Dunántúli Napló, 1981. december (38. évfolyam, 329-356. szám)
1981-12-29 / 355. szám
1 Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXVIII. évfolyam, 355. szám 1981. december 29., kedd Ara: 1,40 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja A tartalomból: Ötnapos munkahét a művelődésügy területén Teherautók magánszemélyeknek Uj filmek a mozikban--------------------------------- * -------------------------------N incs érvényes totószelvény A jótékonykodás ártalmai Sajtóban, rádióban, tévében sokat foglalkoznak mostanában a mozgássérültekkel, a csökkent munkaképességűekkel, szellemi fogyatékosokkal. A rokkantak évének nyilvánított idei esztendőben természetes ez: igyekeznek a közvélemény figyelmét hangsúlyozottabban ráirányítani a segítségre szorulók problémáira, a velük való törődés esetleges gondjaira. Sokszor mégis lehangolok ezek a tudósítások, pedig hasznosak. Nem a tartalmuk, közölt fényeik, hanem inkább amiatt, hogy a részvét, a sajnálkozás hangján szólnak a különféle okokból hátrányos, néha nehéz helyzetbe jutott emberekről. S ezzel a hangvétellel rendszerint adományokra vagy más segítségre akarnak serkenteni. Kell a segítség sok sérül'mek, olykor anyagi segítség is. A szociális gondok azonban nálunk nem jótékonysági kérdések. Az adomány megalázza a rászorulót, akinek a sorsa mások irgalmától függ, s ezért hálára van kötelezve minden odavetett krajcárért is. A jószívű adakozó és a hálálkodó elfogadó — pofon az emberi méltóságnak. Az egyenlő esély elve rendszerünk alaptétele. Nemcsak a jó eszű tanyasi gyerek továbbtanulását kell segíteni, a bármi más okból csökkent esélyeket is ki kell egyenlíteni. S ez nem fehet csupán karitatív tevékeny, ség. A társadalmi egyenlőségnek és annak az emberiességnek, humanizmusnak az alap- követelménye, amely rendszerünk legfőbb ismeretetöjegye. A legfőbb veszélye ennek az egyéni jótékonyságnak az egység megbontása: a beteg, a sérült, a rokkant kívül kerül a társadalmon, gondot okozó nyűggé, teherré válik. Sokan odáig jutnak, hogy közéjük sorolják a nyugdíjasokat, az öregeket is. A másik veszélye a karitativ szemléletnek a már ugyancsak elterjedt nézet: a sérültek, a rokkantak gondozása, egyenlő esélyeik megteremtése kizárólagosan állami feladat. így szigetelődik el, igy re- kesztődik ki a társadalomból, a közösségből, a közösség életéből éppen az a személy, akinek fokozottabb mértékben lenne szüksége a közösségre ahhoz, hogy megtarthassa emberi méltóságát, hogy érezze, rá is szükség van még, rá is számítanak, ő is hasznos tagja társadalmunknak, a mi úi világunknak. Ezért kap most nálunk egyre nagyobb hangsúlyt a rehabilitáció; az ellátás nem fejeződik be az orvosi gyógyítással, hanem kiterjed arra is, hogyan térjen vissza a dolgozók közé, milyen munkára alkalmas a sérült, a rokkant, jakinek régi mun. kaképessége nem állt helyre egészen. „Csökkent munkaképességű”, mondtuk eddig, hivatalosan is. Ezzel csökkent értékű emberré is minősítettük, „Változott munkaképességű” mondja egy új határozat, helyesen tiltva a „csökkent” jelző használatát. Igen. a szó is fontos. Aki a szakmáját nem tudja folytatni, de másutt még kiválóan megállhatja a helyét, miért volna csökkent munkaképességű, főleg pedig csökkent értékű ember? A szóhasználat a gondolkozásmód tükre. Remélhetőleg az új elnevezés nemcsak tapintatból, udvariasságból született, sőt bizonyos vagyok benne, hogy már a szavakban is kifejezésre juttatjuk az örvendetesen változott felfogást. Homoródi József Jubileum és liászprogram A Mecseki Szénbányák bizalmi küldötteinek tanácskozása 1982-ben 200 éves a mecseki kőszénbányászat és ugyanebben az évben indul a kokszolás: a széntermelésnövelését szolgáló, több mint egy évtizedet felölelő liászprogram végrehajtása. ■ « E kettős esemény jegyében vitatta meg Baranya legnagyobb ipari vállalatának 1982. évi tervét hétfőn a Mecseki Szénbányák bizalmi küldötteinek tanácskozása. Ez volt az első népes fórum, amelyen Mérei Emil vezérigazgató ismertette a dolgozók képviselőivel az országos szervek döntését a hazai kokszolható szén- termelés fejlesztéséről. A feladat lényege, hogy a jelen tervidőszakában változatlan, évi hárommillió tonna körüli szén napszintre szállítása mellett kell megteremteni a feltételeket, hogy a hetedik ötéves tervtől már növekedjen a termelés mennyisége. Mivel a mecseki szénmedence sajátos geoelógiai viszonyai miatt követendő példát másutt nemigen találnak, ezért a korszerű technológiák kidolgozásában, a gazdaságosabb és biztonságosabb bányászkodás körül/né- nyeinek megteremtésében nagyrészt saját erőre, a vállalatnál dolgozó műszakiakra, munkásokra építenek. Az induló nagy- beruházási programból jövőre kétszázmillió, a vállalati forrásból félmilliárd forint értékű fejlesztést terveznek, ami nagyobb részében építési munka. Hangsúlyozták a. tanácskozáson, hogy a külszínen és a bányákban egyaránt szükség van a nagyberendezések jobb kihasználására és az üzemvitel szervezettebbé tételére. A bizalmi küldöttek fórumán szerepelt még a Mecseki Szénbányák 1982. évi szociálpolitikai terve, valamint a vállalat jövő évi bérpolitikai irányelvei. Növekvő forgalom a kiskereskedelemben Az áruellátás összességében az év első 11 hónapjában kiegyensúlyozott volt, a kiskereskedelmi forgalom - összehasonlítható áron — csaknem 4 százalékkal volt magasabb, mint tavaly ilyenkor — állapítja meg a Belkereskedelmi Minisztérium gyorsjelentése. A legnagyobb mértékben a vegyes iparcikkek forgalma nőtt, az átlagot meghaladta a ruházati cikkek forgalma is, mérsékeltebben emelkedett az élelmiszerek és élvezeti cikkek értékesítése. Az év első 11 hónapjában 344,3 milliárd forintos forgalmat bonyolított le a kiskereskedelem. A ruházati cikkekből ez év második felére lényegesen javult a kínálat, néhány termékből azonban így sem sikerült minden igényt kielégíteni. Megnövekedett a kereslet a tartós fogyasztási cikkek iránt is, a vásárló többnyire meg is ta.lálta, amit keresett. Egyes híradástechnikai, háztartási készülékekből és vasárukból átmenetileg vagy huzamosabb ideig választéki hiányok voltak. A kifejezetten hiánycikként számon tartott termékek köre lényegesért csökkent. Építőanyagokból a kínálat meghaladta a keresletet. A fogyasztási cikk kereskedelem készletei november 30- án 7,8 milliárd forinttal voltak nagyobbak, mint egy évvel korábban, ezen belül a vegyes iparcikkek értéke 3,5 milliárd, a ruházati termékeké 3,2 milliárd, az ^élelmiszereké pedig 1,1 milliárd forinttal nőtt. Hazánkba érkezett J. V. flndropov A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa meghívására december 28-án rövid hivatalos, baráti látogatásra Budapestre érkezett J. V. Andropov, az SZKP KB Politikoi Bizottságának tagja, a Szovjetunió Állambiztonsági Bizottságának elnöke. A vendéget a Keleti pályaudvaron Korom Mihály, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára és Horváth István belügyminiszter fogadta. Jelen volt V. J. Pavlov, a Szovjetunió magyarországi nagykövete. Keleties hangulatú termek Nagyüzem a GELKA-nál. (Tudósítás az 5. oldalon) mennyezet itt sötétebb kék szint kapott, és a falakat cserépfedést utánozó íves faburkolattal látták el. A termet a nagyobb helyiségből külön közelíthetik meg a vendégek és a személyzet is, míg régen egy közös bejárat volt. Ide is bárpultot építettek. A galériára konzolos falépcsőn lehet a nagyteremből feljutni. Ezzel a megoldással teret takarítottak meg, több asztalt tudtak lent elhelyezni. A galéria álmennyezete szintén cserépfedést utánozó, íves faburkolat. möqötte kapott helyet a világítás is. Megváltozik a Kuckó jellege — eztán nappali — drinkbár lesz. Reggel 9 órától este' 9 óráig várják ide a vendégeket. A cukrászda továbbra is első osztályú, zenés cukrászdaként üzemel. Mától, keddtől, hétköznap 10 órától éjfélig, szombatonként hajnali egyig tartanak nyitva. Zenét este hat órától a FIX együttes biztosít. Az átalakítási munka értéke elérte a hárommillió forintot. Adóm Erika nagyterme Läufer László felvétele Mától üzemel a Mecsek cukrászda Továbbra is első osztályú, zenés hely A Mecsek cukrászda hangulatos II Szálját—6 újabb rekordja ■ Újabb különleges rekordot ért el a napokban a Szaljut—6 űrállomás: egy- milliárd kilométert tett meg Föld körüli pályáján. Az 1977. szepember 29-én felbocsátott „űrmatuzsálem” már több mint 23 ezer fordulatot tett meg a Föld körül, s ha ezt az utat „kiegyenesítenék”, több Föid-Mars expedícióra elegendő lenne. A Szaljut—6 két összekapcsoló berendezéséhez 18 személyszállító — tizennégy Szojuz és négy Szojuz—T — valamint tizenkét Progressz teherszállító űrhajó csatlakozott. Fedélzetén 27 űrhajós dolgozott, hatan közülük két expedíció tagjaként. A Szaljut—6 fogadta nyolc Interkozmosz-tagország képviselőit, köztük Farkas Bertalant, az első magyar űrhajóst. A Szaljut-6-on szerzett tapasztalatok nagymértékben elősegítik a jövendőbeli bolygóközi utazásokat. Az utolsó állandó személyzet távozása, azaz 1981. május 26. óta a Szaljut—6 automatikus üzemben kering a Föld körül. Május végétől folytak átalakítási, korszerűsítési munkák a pécsi Mecsek cukrászdában. A megszépült létesítmény, amelyben az alsó és a felső rész teljes egységet képez, mától üzemel. Az építészeti, belső építészeti munka Blazsek Gyöngyvér belső építész, Csete Ildikó textiltervező és Kun Éva keramikus közös alkotása, az épületátalakítás statikai munkáit Dulánsz- ky Jenő tervezte, az épületgépészeti és elektromos tervező- munkákat a Baranyaterv 2. számú irodájának szakemberei készítették. A kivitelező a Baranya megyei Építőipari Szövetkezet volt. A bontást és a kőművesmunkákat a BÉV, a belső építészeti munkák készítését a Sasad Mgtsz 28. számú telepének asztalosipari és szolgáltató üzemóga végezte. Blazsek Gyöngyvér figyelembe vette, hogy az épületnek bizonyos „mediterran” jellege volt és eszerint alakította át a belső teret. A nagyterembe négy, fából készült, zöldre festett pálmafa került. „Levelei” közé rejtették a világítótesteket. Köréjük kerültek a tompazöld színű, márványutánzatú kerek asztalok és az élénkzöld színű szövetfotelek. A terem két oldatára falevélmintát utánozó, sötétbarna szövetpadokat helyeztek, melyek esztétikusán takarják a szellőzőrácsokat. Mivel a teraszt megszüntetik, ezért belső építészeti megoldásként négy hatalmas boltíves ajtó került a falakra, melyek a térelválasztásra és a rejtett világítás biztosítására is alkalmasak. Kékre színezett a mennyezet, zöldek a falak, asztalok, fotelek és fák, melyet keleties hatású, boltíves kapuk vesznek körbe. Fából varázsolták újjá a bárpultot is — lekerekített sarokelhelyezésű a bőrrész és kivülről-belülről nyitható tárolószekrénykékhez csatlakozik. Ezzel meqkönnyítík a kiszolgálószemélyzet munkáját. A belső terem is átalakult. A
