Dunántúli Napló, 1981. december (38. évfolyam, 329-356. szám)
1981-12-04 / 332. szám
1981. december 4., péntek Dunántúli napló 3 Hogyan készül a beszámoló? Középpontban a gazdasági munka — Különösen fontos, hogy a párt XII, kongresszusa határozatainak szemszögéből készüljön a beszámoló — mondja mindjárt beszélgetésünk elején Jelics László, a sellyei Ormánsági Termelőszövetkezet párttitkára. — Nagyon fontos, hogy a beszámoló tartalmazza, hogy a kommunisták miképpen vették ki részüket a gazdasági munkából, hogyan működtek közre a tervezésben, végrehajtásban, hogyan végezték gazdaságirányitó tevékenységüket. A Magyar Szocialista Munkáspárt szervezeti életéhez elválaszthatatlanul hozzátartoznak az év végi beszámoló taggyűlések, melyeken a választott testületek adnak számot a végzett munkáról választóiknak. Ezek a beszámoló taggyűlések novemberben megkezdődtek, némelyükről lapunk is beszámolt az olvasóknak. Jelics Lászlót, a sellyei termelőszövetkezet párttitkárát a beszámoló taggyűlésre való felkészülés időszakában kerestük fel azzal a kérdéssel, hogy hogyan készülnek az itteni kommunisták a beszámoló taggyűlésükre, ami december 11-én lesz. A pártalapszervezet 45 tagú, a tagok átlagos életkora 50 év körül van, közülük néhányon egészségügyi okokból fel is vannak mentve a pórtmunka alól. A sellyei termelőszövetkezet nem tartozik a legjobbak közé, az idei évet talán nem zárják veszteséggel, az alapszervezetet mégis a jobbak közé sorolják a felsőbb pártszervek. — Pártszervezetünknek — mondja a titkár — ezért is kell a gazdasággal különös fontossággal foglalkoznia. Szerencsénkre já összhangban tudunk dolgozni a termelőszövetkezet vezetőségével: nem viták nélkül, de eredményesen. A tsz- vezetés támaszkodhat a pártalapszervezet munkájára, s a kommunisták is igénylik az együttműködést. A beszámolóra való készülés nálunk is azzal kezdődik mint a legtöbb helyen, a pártcsoportok értékelésével. A pártcsoportokban vitatják meg először az éves munkát, tesznek javaslatokat, mondanak véleményt. A pártvezetőség tagjai ez időben a jegyzőkönyvek, emlékeztetők alapján sorra veszik az év eseményeit, majd a gazdasági 'vezetőktől kérünk információkat. Ezek birtokában kibővített vezetőségi ülést tartunk. Ezen részt vesznek a pártcsoportbi- zalmiak, a gazdaság vezetői, a szakágak vezetői és a társadalmi és tömegszervezetek vezetői is. Ezen a yezetőségi ülésen döntünk a beszámoló tartalmáról. Miután megrajzoltuk a beszámoló körvonalait. a vezetőség tagjai elkészítik a reszortjuknak megfelelő részt, amit aztán a beszámoló taggyűlés előtti vezetőségi ülésen összesitünk. A beszámolók egy részét teszik csak ki a gazdasági kérdésekkel foglalkozó megállapítások, feladatok. Természetszerűleg ugyancsak fontos, hogy a vezetőségek a szervezeti életet is áttekintsék, értékeljék a párttagok pártmunkáját. — összességében előbbre léptünk a szervezeti élet vonatkozásában — mondja Jelics László. — De nem lehetünk elégedettek, különösen nem, hogy néhány tagunkkal szemben a párt szigorával is élnünk kellett. Néhányon megsértették a társadalmi tulajdont, sajnos közöttük párttagok is vannak. Ezekkel szemben a pártlegyel- mi felelősségre vonás sem marad el. Ez az eset is mutatja, hogy az ideológiai, eszmei nevelőmunkán van még mit javítania pártalapszervezetünknek. A szervezeti élet másik nagy fontos része a pártépítés. Ugyan az idén két alkalmas fiatallal bővíthették soraikat, de a pártépítési tevékenységük, főképpen a párttaggá nevelés terén javítandó. — Az öt—hat évvel ezelőtti gazdasági helyzetünk, s még a mostani is arra késztette a Halálokat, hogy máshol keressenek munkát. Nemcsak az alapszervezet, de a tsz korösszetétele is elég magas. Itt is megfigyelhető, hogy a gazdaságirányitó munka és a szervezeti élet milyen szorosan összefügg: ha sikerül előbbre lépnünk a gazdaságban, ha a fiatalok itt is megtalálják számításukat, altkor a pártépités is könnyebbé válik. Ennek érdekében a KISZ- szervezettel is szorosabban együtt kell működnünk, s elmélyíteni a szocialista brigádokkal való kapcsolatunkat, hiszen e brigádokban dolgozik a Hatolok többsége. A sellyei Ormánsáq Termelő- szövetkezet vezetősége ezekben a napokban összegzi a beszámolót. De már az előkészítés során a pártcsoportokban sok hasznos észrevétel, javaslat született. Ezek természetesen részét képezik majd a vezetőség beszámolójának, mint ahogy az ifjúsági parlament tanulságai is oda kerülnek. A pártalapszervezetek túlnyomó többségében olyan munka folyik, hogy szinte naprakészen be tudnának számolni a párttagoknak a folyó munkákról — hiszen a jó pártmunka a folyamatosságon alapszik. De az év végi beszámoló taggyűlések itt sem csak ünnepélyességükkel tűnnek ki a taggyűlések sorából. A végzett munka tanulságainak mérlegre rakásával a jövő évi munkát tehetik még eredményesebbé. B. L. E rdősi Mihályné 1968 júliusa óta dolgozik a Pécsi Kesztyűgyár II. sz. gyáregységében, ahol az ipari tanulók szakoktatása a munkája. A kesztyűkészítés szép mesterségére oktatja a tanulókat, és három éve ő ott a könyvterjesztő is. A Kossuth Könyvkiadó gondozásában megjelent műveket árusítja. Felelősséggel végzett munkája a tavalyi évben kimagasló eredményt hozott: 51 090 forint értékű könyv került tőle a dolgozókhoz. A politikai könyvnapok alkalmából idén megkapta a „Kiváló terjesztő" ezüstplakettet. Persze, a könyvterjesztésnek az értékét — az igczi értékét — nem szabad pénzben mérni. Sokkal inkább az a lényeg: hány embert vezetünk rá az olvasás gyönyörűségére, hány embernek szélesítjük igy g látókörét, műveltségét. Amikor a jövendő könyvvásárló maga jön érdeklődni, milyen könyvet lehet venni, s nem úgy kell rátuk- mólni valakire az írott szót, minden ilyen alkalom felér Gazdaságosabb megoldás Újabb létesítményeket kapcsolnak be a távfűtőhálózatba (2.) Hiányzik a szeretet Konfliktusmegoldási képtelenség Alagútban halad A Munkácsy Mihály utcai SZTK-épületet jelenleg alagsori olajkazánnal fűtik. Az energiahordozók drágulása miatt azonban gazdaságosabb megoldást kerestek. Az Egyesített Egészségügyi Intézmények igazgatósága megbízásából, az UNIBER lebonyolításában a Bányászati Aknamélyítő Vállalat vállalkozott, hogy az SZTK-t bekapcsolja a városi távfűtési hálózatba. Az első elképzelés szerint a Kcnzumtól a Goldmark Károly utcán létesítenek egy vasbeton védőcsatornát, és itt viszik a vezetéket az SZTK-ig. A közbejött akadályok — a Goldmark utcai új betonszőnyeg és a Munkácsy utca közmű zsúfoltsága — ezt nem tették lehetővé. Helyette az UNIBER felajánlotta a belvárosban már alkalmazott távfűtési alagút építésének technológiáját. Ebbe már 1979-ben bekapcsolták a Széchenyi tér clatt húzódó pincerendszert is, így múlt évben megtörtént az első rákapcsolás: a városi tanács épületének, a régi megyei tanács épületének és a Nemzeti Bank fűtésének kezelését vette át a PÉTÁV. Ebben az évben jutottak el a Nagy Lajos Gimnáziumig, így a diákok az idei fűtési szezonban már a Távfűtési Vállalat által üzemeltetett radiátorok mellett melegednek. Az SZTK-hoz kiépített 80 méter hosszú alagút a Munkácsy Mihály utca 5-7. épület előtti aknából indul. Az alagút báegy kisebbfajta győzelemmel.- Amikor megérkezik a könyvcsomag — mondja Erdősi Mihályné —, nemcsak én várom türelmetlenül, hogy meglássam, mi lehet benne, de jönnek a többiek is és sürgetnek, bontsam már föl. Mindenki érdeklődik az olvasás iránt, s a könyv, a kultúra terjesztése nekem is nagy örömet jelent.- Mi a titka a sikeres könyvterjesztésnek?- Legelőször is ismerni kell azokat az embereket, akiknek el szeretném adni a könyvet. Tudnom kell, mi érdekli őket a legjobban, s ha már ezt tudom, természetesen olyan témájú könyveket rendelek a vezeték nyaidomkövekből falazással épült, a boltív magassága általában 175 centiméter. Egyméteres szakasz bekerülési költsége 17—20 000 forint. A távfűtési alagút 80—100 méterenként egy kezelőaknába torkollik — ezzel a további építési munkákhoz, levegőztetéshez, csőszereléshez és esetleges baleseteknél az üzemeltetőnek menekülési lehetőséget biztosítanak. (A távfűtő- vezetékben maximum 150 fokos forró víz 16 atmoszféra nyomáson kering.) Szerdán az építési munkák utolsó szakasza kezdődött; az SZTK kazánhózához csatlakoztatják a vezetéket. A műszaki átadás december 15-én lesz. A távfűtési alagút elkészülte azonban nem jelenti azt, hogy rögtön bekapcsolják a fűtési rendszerbe, jövő év fűtési szezonjától lesz erre lehetőség, mivel az épület belső fűtési rendszerét is át kell alakítani. Több intézmény érdeklődik a távfűtési bekapcsolási lehetőségek iránt: így a színház, a Nádor, a Megyei Könyvtár, az Elefántos tömb és a Vám- és Pénzügyőrség is. A várható igényeket azonban csak úgy lehet teljesíteni, ha a Konzum Áruház és a Munkácsy Mihály utca 5—7. számú ház előtt lévő 1. számú mély vezetésű induló akna között a gerincvezetéket felbővítenék. A jelenlegi vezetékrendszerrel az igényeket nem bírják teljesíteni. meg. Az itt dolgozó 250 emberből egy sem akad, aki az elmúlt három év alatt ne vett volna tőlem könyvet. Ugyanekkor itt is megvan a már kialakult „állandó vevőkör”, akiknél már kérdezés nélkül is tudom, melyiket fogják választani. — Mi érdekli leginkább az embereket? — Különösen a történelem, s itt még azt is el kell mondanom, hogy a legerősebb történelmi érdeklődést a fiatalok körében tapasztaltam. Nagy sikere van a természettudományos könyveknek és az útleírásoknak is. És igen érdekes, hogy kollégáim milyen sok minikönyvet vásároltak egy év — Ott hagytuk abba a beszélgetést, hogy az emberek többsége nem tudja megoldani a konfliktusokat. Vagy inkább nem vállalja azokat. Ennek okát miben látja? — A gyerekek, a későbbi felnőttek autokrata módon nevelődtek családban, intézményekben, társadalomban egyaránt — mondja Kovács Katalin szociológus. A társadalomban a nagyobb és kisebb dolgok egyaránt megkérdójelezhetetle- nek voltak, s az élet minden szférája ezt tükrözte. Vagyis, ha valami megkérdőjelezhetetlen, úgy elkerülhető a konfliktus. Sok éven át a különböző intézmények nem neveltek lázadásra - és itt most kizárólag pozitív értelmű „lázadásra" gondolok —, így nem vállalkozó szellemű, hanem inkább „lappangó” egyéniségeket neveltünk, s ez most nagyon visszaüt. Ma már egészen más tényezői vannak a gazdasági életnek s így másfajta embertípust kíván meg a társadalom, s ez az ellentmondás ma igen erősen érződik. — A konfliktusok megoldásának hiánya tehát a magánéletbe is áttevődött. — Igen, a házasságban, illetve a válások vagy házasságok megromlásának magas számában ez igen fontos emberi tényező. Ha felnő egy olyan generáció, amelyik nem ismeri a vállalás kockázatát, ha nincs olyan bátor, hogy szembenézzen a konfliktussal, akkor a házasságban — tisztelet a kivételnek —, általában két megoldás lehetséges: vagy beletörődik egy rossz házasságba, s leéli abban az életét, magyarul megalkuszik, vagy pedig otthagyja az egészet, s elválik. E kettő közül egyik sem jobb a másiknál: mindkettő elkerüli a konfliktust, s egyik sem oldja meg. — A jó házasságra vagy családi életre nevelésre lehet azonban mintát szerezni mindenkinek a saját családja, a szülei életéből. — Lehet, de az esetek túlnyomó többségében inkább csak lehetett. A nők munkába állásával sok minden megváltozott. Eleinte a nagyszülők és az intézmények igyekeztek pótolni az igazi családi életet, később mór csak az intézmények, hiszen a mai nagyszülők többsége még dolgozik. Egyszerűen nincs idő valódi családi életre, igy a gyerek nem is lát maga előtt mintát arra, hogy saiát jövendő házasságát hogyan lehetne jól megélni. S hogy mindenki dolgozik, ez nem csupán alatt: legalább 8000 forint értékűt. Egyébként az I. sz. üzembe is kijárok, s az ott dolgozó 20—30 emberhez is elviszem természetesen a megjelent műveket, ehhez a gyár ad nekem kocsit.- Van, akivel ön szerettette meg az olvasást? — Igen, elég sokan, köztük több fiatallal. Mindig ismerem a könyvek tartalmát, még akkor is, ha •én történetesen nem is olvastam, s ilyenkor elmondom, miről szól, igyekszem fölkelteni az érdeklődést — legtöbbször sikerül is. Abból az alapállásból dolgozom, hogy érdemes művelődni, s ezt a gondolatot szeretném mindenkivel elfogadtatni. Amíg csak bírom, vállalom a könyvterjesztést, mert hiszem és meggyőződésem, hogy könyv nélkül nem lehet élni. D. Cs. az időhiányt vonja maga után, hanem egyúttal segít elkendőzni is a konfliktusokat. Hiszen há- rom-négy-öt óránál alig töltünk többet egymással, hét végén pedig mindenki fáradt, s kev£s az a család, ahol igazán örömmel vesznek részt a családi életben. A másik nagyon szomorú dolog, hogy az ember és a gyerek, főleg a gyermek nevelése nem igazi, önmagáért való értékként szerepel össztársadalmi méretben az emberek tudatában.- A válási statisztikák nem tükrözik reálisan a házasságok lölbomlásának okait, elsősorban azért, mert a közös megegyezéseknél nem is derül ki az ok. A válóperes bíróságokon fölsorolt szokásos és közhelyszerű 'okokon kívül még miket látnak a szociológusok döntő tényezőknek? — Az egyik a már sokat emlegetett megoldatlan konfliktus, a másik a kapcsolatok — az értékesnek induló kapcsolatokat is értem — kifulladása, vagy esetleg egy harmadik személy megjelenése. De ide sorolhatjuk a lakáshelyzetet, azt, hogy az embereknek a házasság első öt-tíz évét a családi élet kereteinek kiépítésével kell eltölteni. Ez rengeteg fizikai-szelle- mi-érzelmi energiát, időt emészt föl, s mire ezek a keretek megteremtődnek, sokszor a két embernek már semmi komoly köze nincs egymáshoz. Van azonban még egy igen érdekes ok, ami manapság nagyon gyakori: a szeretet és a szerelem ellentmondása, bármily furcsán hangzik is.- Korábban arról volt szó, hogy szerencsére ma már nem a gazdasági érdek, hanem az érzelem az alapja a házasság- kötéseknek. — Vannak vélemények, melyek szerint az a baj, hogy az emberek szerelemből, nem pedig szeretetből házasodnak. Ezen azt kell érteni, hogy a baj ott van, hogy maga a szeretet nincs jelen. E kettőt azonban nem lehet élesen elválasztani egymástól, s a szeretet hiányára csak akkor derül fény, amikor a szerelem már elmúlott, s kiderül, nincs ami a helyére lépjen. Márpedig egy szerelem nem tart örökké, s az első négy év utáni válások magas száma is azt bizonyítja, hogy ennek az érzelemnek az elmúltával sokszor nincs már összetartó erő. S éppen ez is az oka, hogy ma már ilyen meghatározó lépést, mint a házasság, senki sem tervez „örökre". Aztán persze a válások erősen befolyásolják az egy családon belüli gyermekek számát is; a népesedésben most igen nagy gondok vannak. Riasztó adatokra mutat rá a közelmúltban Budapesten lezajlott népesedési konferencia. A Ratkó-korszak után a népesedés nagyon lecsökkent, a mélypontot 1962-ben értük el, s most ott tartunk, hogy még egykét év, s a 62-es mélypont alá süllyedünk e tekintetben.- Rengeteg sok dologról lehetne még beszélni a házassággal kapcsolatban, hiszen számos olyan tényező van, amire itt nem is utaltunk. Az eddig elhangzottak alapján azért megkérdezném: van-e és milyen kiút ebből a rendkívül bonyolult helyzetből? — A legfontosabb az, hogy valóban az ember legyen a legfőbb érték. Olyan embertípust kell ideálként magunk elé tűznünk, aki a másikat respektálja, s amelyik a konfliktusok megoldásának alapján áll. Amíg nem tudunk néha a másik fejével is gondolkodni, érezni, addig a házasságok belső válságai sem oldódnak meg. Dücsö Csilla Eqy kiváló könyvterjesztő portrájal Erdősi Mihályné
