Dunántúli Napló, 1981. december (38. évfolyam, 329-356. szám)

1981-12-10 / 338. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúlt napló XXXVIII. évfolyam, 338. szám 1981. december 10., csütörtök Ára: 1,40 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja A tartalomból: Égzengés, hóeséssel | ♦ Meglepetések j a labdarúgó | MNK-ban Új arcú falu: Szederkény a KISZ KB felhívása Az utóbbi időszakban az im­perializmus soha nem látott méretű fegyverkezési versenyt akar a világra kényszeríteni, nö­velve ezzel a háború — a nuk­leáris katasztrófa — veszélyét. A háború ellen, a béke meg­védése mellett emel szót a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség. A KISZ KB az alábbi felhívás­sal fordult a magyar fiatalok­hoz: Az imperializmus atomhábo­rúval fenyeget, könyörtelen fegy­verkezési hajszát kényszerít a vi­lágra. Mind több és kegyetle­nebb fegyver felhalmozásával veszélyezteti a békét. A korlá­tozott nukleáris háború kiagya­lói az egész emberiségnek üzen­nek hadat. Velük szemben óv­ják a népeket azok, akik védel­mi erejüket a béke szolgálatá­ba állítják. Mi, magyar fiatalok, hazánk legújabbkori történetének ed­digi leghosszabb békés idősza­kában születtünk és nőttünk fel. A béke országépitö munkánk, alkotóerőnk záloga, egyéni, csa­ládi és nemzeti boldogulásunk feltétele; alapvető emberi jo­gunk, amelyet minden erőnkkel óvnunk és védenünk kell. Még nem késő! Európa és a világ békeszerető embereinek össze­fogásával megzabolázható az imperializmus fékevesztett fegy­verkezési politikája, megvédhe­tő a béke. De a békét nem elég akarni, közülünk is minden­kinek munkával, tanulással és a haza védelmével, nyilt kiál­lással tennie kell érte. Van vi­lágos programunk: a Szovjet­unió és a Varsói Szerződés töb­bi tagállamának, közöttük ha­zánknak józan, konstruktív tár­gyalási és leszerelési kezdemé­nyezései, s vannak és sokasod­nak harcostársaink Európa-szer- te és mindenütt a világon. Ve­lük vagyunk, közös ügyért küz­dünk! Békét, biztonságot, alkotó éle­tet akarunk. Ennek érdekében mondjunk nemet az Európát pusztulással fenyegető korláto­zott nukleáris háborúra, mond­junk nemet a neutronbombára. Tiltakozzunk az ellen, hogy határainktól néhány száz kilo­méterre az Egyesült Államok — NATO-szövetségesei terüle­tén — újabb, hazánkat is fe­nyegető atomfegyvereket he­lyezzen el. Az elmúlt hóna­pokban közületek már több tízezren tettek hitet a béke ügye mellett. Hivunk mindnyájatokat, csatlakozzatok azokhoz, akik a további nukleáris fegyverkezés helyett tárgyalást és megegye­zést követelnek. Állítsuk meg azokat, akik a pusztító háború felé taszítják Európát és az egész világot! Munkahelyünkön, az iskolákban, az egyetemeken és a főiskolákon, lakóhelyünkön, együtt az idősebbekkel, együtt társadalmunk minden cselekvés­re kész tagjával, emeljük fel szavunkat a béke megőrzéséért. Hívunk benneteket: akciónkkal óvjuk, munkánkkal erősítsük a békét! Aki egyetért felhívásunk­kal, aláírásával is tegyen hitet mellette — fejeződik be a fel­hívás. A felhívást támogató aláíráso. kát a KISZ KB postacímére (1929 Budapest) lehet eljuttatni, az erre az alkalomra kiadott levelezőlapon, s más formában, december 23-ig. Kádár János és Losonczi Pál fogadta Nyikolaj Tyihonovot Ivóvíz, szennyvíz, szentét, zöldfelületek Környezet- és természet- védelmi hiányosságok, tennivalók Baranyai helyzetfeltárás a bizottság előtt Kádár János, az MSZMP KB első titkára szerdán fogadta Nyikolaj Tyihonovot, az SZKP PB tag­ját, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökét. Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára szer­dán a KB székházában fogad­ta Nyikolaj Tyihonovot, a Szov­jetunió Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottsága Politikai Bizott. ságának tagját, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökét, aki az MSZMP Központi Bizott­ságának és a Magyar Népköz- társaság Minisztertanácsának meghívására hivatalos, baráti látogatáson tartózkodik hazánk­ban. Kádár János és Nyikolaj Tyi- honov tájékoztatta egymást a két ország helyzetéről, az MSZMP XII. és az SZKP XXVI. kongresszusán elfogadott hatá­rozatok végrehajtásának mene­téről. Véleménycserét folytattak a szocialista és a kommunista építőmunka kölcsönös tapaszta­latairól, a jelenlegi tervidőszak feladatairól. Áttekintették a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió sokoldalú kapcsola­tait, s kifejezték, hogy a jövő­ben is megkülönböztetett fi­gyelmet fordítanak a magyar és a szovjet nép testvéri barátsá­gának, gyümölcsöző együttmű. ködésének elmélyítésére. Megvitatták a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseit. Meg­állapították. hogy napjainkban rendkívüli jelentősége van a szocialista közösség országai és valamennyi békeszerető erő ősz­Kreisky—Arafat találkozó Dr Bruno Kreisky osztrák kancellár, aki kormányküldött­ség élén az Egyesült Arab Emírségek fővárosában, Abu Dhabiban tartózkodik, szerdán csaknem kétórás megbeszélést folytatott Jasszer Arafattal, a Palesztinái Felszabadítási Szer­vezet vezetőjével. A bécsi meg­figyelők által rendkívül fontos­nak és konstruktív légkörűnek minősített tárgyaláson áttekin­tették a közel-keleti helyzetet, valamint az osztrák—palesztin kapcsolatok fejlődésével össze­függő legfontosabb kérdéseket. A PFSZ vezetője hasznosnak nevezte az osztrák kancellár és a közte lezajlott megbeszélést. Bruno Kreisky Abu Dhabiban folytatott tárgyalásainak befe. jeztével szerdán továbbutazott Katarba szefogásának a fegyverkezési hajsza megfékezése, a nem­zetközi feszültség csökkentése, a vitás kérdések tárgyalásos rendezésének előmozdítása ér­dekében, különös tekintettel az európai béke és biztonság kér­déseire. A szívélyes, baráti légkörű találkozón részt vett Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Mi­nisztertanács elnöke. Jelen volt Szűrös Mátyás, hazánk moszkvai és Vlagyimir Pavlov, a Szovjetunió budapesti nagy­követe. Losonczi Pál, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a Népköztársaság Elnöki Taná­csának elnöke, szerdán a Par­lamentben, dolgozószobájában fogadta a hivatalos, baráti lá­togatáson hazánkban tartózko­dó Nyikolaj Tyihonovot, az SZKP Központi Bizottsága Poli­tikai Bizottsága tagját, a Szov­jetunió Minisztertanácsának el. nőkét. A szívélyes, baráti légkörű eszmecserén áttekintették a két ország kapcsolatainak alakulá­sát, együttműködésünk fejlesz­tésének lehetőségeit. Szót vál­tottak a nemzetközi helyzet idő­szerű kérdéseiről. Jelen volt Szűrös Mátyás, hazánk moszk­vai és Vlagyimir Pavlov, a Szovjetunió budapesti nagykö­vete. Hain Brüsszelben Alexander Haig amerikai külügyminiszter szerdán dél­előtt Brüsszelbe érkezett. A belga fővárosban részt vesz a NATO csütörtökön kez­dődő miniszteri tanácsülé­sén, pénteken pedig — a washingtoni kormány három gazdasági miniszterének társaságában — találkozik a Közös Piac vezetőivel. Haig megérkezésekor ki­jelentette, hogy kormánya az atlanti szövetségesekkel összhangban „komolyan törekszik az atomfegyverek szintjének csökkentésére Európában” a genfi szov­jet—amerikai tárgyalásokon. Egy brüsszeli lapban szer­dán reggel megjelent nyi­latkozatában ugyanakkor az amerikai külügyminiszter Reagan elnök november 18-i javaslatát „merész és egyszerű ajánlatnak" ne­vezte, hangoztatva, hogy Washington ezt a „nulla­változatot” tekinti tárgyalási alapnak Genfben. 1^1 it teszünk és mit tehetünk környezetünk és a természet ■ * védelméért? Sokat, mindenesetre a jelenleginél lénye­gesen többet. Mindennapi cselekedeteinkben és elképzeléseink­ben egyéni, társadalmi szemléletünk és anyagi lehetőségeink jelölik meg tennivalóinkat, illetve szabják meg korlátáinkat. Az csakis rajtunk múlik, hogy ne hordjuk szanaszét a házi szemetet, ne szemeteljünk, ne rongáljuk a köztéri padokat, fá­kat, ne tapossuk el a virágo­kot, figyelmetlenségünkkel ne okozzunk erdőtüzet, gépkocsi­mosással — és mással — ne szennyezzük élővizeinket. Sok múlik tehát egyéni felfogásun­kon, de anyagi lehetőségeink is sok mindenben gátat szabnak abban, hogy mindent megte- gyürk környezetünkért — tehát magunkért. A Baranya megyei Tanács környezet- és természetvédelmi bizottsága tegnapi ülésén dr. Földvári János, a megyei ta­nács általános elnökhelyettese, mint a bizottság elnöke is kör­vonalazta tennivalóinkat és le­hetőségeinket. A kommunális ellátás környezetvédelmi vonat­kozásai egyértelműen megmu­tatják a mai helyzet anyagi hátterét, beszűkültek, illetve megszűntek a szolgáltató válla­latok fejlesztési forrásai, ezért fokozódnak a tanácsokkal szemben támasztott igények a szolgáltatási tevékenység fej­lesztéséhez. Viszont a tanácsok sem dúskálnak a javakban. Ivóvízellátás terén a megye 296 települése közül 84 vízmű­vel rendelkezik, az ivóvíz minő­sége 75 településen nem kifo­gásolható, viszont a közegész­ségügyileg veszélyeztetett ivó­vizű települések száma 137. Ami aggodalomra ad okot: a felszíni szennyezések és a me- zőgczdasógi kemizáció követ­keztében egyre romlik a felső vizrétegek minősége. A jó minő­ségű ivóvíz kitermelése és el­juttatása a fogyasztóhoz viszont egyre drágább. A végleges megoldása tehát pénzkérdés. Gondot okozott a tegnapi havazás a gépjárművezetőknek. Képünkön: elakadt és „csúszkáló" autók Pécsett, a Hunyadi úton. (Időjárási beszámolónk a 4. oldalon.) Läufer László felvétele Ennél is lényegesen költsége­sebb a szennyvízelvezetés és -tisztítás. Jelenleg megyénkben 14 település szennyvízgondjait oldja meg a szennyvízcsatorna­hálózat. A környezetre és az élővizekre legnagyobb veszélyt jelentő szippantott szennyvíz el­helyezése ugyancsak megoldat­lan sok helyütt. A Baranya me­gyei Vízmű Vállalat az OVH pénzügyi támogatásával folyta­tott kísérletei biztatóak. A sza­bad kapacitással rendelkező szennyvíztisztító telepek kisebb oeruházással alkalmassá tehe­tők a szippantott szennyvizek elhelyezésére és továbbtisztitá- sára. Komoly feladatokat ró a szakemberekre és a tanácsokra a megye gyógy- és strandfür­dői kulturált körülményei­nek, illetve higiéniai feltételei­nek megteremtése. A köztiszta­sági és településtisztasági hiá­nyosságainkról, tennivalóinkról, feladatainkról is már többször beszámoltunk lapunk hasáb­jain. A helyzet gyökeres meg­változtatása anyagiak híján még várat magára. A zöldterü­let-gazdálkodási és parkosítási tevékenységet viszont nem az anyagiak, hanem mi magunk nehezítjük. Hiába a beleölt mil­liók, a temérdek munka és gon­doskodás, ha meglevő parkjain­kat, sétányainkat, erdőinket, játszótereinket nem tudjuk megvédeni, azok ebek iiarmin- cadjóra jutnak. Ebben mi, la­kók vagyunk a ludasak, vagy mert élen járunk a vandaliz­musban, vagy mert nem mer­jük, nem akarjuk — esetleg nem tudjuk — meggátolni az értelmetlen pusztítókat. A nagyüzemi állattartó tele­pekre égetően szükségünk van, hogy húsellátásban ne le­gyen fennakadás és azért is, hogy a világpiacon szarvasmar­ha és sertéshúsért más árul kaphassunk. A szakosított tele­pek környezetvédelmi téren vi­szont jócskán hagynak kívánni­valót maguk után: szennyezik a ievegőt, a vizet. Védőfásítással lehet enyhíteni a károkat, meg szakszerű hígtrágyakezeléssel, o követelményeknek minden té­ren megfelelő tárolással. Sok helyütt a beruházásnál „lefa­ragták" az ilyen összegeket. Most utólag pótolni a kihúzott tételt nem lehet, vagy csak igen költségesen. A telepeken elhul­lott állatok összegyűjtése meg­oldatlan, kevés — és nem old meg semmit — a 158 dögkút és ez 51 dögtér. A bizottság meg­állapítása: a helyzet sem gaz­dasági, sem környezetvédelmi szempontból nem megnyugtató, szükséges a megyei feldolgozó kapacitás megteremtése. Murányi L.

Next

/
Thumbnails
Contents