Dunántúli Napló, 1981. december (38. évfolyam, 329-356. szám)
1981-12-08 / 336. szám
6 Dunántúli napló 1981. december 8., kedd Hazai tájakon A szegedi Fekete-ház Csak 124 esztendős Históriás iratokat, értékes érmeket őriznek Akik Szeged belvárosában sétálgatnak előbb-utóbb mindenképpen megpillantják az úgynevezett Fekete-házat, amely fiatornyaival, bástyás homlokzatávcl, csúcsíves abla- kú sarokerkélyével akar valami angol vidéki kisváros főterének ékessége is lenne. Ami küllemének stílusát illeti, az valóban „angolos”: tervezője, Gerster Károly (1819-1867) a brit gótika jellegzetes elemeit ötvözte egybe, amikor a város jómódú vaskereskedőjének, Mayer Ferdinándnak (1813— 1903) megrendelésére elkészítette az épület terveit. Am ami az efféle építmények kötelező vénségét illeti, e vonatkozásban már sántít a hasonlat, mert a szegedi Fekete-ház „csak" százhuszonnégy esztendős, lévén elkészült íek ideje 1857. De ha nem is több évszázada állanak a falai, azért így is igen sok olyan esemény zajlott le közöttük, amely, mondhatni, meghatározta a Tisza-parti város életét. A még éppen csak elkészült épületben talált otthonra a haladó gondolkodású polgárokat tömörítő Városi Kaszinó. Ez az egylet ugyan még 1829- ben alakult, de a szabadság- harcot követően betiltották, és csak az 1850-es évek végén újíthatta fel működését, öt hosszú éven át, 1860 és 1865 között szövögettek terveket, cseréltek eszmét a Fekete-házban a kaszinó lelkes tagjai, akik egyebek között a szegedi Dugonics-szobor felállításáért is kiérdemlik az utókor háláját. A kaszinó aztán kiköltözött onnan, s a szürke külsejéről feketének elnevezett épületben egy ideig csak az építtető Moyer család tagjai laktak. Közöttük az alföldi festészet kiválósága, Endre Béla (1870- 1928), aki ott is született, és később is szívesen járt vissza abba, a sokáig csodaszómba menő, angolos hangulatú kis palotába. Hogy ez a remek piktor kilencéves kisfiú korában éppen a szülőházában tartózkodott-e, nem tudni, ám, ha netán ott volt, akkor annyi más szegedivel ellentétben, biztonságban érezhette magát, mert az 1879-es nagy tiszai árvíznek ez az erőteljes építmény ellent tudott állni. Egyike volt annak az alig háromszáz háznak, amely a város hatezernyi lakóépületéből épen maradt. Lévén a fiatornyok alatti helyiségeknek — a kaszinó jóMindennapos felvételi ügyeletek gyermek belbetegek részére: Pécs város: POTE Gyermekklinika, Szigetvár város és járás, a pécsi és a volt sellyei járás: Megyei Gyermek- kórház : Gyermeksebészeti kórházi felvételt igénylő gyermekfülészeti betegek, égett és forrázott gyermekek részére páratlan napokon: POTE Gyermekklinika, páros napokon: Megyei Gyermekkórház Pécs és a megye egész területéről. Felnőtt belgyógyászat: I. kerület: II. sz. Belklinika, II. kerület: Megyei Kórház (fertőző épület), III. kerület: I. sz. klinikai tömb. Sebészet: Megyei Kórház. Baleseti sebészet: I. sz. klinikai tömb. Égési sérülések: Honvéd Kórház. Koponya- és agysérülések: Idegsebészet. Felnőtt fül-, orr-, gégészet: POTE Fül-, Orr-, Gégeklinika. ÉJSZAKAI KÖRZETI ORVOSI UGYaET Felnőtt betegek részére: Korvin O. u. 23., tel.: 11-169. Munkácsy A szegedi Fekete-ház voltából — némi közéleti múltja, az első világháború végén ugyan hova költözhetett volna a munkásotthon, mint oda. Amikor pedig felforrósodott a politikai légkör, a Fekete-ház a társadalmi változások szükségességét hirdető szegediek tolálkozóhelye lett. Juhász Gyula szavával egy afféle „szegedi Pilvax", ahol rajta kívül Móra Ferenc és dr. Hollós József, a híres ügyvéd is szinte naponta megfordult. Mindezek után mondani sem kell, hogy 1918. október 22-én ebben a szürke-fekete épületben alakult meg a Nemzeti Tanács. S nemcsak ott nyilvánították ki e forradalmi szerv megalakulását, de a későbbiekben szintén ott került sor az ülésezésekre is. Ezek jegyzőkönyveit nem kisebb valaki vetette papírra, mint Juhász Gyula. A Tanácsköztársaság leverése után a Fekete-ház ismét lakóépületté csendesedett. Az egykor jelszavaktól hangos termeit, szobáit néhány család lakta. így volt ez egészen a közelmúltig, amikor - dicséretére a városnak — ismét közhasznú rendeltetést kapott: a Móra Ferenc Múzeum történeti osztálya foglalta el. Oda kerültek a históriai iratok, ott formálódtak ki a kutatószobák és ott nyílt meg egy munkás- mozgalmi kiállítás 1979. október 11-én. Ez a tárlat immár tárgyakkal, nyomtatványokkal és sok-sok képpel idézi fel azt az időt, amelynek során Szeged munkássága öntudatra ébredt, és megalakította különféle szervezeteit. Egyelőre még csak a földszinti termek fogadják a látogatókat, de a tervek szerint később emlékszobák is nyílnak, valamint olyan újabb kiállítások, amelyek a múzeum történeti gyűjteményének különleges darabjait tárják az érdeklődők elé. Hogy mást ne említsünk, Szegeden ritka értékes pénzeket és érmeket őriznek; ezek együttese a harmadik legféltettebb ilyen kollekció az egész országban . . . A. L. M. u. rendelőintézet, ügyeleti bejárat, tel.: 12-612. Veress E. u. rendelőintézet, tel.: 15-833. Gyermek betegek részére: Munkácsy M. u. rendelőintézet, gyermekpoliklinika, földszinti bejárat, tel.: 10-895. Fogászati ügyelet: Munkácsy M. u. rendelőintézet ügyeleti helyiség, tel.: 12-812. Minden este 7 órától reggel 7 óráig. ÉJSZAKAI ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁRÁK Pécs-Vasas II., Bethlen G. u. 8. 18/52. sz. gyógyszertár; Pécs-Meszes, Szeptember 6. tér 1. 10/3. sz. gyógyszertár. Kossuth Lajos u. 81. 10/8. sz. gyógyszertár; Munkácsy M. utca 4. 10/9. sz. gyógyszertár. Veress E. u. 2. 10/7. sz. gyógyszertár. SOS-ELET telefonszolgálat díjmentesen hívható a 12-390 számon, este 7-től reggel 7 áráig. Pályázat középiskolai katonai kollégiumi jelentkezésre A Honvédelmi Minisztérium jelentkezésre hívja fel az általános iskolák 8. osztályos fiútanulóit, akik: — vonzódnak a katonai életpálya és a tiszti hivatás iránt, — szüleikkel (törvényes képviselőjükkel) egyetemben erkölcsi és anyagi kötelezettséget vállalnak arra, hogy felvételük esetén a középiskola eredményes befejezése után tanulmányaikat valamely katonai főiskolán folytatják. A felvételi követelményeknek megfelelt tanulók — szülői (gyámhatósági) egyetértés és a szerződés megkötése után — a Magyar Néphadsereg középiskolai katonai kollégiumai növendéki állományába kerülnek, ami egyúttal középiskolai felvételt is jelent. A középiskolai katonai kollégiumok Eger, Nyíregyháza és Tata városokban működnek. A növendékek a jelzett városok gimnáziumaiban, Egerben azonkívül a Gép- és Műszeripari, valamint a Köz- gazdasági Szakközépiskolában is tanulhatnak. A kollégiumi növendékek teljes és ingyenes ellátásban (kollégiumi elhelyezés, étkezés, ruházat, tanszer, tanulmányi pótlék, zsebpénz, kulturális és sporteszközök) részesülnek. 1. A jelentkezés feltételei: — magyar állampolgárság, — ht. katonai szolgálatra való egészségi alkalmasság, — az előírt tantárgyakból (magyar, történelem, számtan, fizika és orosz nyelv) legalább jó (4) tanulmányi eredmény, — szerződésben rögzített feltételek vállalása. Azonos feltételek esetén a felvételnél előnyben részesülnek: — a többgyermekes fizikai dolgozók gyermekei, — az egyedülálló szülők által eltartottak, — az állami gondozottak, — a fegyveres erők távoli helyőrségeiben szolgálatot teljesítő hivatásos állományúak gyermekei, — azok a tehetséges fiatalok, akiknek továbbtanulását a családi és szociális körülmények egyébként nehezen tennék lehetővé. 2. A jelentkezési feltételeknek megfelelt pályázók „Jelentkezési lap"-ot töltenek ki, melyet a megyei hadkiegészítési és területvédelmi (Budapesten a Fővárosi Hadkiegészítő) parancsnokságtól, illetve az általános iskola igazgatójától szerezhetnek be. A kollégiumi felvételre való jelentkezés nem zárja ki más közép- vagy szakmunkásképző iskolába történő egyidejű jelentkezés lehetőségét. A katonai kollégiumba történő jelentkezést a rendszeresített általános iskolai továbbtanulási nyomtatványra nem kell rávezetni. A jelentkezési laphoz mellékelni kell: — saját kezűleg irt önéletrajzot, — 2. számú statisztikai lapot, — TBC gondozóintézet által kiadott, 3 hónapnál nem régebbi mellkas röntgenernyő fényképet vagy igazolást. 3. A pályázók április hónapban felvételi vizsgán vesznek részt, ahol felmérik a középiskolai továbbtanulásra és a katonai pályára való alkalmasságukat. A döntésről a pályázókat (szüleiket, gondviselőiket) a középiskolai katonai kollégiumok igazgatói május 31-ig írásban értesítik. Pályázati határidő: február 20. HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM Kórházi felvételes iigyeletek Téli utak- téli veszélyek (3.) Vezetési alapszabályok csúszós alakon Bármilyen fejlődésen is ment át a járművek aktív biztonsága (fékrendszer, kerékfelfüggesztés, kormány stb.), a balesetek megelőzésében a legfontosabb tényező a vezető. Az elvárás vele szemben az. hogy a különböző út- és forgalmi viszonyok közepette is ura maradjon járművének és ne okozzon balesetet. A feladat nem könnyű. Többek között azért, mert az átlagvezetőnek hiányosak a tapasztalatai. A kedvezőtlen útviszonyoknál nélkülözhetetlen vezetéstechnikai „fogások" veszélytelen elsajátítására például alig van lehetőség a mesterségesen síkosított tanpályák fölöttébb kevés száma miatt. Pedig autót vezetni nemcsak kedvező körülmények között kell tudni, hanem olyankor is, amikor az autózás biztonsági zónája beszűkül. Tehát olyankor, amikor igen rövid idő alatt és váratlanul változhat a jármű viselkedése (pl. megcsúszik) vagy a haladó jármű akadály- mentes térszükséglete jelentősen megnő (pl. síkos úton a sokkal hosszabb féktávolság) és így tovább. Ilyen körülmények között a mérsékelt tempó, a nagyobb követési, előzésnél a nagyobb oldaltávolság, nem az egyedüli követelmény. Óvakodni kell minden olyan manővertől is, amely „kiprovokálja" a kocsi stabilitásának az elvesztését. Tehát nem szabad hirtelen irányt változtatni, gyorsítani vagy erőszakosan fékezni, mert az ilyen beavatkozások szükségszerűen a kerekek, és így a kocsi megcsúszásához vezetnek. A gázpedál hirtelen történő lenyomásától különösen alacsonyabb fokozatokban kell tartózkodni, mert ekkor a növekvő vonóerő miatt a meghajtott kerekek túlpörögnek (hasonlóan a nagy fordulatszámkülönbséget okozó visszakapcsoláshoz), ami a hagyományos meghajtású kocsiknál alig el- kerülhetően a kocsi hátsó részének a kitörését idézi elő. Ugyancsak az irányvesztés, a megcsúszás kockázatával jár a száraz úton megszokott pedálerővel történő fékezés. Ennek veszélye megelőzhető a fék szakaszos működtetésével (pumpálásával). A már megcsúszott kocsi stabilizálása sem ad föl megoldhatatlan feladatot, ha ki-ki ismeri kocsijának konstrukciós adottságaiból származó tulajdonságait, reagálását a különböző beavatkozásokra. Azt is tudni kell azonban, hogy ezeket a manővereket éppúgy gyakorlás útján lehet csak elsajátítani, mint magát az autóvezetést. Búsbarna László * Múlt és jelen. Egyik felvételünkön a régi világban szürke taxiként ismert gépkocsi látható, melyet Loschán Ferenc olaszi fiatalember varázsolt újjá. Az 1929-ben készült, Magosix gyártmányú autót az ügyes kezű esztergályos kétévi munkával hozta üzemképes állapotba. Jelenleg ez az egyetlen ilyen típusú gépkocsi, ami érvényes műszaki vizsgával is rendelkezik. A másik képen egy Opel Ascona tekinthető meg, jeléül annak, hogy ismét divatba jönnek a cabrio (azaz lenyitható tetejű) autók. Előnyei ezekben a hónapokban persze aligha élvezhetők. ' * —— Az autóvezető lábmunkája Az automobilizmus fejlődése során aránylag korán kialakult, hogy milyen pedálokra van szüksége a vezetőnek. A konstruktőrök úgy gondolták, hogy mivel a kormányzás és néhány más tevékenység eléggé leköti o két kezet, a gáz adagolása nyugodtan rábízható az egyik lábra, sőt ugyanaz a láb a fékezést is elvégezheti, hiszen egyszerre nem szokás gázt adni és fékezni. Ezt követően nem telt bele sok idő, hogy a másik lábat pedig a tengely- kapcsoló működtetésével „bízzák meg”. Az vált általánossá, hogy a jobb lábra a fék- és gázpedál esik, a balra pedig a tengelykapcsoló. Ez alól még a jobbkormányos autók sem kivételek. Egészen biztos tr hót, hogy minden autóban a jobb oldali a gázpedál, majd a fék és — ha egyáltalán van — u tengelykapcsoló következik (az automatikus sebesség- váltóval rendelkező autóknak ugyanis nincs szükségük tengelykapcsolóra). Egyáltalán nem mindegy, hogy egy autóba hová és hogyan építik be a pedálokat. Az egyes pedálok egymás melletti távolságát a maximális cipőtalpméret határozza meg, nehogy a vezető lába a másik pedált is lenyomja vagy az alá akadjon. Fontos követelmény, hogy a pedálok egy síkban álljanak. Nagy hiba, ha gázadáskor lábunk mélyen a fékpedál szintje alá süllyed, mert ez megnehezíti a hirtelen fékezést. A túl kemény rugójú gázpedál éppúgy előnytelen, mint az, amelyik a lábunk súlya alatt beesik a padlóig. Nem jó, ha teljes gázt csak mereven kinyújtott lábbal adhatunk, mint ahogy az sem, ha már apró mozdításra is vadul elszabadulnak a lóerők. A kezdő vezető csak néhány ezer kilométernyi út megtétele után élheti el, hogy lóbmoz- dulotai tudatalattion automatikusakká váljanak. Ez a kezdete annak, hogy minden figyelmét a körülötte áramló forgalomra koncentrálhassa. Sok kezdő vezető réme az emelkedő úton való elindulás (pláne hátramenetben!): a fékről hirtelen lekapva a jobb lábat éppen elegendő mértékben gázt adni, közben a ballal gyorsan felengedni o tengelykapcsolót, míg nem kezd fogni, majd finoman csúsztatva tovább engedni — ez bizony készséget és sok gyakorlatot kíván. STOP Pécsett, a decemberi autóvásá- ron nem volt telt ház. Délelőtt 10 óra körül mintegy 400 autót kínáltak eladásra, zömmel 5—6 éves Ladákat, Trabantokat. Komoly vevő kevés akadt. „Kiállítás volt ez, nem pedig vásár" — jegyezte meg az egyik autótulajdonos. •Se A Pécsi Afész Bajcsy-Zsilinszky úti gumi szaküzletébe Skoda, Lada, Moszkvics és Polski Fiat típusú gépkocsikhoz téli mintás gumiköpenyek érkeztek. * A 12-es Volán Egri Gyula szocialista brigádjának egyik tagja, Molnár Ferenc autóbuszvezető a közelmúltban vette át az egymillió kilométer baleset- mentes közlekedésért járó plakettet. A 39-es járat „milliomosa" a helyi közlekedésben érte el ezt az eredményt. •2c Meglepetésre nem népszerű a hideginditó szolgáltatása az Autóklub pécsi műszaki állomásának. A bevezetése óta eltelt egy hét alatt mindössze 7 gépkocsitulajdonos kért reggel segítséget autójának elindításához. Gépkocsi- javítás a BP-kútnái 1976 eleje óta üzemel Pécsett, a Fürst Sándor utcában az ÁFOR kezelésében a British Petrol szervizes töltőállomás, ahol hétféle üzemanyaggal állnak a kútkezelők az autósok rendelkezésére. Szolgáltató tevékenységük másik része kevésbé közismert. A hétfő kivételével 6 és 22 óra között üzemelő felsőmosó- és szárító- berendezést havonta átlagosan ezer gépkocsi veszi igénybe, bár a korszerű gépek ennél több autó mosását is el tudnák végezni. Rendelkeznek ezenkívül kétemelős javitóműi hellyel is, ahol bármilyen személykocsitípus javítását vállalják rövid átfutási határidővel. A különféle műszeres beállításoktól a motorcseréig bármilyen autószerelő-munkát végeznek. Lehetőség van gumiszerelésre, kerékcentírozósra is. Havonta átlag 100—120 személykocsi javítását végzik el, bár ez a kis javítórészleg kapacitásának csuoán 50 százaléka. Kereskedelmi részlegük autóápolási, -felszerelési cikkek, akkumulátorok és gumiköpenyek árusításával is foglalkozik. A következő esztendőtől műszaki vizsgákra történő felkészítést és vizsgáztatást is vállalnak, tavasszal pedig üzembe helyezik a korszerű alvázmosó berendezést is.
