szőke Péter, Hlaszni Zsuzsanna, Gócza Diána, Borbás Amália, Járányi Zsolt, Györkő Nikolett, Györkő Zoltán, Ge- csei Lajos, Tóth Balázs, György János, Szabados Éva, Szebeni Bernadett, Peidl Anita, Schvab Tamás, Barcz Gábor, Tóth Bence, Orsós Anikó, Párkányi Rita, Gelencsér Aladár, Flórián László, Demeter Gábor, Durovics Viktor, Balázsi Mariann, Molnár Anita, Papp Norbert, Horváth Szabolcs, Drenkovics István, Andor Agnes, Lajtai Roland, Kiss Gábor, Somogyvári Adrién, Kalányos Gabriella, Erdős László, Schaub Ilona, Balatinácz Alexandra, Kincses Dávid, Polgár Balázs, Léhmann Brigitta, Adamov Dávid, Dénes Ferenc, Kapitány Zoltán, Madaras Réka, Péter Géza, Móricz Gábor, Orsós Péter, Nagy Gábor, Illés Andrea, Piti Sándor, Poári Márton, Vavika Viktória, Horváth Lajos, Verebes Barnabás, Pucher Tamás, Batánovics Zsuzsanna, Takács Lajos, Károly Zsolt, Lantos Péter, Polgár Csaba, Gálám- bosi Mária, Roflics András, Lörincz Zsolt, Liebermann István, Hartung Tamás, Bittner Róbert, Bencs Richard, Gellért Gábor, Borbiró Norman, Kozma Roland, Szabó Melinda, Csák András, Pataki Tamás, Müller Melinda, Peák Gergely, Szabó Emese, Maros Zsolt, Winkler Attila, Buczkó Balázs, Dibuz Róbert, Kis Bálint, Bányai Péter, Szakács Erika, Balázs Zita, Kovácsics Iván, Simon Szabina, Szabó Attila. HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK: Sebestyén István és Gulybán Tünde, Kaj- sza József és Temesi Piroska. Pohner András és Bocskai Csilla, Csurgyók Tibor és Sterl Katalin, Kis Ferenc és Kovács Gyöngyi, dr. Kása Zoltán és dr. Kereső Klára, Keszthelyi Zoltán és Fehér Éva, Rózsa Béla és Szarka Veronika, Szabó Attila és Dávid Csilla, Moriss Péter és Papp Erzsébet, Szalai István és Illés Anna, Lakatos Tibor és Lapos Agnes, Hámori Zoltán és Tamási Zsuzsanna, Adám László és Halász Réka, Ivsovics Károly és Méhész Irén, Nagy Mihály és Kun Borbála, Nadrai Imre és Bogdán Anna, Kanizsai József és Farkas Mária, Gál Ferenc és Siklósi Anna, Walfart Lajos és Ruzskó Erika, Pósz József és Szabó Agnes, Steindl Ferenc és Németh Judit, Kenyeres Lajos és Ker- bolt Ágota, Kolecsák András és Spengler Mária, Iski István és Amb- rusics Zsuzsanna, Dani Zoltán és Takács Katalin. MEGHALTAK. Boros Tibor, Tollas Jánosné Frank Mária, Takács György, Kiss András, Réger Tamásné Lutz Anna, Papp Jánosné Dobos Erzsébet, Seres Csaba, Tóth Istvánné Kovács Anna, Reichmetz Adám, Lajos Ferenc, Nesz Ferenc, Tiszti József, Trapp József, Weyse Keresztélyné Magassy Ida, Magyar Iván Sándorné Sütő Emma, Mohács Vendelné Neu- perger Mária, Klingler Józsefné Schandl Mária, Kuczkó Vendelné Lu- cza Anna, Hamvas János, Fetzer János, Kassai Ferenc, Standovár Mátyás, Török Béláné Nagy Rozália, Horváth György, Nagy Károly, Ró- thermel András, Szabó József, Kosa Endre, Ignácz József, Sebestyén Marianna, Pistyuk Sándor, Gangl Erzsébet, Pintér Sándorné Varga Rozália, Kása Sándor, Somos Antalné Halas Ilona, Vida László, Pálffy Oszter- reicher Györgyné Czábor Erzsébet, Zsuberáts József, Pernecker Mátyás, Horváth Jánosné Bihácsi Erzsébet, Farkas Józsefné Gerencsér Mária, Illés Erzsébet, Spolár Zsuzsanna, Obert Józsefné Koch Mária, Molnár Ferenc, Fisli Károly, Selényi Márta, Nemes Gyuláné Markovics Mária, Szántó László, Vargha Aladárné Csurmann Emília, Tóth István, Varga Mihályné Héjjas Anna, Orsós Péter, Böröcz János, Havasi Lajosné Gál Katalin, Horvóth-Kokán Jenő, Soós János, Bazsa Ferenc, Kocsis Józsefné Hegedűs Anna, Ordonics Imréné Pichler Rozália, Reinold Antal, Bez- dán József. Bifcolon, Hifd Péter bikái WMp^rtbikék a háztájiból Bérhizlalás Mágocson Mágocson és további 14 községben a mágocsi tsz több mint 150 fiatal bikáját hizlalják háztáji istállókban. A Béke Tsz adta a borjakat, a vállalkozó gazdák pedig a saját istállójukban saját takarmányukkal felhizlalják azokat. Az akció az elmúlt év tavaszán indult és néhány héten belül az első bikákat már leszállítják a gazdák. Egy 600 kilogrammos „A” minőségű kész hízóbikáért — a legújabb rendelkezések szerint többet is érhet, ha egyébként megfelel a minőségi követelményeknek — a gazda 25 000 forintot kap. Ebből a szállítás után levonják a borjú árát, marad nagyjából 15 000 forint. Ha a takarmányt is pénzben számoljuk, akkor is kb. 10 000 forinttal gyarapodik 10-11 hónap után a gazda pénze minden jó minőségben leadott állat utón. Az exportprémium — 1500 Ft — is a gazdát illeti. A nagyüzemi felár megoszlik az értékesítést végző tsz és a hizlaló gazda között. Vannak porták, például Mágocson Héra Ernőé, Bikaion Hild Péteré vagy Me- kényesen Rab Józsefé, ahol egyszerre 10 vagy több hízóbika áll az istállóban. Ebben az évben a mágocsi Béke Tsz 300—350 bikaborjút tud bérhizlalásra kiadni az érdeklődőknek. Természetesen nemcsak a szövetkezet tagjai vehetnek részt az akcióban, hanem mindenki, akinek kedve van ehhez a munkához, van szaktudása, istállója és takarmánya. A hízóbikák utón nem kell jövedelemadót fizetni. A Takarékszövetkezet minden gazdának, aki érvényes bérhizlalási szerződéssel rendelkezik, 50 000 forintig mezőgazdasági kölcsönt ad. Akiket a mágocsi Béke Tsz bérhizlalási akciója érdekel, részletesebb felvilágosításért forduljanak a termelőszövetkezet vezetőségéhez.
