Dunántúli Napló, 1982. január (39. évfolyam, 1-30. szám)
1982-01-16 / 15. szám
SZOMBATI IIUTERJÜ Halmai Jánossal, a Villány-Mecsekaljai Borgazdasági Kombinát vezérigazgatójával Elszakadtak a tehetetlenség béklyói Alkotó energiák szabadultak lel, ösztönző érdekeltségi rendszert teremtettek Partforumon A tanácsok ifjúságpolitikai tevékenysége Végtelen sorban futnak a megtöltött, dugaszolt palackok Immár másfél esztendeje önálló a Villány-Mecsekaljai Bor- gazdasági Kombinát. Egy egész esztendőt vett igénybe, amíg nagyjából sikerült kialakítani a szervezetet, amely képes eredményes tevékenységet folytatni. de még 1982. január 1-vel is újabb szervezeti változtatásokkal igazították a vállalatot, hogy a tehetetlenség utolsó béklyóitól is megszabadítsák. Halmai János vezérigazgatóval arról beszélgettünk, hogy milyen alkotó, erjesztő erők szabadultak fel a tulajdonképpen rövid idő alatt, milyen tere nyílik a vállalatnak az optimális gazdálkodásra. — Nagyon ' fontos volt számunkra az önállóság - mondja a vezérigazgató. A helyi adottságokat így sokkal jobban ki lehet használni, a vezetők, valamennyi dolgozó alkotókészségét maximálisan életre lehet hívni, az adott pénzügyi lehetőségeket a vállalat szolgálatába tudjuk állítani. Korábban az összes alapképzés a trösztnél történt, a szétosztás csak a legritkábban volt a megtermeléssel összhangban. A termelés, tárolás, értékesítés is zavaros volt. Nekünk például kevés volt a tárolóterünk, az Alföldre és Budafokra kellett a bort szállítani, éppen azért, mert a fejlesztés korábban nem mindig gazdaságossági szempontok szerint, hanem sok más meggondolás alapján történt. A VMBK 1981-ben már 1 milliárd forint bruttó árbevételt ért el, 1700 dolgozót foglalkoztat, 290 000 hektoliter bor és pezsgő, 60 000 hektoliter üdítő ital volt a forgalmunk. Ilyen nagyságrendek mellett eredményes gazdálkodás kötöttségekkel terhes, sok lépcsős irányítási rendszerrel aligha lehetséges folytatni. — Ha iái értem, az önök elhatározott szándéka, hogy élve a lehetőséggel, az önállóságot tovább adják a VMBK kisebb egységeinek is. Nem fordulhat ennek ellenére elő, hogy a vállalati központ mégis a korábbi középirányitó intézményhez hasonló merev és megfellebbezhetetlen döntésű, az irányítása alá tartozó egységek önállóságát, kezdeményezőkészségét megtépázó szervezetté válik? — Éppen ezt akarjuk elkerülni. Olyan szervezeti egységeket alakítottunk ki, ahol az adott közösség önállóan a leghatékonyabban tud dolgozni. Elhatározott szándékunk, hogy néhány év múlva még a fejlesztési alapokat is azok az egységek kapják, ahol azokat megteremtik. Most január 1- én például a Villányi Gazdaságot két önálló szőlészeti gazdasággá alakítottuk. A lehető legoptimálisabb méreteket alakítottuk ki. Olyan szervezetek ezek már, amelyek tevékenységükben zárt gazdasági egységet alkotnak. Amikor korábban a villányi és siklósi állami gazdaságokat összevonták, tulajdonképpen nem történt más, mint a két gazdaság összetolá- sa. A kombinát megalakulásakor egy nagy és több kicsiny egysége volt. Az egységek működése, megítélése, életképessége között jelentős eltérések voltak. Mostanra kialakult 13 önelszámoló egységből álló szervezetünk, amelyből 7 éri el az üzemi méreteket (minimum 50 fő). A többi telepi és pincé- szeti méretű, ennek ellenére, mint mondottam, zárt gazdasági egységek, amelyek egy- egy termelési folyamatot önálló irányítással, munkaerő- és bérgazdálkodással, nagyfokú anyagi érdekeltséggel működnek.- Hogyan igazodnak ezek az egységek az ott dolgozók lakhelyéhez,, szociális körülményeik, ügyes-bajos dolgaik intézése megoldott-e, avagy kizárólag eredményességi alapon alakitották ki a szervezetet? — Az volt a véleményünk, hogy nem lehet távirányítással eredményesen vezetni. A vezetési lépcső most három fokra csökkent. Nagyon ügyeltünk arra, hogy egy-egy üzem közigazgatásilag is összefüggő terület legyen, így a dolgozók területileg is kötődnek munkahelyükhöz. A siklósi üzem most például Siklós városhoz tartozik. Ott intézik a dolgozók minden problémáját, ahol munkahelyük van. Szociális körülményeik nem romlottak, egy-két megoldható gond van csupán ezen a területen. — Megfelelő érdekeltségi rendszer nélkül aligha képzelhető el az új szervezet optimális működése. — Minden egység éves termelési tervet, ehhez költség- és árbevételi tervet kap. Ez az anyagi ösztönzés alapja. A tervet túl lehet teljesíteni, nagyobb árbevételt lehet elérni, a költséggazdálkodásban megtakarításokat lehet elérni. Pécsett a Pezsgőgyár (a neve is Pécsi Pezsgőgyár) például most január 1-től külön vizsgálja a gyáron belüli tevékenységeket, szinte minden folyamatot értékelemzésnek vetnek aló. A vezetők ösztönzése is ehhez kapcsolódik. A nyereségre irányszámokat nem adunk, minden egység külön nyereségtervet készít, amelyek nem fedik a kombinát nyereségtervét, de mind hatékony- sági alapon keresik az utat... — Ha nagy nyereségkülönbségek jönnek létre az egységek között, vállalják ennek elismerését, vagy tompítani kívánják a különbségeket? — 1980-ban két egységünk nem volt csupán nyereséges, 1981-ben várhatóan mind az lesz. Persze, nagy különbségek voltak. Főként a bérben vesz- szük figyelembe. Az éves béralapokban 2000—2300 forintos különbségek is vannak. De a részesedésnél is nagy az eredménytől függő differenciálódás, hiszen volt, ahol 4, másutt pedig 9 százalékot fizettünk. Nem engedjük például, hogy mindenki a pezsgőgyártás eredményeire számítva várja a kombinátban a nyereség megtermelését. Elhatározott szándékunk, hogy nem tompítjuk a különbségeket.- Milyen újszerű leiadatokra vállalkozhatnak, vállalkoznak, és mit várnak ezen a területen egységeiktől? — Az idén beáll az a szervezeti forma, amelyben a kombinát legeredményesebb működése biztosított. Természetesen finomításokra még szükség lesz. A keretek tehát adottak. A mostani szabályozók nem ösztönöznek megfelelően az egyéni teljesítmények kihasználására, pedig a szőlő nagy törődést követel, akár százszázalékos különbségek is lehetnek a termelésben attól függően, hogyan gondozták. Nos hát, azon kell gondolkodnunk, hogy adott helyzetben miként lehet a valóban kiváló, a szőlőt szerető dolgozóinkat a termelésben például még jobban érdekeltté tenni. Nekünk termeléssel, felvásárlással, feldolgozással és forgalmazással egyaránt foglalkozni kell, nagyon szerteágazó, nehéz, de sok lehetőséget kínáló tevékenységet folytatunk tehát. Minden dolgozónkat rákény- szerítjük, érdekeltté tesszük, hogy saját munkáját értékelje. Ha úgy indítanak útnak egy járművet: hogy tudják, milyen értéket szállít, ha olyan útvonalat terveznek, hogy az a lehető legkisebb költségű legyen, már eredményes a munkájuk, hiszen bérelt járművekkel dolgozunk. Sok például a használt üveg, eddig nem szerették mosni. Most igen! Ismét és ismét felújítják, mert többletárbevételt jelent, nagy készleteÚj fejezet nyílott a pécsi felsőoktatás történetében — hangsúlyozták ezt többen is az utóbbi hetek, hónapok folyamán. A megállapítás igaz, a Janus Pannonius Tudományegyetem létrejötte valóban új fejezetet nyit. Ha pedig ezt a képes kifejezést szó szerint vesszük, s elképzelünk egy nagy könyvet, új lapján az új fejezet kezdősoraival, akkor ez így festhetne: 1981 végén az Elnöki Tanács törvényerejű rendelete, majd a Minisztertanács határozata értelmében megalakult a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem, s ezzel egyidejűleg megszűnt a Pécsi Tanárképző Főiskola. Mindez 1982. január elsejétől érvényes. De — írhatnánk fel a következő bekezdés első sorába — január 12-én az új egyetem ténylegesen, a gyakorlatban is megkezdte működését. Ezen a napon találkozott első ízben egymással az immár három — köz- gazdasági, jogi és tanárképző — kar mind a 360 oktatója, ekkor kapták meg a részletkérdésekről a szükséges tájékoztatást, ekkor választották meg két tudunk mozgásba hozni. Az egységeink keresik a lehetőségeket, hogy kapacitásukat kihasználva új szolgáltatásokat végezzenek. A siklósi üzem például 53 vagon meggyet hozott forgalomba, az 1 milliós árbevétel természetesen náluk maradt. — Az 1982-es terv, apró eltéréssel a vállalat VI. ötéves tervének második esztendei feladatával megegyezik. 325 000 hektoliter termelést és felvásárlást terveztünk kicsiny területnöveléssel, nagyobb termelésemeléssel. 17 millió palack bor, a belépő új pezsgőgyár termelésével együtt 5—6 millió palack pezsgő, 65 000 hektoliter üdítő ital forgalmazásáttervezzük. Növeljük szeszfőzdéink kapacitását is. — Az önállóság jegyében keressük azokat a lehetőségeket, amelyekkel a szőlőtermelést fokozhatnánk a távolabbi jövőben. A kombinát foglalkozik a gondolattal, hogy a mecsekal- jai szőlőterület kiemelt terület legyen. Amennyiben ehhez támogatást kapunk, több száz hektár új szőlőt telepítünk az elkövetkezendő tíz esztendőben. Nagyon költséges, de a kedvező adottságok miatt a beruházást követően tizenegy év múlva a költségek megtérülnek. Minőségi vörös és fehér borokat, pezsgőalapanyagot adó szőlőt kívánunk telepíteni. A szakvélemények szerint az utóbbi számára országosan is a legkedvezőbb adottságú terület a Belvárdgyulától Mohácsig terjedő térség .. . Lombosi Jenő új fejezete a kari tanácsot, amely majd az egyetemi demokratizmus szabályai szerint megválasztja a dékánhelyetteseket és javaslatot tesz a dékán személyére. Másnap az új intézmény párttagjai jöttek össze, hogy az egyetem új pártbizottságát megvólasz- szák. A választott szervek most már gyors ütemben folytatják a munkát, hogy az a rendkívül bonyolult és szövevényes feladat, amit — a kissé elkoptatott — átszervezés szóval jelölünk, minél simábban és eredményesebben megvalósuljon. Ne hallgassuk el: Pécsnek régóta fájt a csonka egyetem Az MSZMP Baranya megyei végrehajtó bizottsága a közelmúltban napirendre tűzte a tanácsok ifjúságpolitikai tevékenysége tapasztalatainak megvitatását. Megállapították, hogy tanácsaink tevékenységében jelentős helyet kap az ifjúság nevelésével, a munkára történő felkészítéssel, a pályakezdés problémáival, a fiatalok élet- és munkakörülményeivel való rendszeres foglalkozás. A helyi tanácsok, a megyei tanács rendszeresen megvitatják az ifjúság helyzetének, az ifjúsági törvény végrehajtásának tapasztalatait, az ifjúságpolitikai munka egy-egy részterületét. A testületek elé döntésre kerülő egyes napirendeknél figyelembe veszik azok ifjúsági vonatkozásait, következtetéseit is. Jelentős szerepe van a tanácsi bizottságoknak, albizottságoknak, mint javaslattevő, összehangoló és ellenőrző szerveknek a döntések előkészítésében. 1971 óta, az ifjúsági törvény elfogadását követően, a tanácsi testületek az ifjúságot érintő határozatoknak hosszú sorát fogalmazták meg a gyermekintézményi ellátás javításától kezdve a sportmozgalom fejlesztéséig, az úttörő- és ifjúsági táborok létrehozásától a művelődési házak ifjúsági feladatáig. Végrehajtásuk eredményeként javult a gyermekintézményi ellátottság, a tantermek, tornatermek és tornaszobák száma növekedett. Gyarapodtak a gyermekek és a fiatalok szabad idő eltöltési, sportolási lehetőségei, elkészült a komlói Úttörő és Ifjúsági Ház, a pécsi műjégpálya, a malomvölgyi szabadidő-központ, KRESZ-parkok, atlétikai pályák létesültek, a megvalósítás szakaszába érkezett a fiatalok garzonházának megépítése, az ifjúsági lakásépítkezést segítő tetőtér-beépítések, emeletráépítések. Jogos az a következtetés, hogy a tanácsok egészében politikai jelentőségének megfelelően látják el ösz- szehangoló feladataikat. Ez a tevékenység elsősorban a városi tanácsoknál erőteljesebb, a községeknél további javításra, fejlesztésre szorul. A tanácsi testületek egyre inkább teret és érdekvédelmi fórumokat teremtenek a fiataloknak. A tanácstagi választások eredményeként rendszeresen emelkedett a tanácsi testületekbe választott fiatalok aránya. Különösen a komlói, a szigetvári, a siklósi járásban, Siklós városban ez a tapasztalat. Az emelkedő arányszám léte, s egy bölcsészkar a régi ábrándok közt szerepelt. Most mégsem ez a régi álom vált valóra, mert az idő közben meghaladta a hagyományos szerkezeteket. Az oktatásügyről elhangzott tömérdek kritika, a szorító hiányok, hibák, feloldatlan kérdőjelek végül is egy közös gondolatban egyesültek: meg kell javítani a tanárképzést, korszerűsíteni kell; meg kell vizsgálni, hogyan lehetne elejét venni annak a képtelen helyzetnek, hogy az egyik legnehezebb és legfontosabb értelmiségi munkakörben képesítés nélküliek százai tevékenykednek, és annak a nem keegyütt jár a fiatalok aktivitásának növekedésével. A fiatal tanácstagok mind a testületi munkában, mind a választó- kerületi tevékenységben kezdeményezőbbek, felelősségteljesebbek. A községekben a politikai mozgalmakban, különösen a népfrontban, növekedett a fiatalok száma. A városi tanácsok nagy figyelmet fordítanak a fiatalok lakásgondjainak enyhítésére. Rendeletben határozták meg a különböző lakásellátási formákban lakáshoz juttatandó fiatal házasok kötelező arányát. A ténylegesen lakáshoz segített fiatalok száma a rendeletnél magasabb, ebben nagy szerepe van a lakásgazdálkodási társadalmi bizottságoknak, s a KISZ-bizottságok * azokban részt vevő képviselőinek. A községi tanácsok több helyen (pl. a siklósi és szigetvári járásokban), kedvezményes áron adtak el házhelyeket fiataloknak. Szívesen vásárolnak fiatalok a tanácsok által felajánlott üresen álló lakóépületeket. Az üzemek, szövetkezetek lakásalapok létesítésével, bontásból származó építőanyagok kedvezménnyel történő eladásával, olcsóbb fuvarral, házhellyel, tervezéssel segítik fiatal dolgozóik otthonteremtését. A KISZ megyei bizottsága lakásépítési információs irodájának munkájában aktívan részt vesznek fiatal tanácsi szakemberek is. A tanácsok és a munkahelyek figyelemmel kísérik a sorkatonai szolgálatot teljesítő fiatalokat, lehetőség szerint segítenek gondjaikon bevonulási segéllyel, gyermekeik szociális ellátásával. A lehetőségekhez képest a legutóbbi időben mérsékeltebb előrelépés történt a fiatalok közművelődési, sportolási és turisztikai tevékenységének fejlesztésében. Megnőtt és eredményesen bontakozott ki erének társadalmi segítése. így készült el közös erővel többek között a pécsi Ifjúsági Park, a harkányi úttörőtábor, az óbányai kistábor, a szigetvári ifjúsági és kultúrpark. Igen hullámzó színvonalú - működést mutat a megye mintegy kétszáz ifjúsági klubja. Néhány kiemelkedő teljesítmény ellenére nem fejlődik kielégítően a fiatalokat foglalkoztató öntevékeny művészeti mozgalom. A vita tanulságai sok tapasztalatot nyújtottak a tanácsok ifjúságpolitikai tevékenységének további fejlesztéséhez, a feladatok kimunkálásához. vésbé tarthatatlan állapotnak, hogy a pedagógusképzésben tett minden erőfeszítés ellenére minőségileg sem kielégítő a végeredmény. A magyar társadalomnak — hallhattuk az új egyetem első összejövetelén — elméletileg jól felkészült tanárokra van szüksége, akik tanítanak! Vagyis kísérletképpen Pécsett a jövő évtől olyan tanárokat kezdenek képezni, akik az általános és középiskolában egyaránt helyt tudnak állni, s mindenekelőtt: a tanítás, nevelés az életcéljuk. Ez lesz az új tanárképző kar feladata, s egyáltalán nem könnyű feladat. De mások mellett mindenekelőtt maga az egyetem áll mellette ebben a nehéz munkában, a nagy múltú jogi kar és a fiatalabb létére is már vitathatatlan tekintélyt szerzett közgazdasági kar. Megvan a remény arra, hogy az „új fejezet” nem fog lemaradni a régebbiek mögött. H. E. HÉTVÉGE 3. A nagy teljesítményű francia borpalackozógép Pécsett M. E. Baranya hat napja fl pécsi felsőoktatás
