Dunántúli Napló, 1982. január (39. évfolyam, 1-30. szám)

1982-01-15 / 14. szám

1982. január 15., péntek Dunántúli napló 3 Politikai képzési Még a szakma legjobb mesterei is végeznek mun­ka közben felesleges moz­dulatokat, s ezek a rossz beidegződések alaposan megrabolják az időt. A Pé­csi Kesztyűgyárban az el­múlt évben úgynevezett „készségelemzéses okta­tást” indítottak a varrodák­ban dolgozók számára, amely szakmai átképzésü­ket segíti, azaz: lefaragja a munka menetének szük­ségtelen sallangjait. Egy- egy ilyen tanfolyam, átkép­zés során még a legjobb varrónő is tanult valamit, s amikor ismét a munkagé­pe mellé ült, 10—15 szá­zalékkal megnőtt a teljesít­ménye — mindenféle kü­lönösebb erőlködés nélkül. S ez a teljesítménynöveke­dés az egyénnek több bért, a gyárnak több hasznot hoz. Az újítás ebben nem maga a módszer, hanem segédesz­közei, a fordulatszabályozós varrógépek. Fuchs József ha­gyományos gyári gépeket ala­kított át nem egészen 20 000 forintos költséggel, s ezzel megtakarított 1 millió 200 ezer forintot - devizában. Ugyanis az ilyen fordulatszabályozóval ellátott varrógépek csak nyu­gati piacon kaphatók. Nincsenek hagyományok? Az újítási mozgalom múltja és jövője került terítékre a kesztyűgyári pártbizottság vég­rehajtó bizottsági ülésén a kö­zelmúltban. A fórum és a téma találkozása nem véletlen, hi­szen a gazdasági hatékonyság napjaink legfőbb termelői cél­kitűzése, s az e téren előbbre vivő szellemi és műszaki vív­mányok gyors és eredményes gyakorlati alkalmazása létkér­dés. A cikket indító példa is ezt a gondolatot próbálja alá­támasztani. S bár azt mondják a kesztyűgyáriak, hogy náluk az újítói tevékenységnek a szakma kézműipari jellegéből adódóan kisebb lehetőségei vannak, nincsenek olyan ha­gyományaik, mint például egy magasabb technikai szinten dolgozó gépipari üzemnek, mégis egy sor példával lehet bizonyítani: nincsenek híján a gondolkodó munkásnak - mű­szakinak. Ki tudja, hányszor leírtuk már: az újítói kedv függvénye c megfelelő ösztönzésnek és megbecsülésnek, az újítói „tü­relmet” pedig az újítás sorsá­nak alakulása befolyásolja. Ép­pen erre reagálva készítettek a vállalatnál - a kollektív szer­ződés mellékleteként — egy, a korábbinál jobb újítási szabály­zatot. Ez, a helyi viszonyok fi­gyelembevételével kimunkált újítási „alaptörvény” nagyban megkönnyíti az ügyintézést, csökkenti a viták számát és fo­kozottabban tudja biztosítani az újítók jogbiztonságát - ír­ja a végrehajtó bizottsági elő­terjesztés. Ugyanakkor minden évben úgymond célra orien­tált újítási feladattervet készí­tenek, melyet többek között központ alakul A készségelemzéses oktatás a Pécsi Kesztyűgyárban a szakmai átképzést segiti. Az ehhez szük­séges fordulatszabályozós varrógépek belső gyári újítás eredményei. Felvétel: Läufer László Megújuló újítómozgalom a Pécsi Kesztyűgyárban Ösztönzés, feladattervek, kivitelezés a munkaversenyben részt vevő szocialista brigádok mint aján­lásokat kapnak meg. 1980: egymillió forint fölött Érdemes megnézni, hogy miként alakult az újítási kedv a vállalatnál az elmúlt terv­ciklusban, s hogy milyen té­nyezők befolyásolták a válto­zásokat. Az újításokból származó hasznos bevétel 1976-ban mindössze 64 000 forint volt, aztán évente 81, 86 illetve 252 000 forintra emelkedett. Az ötödik ötös utolsó évében egy hirtelen fellendülés tanúi lehe­tünk: 1980-ban 1 millió 280 ezer forint hasznot hoztak a vállalatnak a gondolkodó fejek. (Az újítók közel 90 szá­zaléka a fizikai dolgozók kö­réből kerül kj, s az újítások elsősorban új anyagok beve­zetését, célgépek kialakítását, a termelékenység fokozását, takarékosságot szorgalmaztak.) Sokunknak tanulságul szol­gálhat az, hogy mi hozta az újítási kedv változását, minek köszönhető az 1980-as fellen­dülés. Korábban az újító az ötletét nemcsak papírra ve­tette, elmagyarázta, hanem ki­vitelező is volt egyszemély- ben. Ez az újítás menetet lelas­sította. A hasznosításbán csak az újítók voltak érdekeltek - az esetleges közreműködők, kí­sérletezésben részt vevők nem, ami szintén az időt húzta. Az­tán elkészült a vállalatnál a központi tmk-műhely — meg­nőtt a kivitelezői kapacitás. Megoldották az újításban köz­reműködők támogatását is — az újítások átfutási határideje megrövidült. Tehát megfelelő ösztönzéssel, jobb propagan­damunkával, újítási feladat­tervek készítésével, nagyobb odafigyeléssel, a kivitelezői ka­pacitás megteremtésével a kesztyűgyári újítómozgalom nagyobb fordulatszámra kap­csolt. A szabást forradalmasítva Szemezgessünk kissé — a teljességre való törekedés igé­nye nélkül - a kesztyűgyári újítások között. A pneumatika alkalmazása a bőrdíszműves műhelyben a manuális munka- folyamatok mennyiségét csök­kentette. Egy univerzális matri- cázó létrehozása - a többi speciális matricázó célszerszá­mot tette feleslegessé. A bőr­ruházati hulladékok újrahasz­nosítása az anyaggazdálkodás­takarékoskodás területén hozott előrelépést. Kujáni Györgyné és Petrovics Sándor paszpól- vezető apparátja - a minőség szempontjából kifizetődő töb­bek között. Szóljunk egy igen nagy je­lentőségű újításról is - éppen kísérleti stádiumát éli -, amely a korábbi kézi szabást forra­dalmasítva a munkafolyamat egy részét a csákozó gépre vi­szi át, s ezzél 50 százalékos termelékenységnövekedés ér­hető el. Ez utóbbiról Gulyás József vezérigazgató az aláb­biakat mondotta: „Szabásza­tunk nem bírta mindig a varro­dák éhségét, ezért vállaltunk alkalomadtán nyugati bér­varrást, amolyan kapacitás ki­töltőnek. Ha Zákányi István, Hut János és Szlipcsevics János közös újítása bejön - s nagyon számítunk rá —, nagy ugrás szemtanúi lehetünk. Lépünk a munkaerő vonalon, nő a ter­melékenység, csökken az ön­költség és közelebb kerül a szabászat a varrodákhoz. A vezetők nélkül nem megy A kesztyűgyári párt-vb — mint azt Hódosi Mátyásné, a párt- bizottság titkára is hangsú­lyozta — a kapukon belüli újí­tási mozgalom további szélesí­tését szorgalmazta, s többek között az alábbi területeken lát lehetőségeket az eddig elért eredmények megsokszorozá­sára. Mindenekelőtt a gyorsabb ügyintézést — különös tekintet­tel a szakvéleményezésre — szorgalmazzák. Cél a jelenle­ginél is hatékonyabb segítség- nyújtás az újítóknak a kivite­lezés során, s jobban bevonni a vidéki üzemeket. (Ez ideig főleg a pécsi gyárakban ké­szült az újítások zöme.) S vé­gezetül, de nem utolsósorban az illetékes gazdasági vezetők tevékeny közreműködése nélkü­lözhetetlen a jövőben. Kozma Ferenc A politikai képzésben, s kü­lönösen a vezetőképzésben nagyon sokat számít a megyei irányítás színvonala. Ezért is született meg a KISZ KB 1981. február 24-i határozata, amely a KISZ politikai képzésének to­vábbfejlesztésére vonatkozik, s a következőt mondja ki: ........a megyei KISZ-iskolák bá­zisain megyei politikai képzési központokat kell működtetni, amelyek összefogják és szerve­zik a területükön folyó tartalmi és módszertani munkát." E bben az évben nálunk is megalakul a KISZ Baranya me­gyei Bizottságának intézmé­nye, a politikai képzési köz­pont, amely a politikai képzés megyei feladatait szervezi, vég­zi. és ellenőrzi. A megalakulás egyik legfontosabb célja, hogy egy központból át tudja fogni a megye politikai képzési tevé­kenységét, hogy a megyén be­lül áttekinthető, szervezett rendszerben működjön az ok­tatásnak ez a formája is. Ed­dig évente közel 300 főt ké­peztek a KISZ-iskolán, ezután a terv 120 középszintű és 260 alapszervezeti vezető képzése. Néhány szó a közeljövőben létrehozandó politikai képzési központ feladatairól. Az intéz­mény előkészíti a testület poli­tikai képzéssel kapcsolatos döntéseit, szervezi, segíti és ellenőrzi ezek végrehajtását, összefogja a megye politikai képzésének egészét, segíti a járásokban, városokban műkö­dő politikai képzési munkabi­zottságokat, közreműködik, il­letve szervezi a KISZ-vezetők és propagandisták rendszeres és aktuális tájékoztatását, fel­készítését. A testület által meg­határozott témakörökben foglal­kozik a speciális képzés me­gyei feladataival, kidolgozásá­val, szervezésével, lebonyolítá­sával. összehangolja és szak­mai tanácsokkal segíti a járá­si, városi bizottságok speciális tanfolyamainak tervezését, szervezését, gyűjti, összegzi és áramoltatja a tömegpropagan- da-munka kapcsán szerezhető politikai, mozgalmi információ­kat. Ezenkívül gyűjti, közread­ja és kölcsönzi, illetve feltárja a mozgalmi munkában alkal­mazható kiadványokat, szem­léltető anyagokat és ismeret­hordozókat, őrzi az ifjúsági mozgalom történetének a poli­tikai képzésben felhasználható emlékeit. Tanácsadó munkájá­val segíti a politikai képzés módszertani kultúrájának fej­lesztését, s végül együttműkö­dik és munkakapcsolatot tart a megye párt-, állami és társa­dalmi szerveinek hasonló, il­letve oktatási, művelődési és tájékoztatási funkciókat betöltő szerveivel, intézményeivel és azok képviselőivel. S hogy mindez megvalósul­jon, ahhoz először természete­sen a megyei politikai képzési központ működésének elkezdé­séhez kapcsolódó feladatokat kell elvégezni, s ehhez a mun­kához már hozzáláttak. D. Cs. Ötletek és kivitelezők Társadalmi munkában szépül a kollégium A Magyarország-térkép első pillantásra olyan, mint bárme­lyik földrajzatlaszban. A folyosó falához közelebb sétálva lát­ható csak, hogy a városok, fal­vak nevei helyett apró fényké­peket helyeztek rá. Nagyobb­részt fiúk laknak ezen az eme­leten is, ők mosolyognak visz- sza a fotókról. Egy a sok dísz közül, de szimbolikusnak fel­fogható ez a térképes arckép- csarnok. Mutatja, hogy bár az ország minden részéből jönnek tanulni a pécsi Pollack Mihály Műszaki Főiskolára, a tanév során mégis javarészt együtt élnek a Boszorkány úti nyolc­emeletes és a Rókus utcai kol­légiumokban. A Boszorkány úti épület ma már nem kelt különösebb fel­tűnést. Belesimul a hegyoldalba épített panelok sorába. Meg­lepetés akkor ,éri a látogatót, ha belülről is szemügyre veszi a kollégiumot. — Mi kezdtük az akciót, két éve - mondja Németh Ibolya a tanárszakosok szintjének egyik szobájában. — Átfestettük saját emeletünk falait, ajtóit, a folyosó végén társalgót rendez­tünk be. A tévé körül fonott madzagból álmennyezetet ké­szítettünk. Először mindenki csak nézett, hogy mit csiná­lunk, aztán ők is bekapcsolód­tak. Évente rendeznek szintvetél­kedőt a főiskolán. Tét — az el­ső hely dicsősége, s a dicső­ségért meg kell dolgozni. A sok-sok bohóckodást sem nél­külöző „összecsapásnak” ma már részfeladata a dekorálás. A KISZ-bizottság szintenként háromezer forinttal támogat minden ötletet, de néhány he-, lyen a hallgatók is dobtak ösz- sze némi pluszpénzt. Ahány emelet, annyi ötlet. Társadalmi munkában festő­haverokkal, s egyéb szakértő barátok és ismerősök segítsé­gével készültek a szép virág­tartók, tapéta került a falra, népművészeti tárgyakkal díszí­tett kies sarokban beszélgethet­nek a főiskolások. Többször jártam már mindkét kollégiumban, de szemetet még sosem láttam a folyosókon, pe­dig több mint hétszázan tanul­nak és pihennek itt, a műsza­kisokon kívül zeneművészetisek­kel, tanárképzősökkel és jog­hallgatókkal is találkozhatunk. Az ember arra vigyáz a leg­jobban, amit maga készít. Bozsik L.

Next

/
Thumbnails
Contents