Dunántúli Napló, 1981. december (38. évfolyam, 329-356. szám)
1981-12-01 / 329. szám
1981. december 1., kedd Dunántúlt Tlanlo 3 A napraforgóolaj iránti kereslet hihetetlen mértékben megnőtt az utóbbi évtizedben Nincs az a mennyiség, amit el ne lehetne adni a külpiacon, s nem is rosszul: a nyers pap- raforgóolaj tonnájáért a 650—700 dollárt is megadják. Hazánkban ezt a hatalmas érdeklődést felismerve szinte évről évre növelték a napraforgóolaj-termelést, melynek eredményeként az 1970-es évek elején feldolgozott 100 000 tonna maggal szemben idén már 550 000 tonnából készül olaj. Ebben nem kis szerep jut az egy éve üzemelő martfűi növényolajgyárnak, melynek belépésével a hazai növényolaj-termelés megkét. szereződött. A Növényolajipari és Mosószergyártó Vállalat vezetői a hetvenes évek közepén határozták el, hogy a kedvező világpiaci helyzet miatt dinamikusan fejlesztik a hazai növényolaj-termelést: meglevő öt gyárukban azonban a kapacitás növelésére már nemigen volt lehetőség, ezért született a döntés, hogy egy új gyárat építenek. A beruházás kivitelezését 1976 őszén kezdte Martfűn a Szolnok megyei Állami Építőipari Vállalat.— Felmerülhet a kérdés, hogy miért Martfűre telepítették a gyárat? Szolnok megye és a környező megyék nagy napraforgó-termelők, így célszerű volt a napraforgóföldek „közepére" építeni, mert a szállítási költségek így jóval kisebbek. A másik indok: az olajgyártás vízigényes technológiát követel, amit a gyártól nehány száz méternyire folyó Tisza minden évszakban kielégít. A 25 hektáros területen levő,, szemre is tetszetős létesítmény tavaly szeptemberben kezdte meg az üzemszerű termelést. A beruházás 2,3 milliárd forintba került, melyre 1,6 milliárd forint bankhitelt vett fel a vállalat, míg a megmaradó összeget saját fejlesztési alapjukból finanszírozták. A kivitelezés során szinte a kezdettől a helyszínen voltak a gyár vezetői s a szakemberek jó része. Ezzel párhuzamosan a háttérrel, azaz a napraforgótermelő rendszerekkel is szoros kapcsolatot alakítottak ki. Ezek eredményeként sem műszaki gond, sem napraforgómag-ellátási zavar nem jelentkezett az eddig eltelt egy év alatt. A gyár jelenleg 12 rendszerrel áll nagyon szoros kapcsolatban, ami azt jelenti, hogy segítik a rendszerek kutatómunkáját, pénzt adnak fejlesztésre. A Martfűi Növényolajgyór nagy szállítói közé tartozik többek között a Baranya megyei Zöldért Vállalat és a szekszárdi KSZE. Garai Tiborral, a gyár beruházási osztályvezetőjével járjuk körbe a létesítményt, amely, Martini napraforgóolaj Kapcsolat 12 termelési rendszerrel mint mondja, az egyik legkorszerűbb és legnagyobb Európában. —■ A napraforgó vasúton és közúton érkezik a gyárba, ahol először a fogadógaratokba kerül, majd szállítórendszereken keresztül a puffersilóba, illetve a 3050 vagonos magsilókba jut. A magsilókból a hajaíó- üzembe kerül, ahol 24 bolgár igen körülményesen leshetjük meg. Az egész üzemben alig látni néhány embert, ők is csupán a műszereket ellenőrzik. Itt az automatikáé a főszerep, fizikai munkára nincs szükség. — A sajtolt olaj szűrés után jut a tárolótartályokba — folytatja Garai Tibor. — A csigaprésekből kikerülő préselvény- ben azonban még van olaj. Ez Hatalmas tárolótartályokban várja a napraforgóolaj az elszállítást. gép leválasztja a magbelet a héjtól. A hajait magot ezt követően a sajtolóüzemben pörkölés és őrlés után NSZK gyártmányú csigapréseken sajtolják. Az egész folyamat zárt rendszerben történik, s még a sajtolásnál keletkező olajat is csak a massza lapkázás után az extrakciós üzembe kerül, ahol1 a maradék olajat benzinnel kioldjuk, majd az olajból desztillációs rendszeren keresztül a benzint elpárologtatjuk. Ezután ez a nyersolaj a nyálkátlanító üzembe kerül. Ebből kivonjuk az olajban levő nyálkát. Ezt követően ez az olaj is a tárolótartályokba kerüf, ahonnan vasúti kocsikon szállítják el. Ennél az utóbbi folyamatnál visszamaradt napraforgódarából' benzintelenítés és szárítás után nagy fehérjetartalmú állati takarmány lesz. Ez a mellék- termék, azaz extrahált növényi dara előállításával jelentős devizát takarít meg az ország. Az új gyár egyik említésre méltó egysége az erőmű, amit úgy alakítottak ki, hogy lehetőség van a maghéj elégetésére, mely mintegy 4000 kalória fűtőértéket ad. Ugyancsak érdekes a savtaianító üzem, ahova ALFA-LAVAL típusú berendezéseket építettek: ez az üzem egy év alatt azonban még nem dolgozott, mert a növényolajnak két százalék alatt volt a szabad zsirsavtartalma, ami a termelőket dicséri. A gyár naponta 1000 tonna napraforgómag feldolgozására képes, s évente 100 000 tonna napraforgóolajat és 15 000 tonna repceolajat állít elő. A napraforgóolajat az utolsó cseppig külföldre küldik. A fő vásárlók: Algéria, Egyiptom, Jugoszlávia és a Szovjetunió. A gyár éves termelési értéke eléri a 3,3 mrfliárd dollárt, a tervezett nyereség 160 millió forint. Ez az új létesítmény évente 100 millió dollárt hoz a népgazdaságnak. A számsort befejezve: mindezt 480 dolgozó segítségével! Magyarországon a napraforgó vetésterülete 270 000 hektár, s a következő évek fő feladata a termésátlagok növelése. A vállalat vezetői erre felkészülve kidolgozták a martfűi gyár 30 százalékos kapacitásbővítését: a hitelkérelem már elkészült. Roszprim Nándor Az automatikus NSZK gyártmányú csigapréseket csak ellenőrizni kell Läufer László felvételei Növekvő piaci igények és konkurrencia Bikali hal - exportra Minden kihívásra készen kell állni a válasszal T íz éve már, hogy a Bikali Állami Gazdaság halastavai ban felnövekedett halak járják a világot, hogy valaho az NSZK-ban, Olaszországban, Belgiumban vagy Auszt riában kerüljenek az ünnepi asztalokra. Az exportra szánt ha lak között is akadnak persze szerencsések. Azok nem közvet lenül a fogyasztóhoz jutnak, hanem sporthalként várhatna sorsukra egy távoli horgászvizben. A bikali halexport az utóbbi öt éven futott fel látványosan. 1975-ben a termelés 1—2 százaléka, az idén 30 százaléka került kivitelre. Az idei évben eddig 28 vagon halat indítottak útnak, az év hátralévő heteiben még tízvagonnyi a külföldi kereskedők igénye. Ez kevesebb a múlt évinél, de így is októberig 17 600 000 forintot tett ki a tőkés export értéke, A halexport látszólag a világ legegyszerűbb dolga. A halat ki kell emelni a tóból, kamionba rakni és várni az átutalást. Ez a látszat. A valóságban a halpiacon nem köny- nyű talpon maradni. Különösen most, amikor növekvő kínálat mellett kell az egyre igényesebbé váló piac követelményeinek megfelelni. Wolschein Ferenc, a Bikali igényei még tovább nőnek. Ilyenkor még a zsírtartalom is odakerül a minőségi követelmények közé. Természetesen ennek is eleget lehet tenni. Egy hónapig diétás étrenden tartják a halakat, nehogy a felesleges zsírpárna miatt váljanak alkalmatlanokká. A haltermelő gazdaságnak ma mindenképpen az európai realitásokat figyelembe véve kell dolgoznia. Ilyen realitás a növekvő kínálat — vagy a lanyhuló kereslet. A hazai haltermelők is sorra jelentkeztek az elmúlt évben a nemzetközi piacon, igyekeztek kihasználni a jo exportárakat. A hal árának az emelkedése viszont visszafogta a keresletet. Ma mindeneképpen nehezebb az eladás, mint évekkel ezelőtt volt. Indul a negyvennyolcadik fagyasztotthal-szállitmány a bikali hal feldolgozó elől. A célállomás: Bagdad. Állami Gazdaság halászati ágazatának helyettes vezetője, a Népköztársaság Kiváió Brigádja címmel kitüntetett halászati brigád vezetője vázolta, milyen igényekkel lépnek ma fel a nyugati importőrök. Nos, ilyen elsőrendű követelmény az átlagsúly. Valamennyi halnak 100 grammos tűréshatárral kell az átlagsúlyt „hoznia". Természetesen valamennyi halnak sérülésmentesnek és egészségesnek kell lennie. Ez mindennek az alapja. Ezután a „finomabb” követelmények jönnek. A kamionokba kizárólag iszapmentes tóból lehet rakodni. Ez a szállítás miatt lényeges. Az iszapos víz könnyen megposhad, eltömíti a kamion vízleeresztő-szelepeit a leülepedett iszap stb. Bikaion külön betontórolókat építettek, ahol tiszta vízben „fürösztik" a halakat szállítás előtt. Ugyanakkor ezek a tárolók megoldották, hogy a vízből azonnal a kamionba kerülhet a hal. így 100 mázsa halat másfél óra alatt lehet kamionba rakni. Ahol még nem így dolgoznak, ott egy napig is eltart egy kamion feltöltése. A külföldi nagykereskedők, akik saját kamionokkal szállítanak, számolnak. Oda mennek szívesebben, ahol kevesebb az állásidő. Ezért járnak szívesen Bikáira az NSZK-beli Otto Mayer, a Phörtner, a belga Gabriel cégek kamionosai. (Persze, az sem mellékes, hogy a kamionok pilótáit is fürdő, kellemes pihenőhely várja, amíg folyik a rakodás .. .) Ha a kínálat nagy, a vevő Jelentkezett egy új konkur- rens is. Nyugat-Európában megkezdték a pisztráng zárt rendszerben való tenyésztését. Az így előállított pisztráng olcsósága miatt erős vetélytársa a pontynak és szintén keresletcsökkentő hatású. Természetesen erre a kihívásra nem késik majd a bikali válasz sem — de ez már külön téma. A Bikcli Állami Gazdaságban 1981-ben felépült halfeldolgozóból szeptemberben indult el az első exportszállítmány. Azóta hetente 4—5 kamion, rakterében 17 tonna fagyasztott növényevő hallal hcgyta el a feldolgozót. A kamionok célálTomása Bagdad, a stabil arab piac egyik központja. Az utolsó idei kamiont december 4-én indítják útnak. A teljes export 875 tonna lesz, az értéke másfél millió dollár. Ez a magyar fagyasztotthal- export egyharmada. A feldolgozott alapanyagból 500 tonnát a bikali halászati ágazat biztosított, 380 tonnát pedig a társgazdaságok szállítottak. A halfeldolgozó exportja nem merül ki a fagyasztott áruval. A feldolgozott áruk arányának a növekedése nyilván bővíti majd az exportlehetőségeket is. Nem könnyű az export- irányultságú haltermelő dolga. Túl kell látnia a gazdaság, de az ország határán is. Az ő piaca Európa és más földrészek. Ha meg akarja tartani a piacait, a világgal kell lépést tartania. Bikaion ezt teszik. Kurucz Pál
