Dunántúli Napló, 1982. január (39. évfolyam, 1-30. szám)

1982-01-22 / 21. szám

1982. január 22., péntek Dunántúlt napló 5 Február 1-től ötnapos munkahét a tanácsoknál A Minisztertanács határozata értelmében február elsejétől a tanácsoknál is bevezetik az ötnapos mun­kahetet. A rendelkezés értelmében az átállást önerő­ből, létszámnövelés és többletbér igénybevétele nél­kül kell megoldani. A rendelkezés kimondja, hogy az ügyintézés színvonala nem eshet vissza, beleértve az ügyintézés gyorsítására vonatkozó igényeket, az ügy- félfogadás rendjét, s az arról való gondoskodást, hogy a lakosság munkaidőn kívül is intézhesse ügyeit. A megyei tanács elnöke ál­tal kiadott végrehajtási utasí­tás kitér arra, hogy változat­lanul gondoskodni kell ■ árról, hogy a lakosság hétvégeken és ünnepnapokon is igénybe ve­hesse az eddig nyújtott ható­sági szolgáltatásokat (például házasságkötés, családi esemé­nyek társadalmi megrendezé­se). Február elsejétől a megyé­ben, a tanácsoknál, a föld- és illetékhivataloknál, valamint a költségvetési elszámoló hivata­loknál egységes lesz a munka­idő: hétfőtől csütörtökig reggel fél nyolc órától fél ötig, pénte­ken reggel fél nyolctól fél né­gyig tart a munkaidő. A sza­badnapot általában szombaton biztosítják a dolgozóknak. Szombati napokon azonban az ügyek intézésének elősegítése érdekében, az ügyfelek tájékoz­tatására mindenütt ügyeletet tartanak reggel nyolctól dél­után egy óráig. A megye váro­saiban ezt az ügyfélszolgálati irodák bonyolítják. Különben a megyei tanácson is tartanak ügyeletet szombatonként reggel nyolc órától tizenhárom óráig. Az ügyfélszolgálati irodákban hétközben - ahol erre igény lesz — meghosszabbított szol­gálatot tartanak. Pécsett ked­den és csütörtökön 18 óráig, Siklóson, Mohácson és Sziget­váron csütörtökön lesz meg­hosszabbított ügyfélszolgálat. Az előző két városban fél hat óráig, Szigetváron fél ötig. Szerdán egyébként vala­mennyi tanácsnál egész napos ügyfélfogadás lesz. A járási hi­vatalokban a vidékről érkező ügyfeleket minden délelőtt fo­gadják. A tanácsi tisztségviselők — tanácselnök, elnökhelyettesek és vb-titkárok - havonta egy al­kalommal, de hetenként egy­mást váltva tartanak fogadó­napot. A megyei tanácsnál a megyei tanácselnök minden hónap első hétfőjén, a tanács­elnök-helyettesek, illetve a vb- titkár minden pénteken egy­mást váltva tart fogadónapot. Pécsett a tanácselnök minden hónap első szerdáján, helyet­tesei, illetve a vb-titkár fel­váltva a hónap többi szerdáján fogadja az ügyfeleket. Indulnak a TIT idegen nyelvi klubjai Már a két helyszín is fi­gyelemre méltó, a német nyelvi klub a Nádor Szálló vadásztermében, az' angol nyelvi klub pedig a Pannónia Hotel kistermében tartja összejöveteleit — háromhe­tenként. A Hungária Szállo­da és Étterem Vállalat a helyiségeket ingyen bocsá­totta rendelkezésre. . A német nyelv ismerői ja­nuár 25-én (hétfőn) talál­kozhatnak először, este 6 órakor. A programot a részt­vevők és Kerner Lőrinc, a Magyar Rádió Pécsi Stúdió­jának helyettes vezetője, a klub vezetője közösen ala­kítják ki. A hangulatosnak ígérkező hat beszélgetés részvételi díja pogácsamaj- szolásra és egy korsó sör el­fogyasztására is feljogosít. A klubra a helyszínen is le­het jelentkezni. Az angol nyelvi klub iránt érdeklődők február 25-én, csütörtökön este 6 órakor ta­lálkozhatnak először egy­mással és Pintér Tamással, a JPTE tanárképző karónak tanársegédével, a klub ve­zetőjével. Az öt foglalkozá­son az angol irodalomról, kultúráról és humorról szóló előadások mellett a résztve­vők beszélgethetnek angol és angol szakos diákokkal és tanárokkal is. Az angol klubról bővebb információ a TIT Baranya megyei Szerve­zetének épületében (Pécs, Janus Pannonius u. 11.) kér­hető. A két klubba azokat vár­ják, akik már haladó fokon ismerik a német, illetve az angol nyelvet. Bozsik L. Intézkedési terv a komlói egészségügy fejlesztésére Göncző József né irányításával készül a színes szőttes a sokác szövő szakkör két szövőszékén Fotó: Proksza L. Kiscsoportok a művelődésben Még 1980 októberében érté­kelte a komlói Városi Tanács a város egészségügyi intézmé­nyeinek helyzetét. A testület akkor megállapította, hogy az 1977-ben létrejött egészségügyi integráció jobb szervezeti fel­tételeket teremtett a járóbeteg­ellátás területén. Azonban az egyesült egészségügyi intézmé­nyek igényeinek már nem tud megfelelni a kórház, amelynek régi épülete felújításra szorul, és sok gondot okoz, hogy az intézmények alacsony színvo­nalú műszer- és eszközkészlet­tel rendelkeznek. A tanács megbízásából in­tézkedési terv készült a város egészségügyi feladatainak meg­oldására. Az elmúlt évben tisz­tázódtak a fejlesztés anyagi lehetőségei, és ezek ismereté­ben állította össze a városi ta­nács egészségügyi, valamint terv- és munkaügyi osztálya azt a feladattervezetet, amelyet tegnapi tanácskozásán elfoga­dott a komlói Városi Tanács végrehajtó bizottsága. Komlón az egészségügy fej­lesztésének egyik fő programja az idős korú lakosság Igényei­nek sokoldalú ellátása. Az épülő területi gyógypedagógiai intézet átadásával felszabadul a ma még Gesztenyésben mű­ködő kisegítő iskola, amelynek épületében 40 személyes szo­ciális otthon kialakítását terve­zik. Az átalakítási munkákhoz 6 millió forintos támogatást ad a Baranya megyei Tanács, a vá­ros üzemei, vállalatai pedig (Tudósítónk telelonjelentése) A Magyar Rádió elnökhe­lyettese, öocz József tartott tegnap délelőtt sajtótájékozta­tót az MR székházéban Buda­pesten, a január 23—31. között lezajló műsorakcióról. A Nem­zetiségek hete a Rádióban cí­mű rendezvénysorozat a 9 na­pon át 27 műsorban a szoká­sos nemzetiségi adásokat be­leszámítva mintegy 1000 perc­ben kíván szűk képet adni a Magyarországon élő németek, horvótok, szerbek, szlovének, szlovákok és románok életéről. Mindezt magyar nyelven, mivel a január utolsó hetében el­hangzó riportok nem egy-egy pár ezres nemzetiség, hanem a nemzet nyelvén adnak tájé­koztatást egyrészt a magyar anyanyelvi? állampolgárok szá­mára, másrészt azért is, hogy a nemzetiségiek is tájékozta­tást kapjanak egymásról. társadalmi összefogással járul­nak hozzá a szociális otthon tervezéséhez és az építkezés­hez, amelyet jövőre megkezde­nek. A szociális otthonhoz kap­csolódva, szintén társadalmi munkával két öregek napközi otthonát létesítenek a bányász- városban, a két szociális intéz­mény épületében, összesen 50 idős ember napi ellátását, el­foglaltságát kívánják ezzel biz­tosítani. Felmérés készült a város idős korú lakóinak lakáscsere­igényeiről is, mert a szilvási vá­rosrészben már megkezdték an­nak a hatvannégy lakásos ház­nak az építését, amelyben 28 egyszoba-összkomfortos lakást adnak át. A színvonalasabb fekvőbeteg- ellátás érdekében két év múlva megkezdik a városi kórház bel­ső és külső felújítását, amely­hez 3 millió forintot ad a me­gyei tanács. Ekkor lehetőség lesz a bányászok rehabilitá­cióját sokoldalúan elősegítő ötágyas szubintenzív részleg ki­alakítására is. A komlói egész­ségügyi intézmények fejleszté­sére és karbantartására a Me­cseki Szénbányák Zobák- és Kossuth-bányaüzeme ajánlotta fel támogatását, elsősorban a kórházi osztályok körülményei­nek javítását határozták el. Az osztályok szocialista megálla­podás keretében rögzítik együttműködésüket a város üzemeivel, vállalataival. A nemzetiségi rádiózás több évtizedes múltra tekinthet visz- sza hazánkban, mégis tény, hogy fontos szerepet tölt be a nemzetiségek hete a rádióban. Hiszen újból és újból kiderül, keveset tudunk a mellettünk élő, más nyelvet beszélő hon­fitársunkról, és sokszor még azok sem elég tájékozódottak, akiknek ez hivatalból felada­tuk lenne. A nemzetiségeink életéről szóló adások e héten mindhá­rom fő adón hallhatók lesznek, azok állandó és közkedvelt rá­dióműsoraiban. Január 24-én, Kiscsoportok, szakkörök, klu­bok ... A művelődés közösségi formái iránt érdeklődő embe­rek mindennapos szóhasznála­tában természetesen hangza­nak. De a kultúra fogalomköre és formáinak rendszere sok te­kintetben kiszélesedett, válto­zott. Új formák tűntek fel (tánc­házak, a gyerekeknek játszóhá­zak, guzsalyas), az esetek je­lentős részében a városi folk­lór kitapintható vonásaival, a népművészetből, a népi kultúrá­ból merítve. Falut alig látott városi emberek ellenállhatat­lan érdeklődésével és vágya­kozásával kultúránk forrásai, ősi elemei iránt. Egyben azért az újabb formák is megegyez­nek a korábbiakkal: mindegyik azonos érdeklődésű emberek kisebb közösségein alapszik. Bizonyára ennek az alapvető művelődési formának a társa­dalmi szükséglete és fontossá­ga vezette a siklósi Városi Ta­nács végrehajtó bizottságát ar­ra, hogy legutóbbi ülésén ön­álló napirendként vitassa meg például a Petőfi rádióban a nemzetiségi oktatásról zajlik kerekasztal-beszélgetés. Ezzel a kérdéssel foglalkozik a Húszas stúdió című ifjúsági műsor is. A Falurádió 30-án, szombaton 14.30-kór a mezőgazdaságban tevékenykedő nemzetiségi szár­mazású dolgozókkal ad szer­kesztőségi beszélgetést. Január 27-én az ötödik sebesség mű­sorában a pécsi és a győri Stúdiót kapcsolják, és hangza­nak el érdekes beszélgetések nemzetiségi fiatalok gondjai­ról, örömeiről. • Nemcsak a folklór foglal el a siklósi művelődési központ kiscsoportjainak, szakköreinek a munkáját. Az előterjesztés együtt ismer­teti egy-két népesebb amatőr művészeti együttesük (ének­kar, két fúvósegyüttes, nép­tánccsoport) tevékenységét az ún. kiscsoportokéval. Statiszti­kájuk egy-két kivétellel a szám szerint tizennyolc csoportnál mindenütt létszámbeli gyarapo­dást tükröz. Jelezve ezzel is, hogy a kiscsoportos formákra: a valamihez érteni, valahová tartozni természetes emberi jo­ga és szükséglete alapján nö­vekvő társadalmi igény mutat­kozik. Ezt az igényt a kultúra munkásainak és helyi irányítói­nak feladatuk kielégíteni. A kü­tehát műsoridőt ebben az -1000 percben — bár ízelítőt kapunk ebből is. Baranyából például hímesházi lakodalmast közvetít majd a rádió. Nemzetiségi lé­tükről beszélnek majd a nagy­szülők és a külföldi egyete­meken tanuló unokák. Kétnyel­vű irodalmi estet sugároz nem­zetiségeink irodalmából 30-ón, 20.30-kor a Petőfi rádió, és hallhatunk adásokat a politi­kai-gazdasági élet területéről. A műsorakció célja tehát a tájékoztatás, a keresztmetszet bemutatása nemzetiségeink éle­téről — hazánk magyarul és más nyelveken beszélő állam­polgáraink számára. Gállos Orsolya lönböző manuális tevékenységű kiscsoportok (díszítőművészeti, képzőművészeti szakkörök) mel­lett az elmúlt ősszel újabb is megindult: a sokác szövőszak­kör. Ahogyan a többi hasonló­nak, ennek is vannak hagyo­mányai a környéken. Valaha minden házban dolgoztak ilyen­kor, téli estéken a szövőszé­keken. Ezek nagy része ma is megvan. Vagy a padláson vagy néhol a szobában, ma is mű­ködés közben. Vezetőjük maga is sokác származású, gyerek­korától ismeri a sokác szőtte­sek színvilágát és technikáját. S alig fél év alatt az érdeklő­dés „megugrott". Újabb kezdő szakkör indulna, de nincs hol és mivel. Mindössze két szövő­széket sikerült beszerezni. Ahol van, nem akarják eladni. Pe­dig a népművészetnek ez az ágazata leginkább ebben a formában tudna fennmaradni. Következésül: a feltételek meg­teremtésében sok a gondjuk a siklósiaknak. Erről szólt kiegé­szítésében Mecseki József osz­tályvezető is. Az öreg kultúrhá- zat ugyanis teljes rekonstruk­cióval ez évben alkalmassá teszik a korszerűbb működésre. Addig különböző helyeken fog­nak működni az intézmény kis csoportjai. Mindennek, s benne a feltételek megteremtésének is. helyi erőkből, mind nagyobb súlya lesz a jövőben a több szabad idő hasznos eltöltésében. Ezért különösen fontos lenne a siklósi példa követése. Vagy­is az, hogy a tanácsok ne csak formálisan tűzzék napirendre olykor általában a művelődést. Arra figyeljenek alaposabban, hogy milyen lehetőségei van­nak helyben az értelmes célok­kal összetoborozható kisebb kö­zösségeknek. G. M. Nemzetiségek hete a Rádióban A Magyar Rádió műsorakciója FolyAiratszemle A Pártélet januári számában több olyan írás jelent meg. mely segítséget nyújt az agi- tációs és propaganda munká­hoz, a szervezeti élet fejleszté­séhez. Gazdasági fejlődésünk főbb jellemzőivel, az 1982. évi fel­adatokkal foglalkozik Havasi Ferencnek, a Központi Bizott­ság titkárának írása, mely rövi­dített kivonata annak az elő­adói beszédnek, melyet a párt Központi Bizottságának 1981. december 3-i ülésén tartott. A héten megyeszerte megkezdő­dött pártnapokon is sok szó esik a gazdaságpolitikai kér­désekről, előadóknak, aktivis­táknak, a téma iránt érdeklő­dőknek tartalmas tájékoztatást nyújt ez a közlés. Borbély Sándor, a munkásőr­ség országos parancsnoka a negyedszázaddal ezelőtt meg­alakult munkásőrségről emlé­kezik meg Hűséggel a párthoz, a néphez című írásában. Ezek­ben a hetekben tartják me­gyénkben is a munkásőr-egy- séggyűléseket, melyek közép­pontjában a jubileumról való megemlékezés áll. A régi, az alapító és napjaink munkás- őreinek emlékeket és tanulsá­gokat felidéző olvasmány ez az írás. Lapunkban is méltattuk Ká­dár János elvtársnak nemrég megjelent beszédeinek és öle­kéinek gyűjteményes kötetét. A könyvet, mely az 1978 áprilisától 1981 májusáig terjedő idősza­kot fogja át, a folyóiratban Knopp András, a Központi Bi­zottság osztályvezetője Politi­kánk megvalósítását továbbra is épitsük az. emberek meggyő­ződésére című írásában ismer­teti. Már az elmúlt évben is rend­szeresen visszatért a folyóirat arra, hogy o Központi Bizott­ság 1980. november 13-i ülését követően hogyan vizsgálták meg a megyei pártbizottságok saját munkájukat, miként ha­tározták meg tennivalóikat munkarendjük, munkamódsze­rük tovébbfejlesztésében. Egy­mást követően közölték oz egyes megyék tapasztalatait. A januári szómban dr. Komó­csin Mihály, a Csongrád me­gyei pártbizottság első titkára foglalta össze saját tapasztala­taikat, tennivalóikat. Kovács Péter, a Központi Bi­zottság alosztályvezetője írásá­ban azokat a tanulságokat ösz- szegezi, melyeket a Politikai Bi­zottság közelmúltban hozott ha­tározata tartalmaz ó községi pártszervek munkájával kapcso­lóban. A korábbi, 1972-ben el­fogadott állásfoglalást köve­tően, indokolt volt e kérdést újra napirendre tűzni, a fejlő­dés követelte új határozatot hozni, összefoglalni a változó körülményekhez igazodó nö­vekvő követelményeket, melye­ket az írás részletesen elemez, sok segítséget nyújtva az érde­kelt pártszerveknek. Baranya megyéhez hason­lóan az utóbbi hónapokban több megyei pártbizottság fog­lalkozott testületi ülésén az ér­telmiség helyzetével, szerepével, tennivalóival. Radics Katalin, a Központi Bizottság munkatársa ez alkalommal megyénk, vala­mint Bács-Kiskun és Szabolcs- Szatmár pártbizottságainak vi­táját, azok tanulságait összeg­zi írásában. M. E. Jön a Favorit-roll Új termék gyártását kezdték meg a körmendi Lacta Tápszer­gyárában. A Favorit-roll névre elkeresztelt, a korábbinál na­gyobb jégkrém készítéséhez azért fogtak hozzá már januárban, mert a nyári idény alatt kép­telen lenne a gyár a megren­delt 20 millió darab szállításá­ra. A puncs, csokoládé és va­nília ízesítésű, tejszínes Favo­rit-roll 55 grammos. A koráb­ban is gyártott, 32 grammos jégkrémből pedig egymillió da­rab kerül majd a standokra, üzletekbe. Növekvő társadalmi igény

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents