Dunántúli Napló, 1981. december (38. évfolyam, 329-356. szám)
1981-12-08 / 336. szám
1981. december 8., kedd Dunántúlt napló 3 Célra orientált támogatás Hz új szabályozók hatása az Ormánságban • • Ösztönző árkiegészítés és prémium búzára, kukoricára, vágómarhára A Magyar Közlöny október 27-i számában jelent meg a PM—MÉM együttes rendelete a mezőgazdasági üzemek új támogatásáról, illetve a korábbi támogatások módosításáról. Az új rendelet, amely az eddigi 14 helyett 17 aranykoronára terjeszteti ki a támogatott gazdaságok körét, kedvezően érintette Baranya mezőgazdaságát. A régi rendelet szerint 13 gyenge termőhelyi adottságú tsz részesült állami támogatásban. Most újabb 14 tsz — Geresdlak, Kátoly. Véménd, Belvárdgyula, Pécsvárad, Kővágószőlős, Baranyahídvég, Kémes, Vejti, Bogádmindszent, Drávaszabolcs, Drávasztára, Drávátok és Csányoszró — került be az ártámogatottak közé. Az utóbbi három tsz — tekintve, hogy 14 aranykoronán aluli földeken gazdálkodnak — korábban már benn volt a támogatottak között, de a jó gazdasági eredményeik és pénzügyi mutatóik miatt „ki- sorolták” őket. Most újra bekerültek, de nem az l-es kategóriába, ahol széles skálán mozog a támogatott termékek köre, hanem az átmenetileg támogatottak közé, ahol a bogyós gyümölcsökön kívül csak a vágómarha, a vágójuh, a kalászosok, valamint a kukorica élvez árkiegészítést. Átmeneti támogatás Nem véletlenül kopogtattunk be éppen ezekbe a kis ormánsági szövetkezetekbe, amelyekkel olyan mostohán bánt el a szeszélyes Dráva folyó, s amelyek jó gazdálkodással mégis ki tudtak kerülni a gyengék közül. Földjeik rossz minőségét a Drávának „köszönhetik", amely a folyók ősi szokása szerirt felső folyásánál rakja le a kavicsot, középen a homokot, s a deltában a humuszt. Az Ormánság a folyó középső szakcszán fekszik. A drávafoki Új Esztendő Tsz-ben a felső vékony kis termőréteg alatt 30—40 centiméter vastag a futóhomok, amely szitaként ereszti át magán a vizet, s aszályos években kisül a növényzet. Mélyebb fekvésű földjeiken — az egykori Dráva mederben — épp ellenkezően viselkedik az agyagos talaj, nem vezeti el a vizet. Ebben az évben 4,8 millió forint belvízkártérítést kaptak az Állami Biztosítótól, tényleges káruk 50 százalékát. — A megyei átlagnál magasabb növénytermelési hozamaink és a jó tsz-eket megközelítő pénzügyi eredményeink mi- ctl bennünket már három evvel ezelőtt kisoroltak a támogatott tsz-ek közül. Ez csak azért különös, mert a nálunk jobb földeken, de kevésbé jó eredményekkel gazdálkodók bent maradtak. Örömmel vettük, hogy most bekerültünk az átmenetileg támogatottak közé. Ez nekünk 5,4 millió forint pluszbevételt jelent 1982-ben, mivel a búza 2,1 millió, a kukorica 2,3 millió, a húsmarha 0.8 millió tnV-',ntbevételt hoz. Az 5,4 millióból az új terhek - olaj- és alkatrész-áremelés, a felemelt MÁV-szállítási tarifa és a gépjárműadó — 3,7 millió forintot visz el. Ezzel együtt még mindig marad 1,7 millió forint olyan pénztöbbletünk, amit az új szabályzóknak köszönhetünk. András István, a drávafoki tsz elnöke 18 éve vezeti a szövetkezetét, amelyet a mostoha adottsággal a 10,7 átlag aronvkerona ellenére sosem kellett szanálni. Gazdasági eredményeik vetekednek az átlagnál jobb adottságú üzemekével, eszközellátottságban a jók közé tartoznak, tiszta nyereségük tavaly megközelítette a 13,5 millió forintot, az egy főre jutó bruttó jövedelmük 102 700 forint volt, a tagok átlagkeresete több mint évi 41 000 forint. Jó gazdálkodást jeleznek e számok rossz adottságok között. Az új szabályozók szerint a húsmarhaógazat nyereségrátáját a kilónkénti 6 forintos prémium, illetve a besorolásból eredő plusz 1 forint — 10 százalékosra emeli. A gabonaprémium és a 20 százalékos árkiegészítés megragadására az ősszel 14 százalékkal nagyobb területen összesen 800 hektáron vetettek búzát. Kukoricaterületüket, amíg c terület belvízkáros, nem növelik. A szabályozók adta többlet árbevételt csaknem teljes mértékben a termelés fejlesztésére fordítják. Saját rezsiben építenek egy 1000 tonnás szemes- termény-tárolót, A felsőszent- mártoni és tótújfalusi — Somogy megye - tsz-ekkel közösen egy 10 000 hektár kapacitású folyékony műtrágyaüzemet, amelyhez a TSZKER 2 millió forint értékű keverőbérendezést biztosít számukra. Belvizes táblák és homokdombok váltogatják egymást a 2800 hektár szántón gazdálkodó csányoszrói összetartás Tsz határában is. Az ormokon gyakran kisül a termés, hisz ezek alatt 16 méter vastag a humusz nélküli futóhomok. A 10,4 átlag aranykoronós tsz-t két éve vették ki a gyengék közül, mivel az egy főre eső nyereségtermelésben 10 000 forintnál magasabb eredményt értek el. Ez a kisorsolás az idén 2 millió bevételkiesést jelent nekik. Az 1000 hektár homokon és belvizes savanyú, erősen mészhiányos földeken működő tsz ettől függetlenül valóban nyereségesen gazdálkodik. Igaz, az idén 3 millió forint vesztesénük volt búzából, mivel a termés nagy részét elvitte az aszály. De a napraforgó-árbevételük meghaladta a 6 milliót, amiből egymillió a tiszta nyereség. Termelési értékük tavaly 37 millió forint volt, árbevételük 45 millió, a tiszta nyereség 4 millió, amiből 2 millió volt az ártámogatás. Az idén, mivel teljesen kisorolódtak, nem kapnak semmit, ezért hozzá kell nyúlniuk a 10 éves erdei tartalékaikhoz. Fő gondjuk az alacsony munkabérszint — az egy főre eső évi 36 000 forint — amivel a 61 tsz közül 59.-ek a megyében. Fejlesztik a termelést millió forint többletbevételhez juttatja a szövetkezetét. Ebből a megnövekedett terhek kb. egymilliót elvisznek. A maradékot jórészt termelésfejlesztésre fordítják.- Rné — Gyöngybrikett Tatabányáról A győri, a szegedi, a kecskeméti, a mosonmagyaróvári és a székesfehérvári Tüzép-telepeken mór árusítják a tatabányai szénbányák új termékét, a gyöngybrikettet. Rövidesen más telepeken is kapható lesz a jó minőségű tüzelőanyag, mert a tatabányai vállalat folyamatosan szállítja azokba az országrészekbe, ahol etózs-kazó- nokkal fűtik a lakásokat, családi házakat. A gyöngybrikett ugyanis elsősorban az ilyen kazánokban ég el jó hatásfokkal. Az év végéig 20 000 tonna, jövőre már1 110 000 tonna gyöngybrikettet készítenek a tatabányai gyárban. Mióta Vida István vezeti a szövetkezetét — s ennek már 15 éve — a rossz adottságok ellenére nem voltak soha veszteségesek. Az új szabályozókat igyekeznek kihasználni. A búzára, kukoricára, vágójuhra és vágómarhára kapott árkiegészítés és prémium 1982-ben 3,1 A MOM komlói gyáregységének új csarnoka Fotó: Kopjár Géza Tízéves a MOM komlói gyára Magasabb színvonalú gyártmányok Tíz esztendővel ezelőtt létesült a Magyar Optikai Művek komlói gyára. A kezdeti időszakban tolómérŐK gyártásával, összeszerelésével foglalkozott a mintegy 200 dolgozó. A termelés tényezői azonban folyamatosan javultak, s néhány év múlva már körvonalazódtak a jelenlegi két fő gyártási folyamat, a forgácsolási technológia és a technikai szerelés alapjainak feltételei. A komlói gyár történetében döntő jelentőségű volt az 1977— 78-as év, amikor a termelés személyi, technikai fejlődése lehetővé tette, hogy a viszonylag alacsony szakértelmet igénylő gyártási folyamatokat a MOM más egységeihez helyezzék át, s elkezdhessék a magasabb színvonalú gyártmányok előállítását. A MOM komlói gyárának idei termelési terve várhatóan eléri a 130 millió forintot, ami azt jelenti, hogy a termelés összértéke hatszor annyi, mint volt tíz évvel ezelőtt. Fő tevékenységük, mint Füsz Tibor gyárvezető elmondta, az automatikus és mechanikus fékkarok (emelők) előállítása. Ez adja termelési értékük mintegy hetven százalékát. De nagy sorozatban készülnek Komlón főfékhengerek, munkahengerek, szervóhengerek, olajtartályok is. Ezeknek a termékeknek a fő technológiája a forgácsolás, ami nagyon pontos munkát igényel. Ezért a gyárban több egyedi megmunkálógép, félautomata és automata forgácsológép dolgozik. Termelésük mintegy egyötödét küldik közvetlenül vagy közvetve külföldre. Érdemes megemlíteni, hogy több termékük az Ikarus buszokba kerül, s most már évek óta nem fordult elő, hogy alkatrészeik ellen minőségi kifogást emeltek volna. Tavaly nyáron kísérleti jelleggel a színesfémöntést is elkezdték. Az anyagyárnak az a terve, hogy az öntést letelepíti Kcmlóra, s innen látják el a Magyar Optikai Művek valamennyi gyárát alapöntvényekkel. Kokilla- és homoköntést már most csinálnak az erre kiképzett dolgozók, de a későbbiekben héjmagöntésre és présöntésre is sor kerül. Minden bizonnyal még ebben az ötéves tervidőszakban egy öntöde építését is elkezdik. Füsz Tibor véleménye szerint a gyár termelési szerkezete 1985-ig megfelel a piac igényeinek, termékeik korszerűek, jól eladhatók. Terveik között szerepel, hogy a termelékenységet négy százalékkal növelik. Sokat fejlődött tíz év alatt a MOM komlói gyára: a kezdethez képest gépparkjuk értéke ötször nagyobb lett, az egy főre jutó éves átlagbérszínvonal 26 000 forintról 46 000 forintra nőtt, többek között ifjúsági klub, korszerű tanműhely, új gyártó- csarnok létesült. A mintegy 500 dolgozó jövője biztosított. R. N. A gyors javulással nem •• kecsegtető külgazdasági környezetben társadalmi fejlődésünk következetes megvalósításához olyan nemzeti egységre és olyan új típusú tulajdonosi szemléletre van szükség, amely megköveteli, hogy mindinkább a képviseleti rendszeren keresztül érvényesülő önigazgatás vegye át az állami irányítás egyre nagyobb részét. Ebben a helyzetben a szocialista demokrácia fejlesztése csak szólam marad, ha a választott testületek tagjainak felkészültsége nem bővül, tudása nem gyarapodik. A társadalmi és tömeg szervezetek választott vezetőivel szemben — éppen az általános műveltség szintjének emelkedése miatt — mind magasabb igényeket támasztanak a választóik. Napjaink realitása, hogy megbecsülést, tekintélyt és elismerést csak felkészültséggel, jól végzett munkával vívhat ki magának a vezető, a választott képviselő. Egyszers1- mind a választók bizalmát is csak átlagon felüli teljesítménnyel lehet megszerezni és megtartani. A választók szórná rá a legtöbb helyen megbízható garanciát jelent a népfront ajánlása. Tartalmas munkával kivívott bizalom ez és olyan eredmény, amelyre méltán büszkék lehetünk. Megnyugvásra vagy a szinten tartásra azért nem gondolhatunk mégsem, mert a bizalom légkörét megteremtve még nem tettünk meg mindent azért, hogy ezzel a bizalommal okosan éljünk. Elsősorban minőségében magasabb szintű tevékenységre van szükség ahhoz, hogy tovább erősödhessék hazánkban a szocialista demokrácia. A minőségi fejlődés tartalma nem az ügyrendi kérdések további fejlesztését követeli, hanem elsősorban a választott képviselők, a tanácstagok, a társadalmi, tömegszervezeti és mozgalmi vezetők hozzáértésének bővítését. Ha gyakorlati példát keresünk erre az önépítő tevékenységre, akkor érdemes felidéznünk az országgyűlési képviselőcsoportok munka- és tájékozódási formáit, módszereit, amelyekkel a naprakész tájékozottság mellett egyes speciális, gyakorta a képviselők személyes ismereteit meghaladó kérdéscsoportok elemzését végzik, s a megismert valóságos helyzetben kidolgozzák a cselekvés lehetőségeit. Azokat a lehetőségeket, amelyek közül válogathat a törvényhozó testület. A továbblépés érdekében a fenti példához hasonló módszereket kellene alkalmazni a helyi tanácsok választott testületéiben is. Az együtt-tervezés, együtt-gon- dolkodás szintjéről — amelyet többnyire már elértünk — el kell jutnunk az együtt- fejlődés szintjére, mégpedig nemcsak abban az értelemben, hogy közösségben kell képeznünk magunkat, hanem abban is. hogy alapvető kötelességünk együtt fejlődni növekvő feladatainkkal. A lé. péstartás és a további fejlődés alapvető feltételeként kell felfogni a választott testületek tagjainak továbbképzését. Ennek egyik formája lehet az önképzés is, de a holnapi követelményekkel is számolva ez nem elégséges. Lehetetlen. hogy valamennyi képviselőnk olyan polihisztorrá képezze magát, aki valamennyi kérdésben — a városfejlesztésben, a gazdaságszervezésben, az egészségügyben, a jogban és így tovább — naprakész tudóssal rendelkezik. Az viszont lehetséges, sőt szükséges, hogy szervezett formában az éppen időszerű kérdések legjobb értői — akár testületen kívüli, erre felkért szakemberek — informálják. s készítsék fel a választottakat. Ezzel egyúttal szélesedik a döntéselőkészítésben részt vevők köre, s tartalmában is gazdagodik a szocialista demokrácia. Lovas Gábor AURAS—AFIT kooperáció Járműre szerelt szerviz- állomások Irakba A pécsi AFIT gyártja a kocsikat Gyors lépésváltás, az új feladatokhoz való rugalmas alkalmazkodás. Ezt állapíthatjuk meg az AFIT 14. Vállalatáról, mikor az utánfutógyártás felfutásáról esik szó. Történt ugyanis, hogy az NDK-beli AURAS, melynek az AFIT évek óta partnere, tucatnyi cég előtt nyert versenytárgyalást Irakban speciális szervizkocsik szállítására, és mivel a pécsieknek mór elegendő tapasztalatuk van e téren, ők kapták a megbízást az ötszáz jármű gyártására. Az elsősorban szolgáltató jellegű pécsi székhelyű vállalat tehát — ha közvetve is — kilép a világpiacra exportja révén. Az üzlet nagyságrendje a vállalati félmilliárdos árbevételhez képest alig néhány százalék — nem éri el a húszmillió forintot —•, ennek ellenére érdemes szót ejteni róla, már csak azért is, mert a pécsiek gyorsan váltottak, a felajánlott üzletben további perspektívát is látnak. Szeptember végén dőlt el, hogy az AURAS nyerte el a megbízást a robbanómotor meghajtású, pneumatikus működtetésű szervizállomások szállítására, amely olajürítésre és feltöltésre, zsírzósra. levegő- feltöltésre és egyéb szerviztevékenységre alkalmas. A kooperációs szerződésben foglaltak szerint tehát a pécsiek által készített járművekre az AURAS —AFIT budapesti üzeme szereli föl a részegységeket. A munka a tervdokumentációk adaptálásával kezdődött Pécsett, amit a vállalatnál dolgozó műszakiak végeztek el. Az időközben legyártott tizenkét darabos 0 szérián a megrendelő néhány módosítást javasolt, és ma már az új műszaki követelmények szerint folyik a sorozatgyártás a pécsi központi üzemben. Lantos Árpád, a vállalat igazgatója elmondta, hogy a felkészülés első lépcsőiéként félautomata hegesztőberendezéseket vásároltak, kialakították a folyamatos gyártás feltételeit, a szerelősort, amelyen megközelítőleg hetven ember dolgozik. A kocsik átvételét a MERT a helyszínen végzi, amelyeket aztán Budapestre, majd Irakba szállítanak, március közepéig a teljes mennyiséget. A piaci felmérések szerint az említett szervizkocsiknak nagy keletje lehet külföldön. Ezért az AURAS azt tervezi, hogy az említett szervizállomásokkal a jövő évtől kezdve megerősíti pozícióit a világpiacon. Elvben máris megegyezés született abban, hogy az AFIT 14. Vállalata a későbbiek során is folytatná a járművek sorozatgyórtá. sát az igényektől függően. S. Gy.
