Dunántúli Napló, 1981. december (38. évfolyam, 329-356. szám)
1981-12-30 / 356. szám
1981. december 31., csütörtök Dunantmt napló 7 Az év eseményei képekben Az év elején fejeződött be Kínában a „tizek pere". Képünkön: Csiang Csing asszony, Mao Ce-tung özvegye a pekingi Legfelsőbb Bíróság különleges tanácsa előtt. Február végén tartotta Moszkvában XXVI. kongresszusát a Szovjetunió Kommunista Pártja. Képünkön: Kádár János, az MSZMP KB első titkára, a tanácskozáson résztvevő magyar küldöttség vezetője adja át hazánk és pártunk üdvözletét a kongresszus szónoki emelvényéről. Nagy-Britanniában az 1981-es esztendő számos konfliktust hozott. Az év közepén a szigetország több nagyvárosát borította el zavargás-hullám, elszaporodtak a fiatalok, a színesbőrűek, illetve a rendőrség összecsapásai. Észak-Írországban sem csökkent a terror, a bebörtönzött IRA-tagok pedig éhségsztrájk-akciójukkal teremtettek hosszú ideig szinte polgárháborús légkört az ulsteri tartományban. Képünkön: egy éhségsztrájkjába belehalt aktivistát, Bobby Sandst kísérik utolsó útjára álarcos IRA-tagok Belfastban. Április közepén — majd másodízben november közepén — föld körüli pályára küldték fel az Egyesült Államokban az úgynevezett ürsiklót, amelynek tudományos újdonsága, hogy rakétaként indítják, de repülőgépként tér vissza, igy többszöri kilövésre is alkalmas. Képünkön: a Columbia űrrepülőgép útban a floridai kilövőállomás felé. Novemberben szovjet—nyugatnémet csúcstalálkozóra került sor Bonnban. Leonyid Brezsnyev és Helmut Schmidt megbeszélésein a kétoldalú kapcsolatok mellett az európai erőegyensúly, a leszerelési tárgyalások lehetősége és feltételei jelentették a legfontosabb témákat. Európa-szerte számtalan tüntetésen, felvonuláson tiltakoztak kontinensünk békeszerető erői a fegyverkezési tervek, a NATO ra- kétatelepitési szándéka, Reagan elnök „korlátozott" nukleáris háború elmélete, a neutronbomba gyártása ellen. Képünkön: egy Skandináviától Párizsig tartó nemzetközi békemenet résztvevői a NATO Belgiumban levő európai főhadiszállása előtt vonulnak el. Az új amerikai elnök, Ronald Reagan washingtoni beiktatásával egyidöben, január 20-án szabadult ki 444 napos fogság után az USA teheráni nagykövetségén tartott 52 amerikai túsz. Képünkön: az Iránból elengedett diplomaták csoportja egy szállító- repülőgépen Algíron keresztül érkezett az NSZK-beli Frankfurt melletti amerikai légitámaszpontra Az amerikai elnök elleni merénylet után világszerte felháborodást kellett a katolikus egyházfő, II. János Pál ellen május közepén elkövetett támadás is. A pápa gépkocsin igyekezett egy nyilvános audeinciára, amikor egy török nemzetiségű, szélsőjobb- oldali merénylő, Mehmet Ali Agca lövéseivel megsebesítette. Képünkön: a három golyótól talált egyházfőt kísérői emelik gépkocsija ülésére. Október közepén merényletet követtek el Szádot egyiptomi elnök ellen. A támadásra egy Kairóban rendezett katonai parádén került sor, amikor egy szállitójármüről leugrott néhány fegyveres tüzet nyitott a díszemelvényre (képünkön): Szádot helyébe Mubarak addigi alelnök lépett. Február 23.: egy emlékezetes felvétel a spanyolországi puccski- sérletröl. Antonio Tejero alezredes pisztollyal a kezében áll a madridi parlament szónoki emelvényén, miután mintegy 150 csendőrből álló csoport élén a törvényhozás ülését megszakítva elfoglalta az épületet és egy ideig túszként tartott fogva 350 képviselőt. Több választási és szavazási menetben elért győzelem után szocialista párti kormányzat került hatalomra Franciaországban. Giscard d'Estaing utódaként Francois Mitterrand foglalta el az államfői posztot, s a párizsi kabinetbe kommunista minisztereket is bevontak. Képünkön: az új államelnök az Elysée-palotában. December 13-án rendkívüli állapotot hirdettek ki Lengyelországban. Képünkön: Wojciech Jaruzelski, a LEMP KB első titkára, miniszterelnök és nemzetvédelmi miniszter rádióbeszédében ismertette a Lengyel Népköztársaság Államtanácsának rendeletét.
