Dunántúli Napló, 1981. december (38. évfolyam, 329-356. szám)

1981-12-22 / 350. szám

6

Dunántúli napló

1981. december 22., kedd

Arab és zsidó kapcsolatok---------------------------------------------------------------*----------------------------------------------------------------M

a

, amikor az annyira összetett és bonyolult izraeli- arab viszonyban a konfliktusjelleg a meghatározó, van-e értelme annak, hogy a két nacionalizmus tárgyalása után a kapcsolatok alakulására tegyük a hangsúlyt? Oka kétszeresen is történeti. Először: Palesztinára vonatkozó igényei igazolását mindkét nép, mindkét nacionalizmus a történelemből meríti, s a velük kapcsolatos minden előítélet is történelmi jellegű. Másodszor, s ez legalább ilyen fontos: kapcsolataik története egyidős a két nép történetével, s közöttük — ehhez viszonyítva - új keletű a már eddig is mérhetetlen szenvedést okozó szembenállás, az ellentét.----------------------------------------------------------------*---------------------------------------------------------------M

int láttuk, a koegzisztencia nem az iszlamizáft arabok és a zsidók közt kezdődött, hanem évezredekkel korábban. Ismeretes, hogy a Biblia a zsidók ősatyja, Ábrahám fiának, Iszmáel leszármazottainak tekinti az arabokat, ugyanúgy mint a Korán.

Nem »tarthatjuk e vonatkozásban lényegtelennek a vallási hagyományt, hiszen ezek az igen távoli, misztikus múltba nyúló rokonsági kapcsolatok. — az iszlám születése és világbirodalma megteremtése után — jog és gyakorlati formát öltöttek. Mindjárt a Korán első kinyilatkoztatása (az egyistenhit- ről) szövetségessé tette az iszlámot és a judaizmust. Az iszlám alapításakor sok virágzó zsidó közösség volt Arábia különböző városaiban - többek közt pl. Medinában —, és Mohamed megkísérelte őket is áttéríteni saját vallására, azonban a fanatizmus hamarosan átadta helyét a szinte „parttalan" toleranciának.

Az iszlám rohamos terjedésének, megszilárdulásának is következménye, de annak is, hogy az arabok rokon népükben nagy segítőt találtak hatalmas birodalmuk igazgatásához: hamar felismerték, hogy a kiváló kereskedelmi és pénzügyi ismeretekkel rendelkező zsidók azért is kitűnően felhasználhatók céljaik érdekében, mert nem volt olyan általuk meghódított területe a világnak, ahol zsidók ne éltek volna. Így már ne/n egyszerűen tolmácsként és közvetítőként használták fel ismereteiket, hanem hovatovább szövetségeseik lettek: ahol a próféta félholdas zászlaja megjelent, mindenütt javult a zsidók helyzete is.

így történt ez a bizánci keresztények uralma alól felszabadított Palesztinában is, ahol o keresztények nemcsak gazdasági és szociális, hanem családi és vallási életükbe is durván beavatkoztak. Az iszlamizált arabok és a zsidók közötti jó együttműködés a zsidókkal szemben rendkívül keresztény vízigót királyok uralmát felváltó cordobai emirátus, majd kalifatus története mutatja, ahol a muzulmánok támogatásával csodálatos civilizációt hoztak (étre. Az új Omajjád kalifák fővárosában, Cordobában és a kalifátus más városaiban, így mindenekelőtt Granadában a — zsidóval gazdagodó — muzulmán civilizáció olyan csodálatos alkotásai (Mezquita, Alhambra) és olyon szellemi tűzhelyei — Cordoba szülötte a „héber világ Platánja'’, Mai- monidész és az „arabok Arisztotelésze", Averroes — jöttek létre, amelyek a már minden „világcsodát” látott XX. század emberét is elkápráztatják. Ez a korszak az arab és zsidó gondolat, az arab és zsidó kultúra és civilizáció nemcsak békés egymás mellett élését, hanem együttélését is reprezentálja.

De így volt ez az arab világ másik térségében, Palesztinában is, Különösen jól iátható ez a keresztes háborúk évszázadai alatt. A kereszteseknek nem volt elegendő az, hogy — Jeruzsálem elfoalalása utón — nem hagytak zsidó túlélőt, hanem a város elhagyása után arra kérték a győztes arabokat,

hogy ők is tiltsák meg a zsidók Jeruzsálembe való visszatérését. A kairói Geniza zsinagógájában felfedezett dokumentumokból tudjuk, hogy 70 életben maradt tibériádészi zsidó cscládnak megengedték az arabok a „szent városba" való visszatérést.

Az arabok és o zsidók közti háromnegyed évezredes — mindkét közösséget és az általános emberi kultúrát gazdagító — kapcsolatot az arab birodalom részekre hullása, majd a török uralom alá kerülése szakította meg. Ezt csak fokozta' a töröknél kegyetlenebb elnyomók, a gyarmatosítók megjelenése.

A két nép sok évszázados gyümölcsöző kapcsolatai, és az ellentétek feloldását kereső erőfeszítések annak valószínűségét vetik fel, hogy van lehetőség az évtizedes ellentétek leküzdésére is.

A közel-keleti arab (s benne a palesztin) nacionalizmus éledése a századvégi zsidó bevándorlással vette kezdetét, amelyet tovább fokozott a Bal- four-nyilatkozat. Az azóta eltelt hatvan év alatt ismétlődő véres konfrontációk váltogatták egymást (1936-39, 1947-48,

1956, 1967, 1973); azonban a konfliktusból való kiút keresésére is történtek kísérletek. Néhány fontos találkozó létrejött cionista szervezetek és zsidó közösségek képviselői, valamint arab és palesztin vezetők között.

Az 1919 januárjában összeülő párizsi békekonferencián találkozott o cionizmus vezetője, Weizmann az arabok reprezentánsával, Fejszál herceggel. Ez a találkozó szerződéshez vezetett, amely implicite elismerte Palesztina egy részén a zsidók előjogait Ennek az elismerésnek feltétele: az arabok függetlenségének biztosítása. Érthető módon mindkét fél vezetői fontosnak tartják ezt: a cionisták azéit, mert a szerződésben éppen az érintettek ismerték el a Palesztinára vonatkozó cionista törekvések jogosságát, az arabok pedig Fejszálnak a szerződéstervezetre sajátkezű- lég írt záradéka miatt. Eszerint: ha a cionizmust támogató Nagy-Britannia magatartásában - az arabok függetlenségére tett ígéretei vonatkozásában — a legkisebb változás következik be, a szerződés érvényét veszti. Ebből is látható: az arab és a zsidó nacionalizmus vezetői hiába egyeztek meg békésen e nem lényegtelen kérdésekben, közbeszólt a brit imperializmus érdeke. Mindkét felet egyaránt megcsalta. Jóllehet sem 1915-16- ban (a Husszein—Mgc-Mahon levélváltáskor), sem 1917-ben (Balfour-deklaráció kiadásakor) nem tartozott Palesztino Angliához, mégis gátlástalanul odaígérte hol az araboknak, hol a zsidóknak. Az anaol hit- szeaés a két nacionalizmus vezetői közötti bizalmatlanságot

tovább fokozta, amelyet a végletekig élezett a brit mandátum negyedszázada.

Az angol imperializmus politikája vezetett a megbékélés meghiúsulásához 1953-ban is:

M. Sharett, izraeli miniszterelnök megpróbált a forradalmi Egyiptomhoz közeledni: Nasz- szerrel Máltára tervezett találkozójukat az angol, kormány hiúsította meg.

A 67-es háború után Dajan hadügyminiszter kezdeményezett találkozót Arafattal és Nasszerrel, amely azonban ugyancsak — nem jött létre.

1976. július 21-én M. Peled nyugalmazott izraeli tábornok találkozott a PFSZ központi bizottsága egyik vezetőjével, al- Szartauival Párizsban. A megbeszélés alapja: Palesztina területén két független állam — egy izraeli és egy palesztin — elismerése. Az 1976 végén New Yorkban és Washingtonban — a Brejra (Alternatíva nevű zsidó szervezet és a PFSZ képviselői között, — lezajlott két tanácskozást nemcsak azért tartjuk rendkívül fontosának, mert amerikai zsidó vezetők és a palesztinok képviselői közt került sorra, hanem azért is, mert mutatja az amerikai zsidó közösségen belül megindult polarizálódást, az USA-ba akkreditált izraeli diplomaták „megfedd- ték” a Brejra zsidó támogatóit; a Zsidó Védelmi Liga pedig fizikai megsemmisítéssel fenyegette meg a szervezetet.)

Ezek a találkozók azóta is folytatódtak; Moszkvában Faruk Kaddumi, a PFSZ politikai osztályának vezetője találkozott az Izraeli Kommunista Párt vezetőivel. A valódi fordulatot a Palesztinái Nemzeti Tanács 1977. márciusi deklarációja tette léhetővé: 1977. május 3-án és 4-én Prágában találkozott a PFSZ hivatalos delegációja az Izraeli Kommunista Párt képviselőivel.

A fentieken kívül két — a jövő vonatkozásában el nem hanyagolható — tényezőt emelünk ki. Az arab—izraeli megbékélés vonatkozásában fontos az Izraeli Kommunista Párt - mint eqyetlen oixpn szervezet — tevékenysége. amelyben Palesztinái zsidók és arabok évtizedek óta egvrr.ás mellett harcolnak nemcsak n kölcsönös megértésért, mindkét néD elidegeníthetetlen jogaiért, hanem a társadalmi haladásért is.

Legalább ilyen fontos tényező az izraeli társadalom néhány sajátossága. Izrael 1967 előtti határai között viszonylag békésen éltek együtt zsidók és arabok. De emellett nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy Izrael z.sidó /okossága — a világ más részein élő zsidósághoz viszonyítva — atipikus: ugyanis az arab országokból bevándorolt úgynevezett keleti zsidók életfelfogása, mentalitása több hasonlóságot mutat arab rokonaikéhoz, mint izraeli zsidó testvéreikéhez. S miután ezen utóbbiak ugyancsak nem teljes értékű állampolgárai Izraelnek — társadalmi, gazdasági, politikai, kulturális státusuk nem hasonlítható az európai származású askenózokéhoz —, s miután ma már Izrael zsidó lakosságának közel 65 százalékára emelkedett arányuk. ez bizonyos politikai következményeket is vonhat maga után. És ez a fent említett tényekkel együtt — jelentős nemcsak általában a zsidó—arab (izraeli- palesztin) kapcsolatok, hanem a megbékélés jövője vonatkozásában is.

B

ízunk abban, hogy a nemzetközi realitásokat, a szembenálló felek érdekeit figyelembe vevő józan és békés erők végül felülkerekednek földünk e válságokkal terhes térségében is, mert „ahogyan — mint Kreisky kancellár mondotta — nem feledkezhetünk meg arról, milyen szörnyű és súlyos bűnöket követtek el a zsidósággal szemben, éppoly kevéssé szabad megengedni, hogy újabb igazságtalanságokat kövessenek el, ezúttal a palesztin néppel szemben”.

Idén ünnepli fennállásának 50. évfordulóját a világ talán leghíresebb sportautógyára, a Porsche. Képünkön válogatást mutatunk be a sorozatban készült Porsche kocsikról.-------------------------------------------------------------------------------------*.------------------------------------------------------------------------------------Tr

agédia nem történt...

R

öviden a tény: a kerítést átszakítva, házfalnak ütközött egy KRAZ típusú tehergépkocsi november 21-én reggel Pécsett, az Est és a Megyeri út kereszteződésénél. Személyi sérülés szerencsére nem történt. Az anyagi kár 20 000 forintra tehető, tehát ez sem rendkívüli összeg.

Az eset önmagában nem is hátborzongató, óm ami mögötte van, figyelmeztetés minden hivatásos gépkocsivezetőnek és azoknak, akik e téren beleszólhatnak a szabályalkotásba. Nem a közlekedésrendészeti szabályokra gondolok, hanem az üzemanyag-fogyasztás csökkentésére serkentő normarendszerre. Bármily furcsán is hangzik: ebből is következhet baleset és súlyos, mivel nagytestű járművekről van szó általában.

De mi is volt azon a reggelen, mely minden bizonnyal egy életre megmarad az elkövető fejében. Az ÉPFU 5-ös üzemegységének 20 évesnél alig idősebb gépkocsivezetője, Kulcsár Sándor fuvarba indulás előtt beült a robusztus járműbe, majd beindítva pár percig melegített, amíg — légfékes kocsiról lévén szó — a levegőtartályok megtelnek a fékezéshez elengedhetetlenül szükséges levegőmennyiséggel. A vállalat alsó telepéről elindult, majd a fölső telephelynél megállt, a motort leállította, elment ügyeit intézni. Negyed óra elteltével ismét beült, indított és az Est utcában hajtott a Megyeri út irányába. Ott lassítani akart, de többszöri kísérlet ellenére sem fogott a fék! A tizedmásod- percek teltek, a vezető rutinta- lan volt, más megoldást nem talált, a majdnem szemközti ház falának ütközött, előbb kidönt- ve a kerítést.

A műszaki szakértő: „Aznap délelőtt megállapítottuk: a

Mindennapos felvéteti ijgyeletek gyermek belbetegek résiére: Pécs város: POTE Gyermekklinika, Szigetvár város és járás, a pécsi és a volt sellyei járás: Megyei Gyermekkórház. Gyermeksebészeti, kórházi felvételt igénylő gyermekfülészeti betegek, égett és forrázott gyermekek részére páratlan napokon: POTE Gyermekklinika, páros napokon: Megyei Gyermekkórház Pécs és a megye egész területéről.

Felnőtt belgyógyászat: I. kerület: II. sz. Belkliiyka, II. kerület: Me- gyei Kórház (fertőző épület), 111. kerület: I. sz. klinikai tömb. Sebészet: Megyei Kórház. Baleseti sebészet: I. sz. klinikai tömb. Égési sérülések: Honvéd Kórház. Koponya- és agysérülések: Idegsebészet. Felnőtt fül-, orr-, gégészet: POTE Fül-, Orr-, Gégeklinika.

ÉJSZAKAI KÖRZETI ORVOSI ÜGYELET

Felnőtt 'betegek részére: Korvin O. u. 23., tel.: 11-169. Munkácsy

gépkocsi fékberendezése kifogástalan állapotban volt a baleset idején. A különböző mérések egyértelműen bebizonyították: a jármű vezetője indulás előtt nem töltötte fel teljesen a gépkocsi tartályát levegővel és a másodszori indulás előtt nem győződött meg arról, van-e levegő a tartályokban. Műszaki hibára hivatkozást nem lehet elfogadni."

Kulcsár Sándor: „Valóban nem néztem meg, hogy rendben van-e a biztonsági berendezés. Az eseményekért felelősnek érzem magam."

A határozat: a vezetői engedély négy hónapra bevonva, 2500 forint pénzbüntetés és a szakértői költségek megtérítése. Az első fokú szabálysértési hatóság elrendelte még, hogy a határozatot a vállalatnál függesszék ki.

Az üzemegységben tartott kihelyezett tárgyaláson azonban más is elhangzott, ami tanulságul szolgál. A vállalatok gépkocsivezetőit kilométer teljesítményük függvényében üzemanyag-megtakarításra ösztönzik — és itt már nem csupán erről az esetről van szó —, így az már plusz fogyasztást jelent, amíg a gépkocsit felmelegítik, ugyanis e mögött nincs elszámolható kilométer.

Elgondolkodtató: vajon reggelente hányán vállalnak kockázatot nem üzembiztos fékkel kiindulva — mondván, néhány kilométer alatt feltöltődik a tartály.

ösztönözni kell a gépkocsi- vezetőt, ez tény, de ne azon a pár forinton múljon . . . Bár a nagyfogyasztású kocsiknál nem is annyira a kis összegről van szó. Érdemes lenne erről is beszélniük az erre hivatottaknak.

Végül még annyit, hogy akkor és ott éppen nem közlekedett jármű és nem voltak gyalogosok a járdán. Szerencsére ...

Müller István

M. u. rendelőintézet, ügyeleti bejárat, tel.: 12-812. Veress E. u. rendelőintézet, tel.* 15-833. Gyermek betegek részére: Munkácsy M. u. rendelőintézet, gyermekpoliklinika, földszinti bejárat, tel.: 10-895. Fogászati ügyelet: Munkácsy M. u.

rendelőintézet, ügyeleti helyiség, tel.: 12-813. Minden este 7 órától reggel 7 óráig.

ÉJSZAKAI ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁRÁK

Pécs-Vasas II., Bethlen G. u. 8. 10/52. sz. gyógyszertár; Pécs-Meszes, Szeptember 6. tér 1. 10/3. sz. gyógyszertár. Kossuth Lajos u. 81. 10/8. sz. gyógyszertár; Munkácsy Mihály utca 4. 10/9. sz. gyógyszertár.

Veress E. u. 2. 10/7. sz. gyógyszer- tár.

SOS-ELET telefonszolgálat díjmentesen hívható a 12-390-es számon, este 7-től reggel 7 óráig.

„Megláncolt” kerekekkel a hó ellen

Olcsóbb és j’obb a téli gumiknál

Végre megtört a jég: hazai és külföldi hólánc kapható az autós szaküzletekben. A régi autósok még emlékezhetnek azokra az időkre, amikor az utak sózása ismeretlen volt és az autóknak önerőből kellett megbirkózniuk a kerékmarasztaló hóval. Ezért akkoriban a kocsik rendszeres tartozéka volt a hólánc. Egyszerű és jó megoldásnak bizonyult annyira, hogy a téli gumik megjelenése sem tudta teljesen kiszorítani. Használata egyes országokban — telente — a hegyi utakon közlekedők számára egyenesen kötelező.

Természetesen a hólánc is fejlődött az elmúlt évtizedek alatt, mind anyagát, mind pedig szerkezetét tekintve. Egyfelől konstrukcióját alakították ki úgy, hogy a lehető legnagyobb legyen a vele szerelt gumik kapaszkodóképessége, másfelől föl- leszerelését tették egyszerűbbé, könnyebbé. Az acélból készült láncszemeket is gyakor_ ta helyettesítik műanyagokkal. Megmaradt viszont az a hátránya. hogy hómentes vagy sózott útszakaszon, a gyors kopásveszély miatt, nem használható.

Mérések tanúsága szerint a téli gumik hóban kapaszkodóképességüknek mintegy kétharmadát veszítik el, ha csúszásuk eléri a 70—80 százalékot (a kerekek ennyivel pörögnek túl). Hasonló körülmények között a láncolt qumik a vonóerő 65— 75 százalékát képesek átvinni az útfelületre. Az eredmény egyértelműen a hólánc mellett szól.

Néhány tanács a hólánc használatához:

— ügyelni kell a gumikon való helyes és szoros elhelyezésre, a röqzítőkapocs biztonságos zárására. Ezt néhány méternyi út megtétele után tanácsos ellenőrizni (érdemes otthon, a pótkeréken szerelési gyakorlatot tartani);

— hómentes, vagy latyakos szakaszra érve nem szabad 50 km/h sebességnél gyorsabban hajtani;

— ha ez a szakasz tartós, a láncot le kell szerelni, különben az igen rövid idő alatt elkopik.

A láncokat természetesen a meghajtott kerekekre kell fölsze, relni. A lánc méreteinek az adott gumiabroncsok méreteihez kell igazodnia. A hóláncot elsősorban azoknak érdemes megvásárolniuk, akik gyakran közlekednek mellékutakon, vagy hegyvidéken. Jó szolgálatot tehet abban az esetben is, amikor hófúvások nehezítik, vagy akadályozzák az autózást.

Búsbarna László

Kórházi felvételes ügyeletek