Dunántúli Napló, 1982. január (39. évfolyam, 1-30. szám)

1982-01-16 / 15. szám

1982. január 16., szombat Dunántúlt Tlaplö 13 Ülést tartott a SZOT ■trig &Wr0y*8F*9€Jt Napirenden a lakásgazdálkodási és -elosztási rendszertovábbfejlesztése A Szakszervezetek Országos Tanácsa pénteki ülésén megvi­tatta az MSZMP Központi Bi­zottsága és a Minisztertanács irányelveit a lakásépítés, -fenn­tartás, -gazdálkodás és -el­osztás fejlesztésére. Az ülésen Hetényi István pénzügyminisz­ter bevezetője után Gál László, a SZOT főtitkárhelyettese ismer­tette a szakszervezetek vélemé­nyét az irányelvekről. A széles körű vitában töb­ben rámutattak, hogy a sz’ak- szervezetek eddig is fontossá­gának megfelelően foglalkoz­tak a lakáshelyzettel, a dolgo­zók lakásgondjainak megoldá­sával. Nagyra értékelik az államnak a vállalatokkal és a lakossággal közös erőfeszítéseit a lakásgondok enyhítésére. Em­lékeztettek a szakszervezeti kongresszusokon elhangzottak­ra, amelyekben a küldöttek el­ismerték a lakáshelyzet megol­dására tett erőfeszítéseket és az elért eredményeket, ugyan­akkor ismételten felhívták o fi­gyelmet az újabb keletű gon­dokra. A SZOT tagjai hangsúlyoz­ták, hogy szükséges a lakás- építési és -elosztási rendszer átfogó korszerűsítése, különö­sen az, hogy a különböző szo­ciális helyzetű családok lakás­hoz jutási esélyei a jövőben kö­zeledjenek egymáshoz. A vitá­ban nagy figyelmet fordítottak a fiatal házasok, o többgyer­mekes családok problémáira, a nyugdíjasok sajátos helyzetére, valamint a szociálpolitikai szempontok következetesebb ér­vényesítésére. Külön hangsúlyt kapott a munkóslakós-építési akció szükségessége. A Szakszervezetek Országos Tanácsa a vitában leszögezte: az irányelvekben foglaltak al­kalmasak arra, hogy megvaló­sításukkal jobb feltételek ala­kuljanak ki a lakásgondok eny­hítésére. Helyesnek tartják, hogy az irányelvek figyelembe veszik a szociális körülmé­nyeket és igazságosabb teher­viselést ajánlanak. A tanácsülés kinyilvánította: a szakszervezetek a jövőben is segítik az állami célkitűzések megvalósítását, a kormány to­vábbra is számíthat a szak- szervezetek sokoldalú, aktív közreműködésére. A vita részt­vevői hangsúlyozták: határo­zott állami intézkedések szük­ségesek a lakásépítési költsé­gek növekedésének mérséklé­sére. A tanácsülés megnyugta­tónak tartja, hogy a kormány jól érzékeli gazdasági lehető­ségeinket és a jelenlegi nép- gazdasági helyzetben is min­den lehetőséget felhasznál á lakáshelyzet javítására. A Szakszervezetek Országos Tcnácsa kifejezésre juttatta egyetértését a Központi Bizott­ság és a Minisztertanács irány­elveivel, s úgy határozott, hogy észrevételeit, ajánlásait írásban eljuttatja az illetékes szervek­hez. A vitában felszólalt Keszler Ferenc, a Mecseki Szénbányák szakszervezeti bizottságának tit­kára és Csere Tibor adjunktus, a Pécsi Orvostudományi Egye­tem szb-titkára. Élelmiszeripari szakmunkástanulók szakmai versenyének megyei selejtezőjét tartották meg tegnap délelőtt a Berek utcai ABC-ben. A 18 versenyző írásban és szóban tett tanúbizonyságot áruisme­reti felkészültségérő|, de helyt Uellett állni a pult mögött is szem­től szembe a vásárlóval. Képünkön Tóth Zsuzsanna pécsi és Ancsin Melinda harkányi versenyző a csomagolásban méri össze tudását. Fotó: Proksza László A cukortartályokból csővezetéken jut el a feldolgozandó folyékony anyag Tatarozzák az Iparművészeti Múzeumot Nem fogad látogatókat az Iparművészeti Múzeum: a kiállítótermeket, a csar­nokot szerelő szakemberek vették birtokba. Az 1896- ban, a millennium évében Lechner Ödön és Pártos Gyula tervei alapján ké­szült és megnyílt műemlék épület az évek során „el­fáradt": elavult a fűtése, a világítása, elhasználódott a termek parkettje is, s így elkerülhetetlenné vált az intézmény felújítása. A tatarozás idején sem feledkezik meg azonban a múzeum az iparművészeti érdekességek iránt érdeklő­dőkről. Kárpótlásként az in­tézmény állandó bútorkiál­lításának helyén, a nagy­tétényi Kastélymúzeumban az idén hat kamarakiállí­tást rendez, hogy nagy ér­tékű gyűjteményes anyaga a nyilvánosság előtt szere­peljen. Kínai porcelánokat, európai falicsempéket, ro­kokó szelencéket, táblajáté­kokat, magyar csipkéket, valamint keleti kelméket mutat be a XXII. kerületi Kastélymúzeumban. A ter­vek szerint tavasszal meg­nyitja kapuit a látogatók előtt az Iparművészeti Mú­zeum társintézménye, a Hopp Ferenc Kelet-ázsiai Művészeti Múzeum, amely évek óta zárva tart. Az el­ső, az indiai művészetet bemutató tárlat előkészüle­tei már megkezdődtek. Az Iparművészeti Mú­zeum a létrehozása óta el­telt 85 esztendőben jelen­tős gyűjteményre tett szert: több mint 60 ezer műtár­gyat őriznek a patinás fa­lak. Új termékek, fejlesztési tervek Nyolcféle üdítő ital A nagyjavítás alatt is zavartalan az áruellátás Immár szállóige: Rugási End­re, a pécsi Pannónia Sörgyár igazgatója addig aktív dolgo­zója lesz a gyárnak, amíg 1 millió hektoliter sört nem ké­pesek Pécsett gyártani. A gyár rekonstrukció utáni eredeti ka­pacitása ennek éppen fele volt, az 1981-es esztendőre mégis 650 000 hektoliteres tervet kap­tak a múlt esztendőben még létező tröszttől. Ezt 15 000 hek­tóval túlszárnyalták, ezzel azon­ban teljesítőképességük végső határáig jutottak, többre a Pannónia Sörgyár munkásai, szocialista brigádjai legna­gyobb erőfeszítéseik ellenére is képtelenek a mostani adott­ságok mellett. A gyár ugyanis nemcsak az állandóan növekvő mennyiségi igényeket igyekszik kielégíteni, hanem közben a választék bő­vítésével is törődik. Hazánkban a 10,5 Baling fokos Szalon, a 12 B-s Kinizsi, a 13-as Márciusi, a 14-es Pannónia aranya, a 14- es Barna, a 18-as Pannónia Maláta Pezsgő egyaránt köz­kedvelt italok. A Pannónia aranyával egyébként az idén nemzetközi versenyre is bene­vez a gyár. Emellett még eb­ben az esztendőben Steffli sör­ből 8000, míg Tuborgból 5000 hektolitert palackoznak a pécsi gyárban. Reményeik szerint 1985-ig megvalósul a dédelge­Az égbenyúló kukoricagriz si­lótorony Fotó: Erb János tett fejlesztési terv, amely évi 200 000 hektoliterrel növeli majd a gyártó kapacitást. Az elmúlt esztendőben a szállítás gépesítésében, új anyagok felhasználásában is jelentős változások voltak a pé­csi gyárban: a malátát Pneu­matikus úton rakják ki és be, a gyártáshoz bábolnai kukori­cagrízt, szabadegyházai folyé­kony kukoricacukrot használ­nak. Ugyancsak új alapanyago­kat, mégpedig eredeti hazai gyümölcs alapanyagokat hasz­nálnak az immár héttagú „Gyöngy" család szőlő, meggy, szamóca tagjának előállításá­éhoz, amelyek jobb minőségűek is, mint az eddig alkalmazott import sűrítmények- Az említett termékekkel együtt a nyolcféle üdítőből (pepsi, orange, citrom, grape fruit, tonik) az elmúlt év­ben már 330 000 hektolitert gyártottak. A mostani pécsi nagyjavítás előtt annyi készle­tet betároltak, hogy az ellátás­ban fennakadás ne legyen. L. J. Tűzesetek! Jól befűtöttek maguknak de­cemberben az olajkályha- hasznólók! Hét esetben bosz- szulta meg az olajkályha a fi­gyelmetlen begyújtást, a szak­szerűtlen kezelést. A kiégett la­kások és irodák tűzkára több mint 100 ezer forint. A tanulság kézenfekvő: javában tart még a fűtési szezon, érdemes gon­dosan bánni az olajkályhával. Majson a tsz-elnök irodájá­ban megjavították az olajkály-. hát, a kifolyó olaj is lángra ka­pott, kiégett az iroda . . . Mo­hácson a tulaj bütykölte az olajkályhát, a tálcán maradt olaj meggyulladt . . . Erzsébeten a művelődési ház irodájában szabálytalanul gyújtottak be, az olajkólyhától kiégett a helyiség, égett más is .. . A monyoródi vevő boldogan vitte haza az új olajkályhát, nem is sejtette, hogy a lazán hagyott hollandi csavar anyájánál kifolyik az olaj. „Szerencsére" csak az új kályha égett ki ... A figyelmetlenség, felelőtlen­ség, gondatlanság mellett a műszaki meghibásodás is oko­zott olajkályhatüzet: Harkány­ban a lakás berendezése égett ki, Szalántán a padlószőnyeg, Szigetváron az olajbojler ön­magát gyújtotta fel... Decemberben volt bőven dol­ga az állami és az önkéntes tűzoltóknak, a lángok megféke­zésében segítettek maguk a károsultak is. Az 51 tűzeset következtében több mint 3,5 millió forint tűzkárról szól a sta­tisztika, hárman megsérültek. Az oklistán: az elektromos áram, a sugárzó hő, a gyermekjáték, a dohányzás és az „egyéb" ka­tegória vezet. Szabálysértési fel­jelentést 13 személy ellen tet­tek. Maradjunk a fűtésnél. Som­berekén a lakóépület kazán­házában a füstcső közelében zsákban szárított fűszerpaprika gyulladt ki. .. Sámodon a szi­lárd tüzelésű kályhához volt túl közel a függöny — a szoba­berendezés égett ki... Kom­lón a Barkas kistehergépkocsi vezetőülés alatt levő benzin­üzemű fűtőberendezésének su­gárzó hője okozott 2000 forint kárt. Ismeretlen tűzök. Gyakorta még a szakértőknek is nehéz megállapítani, mi okozhatta a tüzet. Eleve, ha a helyszínt a károsultak megváltoztatták. Ér­demes megjegyezni, hogy jog­szabály teszi kötelezővé: még az eloltott tüzet is kötelesek va­gyunk bejelenteni a tűzoltóság­nak! Egyelőre még megállapít­hatatlan ok következtében égett ki Görcsöny szőlőhegyén egy présház, a tetőszerkezet is a lán­gok martalékává lett, a kár 80 000 forint. A Pécsi Hőerőmű­ben hegesztés nyomón kelet­kezett tűz 2,7 millió forint érté­kű kárt okozott. Bakonyán er­dészház tetőszerkezete, födémé, belső berendezése semmisült meg, a kár negyedmillió forint. Pécsett, a Doktor Sándor utcá­ban égett ki egy lakás, a lakó is megsérült. A decemberi tüzkárstatisztika szerint jelentősebb tűzeset nél­kül vészeltük át a karácsonyfa-, csillagszóró- és petárdaszezont. Komlón a műanyag karácsonyfa csillagszórójától leégett a fács- ka és a függöny. Ugyancsak a bányászvárosban a gyerekek meggyújtották a fenyőfán levő gyertyákat, attól lángra kapott a fa, a díszítések, az asztal­terítő. Murányi L. Készülődés a tudományos hetekre A pécsi-baranyai műszaki és közgazdasági tudományos he­tek programja összeállításával foglalkozott egyebek mellett az MTESZ Baranya megyei Szerve­zete titkári értekezlete tegnap a pécsi Technika Házában. Az idei tudományos hetek kiemelt témái: a szellemi termékek hasznosítása, az energiataka­rékosság, az élelmiszergazda­ság ipari hátterének fejleszté­se, a termékszerkezet korszerű­sítése, a gazdálkodás haté­konyságának javítása —, a tu­dományos egyesületek rendez­vényei főként e kérdésekkel foglalkoznak majd. FILMJEGYZET Kettévált mennyezet, avagy az eredendő bűn Széli Árpád eredendő bűne, hogy egy koncepciós per során tanúként volt tanára, jótevője ellen vallott, feltehetően előse­gítendő saját, már lendületben lévő karrierjét. Ám az ilyen bű­nök előbb utóbb elnyerik bün­tetésüket. Lám, Széli Árpádot is elhagyja szép félesége, őt magát egy nagy építkezésre száműzik a rózsadombi villából, ahol ott marad három gyerme­ke: két bakfislány és egy kis­fiú. (Nem egészen érthető, hogy országosan kiemelt nagyberu. házás — feltehetően a mostani Dunaújváros — építésvezetőjé­nek lenni miért száműzetés, no de ez most nem annyira lé­nyeges.) Jakab Júlia egyszerű munkás­lány, egy textilipari gyár fes- tődéjében dolgozik, színes kel­mék gőz és a vegyszerek mér­gező levegőjében. Emellett tár­sadalmi munkában valamiféle „gyámügyi agitátor" — e mi­nőségében ismerkedik meg a mérnök rideg tartáson hagyott, ennek következtében vadóc gyermekeivel, s magával a mér­nökkel. Jakab Júlia a mérnök kéré­sére otthagyja a rideg mun­kásszállást, s beköltözik a rózsa­dombi villába, gondoskodni a gyerekekről, s meleg vacsorá­val várni a hétvégeken haza­térő férfit, aki egy idő után nemcsak a meleg vacsorára, hanem a lány meleg ágyára is igényt tart. A helyzet nem torthat így örökké, hiszen 1953-at írunk, a politikai kon­cepcióváltás következtében a mérnök visszakerül Budapestre, a szép munkáslányt is „lecse­réli" a csinos, ámbár korosodó kolléganőjére. Ám újra változik a politika és a mérnököt le­tartóztatják. De milyen a sors, a lányon egyre inkább elhatalmasodik szívbetegsége, operáció közben bele is hal. Széli Árpád pedig szabadul, és eredendő bűnének vezekléseként ott marad egye­dül, csak a rádióból szól az Egmont-nyitány . . . A Kettévált - mennyezet című film Vészi Endre azonos című elbeszélése nyomán készült, a film rendezője Gábor Pál, aki az Angi Verával méltán lett hí­res az egész világon. Mig az Angi Vera mintegy előtörténe­te a „személyi kultusz" idősza­kának, a Kettévált mennyezet magáról a korszakról szól. Az író és a' rendező azonossága reményt adott arra, hogy az újabb film legalább annyira analitikus lesz, mint volt az An­gi Vera. Ám sajnos nem az, a kor­szak ábrázolása helyébe tolak­szik egy giccses szerelmi tör­ténet, azzal a sablonnal leter­helve, hogy a lány meghal. (A szomorú szerelmi történetekben vajon miért mindig a szép lá­nyok halnak meg, a'la Love Story?) A konfliktusok helyét pedig átveszi az időtlen tantör­ténet az eredendő bűnről, ami­nek ugye az a lényege, hogy ember azt nem tudja leveze­kelni, kell egy Megváltó, egy transzcendens valami. A lantörténet jelleget erősíti a lány munkás, a férfi értel­miségi mivolta (a lány hittel, szerelemmel szolgálja, sőt ki­szolgálja a férfit, bele is pusz­tul szegény) ezáltal a szemé­lyes eredendő bűn társadalmi jelleget is ölt: hovatovább a magyar filmekben maga a kor­szak lesz az eredendő bűn ma­ga .. . (Ami, ugye Megváltót igényel . . .) Ami vigasz a filmben: egy remek színésznőt, a Júliát ala­kító Básti Juli játékát csodál­hatjuk: rezzenései jobban meg­felelnek a kor kialakított ké­pének, mint a film maga. Bodó László

Next

/
Thumbnails
Contents