Dunántúli Napló, 1981. december (38. évfolyam, 329-356. szám)

1981-12-05 / 333. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! 1995-ig 9 millió tonna szén Dunántúli napló XXXVIII. évfolyam, 333. szám 1981. december 5., szombat Ara: 1,40 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja KÖZLEMÉNY a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1981. december 3-i üléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1981. december 3-án Kádár János elvtárs elnökletével ülést tartott Az ülésen a Központi Bizottság tagjain kívül részt vettek; a Központi Bizottság osztályvezetői, a megyei pártbizottságok első tit­kárai, a budapesti pártbizottság titkárai, a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke és titkára, a Szakszervezetek Országos Taná­csának titkárai, a Minisztertanács tagjai, az Országos Anyag- és Arhivatal elnöke, a Központi Statisztikai Hivatal elnöke, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöke és a központi sajtó vezetői. A Központi Bizottság kegyelettel emlékezett meg elhunyt tagjáról, Fehér Lajos elvtársról. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta: — Gyenes András elvtársnak, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében az időszerű nemzetközi kérdésekről odott tá­jékoztatót; — Havasi Ferenc elvtársnak, a Politikai Bizottság tagjának, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében az 1982. évi terv és állami költségvetés irányelveire vonatkozó javaslatot. Átadták Kossuth-bánya­I. A Központi Bizottság áttekin­tette az októberi ülése óta el­telt időszak fontosabb nemzet­közi eseményeit. 1 A Központi Bizottság meg- ■ állapította, hogy a szocia­lista közösség országai az el­múlt időszakban is kezdemé- nyezően és aktívan léptek fel a békés egymás mellett élés po­litikájának folytatása, a fegy­verkezési verseny fékezése, a békének.és az enyhülés vívmá­nyainak a megvédése érdeké­ben. A Központi Bizottság kiemel­kedő jelentőségűnek értékelte Leonyid lljics Brezsnyevnek a Német Szövetségi Köztársaság, ban tett látogatását, amelyet a magyar közvélemény is nagy ér­deklődéssel kísért. A találkozó jól szolgálta o különböző tár­sadalmi berendezkedésű orszá­gok közötti békés egymás mel­lett élés, az európai béke és biztonság ügyét. Pártunk, kor­mányunk. népünk üdvözli és tá­mogatja az európai közép-ha­tótávolságú nukleáris fegyverek kérdésében tett új, konstruktív szovjet javaslatokat, amelyek kifejezik a szocialista közösség törekvéseit, és reális alapot jelentenek az európai katonai feszültség enyhítésére, a fegy­verkezési verseny mérséklésére. 2 A Központi Bizottság jó- ■ váhagyólag tudomásul vet­te a szocialista országok kom­munista és munkáspártjai nem­zetközi és ideológiai kérdések­kel foglalkozó KB-titkárainak moszkvai tanácskozásán részt vett magyar küldöttség jelen­tését. Úgy értékelte, hogy a ta­nácskozás elősegíti országaink, nak a békéért, az enyhülés eredményei megőrzéséért és to­vábbfejlesztéséért, a társadal­mi haladás és a nemzeti füg­getlenség ügyéért vívott közös harcát, a békeszerető erők ösz- szefogását, a szocialista építés új kérdéseinek megválaszolá­sát, az ideológiai-elméleti tevé­kenység fejlesztését. A Központi Bizottság fontos eseménynek értékelte a 90 kom­munista és munkáspárt Prá­gában megtartott tanácskozását a mozgalom közös elméleti és tájékoztató folyóirata, a Béke és Szocializmus munkájáról. A Magyar Szocialista Munkáspárt a jövőben is részt vállal azok­ban a közös erőfeszítésekben, amelyek a folyóirat tevékeny­ségének továbbfejlesztésére, a kommunista pártok közötti vé­lemény- és tapasztalatcsere bő­vítésére irányulnak. O A Magyar Szocialista Munkáspárt megkülön­böztetett jelentőséget tulajdo­nít a kapcsolatok folyamatos fejlesztésének a szocialista kö­zösség országaival, azok kom­munista és munkáspártjaival. Ez fejeződött ki a Központi Bi­zottság küldöttségének a Szov­jetunióban, valamint a buda­pesti pártbizottság delegáció­jának a Német Demokratikus Köztársaságban tett látogatá­sa során és más magas szintű találkozókon. A Parlamenti küldöttségünk látogatása a szomszédos Jugoszláv Szocialista Szövet­ségi Köztársaságban tovább mélyítette sokoldalú együttmű­ködésünket. A megbeszélése­ken megerősítették, hogy adot­tok a lehetőségek, kölcsönös a szándék a magyar—jugoszláv kapcsolatok további fejleszté­sére. Hazánk és a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság in­ternacionalista kapcsolatait továbbfejlesztették azok a tár­Koszorúzási ünnepségek A Vörös Újság első száma 1918. december 7-én jelent meg. Hagyomány, hogy az év­forduló alkalmából rendezik o magyar sajtó napját. Az újság­írók emlékeznek a forradalmár elődökre. Tegnap Pécsett, Új- mecsekalján ünnepséget tartot­tak Magyar Lajos pécsi újság­író, a magyar és a nemzetközi munkásmozgalom, a kommunis­ta újságírás kiemelkedő har­cosának emlékére elhelyezett tábla előtt. Beszédet Füzes Já­nos újságíró, a Magyar Televí­zió Pécsi Körzeti Stúdiójának szerkesztő-riporté re mondott. Ezt követően a pécsi újságírók megkoszorúzták a mártírhalált halt Magyar Lajos márványtáb­láját. Rózsa Ferenc, a magyar mun­kásmozgalom kiemelkedő har­cosa, a Szabad Nép első szer­kesztője születésének 75. évfor­dulója alkalmából pénteken koszorúzási ünnepséget ren­deztek a Mező Imre úti temető munkásmozgalmi panteonjá­ban. Az MSZMP Központi Bi­zottsága nevében Tömpe Ist­ván, az Állami Rádió és Tv Bi­zottság elnöke és Hárs István, a Magyar Rádió elnöke, a Köz­ponti Bizottság tagjai; a Ma­gyar Partizán Szövetség képvi­seletében Sebes Sándor és Má­té György, a Magyar Újságírók Országos Szövetsége nevében Király András főtitkár és Kom- ját Irén alelnök, a Népszabad­ság részéről Várkonyi Péter fő- szerkesztő és Vadász Ferenc helyezett el koszorút. Elhelyezte o kegyelet virágát Rózsa Ferenc testvérhúga, Ró­zsa Irén; valamint több egykori harcostársa és a nevét viselő számos intézmény képviselője is. gyalások, amelyeket az Ali Nasszer Mohamed vezetésével Magyarországon hivatalos, ba­ráti látogatást tett párt- és ál­lami küldöttséggel folytattunk. A barátsági és együttműködési szerződés aláírása jó alapot biztosít kölcsönösen hasznos együttműködésünk kibonta­koztatásához. A Kambodzsai Népi Forra­dalmi Párt magas szintű kül­döttségének magyarországi lá­togatása eredményesen járult hozzá kétoldalú kapcsolataink, együttműködésünk fejleszté­séhez. C A Magyar Népköztórsa- ság a békés egymás mel­lett élés elvei, a helsinki záróokmányban megfogalma­zott ajánlások szellemében minden lehetséges területen a kapcsolatok fenntartására és fejlesztésére törekszik a tőkés­országokkal is. Ez tükröződött a Minisztertanács elnökének a Német Szövetségi Köztársaság­ban tett hivatalos látogatása során. Lázár György és Helmut Schmidt találkozója ismételten kifejezésre juttatta, hogy eltérő társadalmi berendezkedésű, különböző szövetségi rendsze­rekhez tartozó országok között is lehetséges eredményes együttműködés, ha azt az érintett felek az egyenjogúság­ra és a kölcsönös érdekekre alapozzák. Bruno Kreiskynek, az Oszt­rák Köztársaság kancellárjá­nak látogatása hazánkban je­lentős esemény volt sokoldalú kapcsolataink további dinami­kus fejlesztésében. Országaink, népeink kölcsönösen érdekel­tek a zavartalan együttműkö­désben, a szomszédságból adódó előnyök közös haszno­sításában. A Magyar Népköz- társaság és az Osztrák Köz Új távlatok Komló legrégibb bányaüzeme előtt Szpirosz Kiprianunak, a Cip­rusi Köztársaság elnökének hazánkban tett hivatalos láto­gatása kétoldalú kapcsolataink jelentős eseménye volt. A tár­gyalások során kifejezésre ju­tott, hogy kölcsönös a törek­vés a Magyar Népköztársaság és az el nem kötelezett politi­kát folytató Ciprusi Köztársa­ság együttműködésének fej­lesztésére. Pártunk az elmúlt idő- ■ szakban is konstruktív pár­beszédet folytatott szocialista és szociáldemokrata pártokkal. Az enyhülés vívmányainak megvédésére és a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésére irá­nyuló közös szándék fejező­dött ki Kádár Jánosnak, a Ma. gyai Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első tit­kárának és Willy Brandtnak, a Német Szociáldemokrata Párt elnökének magyarországi megbeszélésein, valamint pár­tunk képviselőinek a Német Szociáldemokrata Párt vezetői­vel folytatott tárgyalásain, s részvételünkben a francia és a spanyol szocialista párt kong­resszusán. “I A Központi Bizottság meg- * ■ erősítette, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt, o Ma­gyar Népköztársaság kormánya - szövetségeseivel együtt —, mindent megtesz a szocialista közösség békepolitikájának si­kerre viteléért, az enyhülés vív­mányainak megőrzéséért, a kü­lönböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett éléséért. Zászlók lengedeznek a Me­cseki Szénbányák Kossuth-bá- nyaüzemének IV-es aknája va­donatúj létesítményein, hírül adva: a mecseki s ezen belül a komlói szénbányászat fejlődé­sének jelentős állomásához ér­keztünk. Befejeződött Kossuth- bányoüzem új aknája létesíté­sének első szakasza, mely te­kinthető a mecseki szénbányá­szat megújulási folyamata első nagyobb lépésének, egyszer­smind a legrégibb komlói üzem előtt' új távlat nyitásának. Az ckna ünnepélyes felavatására a műhelycsarnokban tegnap került sor, Mérei Emil, a Me­cseki Szénbányák vezérigazga­tója mondott ünnepi beszédet. A hazai kokszgyártáshoz im­portált kokszszén részbeni ki­váltására a mecseki bányák fejlesztése adjo az egyedüli le­hetőséget. Az Állami Tervbizott­ság 1975. évi döntése nyomán a hazai kokszszén-termelés nö­velésének szükségességét egyre szélesebb körben ismerte fel az ország gazdasági vezetése, s az ötödik ötéves terv időszaká­ra az előzőknél nagyobb ará­nyú beruházásokhoz biztosított pénzügyi fedezetet. A Kossuth IV-es akna létesítését a Me­cseki Szénbányák Vállalat 1976- ban határozta el, az akna he­lyének kijelölése és az első csákányvágás 1977. március 8-án történt meg, s ezzel kez­detét vette az aknamélyítés. És ma? Az új akna lehetővé teszi a Kossuth-bánya területén még meglevő 9 millió tonnányi érté­kesíthető szénvagyon 1995-ig történő lefejtését. Létesítésére elengedhetetlenül szükség volt, a vállalat szakembereinek szá­mítása szerint ugyanis Kossuth- bánya termelése az oknaszál- lítós ellehetetlenülése követ­keztében 1985-ig kényszerűen megszűnne, s addig csak 2,2 millió t-t lehetne kitermelni. A beruházás révén tehát további 6,8 millió tonna szén termelése válik lehetővé azáltal, hogy a jelenleg művelt területen az új akna bekapcsolásával o terme­lést folytatni lehet, másrészt pe­dig a régi szállítóaknák pillé­rében lévő szénvagyon is lemű- velhetővé válik. A 6,8 millió tonna többlet­szénből mintegy 1,1 millió ton­na kamrába tölthető kokszszén- koncentrátum állítható elő, aminek értéke mai világpiaci árakon 4—4,5 milliárd forint. A beruházás gazdaságossága eb­ből az egyszerű számításból is egyértelműen kedvezőnek ítél­hető - állapította meg Mérei Emil vezérigazgató. Az akna szerepe Kossuth-bánya kimerü­lése után sem szűnik meg; az ezredforduló táján a zobáki bányamezőre koncentrálódó, nagy kapcitású bányaüzemnek a Kossuth IV-es akna egyik légaknája lesz. Az elkészült lé­tesítmény a magyar bányászat mai technológiai színvonalához mérten élenjáró, nemzetközi összehasonlításban is korszerű, benne több, újszerű technikai megoldással találkozhatunk. A tegnapi avatón köszönetét mondtak az új akna tervezői­nek, építőinek, mindenekelőtt o Bányászati Aknamélyítő Vál­lalat komlói üzemének, a Köz­ponti Bányászati Fejlesztési In­tézetnek, a MÁV Tervező Inté­zetének, az Országos Bánya­gépgyártó Vállalatnak, a Ganz Villamossági Műveknek, o Vil­lamos Berendezés és Készülék Műveknek, nem utolsósorban a Mecseki Szénbányák tervezői­nek, a közreműködő karbantar­tó üzemnek, a központi gép­üzemnek, Kossuth-bányaüzem- nek. Az akna létrehozására ed­dig 475 millió forintot ruháztok be, teljes kiépítése azonban még nem fejeződött be, a be­ruházás az eddiginél mérsékel­tebb ütemben a külszínen és a bányában is folytatódik. M. Z. (Folytatás a 2. oldalon) társaság kiegyensúlyozott kap­csolatai jól példázzák a kü­lönböző társadalmi rendszerű országok együttműködésének lehetőségét. izem IV-es aknáját

Next

/
Thumbnails
Contents