Dunántúli Napló, 1981. december (38. évfolyam, 329-356. szám)

1981-12-29 / 355. szám

1981. december 29., kedd Dunántúlt napló 3 Bővülő hétvégi szolgáltatások Ötnapos munkahét a művelődés­ügy területén S ajátos munkarenddel készülnek fel az öt­napos munkahét bevezeté­sére a művelődésügy in­tézményei. Erről adott tá­jékoztatást Lantos József, a Baranya megyei Tanács művelődésügyi osztály­vezető-helyettese. Elmond­ta, hogy az érvényben le­vő minisztertanácsi hatá­rozat szerint közművelődési intézményeink a fenntartó szervek által megállapított ütemben 1982 első féléve folyamán térnek át az új munkarendre. Az iskoláknak még nyolc hónap áll rendelkezésükre a rendszer kidolgozására, hiszen oktatási intézményeinkben 1982 szeptemberétől veszi kezdetét oz ötnapos munkarend. A meg­oldásra váró feladatokról az osztályvezető-helyettes a követ­kezőket mondotta: A programok gazdagítása — A közművelődési vagy a nevelési intézmények dolgozói­nak természetesen számítaniuk kell arra, hogy az ötnapos munkahét nem mindig jelent szabad szombatot. A művelő­dési házakban, könyvtárakban, múzeumokban, közgyűjtemé­nyekben gondolni kell arra, hogy a hét végén megnövekvő szabad idő folytán éppen pén­tek estétől hétfő estig kívána­tos a programok gazdagítása. A más napokon kiadott plusz szabadnap természetesen előnyt jelent, annál is inkább, mivel a megnövekedett szabad idő miatt sehol sem csökken­het a dolgozó jövedelme. — Felkészülünk arra, hogy megszaporodnak pedagógiai gondjaink, hiszen a gyerekek egy nappal kevesebbet tölte­nek majd az iskola falai között, és tudjuk, hogy nem minden család tudja a megnövekedett szabad időt a gyermekekkel való foglalkozásra fordítani. Hamis elképzelés az is, hogy 1982 szeptemberétől az iskolákban is Nem mindig jelent szabad szombatot a kulturális intézmények itt át­vállalhatnak valamit a csalá­dok felelősségéből. Ez a ve­szély természetesen elsősorban a városokban jelentkezik. A művelődésügy felkészül és oda­figyel ezekre a várható prob­lémákra. Számol azzal is, hogy szabad szombatjaikon az em­berek nem fognak tömegesen a kulturális intézményekbe tó­dulni, hanem tovább nő az ér­deklődés olyan időtöltések iránt, mint a kertművelés, a hobbyk, az utazás. Tudjuk, hogy sokan fogják munkával, otthonuk építésével, szépítésé­vel tölteni a hétvégeket. Ez ör­vendetes, hasznos dolog, ezek­nél a családoknál a gyermek időtöltéséért sem aggódik senki. A baranyai közművelődési in­tézmények közül elsőként a Pécsi Nemzeti Színházat emlí­tenénk, amely ez év szeptem­bere óta keddenként tartja szünnapját. Január hónapban új munkarendet alakít ki a mú­zeum, a levéltár, valamint a könyvtárak. Ezekben szomba­tonként nemcsak ügyelettel, hanem szolgáltatásokkal, hosz- szabb nyitvatartással is várják a látogatókat az intézmények­nél közzétett időpontokban. Gyűlnek a tapasztalatok Az iskolai szabad szomba­tokról a továbbiakban a követ­kezőket tudtuk meg: Baranyá­nak ma 26 különböző oktatási intézményében 8000 tanuló részvételével folynak az ötna­pos munkahét bevezetésének kísérletei. Az első jelzéseket az iskolák már továbbították felettes szerveiknek, gyűlnek a tapasztalatok, melyeket 1982 szeptembere előtt figyelembe kell venni. Kétségtelen, hogy hétfőtől péntekig megnő a gyerekek elfoglaltsága, és ezért az okta­tásügy figyelembe veszi majd a tanulók alkati, életkori saját­ságait — mondta Lantos Jó­zsef. — Ugyanakkor a családok­nak is fontolóra kell venniük a vállalt különórák, zene-, sportfoglalkozások, nyelvórák számának csökkentését. Arra is oda kell figyelnünk, hogy a gyerekek ne a televízió előtt töltsék a szombatot, vasárna­pot, hanem sok mozgással a szabad levegőn — lehetőleg a család körében. 9J Összefogni az erőket- Hogyan segítik az oktatá­si intézmények a szabad szom­batokon is dolgozó szülőket? — Az óvodákban megvan ennek a tapasztalata. Szom­batonként nyitva lesznek 1982. szeptembertől az iskolai nap­közik, azokban foglalkozásokat is tartanak, biztosítják a gye­rekek étkeztetését. Hogy mind­ez gazdaságos legyen, a szom­bati foglalkozásokat esetleg egy-egy iskolába koncentrál­juk. Gondot jelent ugyanakkor például az állami gondozott szakmunkástanulók hét végi felügyelete. Nehéz megoldani a hét végi szolgáltatásokat azok­ban a közművelődési intézmé­nyekben, melyekben csak egy fő dolgozik. Biztos, hogy a na­gyobb intézményekben is össze kell fogni az erőket hét közben az ügyeleti rendszerrel. Sokat segithét a feladatok megoldásában, ha az iskolák és a közművelődés még szo­rosabbra építi kapcsolatait — amire jó példát szolgáltat az ötnapos kísérletben részt vevő Leöwey Gimnázium és az Ifjú­sági Ház együttműködése. A művelődésügy tisztában van a nehézségekkel, és a feladatokra mindenütt a legoptimálisabb megoldást kívánja megvalósí­tani. Gállos Orsolya Szegvári Menyhért, a Pécsi Nemzeti Színház rendezője, akinek diplomamunkáját, Schiller: Haramiák című tra­gédiájának színre vitelét az évad első bemutatójaként láthatta a pécsi közönség, a közelmúltban Budapesten je. lentkezett vendégrendezésé­vel. Bródy Sándor: A medikus című darabjának színre vitelé­re hívta meg a Nemzeti Szín­ház Szegvári Menyhértet, aki a premier után így beszélt erről a munkájáról: — Mindig nagyon szeret­tem Bródynak ezt a darabját, főiskolás koromban játszot­tam is benne. A pesti műsor­választás elsősorban azokra a fiatalokra gondolt, akik most a címszereplő Bubik Ist­ván, aztán Dörner György, Balkay Géza, Eperjes Károly meg a főiskolás Németh Já­nos és Puskás Tamás szemé­Szegvári Menyhért rendezése Budapesten lyé'ben együtt vannak a „nem­zetiben". Gondolok a női sze­repeket alakító Szirtes Ágiira és Udvaros Dorottyára is, — Szerettem tehát a da­rabot, a színre állítást mégis nehezítette, hogy ma Bródyt úgy könyvelik el, mint elavult, poros, szecessziós írót, aki édeskés, századfordulós ízei­vel minden, csak nem mai szerző. Mindez azonban nem ennyire egyszerű, mert ha a kor burkát lehántjuk a mű­ről, kiderül, hogy az édeskés, cukrozott máz komoly, rob­banásveszélyes társadalmi problémákat takar. Hogy olyan pontos és egyénre sza­bott az egyes szereplők jel­lemrajza, amilyen mai da­rabjainkban is ritkaságszám, ba megy. Noha a darabot nem ragadtuk ki a korából, A medikus, a fiatal értelmiség egzisztenciális válsága ma is visszhangra talál a nézők soraiban — ezt kívántuk leg­alábbis elérni az előadással. Szegvári Menyhérttel ren­dezőként találkozik újból az idei színházi szezon pécsi kö­zönsége: egy magyar dráma színre vitelével jelentkezik a Kamarszínháznak otthont adó Ságvári Művelődési Házban. G. O. Restaurálták a tihanyi alapítólevelet Restaurálták és biztonságos — hő- és fényvédő — üveg­lapok közé helyezték el az Országos Levéltár restauráló, rai a tihanyi alapítólevelet. Kétéves munka és megfigye­lés után a pannonhalmi levél­tárba vitték vissza. Az érdek­lődök az állandó kiállításon csak másolatát tekinthetik meg, azonban a tervek sze­rint a jövő év augusztus 20-i ünnepségen az eredetiben is gyönyörködhetnek a láto­gatók. Zeneszerző és pedagógus Emlékezés Szervánszky Endrére Művei a magyar zene legnagyobb teljesítményei közé tartoznak Versekre komponált kórusművek A Bortók-centenárium évé­ben egy másik magyar zene­szerzőre is emlékezünk. Het- venesztendős lenne ez év de­cemberében Szervánszky Endre. Fiatalkori müve, az I. Vonós­négyes ősbemutatóján így nyi­latkozott művéről: Bartók ta­nulmányozásának eredménye. A XX. századi zene ugyanis el­képzelhetetlen Bartók Béla nél­kül. Az epigonok, az utánzók sokaságából azonban kiemel­kednek azok a művészek, akik egyéniségek, akik igazán te­hetségesek, akiknek önálló mondanivalójuk és kifejezés­formájuk van. Szervánszky End­re, aki a XX. század egyik leg­nagyobb mesterének tartotta Bartókot, sokat tanult tőle, ahogy a magyar népzenei ha­gyományokra is építkezett, mű­vei azonban sajátosak. Első jelentős művének ősbe­mutatója, öt esztendőt váratott magára. A kor jelentős kritiku­sa, Bartha Dénes így méltatta művét: „a hangverseny kima­gaslóan legjelentékenyebb da­rabja Szervánszky Endre I. Vo­nósnégyese. Ez az egészen kü­lönlegesen megmunkált mű meggyőződésünk szerint ... a mai magyar zene legjobb telje­sítményei közé tartozik . . .” Zeneszerző volt és zenepeda­gógus. Szívesen és nagy kedv­vel tanított. Tanulmányai befe­jezése után (Siklósi Albert pro­fesszornál tanult a Zeneaka­démián) zeneiskolában zene­elméletet tanított, majd a Nem­zeti Zenedében (a Bartók Béla Szakiskola elődje) partitúraol­vasást, zeneszerzést. Ez utóbbit később a Zeneművészeti Főis­kola professzoraként. Tanítási módszerére, de szókimondásá­ra és emberi magatartására is vall, amit Barna István, a Mai Magyar Zeneszerzők sorozat­ban 1965-ben megjelent köny­vében írt: Egy zeneszerző nö­vendéke mindig mindent nagy hangerővel játszott. Partitúra­olvasási gyakorlatnál Szer­vánszky Endre egy ideig szótla­nul tűrte egy Beethoven-műnek ezt a meggyalázását, majd így szólt: „Próbáljon meg tekintet­tel lenni a darab finomabb di­namikai árnyalataira is. Ha mindig hangosan játszik, akkor az olyan emberre hasonlít, aki azért kiabál egyre, mert nincs igaza. Mint Hitler". Talán nem érdektelen megjegyezni, hogy mindez 1943-ban történt. Szerette a zenét. Legkedve­sebb szórakozásai közé tarto­zott a zenehallgatás. Értékes hanglemezgyűjteménye volt. Bach, Haydn, Mozart, Beetho­ven, Schubert, Muszorgszkij, Debussy, Bartók, Kodály, Sztra­vinszkij, Berg műveit hallgatta a legtöbbet és a legszíveseb­ben. Szerette az irodalmat is. A prózát is, a verset is. Mindez nemcsak a pihenését szolgálta, hanem témát is szolgáltatott. József Attila emlékére írott Concertója (1955), a Nyolc Pe- tőfi-dal (1952), a Három dal (Tóth Árpád, Juhász Gyula ver­seire 1955—56), Petőfi verseire írott kórusmű (többek között e művéért kapta meg másodíz­ben a Kossuth-díjat 1955-ben) és kínai versekre is komponált kórusmű tanúsítja ezt. Alkotásai - melyekért kétszer kapott Erkel-díjat is — sok mű- fajúak. írt dalokat, kórusműve­ket, zenekari műveket színpadi kísérőzenét, balettzenét, filmze­nét (például: Akiket a pacsirta elkísér, Légy jó mindhalálig, Megöltek egy lányt), kompo­nált jngorára, klarinétre és term . :etesen írt pedagógiai műveket. Hosszú betegség után 1977 nyarán ragadta el a halál. Új filmek a mozikban Három új filmet mutatnak be az év utolsó napján filmszínhá­zaink: A koncert című magyar, zenés, p Cirkusz vadnyugaton című román kaland- és a Sas­szárny című angol westernfiF met. A Koltay Gábor rendezte A koncert című színes magyar film felvételei a budapesti sportcsarnokban készültek 1981. március 25-én, a főpróbán és másnap, március 26-án a kon­certen. A főszerepekben az Il­lés együttes, Koncz Zsuzsa, a Fonográf, valamint Tolcsvayék és a trió. A Cirkusz vadnyugaton című színes román, szinkronizált ka- tlandfilm Tróján bácsi és csa­ládja vadnyugati kalandjait eleveníti fel. A Mircea Veroiu rendezte film főszerepeiben Mo­rion Ciobanut, O. I. Moldovant és M. Diaconut láthatja a kö­zönség. Egy Sasszárny névre hallga­tó, utolérhetetlenül gyors pari­pa a főszereplője a Sasszárny című színes angol filmnek. A szellőlábú lóért Pike, a szőrme­kereskedő és a kiowa indián, Fehér Bika vetekszik. A rende­ző Anthony Harvev, a két fő­szereplő: Martin Sheen és Sam Waterston. Újdonság­ügynökség Innovációs vállalkozói iroda alakult Keszthelyen mindazon szellemi termékek, kutatási eredmények, technikai újdon­ságok, új termelési technoló­giák és eljárások, újítások el­terjesztésére és közvetítésére, amelyek hatékonyabbá tehetik a mezőgazdasági és élelmi- szeripari termelést. Az Újdon­ság ügynökség 1982. január el­sején a Keszthelyi Agrártudo­mányi Egyetem központi épüle­tében kezdi meg működését. Alapitói az ország különböző részén működő mezőgazdasági üzemek és az agrártudományi egyetem. Az iroda az új tech­nológiák elterjesztésének szer­vezése mellett hitelekkel is se­gíti az egyes vállalatokat saját ötleteik kivitelezésében. Tevé­kenysége felöleli az agrárága­zat kutatási eredményeit, az ipari és mezőgazdasági válla­latok újításait, szabadalmait, a külföldről Magyarországon be­jelentett szabadalmakat, a kis­ipari és magánfeltalólók újítá­sait és szabadalmait, a bioló­giai tudományokat, az ipari és agrárvegyészetet, az ipari és mezőgazdasági termelőberen­dezéseket. Áz egyetemi számí­tógépközpont adattárából pos­tafordultával juthatnak a kí­vánt információhoz az irodához forduló érdeklődők.

Next

/
Thumbnails
Contents