Dunántúli Napló, 1981. december (38. évfolyam, 329-356. szám)
1981-12-09 / 337. szám
6 Diinnntiill napló 1981. december 9., sierda Jogszabály-ismertető A szociális otthoni beutalásról Egy kerekasztal-beszélgetés tanulságai Még egyszer a temetkezésekről A szociális otthonok feladata az intézményi gondozásra szoruló egyedülálló (vagy tartásra, illetve gondozásra köteles és képes hozzátartozóval nem rendelkező) idős beteg, fogyatékos személyek szociális gondozása. A szociális otthoni ellátás az elemi szükségletek biztosításán túl kiterjed a lakók fizikai és pszichés gondoA beutalás 1. Időskorúak, szociális otthonába az az öregségi nyugdíjkorhatáron felüli személy (különleges méltánylást igénylő esetben nyugdíjkorhatár alatti, de a 18. életévét betöltött személy) utalható be, aki kora vagy betegsége miatt önmagáról gondoskodni nem tud. Gondozót fogadni saját jövedelméből, készpénz, illetve ingatlan vagyonából nem képes, illetve tartása öröklési vagy tartási szerződéssel nincs biztosítva, állapota rendszeres gyógyintézeti kezelést nem igényel, szociális gondozása otthonában vagy más típusú szociális intézményben nem oldható meg. 2. Elmebetegek szociális otthonába az a 18. életévét betöltött elmebeteg utalható be, aki állandó gyógyintézeti kezelésre nem szorul, betegsége miatt önmagát ellátni, fenntartani képtelen, családi gondozása nem megáldható. Elmebetegeket fogadó szociális otthonba csak gondnokság alatt álló személy utalható be. Az elmebetegek szociális otthoni beutalásához a beteg lakóhelye szerint illetékes fekvőbeteg-gyógyintézet elmeosz- tályáríak javaslata szükséges, fekvőbetegként! kivizsgálás alapján. 3. Szakosított szociális otthonba típusának megfelelően az a 18. éven felüli személy utalható be, aki: — kórokozóhordozó vagy — súlyos látásfogyatékos, vagy — súlyos mozgásfogyatékos, vagy — nem foglalkoztatható súlyos értelmi fogyatékos, vagy — csak fokozott gondozással válik alkalmassá a közösségi beilleszkedésre. A szociális otthoni beutalás kérelem alapján történik, amelyet az állandó lakhely szerint illetékes tanács egészségügyi szakigazgatási szervéhez (községekben egységes szakigazgatási szervéhez) kell benyújtani. Pécsett a Pécs m. városi Tanács V. B. Hivatala egészségügyi osztálya, Pécs, Szigeti út 33. szám. A beutalást az elhelyezést igénylő személy vagy törvényes képviselője kérheti. A beutalá- si kérelem nincs formai vagy tartalmi követelményekhez kötve, de lényeges, hogy belőle a kérelmező szociális ráutaltzására, egészségügyi ellátására és a szabad idő célszerű, hasznos eltöltésének biztosítására. A szociális otthonok típusai: — időskorúak szociális otthona, — elmebetegek szociális otthona, — szakosított szociális otthon. feltételei: A gondozási dijat elsősorban a beutalt köteles fizetni jövedelme, készpénze vagy vagyona terhére. Ha erre nem képes, legközelebbi hozzátartozóit (házastársát, gyermekeit, szüleit) lehet a díj fizetésére kötelezni. A havonta fizetendő gondozási díj legmagasabb összege: 1350 Ft. A beutaló szerv a beutalási iratokat a határozat jogerőre emelkedése után az elhelyezésre szolgáló szociális intézmény és a beutalás időpontjának kijelölése céljából megküldi az illetékes szervnek (Pécsett a Pécs megyei város Tanács V. B. egészségügyi osztálya, Pécs, Széchenyi tér 1. szám). A szociális otthonokba történő elhelyezést rendszeresen többen kérik, mint ahány szabad hely van. A kérelmezőknek ezért elhelyezésükre többkevesebb ideiq várakozniuk kell. A beutalást kérő, a számára kijelölt hely elfoglalására a gondozást biztosító otthon nevét és címét tartalmazó értesítést kap. A beutaltnak a hely kijelöléséről szóló értesítést követően 15 napon belül kell a szociális otthonba felvételre jelentkeznie. Előtte állandó lakásából ki kell jelentenie magát. Ha valamilyen fontos ok miatt a beutalt 15 napon belül nem tud jelentkezni az otthonban, késedelmét igazolnia kell. Az igazolás elmaradása esetén a beutaló határozat hgtályát veszti, és az elhelyezést újra kérelmezni kell. A szociális otthoni beutalás általában határozatlan időre szól, tehát a beutalt mindaddig gondozásban részesül, amíg azt igényli, illetve ameddig egészségi állapota, szociális helyzete indokolja. A gondozást igénylő személy kérelmére hat hónapig tartó időtartamra ideiglenes beutalást is lehet biztosítani. A szociális otthonba általában csak kisebb személyes használati tárgyakat, ruházatot, vagyon- és értéktárgyakat lehet bevinni. A beutalt értéktárgyait az intézmény vezetőjének kezelésre és megőrzésre átadhatja. A megőrzésre átadott ingóságokért az intézmény felelősséggel tartozik, és a lakó kérésére köteles azokat bármikor visszaadni. „Drágán temettek” címmel jelent meg egy rövid írás a Dunántúli Naplóban. A cikk annak alapján íródott, hogy egy lakossági bejelentést vizsgált ki a Baranya megyei Népi Ellenőrzési Bizottság, s a megállapításaik nyomán (minden elfogultságtól, indulattól mentesen) igyekeztünk közölni a tényeket. A cikk nem várt vihart kavart. Egyrészről a magukat be-' csapottnak érző olvasók küld- tékjel hozzánk a megállapításokat alátámasztó panaszos leveleiket, másrészt a Baranya megyei Temetkezési Vállalat irt helyreigazító . - szerintük a helyes tényeket tartalmazó — levelet, melyet közöltünk is a lapban. * Kialakult a patthelyzet, vélemények és ellenvélemények csaptak össze. Ekkor szerkesztőségünkbe kerekasztal-beszélge- tésre hívtuk meg a NEB, a vállalat, a Baranya megyei és a Pécs városi Tanács illetékeseit, hogy egymás között döntsék el a vitás kérdéseket. (A két tanács ÉKV osztálya képviselőinek jelenlétére azért volt szükség, mert meglehetősen furcsa helyzetben van a temetkezési vállalat. A pécsi köztemető ugyanis a Pécs városi Tanács tulajdona, míg az ott dolgozó, azt fenntartó vállalatnak a Baranya megyei Tanács a felügyeleti szerve.) Mielőtt-a kerekasztal-beszélgetés hosszúra nyúlt vitájának ismertetéséhez látnánk, meg kell jegyezni az egyik elhangzott megállapítást, miszerint már jóval korábban le kellett volna ülni a két tanács szakigazgatási szerveinek beszélgetésre, s akkor most nem ilyen körülmények között kellett volna találkozniok. Tanulságos! A NEB képviselője elmondta, hogy árszakértő bevonásával három alkalommal helyszíni ellenőrzéseket végeztek. Főbb megállapításaik voltak: — a szolgáltatások egy részénél a felszámított ár és a minőség összhangja kifogásolható; — a kápolnai temetés esetén a meg nem történt elöravatalozás díját is felszámították; — rátemetés esetén a felszámított sírhelydijak megállapításánál problémák merültek fel; — a lakosság tájékoztatása nem megfelelő stb. * Vegyük sorra a kifogásolt és a lakosság által sérelmezett jelenségeket. helyek 1000 forintba, a mellékútvonalak mentén 800, beljebb pedig 600 forintba kerül egy sírhely. (A NEB kifogása: a főútnak minősített terület nem kiépített út.) Rátemetés. Az egyik legkritikusabb kifogás. A díj ugyanis 25 évre szóló bérleti jogot jelent az adott helyre. Az érvényben lévő tanácsrendelet szerint: „lezárt parcellába vagy ráteme- tésnél kétszeres, a használati díj, ez újabb 25 évre biztosít jogot. (3 1972-es városi tanácsi rendelet.) A jelenlevők egységes véleménye volt, hogy ezt a rendelkezést a méltányosságnak megfelelően felül kell vizsgálni. Problémát okozott a kápolnai temetéseknél az előravata- lozás díjának felszámítása, holott az nem történt meg. A vállalat véleménye: maga a számlázás volt félreérthető, hiszen a rendelkezések értelmében ez nem úgynevezett osztályos, hanem (de csúnya kifejezés!) darabárus szolgáltatásnak minősül. Ha így számlázzák, akkor csak néhány forint az eltérés, a temettetők tehát nem károsodtak. önkritika a Pécs városi Tanács szakigazgatási szerve részéről: már régen egyértelműbbé kellett volna tenni, pontosabban meghatározni az árvetést. A lakosság tájékoztatásával kapcsolatban a vállalat képviselői elmondták, hogy a temető térképe ki van függesztve, a sírhelyek minősítésével, árjegyzékével együtt, az ott dolgozó alkalmazottak is készséggel adnak felvilágosítást. A térkép pontosítására még ebben az évben sor kerül. Ami a dísztermet illeti, az adott lehetőségeken belül igyekeznek megteremteni a megfelelő környezetet. A díszterem felújítására mintegy másfél millió forintot szeretnének fordítani. (Ha az összeg rendelkezésre áll.) * Ennyit röviden a vitáról. Az igazsághoz tartozik azonban, hogy a kerekasztal-beszélgeté- sen idézett városi tanácsrendelet szerint a rátemetések esetén a sírhely árát a vállalat ismételten leiszámítani nem jogosult. Azt is megállapították, hogy a vonatkozó rendeletek szerint kötelezően elkészítendő árképzési szabályzat még mindig nincs meg, holott ezt 1980. január 1-vel rendezni kellett volna. A már két éve Pécshez csatolt hirdi temetőhöz sincs érvényes ármegállapítás. Javasolja a NEB, hogy a kápolnai temetéseknél a meg nem történt előravatalozósokért felszámított díjak visszatérítése ügyében intézkedni kell. A vállalat jelenlegi vezetése csak 3 éve dolgozik jelenlegi posztján, a feltárt hiányosságok egy része korábbi Időkre nyúlik vissza, de több felügyeleti segítséggel, szakmai útmutatással sürgősen meg kell oldaniok a meglévő problémákat. * Végezetül az újságíró véleménye: Úgy érezzük, hogy az ügyet a magunk részéről lezártnak tekinthetjük. Nem feladatunk az igazságtevés, mint ahogy jó tanácsok adása sem. Marad az a bizakodás, hogy az érintett felügyeleti szervek, a vállalat vezetése a lakosság teljes megelégedésére megoldja a még fennálló problémákat. Kurucz Gyula sága, az elhelyezés okai meg- állapíthatóak leayenek. Meggyorsítja az eljárást, ha a kérelem tartalmazza a kérelmező jövedelmi, vagyoni és lakásviszonyait, valamint gyermekei (közeli hozzátartozóit nevét és lakcímét. Ha a beutalást kérő önálló tanácsi bérlakással (főbérlettel) rendelkezik — és nincs olyan személy, aki a bérleti jogviszony folytatására a lakásügyi jogszabályoknak megfelelően jogosult — a lakást térítés ellenében a lakásügyi hatóság rendelkezésére kell bocsátania. A beutaló szerv környezettanulmány és orvosi kivizsgálás eredménye alapján határozattal dönt a szociális otthoni beutalás kérdésében,, majd a beutaló határozatot megküldi a beutalt személynek, illetve törvényes képviselőjének, valamint a gondozási díj fizetésére kötelezetteknek. Lukácsi Jánosné Pécs megyei város Tanács V. B. egészségügyi osztály szociálpolitikai csoportvezető Mindennapos felvételi ügyeletek gyermek bel betegek részére: Pécs varos: POTE Gyermekklinika, Szigetvár város és járás, a pécsi és a volt sellyei járás: Megyei Gyermek- kórház: Gyermeksebészeti kórházi felvételt igénylő gyermekfülészeti betegek, égett és forrázott gyermekek részére páratlan napokon: POTE Gyermekklinika, páros napokon: Megyei Gyermekkórház Pécs és a megye egész területéről. Felnőtt belgyógyászat: I. kerület: II. sz. Belklinika, II. kerület: Megyei Kórház (Belgyógyászat). III. kerület: I. sz. klinikai tömb. Sebészet, baleseti sebészet; Megyei Kórház. Égési sérülések Honvéd Kórház. Koponya- és agysérülések: Idegsebészet. Felnőtt fül-, orr-, gégészet: POTE Fül-, Orr-, Gégeklinika. ÉJSZAKAI KÖRZETI ORVOSI ÜGYELET Felnőtt betegek részére: Korvin O. u. 23., tel.: 11-169. Munkácsy M. u. rendelőintézet, ügyeleti beAmi a sírhelyárakat illeti: a vállalat az érvényes díjszabás szerint járt el, miszerint a főút melletti első sorokban lévő sirjárat, tel.: 12-812. Veress E. u. rendelőintézet, tel.: 15-833. Gyermek betegek részére: Munkácsy M. u. rendelőintézet, gyermekpoliklinika, földszinti bejárat, tel.: 10-895. Fogászati ügyelet: Munkácsy M. u. rendelőintézet ügyeleti helyiség, tel.: 12-812. Minden este 7 órától reggel 7 óráig. ÉJSZAKAI ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁRÁK Pécs-Vasas ll.( Bethlen G. u. 8. 10/52. sz. gyógyszertár; Pécs-Meszes, Szeptember 6. tér 1. 10/3. sz. gyógyszertár. Kossuth Lajos u. 81. 10/8. sz. gyógyszertár; Munkácsy M. utca 4. 10/9. sz. gyógyszertár. Veress E. u. 2. 10/7. sz. gyógyszer- tár. SOS-ÉLET telefonszolgálat díjmentesen hívható a 12-390 számon, este 7-től reggel 7 óráig. Köszönet Felejthetetlen dátum marad emlékezetünkben 1981. december 2-a. Lakótelepi öregek napját rendeztek számunkra, a pécsszabolcs-bányatelepi társadalmi szervek és a Puskin Művelődési Ház igazgatósága. A több mint 200 meghívott közül a rossz időjárás miatt kb. 150-en voltunk jelen. Szeretnénk köszönetét mondani a rendező szerveknek, valamint Istvánder Józsefnek, az általános iskola igazgatójának a meleghangú, kedves köszöntésért, a Pécsszabolcs- bányatelepi Általános Iskola úttörőinek, a Pécsi Kisegítő és Foglalkoztató Iskola zenekarának akik kedves ének-, vers és zeneszámaikkal szórakoztattak bennünket. Köszönjük Götz Jánosnak is a szép hcrmonikaszámokat, mellyel emelte az est hangulatát. Végezetül, de nem utolsósorban mondunk köszönetét a Pécsszabolcs-telepi Általános Iskola szülői munkaközösségének és a szabolcstelepi általános iskola szülői munkaközösségének és a szabolcstelepi Vöröskereszt vezetőségének, akik megvendégelésünk- ben értünk fáradoztak. A jelenlevők nevében köszönöm : Tóth Józsefné Üzen a szerkesztő H. M.-nének üzenjük: Csak a ténylegesen munkaviszonyban töltött időt lehet nyugdíjidőként figyelembe venni. Kórházi felvételes iigyeletek Jogi tanácsadó Cs. I. siklósi olvasónk kérdezi, hogy 27 évi munkaviszonya után mennyi szabadságra jogosult? A Munka Törvénykönyvének 42. § (1) bekezdése szerint a dolgozónak minden munkaviszonyban töltött naptári évben tizenkét munkanap alapszabadság és a munkaviszonyban töltött idejéhez igazodóan pótszabadság jár. A dolgozónak minden munka- viszonyban töltött két év után, egy, de évenként legfeljebb tizenkét munkanap pótszabadság jár. (Mt. V. 46. §.) A fentebb ismertetett előírások alapján évi 24 munkanap szabadság illeti meg olvasónkat. Ebből jelenleg a szabad szombatok miatt 2 nap kerül levonásra. Megjegyezzük, hogy válaszunk a még érvényes két szabad szombattal dolgozókra vonatkozik. F. B. arra kiváncsi, hogy mely lakásokat lehet kiutalás nélkül bérbeadni és a tulajdonos kikötheti-e, hogy a bérlet megszűnése esetére nem biztosít lakást? A módosított 1/1971. (II. 8.) Korm. sz. rendelet 44. §-ában írtak szerint az állampolgárok, illetőleg a nem állami szervek tulajdonában álló a) házingatlanokban levő lakásokat, továbbá b) szövetkezeti lakásokat és társasházi öröklakásokat a tulajdonos — a lakásügyi hatóság kiutalása nélkül — maga használhatja, illetőleg lakás céljára részben vagy egészben bérbe adhatja, vagy másnak használatra átengedheti. A nem állami lakásokra vonatkozó rendelkezéseket a vegyes (részben állami, részben más) tulajdonban álló lakásokra is alkalmazni kell. A rendelet előírása szerint a tulajdonos a lakás bérbeadásának, illetőleg használatra átengedésének feltételei között azt is kikötheti, hogy a lakásbérleti jogviszony, illetőleg a használat megszűnésekor a bérlő (használó) az elhelyezésre nem tarthat igényt. Azt is el kell mondanunk, hogy szövetkezeti lakás esetében a tulajdonos bérbeadási, illetve használatra átengedési jogát a szövetkezeti lakásokra vonatkozó jogszabályok rendelkezéseinek keretei között gyakorolhatja. Nagy D. iparengedélyt szeretne kérni. Kérdése: mit kell a kérelemhez mellékelni? A 4/1981. (IX. 9.) Ip M rendelet 24. § (3) bekezdése szerint a kérelemhez mellékelni kell: a) három hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítványt, b) a folytatni kívánt tevékenységhez előírt szakképesítést és szakmai gyakorlatot igazoló okmányt (azok hiteles másolatát); c) az egészségügyi miniszter által meghatározott tevékenységek esetében az illetékes állami közegészséqügyi-járványügyi felügyelőség igazolását arról, hogy a kérelmező rendelkezik a tevékenység gyakorlásához közegészségügyi szempontból szükséges személyi és tárgyi feltételekkel Ez az igazolás nem pótolja a telepengedélyezési eljárásban előírt szakhatósági engedélyt. Balogh T., Horvát K. és H. • N. kérdezi, hogy a dolgozónak mikor nem jár munkabér? A Munka Törvénykönyvének 47. §-a szerint nem jár munkabér, ha a termék az előírásoknak a dolgozó hibájából nem felel meg. Ha a selejtes terméket a munkáltató részben vagy egészben felhasználja, csökkentett mértékű munkabér iár Annak a dolgozónak, aki a munkáltató működését jelentősen befolyásolhatja, a munkáltató veszteséges működése esetén a jogszabályban meghatározott mértékben és ideig csökkentett személyi alapbér jár. Nem jár a dolgozónak munkabér, ha saját hibájából nem végez munkát.
