Dunántúli Napló, 1981. december (38. évfolyam, 329-356. szám)
1981-12-09 / 337. szám
1981. december 9., szerda Dunántúli napló 3 „A traktorról nőm lobot nyugdíjba menni Egy gond, amely megoldásra vár A témát a I0T kongresszusának is ajánlották D l 7 1975 számú MT rendelet 30. pontja a traktorosok iái kétféle foglalkozási artalmat ismer el. Egyik a zajártalom. Zajártalom címen kérhet rendszeres baleseti járadékot az a traktoros, aki (1966. július 1. után) legalább öt éven at munkájával összefüggésben fokozott zajártalomnak volt kitéve, s az ebből eredő tartós halláskárosodást az orvos megállapította. Másik a vibrációs ártalom. Az ebből eredő rokkantságot is az orvos állapítja meg. S ha ennek mértéke eléri a 67 százalékot, a traktorost szintén rendszeres baleseti járadék illeti meg, ami 20 százalékkal magasabb, mint az egyszerű rokkantsági nyugdíj. Baranya megyében 1980. december 31-én 2900 üzemképes traktor volt. A kiképzett traktorosok száma 3500, ebből az aktív traktor- és vontatóvezető — a Megyei Statisztikai Hivatal adatai szerint — 2393 fő. A SZOT Társadalombiztosítási Igazgatóság megyei osztályvezetője, Sweitzer József szerint baleseti rokkantsági járadékot eddig egyetlen Baranya megyei traktoros sem kért. Ilyen, hogy nyugdíjas traktoros nem szerepel az SZTK nyilvántartásában. Soltész Sándor 54 éves, a ké- mesi Közös Út Tsz tagja, javítószerelő. Traktoros volt, most 50 százalékos rokkant. A bal szemét 1964-ben ütötte ki egy vasszilánk, miközben az udvaron traktort javított. Vak szemére első évben havi 90 forint rokkantdíjat kapott, most havi 860 forintot kap. Szinte gyermekkorban lett traktoros a vajszlói gépállomáson, de 1964-ben félvakon nem ülhetett többé volánhoz. — A porckorongom is kopott, sérült, most már csak apróbb javításokat bízhatnak rám, az állattenyésztő telepen itt-otl, ahol még hasznomat veszik. Az órabérem 14 forint 50 fillér. Még hat évem van vissza a hatvanhoz. Nem tudom menynyi nyugdíjat fogok kapni? Keveset. Fizetése havi 2770 forint, s ezen a könnyebb munkán nincs is reménye rá, hogy sokkal többet kereshetne. Állapota is évről évre romlik. A rokkantjáradékkal, amit a szemére kap, együtt 3630 forintból kell eltartania családját. Ha nyugdíjba megy, ennél csak kevesebbre számíthat. Magyarpolányi János alig múlt 49 éves. A vajszlói gépállomáson 1950-ben ült fel a körmösre, vezetett kis Zetort, DT lánctalpast, kombájnt. A kémest tsz-nek 1961 óta tagja. — Tavasszal, ősszel, nagy kampányokban 48 óráztam is. Két gyereket neveltem, tanyai házunkat elvitte a drávai árvíz. Cunban újat építettem, 2 szoba, konyhást, kellett a pénz. Az első fülkés traktort 1963- ban kaptuk, egy Szuper Zetort. összesen 22 évig ültem traktoron, ebből 11 éven át erős mérgekkel vegyszereztem is. A gerincpanaszaim 1970-ben kezdődtek, súlyos gerincferdülésem van, 4 csigolyám elkopott. Gyomorsüllyedésem is van, állandóan gyógyszeren élek. Dr. Sánta László — meghalt már — körzeti orvos mondta először, hogy le kell száll- nom a traktorról. Mégis 1978- ig rajt maradtam, hisz nem mindegy, hogy az ember 4000— 5000, sőt aratáskor 6—7 ezer forintot visz haza a borítékban, vagy 1800-at. Mikor az orvosok végleg leparancsolták a traktorról, gép- udvaros lett 1800-ért, a következő évben 2400-ra emelték a bérét, majd Kiss József tsz-el- nök tavaly újabb munkakört kapcsolt az udvaroshoz, szervizes lett, mossa, olajozza a traktorokat, járműveket. A fizetése 3200 forint, és mivel csak 50 százalékos rokkant, még 11 évig kell a nyugdíjra várnia. Mindkét fülére rosszul hall és mindenütt reumás. Kólát József kémesi traktorost a siklósi reumakórházban kerestük fel, ahova ez év december 2-án utalták be. Kopott gerinc, porckorongsérv, ízületi gyulladás és isiász - mondja kezelő orvosa, dr. Molnár Mária osztályorvos. Hogy összefügg-e a foglalkozásával? Feltehetően. — Jó helyre kerültem, életemben nem voltam még üdülőben, szanatóriumban, kórházban. Itt hétféle kezelést kapok, nagyon rendesen bánnak velem. De mi lesz, ha három hét múlva hazamegyek? Nem ülhetek többet traktorra. Kólát József 1935-ben született cselédgyerekként, apja meghalt, anyja a gróf And- rássy konzervgyárának udvarán nevelte fel őket', az ottani cselédlakásokban. A gyárban dolgozott. Kólát József 15 éves múlt, s mint a legidősebb gyereknek, dolgoznia kellett, elment traktorosnak a helyi gépállomásra. Több mint 30 évet ült a traktoron, úgy szedték le róla ez év nyarán, mikor az MTZ homlokrakodóval a szénái összerakta. A szalmát már nem sikerült. A nyugdíjkorhatárig még 14 éve van vissza. A kémesi Közös Út Tsz legjobb, legszorgalmasabb dolgozója volt. A TOT IV. kongresszusára való felkészülés során több fórumon elhangzott ez a gond, amely egy egész nemzedéket, a Tsz-tagság széles rétegét érinti országszerte. A traktorosok joggal remélik, hogy a szövetkezetek országos kongresszusán is megfogalmazódik a nyugdíjkorhatár csökkentése, a tsz-traktorosok rokkantsági nyugdijának kérdése. Várják tehát, hogy problémájuk mielőbb orvoslásra talál.- Rné Megkezdték a lencsehegyi bánya építését Nagy teljesítményű munkagépek vonultak fel a Dorog melletti Lencsehegyre. ahol tereprendezéssel, a szállítási útvonalak és az energiarendszer kialakításával megkezdték egy új szénbánya építését. A nagyszabású előkészületek után a jövő évben hozzálátnak a lejtősakna és az egész terület védelmét szolgáló vízakna mélyítéséhez is. A Dorogi Szénbányák vállalati beruházásként, saját kivitelezésben "és gyorsított ütemben építi az új bányát, mely a márkus- hegyi, a nagyegyházi és a mányi után az eocénprogram negyedik bányája. A Lencsehegy-2 elnevezésű új bányát 17 millió tonna barnaszén kiaknázására mélyítik. Megszoktuk már: a Magyar Autóklub Baranya megyei Szervezete sokrétű szolgáltatásaival biztos támpont , a klub tagjainak. A sárga angyalok szükség szerint segítséget nyújtanak az utakon üzemképtelenné vált autók újraindításában, a műszaki állomáson dolgozó szerelők számos munkát elvégeznek a közlekedésbiztonsági felülvizsgálatok során. így a fékhatásmérést, a lengéscsillapítók vizsgálatát, a kormánymű ellenőrzését, futóműbeállítást, a rugók, kerékcsapágyak, a világító- és jelzőberendezések vizsgálatát, a fényszórók, beállítását, a kerekek és guminyomás ellenőrzését, a karosszéria állapotának vizsgálatát. Mindezekkel természetszerűen tisztában van Van terv és pénz - nincs kivitelezi az a több mint öt és fél ezer baranyai autós, aki a klubnak a tagja, de emellett azt is tudják: Pécsett, a Citrom utcában működő műszaki bázis enyhén szólva mostoha körülmények között látja el feladatát. A harmincas években épült „szerelőcsarnok" már rég kinőtte magát, beékelődött a belvárosba, és a szanálásra ítélt létesítménvben egyre nehezebben végzik el az ott dolgozók feladataikat. Régi óhaja a Maovar Autóklub Baranya megyei Szervezetének az új műszaki bázis felépítése, ám erre sajnálatos módon — most már kivitelező hiányában — eddig nem kerülhetett sor. A tervdokumentáció réq készen van, a pénz is együttáll — ám előrébb lépni mindeddig nem voltak képesek. A mintegy tízmillió forint beruházási összegű bázist egyébként a Mohácsi út sarkán, az AUTÓKER mellett építenék fel, ahol egyszerre hat gépkocsi szalagszerű javítását végezhetik majd el. Hasonló rendszerben működik — és megjelenési formájában is megegyező — a Szekszárdon nemrég átadott műszaki bázis. Addig is viszont, amíg nem kezdődhet meg az építkezés, a hat szerelőnek továbbra is igen kedvezőtlen körülmények között kell javítani a műszaki állomáson havonta „átfutó" néav—ötszáz gépkocsit. .w.v.v.v. Csórt! József Szabódik, hogy miért őróla írunk. — Az Uránnál négyen vagyunk alapító munkásőrök: Nádor Győző a ll-es üzemnél, Illés János Siklóson, Hornyák László műegyetemistaként Budapesten lett annak idején munkásőr, én a komlói Kossuth-bányán tettem le az esküt. Cserti József a MÉV lll-as üzem szállítási körletvezető-he. lyettese. Három évtizede anyja rokonságának nyomdokaiba lépve lett szénbányász. Jövő szeptemberben lesz negyed évszázada, hogy a MÉV-nél dolgozik. — Pécsi vagyok. Négyünket neveltek igen nehéz anyagi körülmények között a szüléink. Apám tűzoltó, majd rendőr, anyám konyhalány volt. Kellett a pénz. A nyolcadik után András- aknára mentem dolgozni takarítógyereknek. Fél év utón abba kellett hagynom. Nem bírtam. A bánya, csenevész kis srác voltam, meghaladta az erőmet. Műszerészinas lett, de nem mondott le arról, hogy bányász lehessen. A segédlevelet 1949 decembere helyett már szeptemberben megszerezte, felvették a bányaipari technikumba. — Apám csak annyit mondott, hogy nem bánja, de anyagilag nem tudja támogatni a ta. nulásomat. Tanultam, és hetente 2—3 műszakot lehúztam And- rás-aknán, gyakran hétvégeken és éjjelente. Tanulás, munka, közösségi élet. Az iparitanuló-iskola SZÍT-, majd a bányaipari DISZ-titkára volt. A hadseregben újabb „szakmát" szerzett, fegyvermester lett 1953-ban Komlóra került a katonabányász egységhez és szeptembertől újra folytatta a technikumot a munka mellett — novemberben leszerelt. Visszajött Pécsre, ismét a Lámpásvölgyben dolgozott. Technikusként visszacsalogatták Komlóra a Kossuth-bányába. Ott lett MDP-tagjelölt, majd MSZMP-tag és munkásőr. — Úgy buszoztam ki Pécsről. Egyre nehezebb volt, nős voltam két qyerekkel. Aztán visszahívtak Pécsre, de már az uránbányához 1957. szeptember elsejével. Döntő érvük volt, hogy lakást kaptam. Az ellenforradalomról esik szó. A buszok csak hébe-hóba indultak Komlóra. A bányában meg csak annyi szenet engedtek kitermelni, amennyi az erőműhöz kellett. Amikor 1957 január—februárjában kezdték szervezni a pártot, felvették. Ahogy a párttagokból megszervezték a munkásőrséget, ő is fegyvert fogott. — A páirttitkár kérdezte, tartanék-e fegyver-anyagismereti oktatást a munkásőröknek. Azóta fegyvermester vagyok. Nem volt könnyű, nagyon sokan akkor vettek először fegyvert a kezükbe. — lói érzi magát a testületben? — Jó a közösségi szellem, amolyan politikai vitakör jellegű. Mindennaposak a viták, de jó érzés, hogy a lényeget illetően mindannyian egyet akarunk. — Meddig marad munkásőr? — Sajnos, egészségügyi okokból nem maradhatok. Érzem a 30 éves föld alatti munkát: csí- pőizület, halláskárosodás. Lefu. tott a kilométerem. A fegyvermesteri beosztást — ha minden igaz — a sógorom veszi át. Ahogy én az anyai rokonság hatására lettem bányász, úgy a példámat követve lett munkásőr öcsém, fiam és a húgom férje. Három fia van. Uránbányászként és munkásőrként is kitüntetések egész sorát kapta eddig. Szabad idejében barkácsol. A gépek, a fém. a fa és a gyengeáram a hobbija, meg az erdőjárás, a gombászós, nagyritkán a horgászás. A saját építésű mohácsi-szigeti hétvégi faháza kínálja a jobbnál jobb lehetőségeket a kikapcsolódásra, a családi együttlétre. Murányi László űz államigazgatási eljárás korszerűsítésének főbb vonásai Az állomigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény közel két és fél évtized alatt igazolta megalkotásának helyességét és hozzájárult a közigazgatás fejlődéséhez. A társadolmi haladás követelményei indokolták, hogy az országgyűlés az 1981. évi I. törvénnyel módosítsa, tartalmilag gazdagítsa rendelkezéseit. Erre annál is inkább szükség volt, mivel a gyakorlat tulajdonképpen már megelőzte a törvényhozót, és alacsonyabb szintű jogszabályokban, esetenként a törvény értelmezésére kiadott állásfoglalásokban intézményesítette az eljárás korszerű elemeit. Az eljárási törvény módosításánál a törvényhozó abból indult ki, hogy az állami munka, a közhatalmi tevékenység jellege változóban van, a hatósági ügyintézés jelentősége az államigazgatásban fokozódik. Ez mindenekelőtt abban fejeződik ki, hogy a hatósági tevékenyséq a korábbinál szorosabban kapcsolódik a gazdasági feladatokhoz, nagyarányú hatásköri decentralizáció ment végbe az államigazgatás területein o tanácsok javára: a közigazgatás szerkezete és szervezete számottevően módosult, s ma már a korszerű ügyviteltechnika alkalmazásának igénye az állam- igazgatásban is komoly erővel jelentkezik. Az 1981. évi I. törvény módosítja, kiegészíti az azonos tárgyú 1957. évi IV. törvényt, s egyidejűleg meg is tartja annak a gyakorlatban bevált, s megszilárdult tételéit. Az új törvény az államigazgatási eljárások következetes egységesítésére törekszik. Kiterjeszti hatályát: az általános szabályok alóli kivételeket szűkíti; s a speciális államigazgatási eljárásokat korlátozza. A törvény a követelmények élén taglalja az államigazgatási eljárás alapelveit. Ezekben részben a szocialista jogalkalmazás általános igényeit, pl. a törvényesség, a szocialista demokratizmus, a humanizmus stb., részben a speciális közigazgatási eljárás irányába támasztott követelményeket jelölik meg. A részletes feladatokat a törvény további tételei tartalmazzák. A törvény az állampolgári fegyelem szilárdítását szolgálja, de kiemeli az állam- igazgatási szervek kezdeményező szerepének szükségességét a jogok érvényesítésében és a kötelességek teljesítésében. A hatósági munka fontos területe az állami ellenőrzés. A törvény új eleme, hogy erre vonatkozóan meghatározza a legfontosabb követelményeket, s ezzel szorosabbá fűzi a kapcsolatot az ellenőrző tevékenység és a jogalkalmazó munka között. Az államigazgatási feladatok megoldásában a törvény fontosnak tartja a lakosság tevékeny közreműködését. Igényli, hogy az eljárás szereplői, a hatóságok, az ügyfelek s más szervek működjenek együtt az eljárásban. Ezt több részintézkedés kifejezetten előmozdítja. A korábbinál rövidebb ügyintézési, együttműködési határidők kitűzésével, a közreműködők megnyilatkozásának ösztönzésével, a belső eljárások koordinálásának javításához szükséges jogi feltételek bővítésével kívánja elősegíteni ezt. Ennek szellemében mondja ki a jóhiszemű eljárás kötelességét s fenyegeti a rosszhiszeműen tevékenykedő ügyfelet nemcsak az eljárásból való kizárás, hanem a megbírságolás lehetőségével is. Számtalan szabály segíti elő azt, hogy az államigazgatási szervek gyorsan s egyszerű eljárás keretében oldják meg feladataikat. Ebben a törvény felhasználja a munkaszervezés és az ügyviteltechnika gyakorlati eredményeit. Számol azzal is, hogy a helyi szervek újabb és újabb feltételeket is teremthetnek az ügyintézés további egyszerűsítésére és gyorsítására. Lehetőséget ad ezért arra, hogy 30 napnál rövidebb ügyintézési határidőket a tanácsok rendeletekben is megállapítsanak. Ennek jelentőségét a mi megyénk gyakorlata is példázhatja. Nálunk az ügyek egyharma- dóban azonnal, 15—15 szó-, zalékában 3, illetve 5 napon belül, 40 százalékában 15 napon belül kell döntést hozni a tételesen előírt 30 nap helyett. Egyébként az ügyintézés egyszerűsítésének és gyorsításának a követelménye végigvonul az egész jogszabályon. Ezt az intézkedési időkön kívül a szervek közötti együttműködés, a bizonyítási eljárás, a jogorvoslati rendszer, az intézkedési formák és a végrehajtási mód tekintetében is kifejezésre juttatja a törvény. Egyrészt az állampolgári jogok érvényesítésének és az állampolgári fegyelem szilárdításának céljából az új törvény továbbfejleszti a jogorvoslatok rendszerét, egységbe foglalja az orvoslási módokat, s eközben kiszélesíti a bírói jogorvoslás lehetőségét. Másfelől azonban szigorítja o jogorvoslás feltételeit, s ezzel az államigazgatási döntés jogerejét növeli. A gyakorlat szempontjából nagy jelentőségűek ezek az előírások. A tapasztalat ugyanis az, hogy a korlátlan felülvizsgálat lehetősége elbizonytalanítja a végrehajtókat, és gyengíti a döntések végrehajtásáért fennálló felelősséget. A jog- biztonság irányába mutatnak a végrehajtási eljárás szabályainak korrekciói, az hogy pénzkövetelés esetén lehetőség van a munkabérből való letiltásra, s ha a kötelezett nem teljesít, mód van arra, hogy a hatóság a jogosítottat felruházza a kötelezett költségére történő intézkedés lehetőségével. összegezve: az államigazgatási eljárás általános szabályait az 1981. évi I. törvény korszerűen, a tudomány és a gyakorlat eredményeit felhasználva állapítja meg', s ezzel gyarapítja a hatósági munka színvonala növelésének jogi feltételeit. A tanácsi apparátus jelenleg készül arra, hoqv minél teljesebben elsajátítsa a rendelkezéseit, gyakorlattá tegye tételeit és ezzel tovább javítsa az ügyintézés eredményességét. Dr. Hazafi József, a Baranya megyei Tanács vb-titkára
