Dunántúli Napló, 1981. december (38. évfolyam, 329-356. szám)
1981-12-20 / 348. szám
Pécsett és a városkörnyéken Lakást magánerővel! A lakásépítés 48 százalékát a lakosság vállalja magára - Átfogó program készül 1982 I. negyedévére - Sokféle igényt szervezetten kell kielégíteni Modern családi házak épülnek Baranya az ország egyik zöldségeskertje? Interjú Soós Gáborral, a MÉM államtitkárával i A magyar mezőgazdaság világszínvonalon áll, néhány területen igazán kiemelkedő eredményekkel büszkélkedhetünk. Ahhoz, hogy ezt a pozíciónkat megőrizzük, illetve meghaladjuk, ki kell használnunk azokat a lehetőségeket, melyeket még kedvező természeti adottságunk, szellemi kapacitásunk rejt. Erről beszélgettem Soós Gáborral, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium államtitkárával. — Mezőgazdaságunknak milyen kiemelkedő feladatai vannak ebben a tervidőszakban? — Agrártermelésünk fő célja továbbra is a lakosság zavartalan ellátása élelmiszerekkel. Lépnünk kell a választékban, és fontos az élelmiszerek előkészítettségének növelése. Magyarországon jelenleg ezen termékek 75 százaléka csomagolt formában jut a vásárlókhoz. Azonban a minőség nem mindig megfelelő. Figyelünk arra is, hogy a speciális élelmiszerek (gyermekételek, diabetikus készítmények) iránt egyre nagyobb az érdeklődés. Alapvető kérdés a külkereskedelmi egyensúly kialakítása, melyben az agrártermelésnek nagy a szerepe. Jelenleg az összes magyar export 25 százalékát a mezőgazdaság és az élelmiszeripar adja. Kedvező, hogy az ágazat kevesebbet importál, mint ameny- nyit külföldre küld. Minél több olyan versenyképes terméket kell előállítanunk, melyek a nem rubel elszámolású országokban is jól értékesíthetőek, hisz a népgazdasági terv ebben az ötéves időszakban 1980-hoz képest 42 százalékos exportnövelést irányoz elő ezen országokba. Fontos feladatunk gabona- termelésünk növelése. A cél, hogy 1985-re 15 millió tonna gabonát termeljünk. Húsprogramunk hatékonyabb teljesítéséhez nélkülözhetetlen a fe- hérjéhordozók előállításának fokozása, ami importcsökkenést jelent. — Ezeknek a leiadatoknak a megoldásában fontos szerep jut a termelési rendszereknek. Mit nyújtanak ezek a magyar mezőgazdaságnak? — Hazánkban 73 növény- termesztési és állattenyésztési rendszer dolgozik. A termésátlagok ezeknél 15—20 százalékkal magasabbak, mint máshol, bizonyítva ezzel, hogy a növénytermesztés, bár függ az időjárási viszonyoktól, de nem olyan mértékben, mint azt akár két évtizeddel ezelőtt is hittük. Közismert, hogy a búzát tavaly milyen kedvezőtlen időjárási körülmények között vetettük el. Ennek ellenére az IKR idei termésátlaga 6,55 tonna volt, az országos 4 tonnával szemben. Két dologban azonban a termelési rendszereknek is tovább kell fejlődni: Ne csak a mennyiségi mutatók legyenek jobbak a többi gazdaságokénál, hanem a ráfordítások is, s ne csupán a jó mezőgazdasági üzemek legyenek tagok, hanem a gyengébbek is. — Sok a gyengén gazdálkodó termelőszövetkezet. Mi a MÉM szándéka ezekkel a gazdaságokkal? — Jelenleg az 1338 termelőszövetkezet közül mintegy 350 a gyenge adottságú, közülük tartósan 130 veszteséges. Ezek felülvizsgálatát három évvel ezelőtt elkezdtük. Ezeknél a gazdaságoknál termelésfejlesztési programot alakítottunk ki. Meghatároztuk, hogy milyen melléküzemi tevékenységet indokolt beindítani, hitelelengedést, hitelátütemezést kaptak, felárat fi-, zetünk azokra a gabonákra, melyek ott a legjobban ter- melhetők. biztosítjuk számukra a szakembereket. Azt szeretnénk, hogy ezek a gazdaságok önmaguk oldják meg a gondokat, a feltételek ked. vezőbbé tételével. A vizsgálat eredményei már éreztetik hatásukat. — Milyennek tartja Baranya megye mezőgazdaságát? — Baranya mezőgazdasága nagyon erős. Jó a hatékonyság, nagyszerűek a gabona- termesztés eredményei, amit az is jelez, hogy a megyék között tartósan az első öt között van. Jelentős előrehaladás történt az állattenyésztés terén. Úgy látom azonban, hogy az üzemek nem használják ki kellőképpen azt a mediterrán klímát, mely kedvez o zöldségtermelésnek, a gyümölcstermelésnek. Pedig a megye lehetne az ország egyik zöldségeskertje. Nagyon jó azt is elmondani, hogy az itteni üzemek között kevesebb a gyenge, mint az ország más megyéiben. Roszprim Nándor Teljesítette exporttervét a TSZ KÉR 3300 lakás épül magánerőből a VI. ötéves terv idejére Pécs'ett. Ez kilencszázzal több, mint az előző tervidőszakban. A feladat nagysága és jelentősége miatt a városi párt- végrehajtóbizottsóg megvizsgálta a lehetőségeket, megfogalmazta az alapelveket és meghatározta azokat a teendőket, amelyeket a program megvalósítása érdekében szükségesnek tart. Differenciált igények A jelenlegi gazdasági körülmények között és jövedelem- viszonyok mellett természetes jelenségnek tekintjük, hogy a lakásépítés mind nagyobb hányadát — 48 százalékát a korábbi 34-gyel szemben — a lakosság vállalja magára. A cél 6926 lakás — állami és magán — öt év alatt. Az állami pénzforrások jelentős részét a lakás karbantartás köti le, ezért a tömeges lakásépítés a korábbi ütemben nem folytatható. A VI. ötéves tervben 2376 célcsoportos lakással kevesebb épül fel, mint az előző tervidőszakban. De ezt a kiesést jelentős mértékben ellensúlyozhatja a fellendülő magánerős építkezés. Az OTP finanszírozásában 2200 lakást építenek — 640-nel többet, mint korábban. A városi tanács 300 egyedi társashőzzal — 80 volt az előző tervidőszakban — és 830 családi házzal számol. Az átrendeződés a magánerőn belül is — az egyedi társas és a családi ház részarányának Í0 százalékról- 34-re történő növelése az OTP-vel szemben — mindenképpen indokolt. A nagyszámú lakásigény a teljesítés nagy számait tekintve már semmiképpen sem tekinthető azonosnak a lakásnélküliek szükségletével. Pécsett 1960 óta 25 000 lakás épült, a megyében 53 000. Ha négytagú családokkal számolunk, akkor a város lakosságának a fele új lakásban lakik. 1971-ben 14 000 lakásigénylő volt Baranyában. A IV. ötéves tervidőszakban 13 000 lakás épült, s 1975-ben mégis 18 000 igényt tartottak nyilván. Azután 16 800 épült öt év alatt, és 1980-ban 22 000 lakásigény feküdt a tanácsokon. Az 1981. májusi számítógépes feldolgozás adatai szerint 8826 lakásigénylő van Pécsett. Az év elején nyilvántartott adat a lakáskérelmek megújítása után 9022-vel csökkent. 6020 embernek nincs, illetve nincs megfelelő lakása, 2806- an lakáscserét kérnek. Tehát a számokban tekintélyes hányad a magasabb minőségi igény. S szép számmal vannak olyanok, akik pénzüket lakásba kívánják befektetni. Ezeknek a törekvéseknek a kielégítésére is lehetőséget kell teremteni — de semmiképpen sem a tömeges lakásépítés hagyományos formáiban. A szaporodó villák a Me- csek-oldalon, az igen mutatós épületek a Mecseknek futó völgyekben növekvő jólét, táguló lehetőségek és magasabb igények kifejeződései, a munkával szerzett jövedelem természetes és rokonszenves felhasználási formái. Rokonszenves azért, mert városképi értékük is jelentős. Egyértelmű a város vezetőségének álláspontja abban, hogy a célcsoportos állami és telepszerű többszintes (OTP) lakásépítéssel a lakással nem rendelkező, szolidabb jövedelmű, elsősorban fiatalok, nagy- csclódosok igényeit kell kielégíteni. ígéretes az a törekvés, hogy az igényeket a szükségletek növekedésének függvényében, lépcsőzetes lakásgazdálkodással, évek során elégítsék ki — tág teret hagyva és minden lehetséges támogatást biztosítva azoknak, akik ezt eltérő mértékben ugyan, de a maguk erejével kívánják megvalósítani. Kulcskérdés a telek Két hónapig működött a KISZ lakásépítő irodája a Dunántúli Napló szerkesztőségében. A KISZ-bizottság adatai szerint 400 építkezni akaró fiatal kereste fel. Egyedi társasházra az idén 53-an, családi házra százan kértek építési engedélyt. Van tehát igény, van pénz is. — A családi ház kulcskérdése a telek. A magánerős építkezésre felhasználható területeket a városrendezési terv jelöli ki. A telepszerű, többszintes lakás- építkezés területelőkészítés szempontjából rendezettnek tekinthető. Nem telepszerű építkezésre szolgálnak a családi házas területek, a foghíjszerű területek és a városkörnyék. Alapelvnek tekinthető, hogy a városi és a városkörnyéket nem lehet külön kezelni. Lehetőségek vannak. Aki építkezni akar, annak a tanács meg tudja mondani, hová forduljon. Van még hely a Mecsek- Nyugaton és igénybe vehető a ioghijszerü területek a városban. Itt azonban igényesen keJI építkezni, erre a jobban szituáltak vállalkozhatnak. A Mecsek-Nyugaton építkeznek a megyei tanács, a Vízmű, a KISZÖV, az Agrober és a Mezőgép, a Bálicsban a Műszaki Főiskola, a Székely Bertalan úton magánosok, az Asztalos János utcában a Mecsek-Nyu- gati Lakásépítő Szövetkezet szervezésében. A foghíjakon 300—400 lakásnak van helye. A Bártfa utcában o BÉV, a Rákóczi úton az OTP, a Hajnalka utcában az Ércbánya, a Perczel utcában a 3. Lakásépítő Szövetkezet, a Kodály utcában az OTP, az Anna és a Terez utcában magánosok szervezésében építkeznek. Van hely a Bem, Kazinczy és a Kossuth utcában, valamint a Nagy Flórián téren. Közművesítés után Kozármis- lenyben 600, Nagyárpádon 400 Pellérden és Orfűn 60—60 családi ház épülhet. Telkek állnak majd rendelkezésre Hirden, a Siklási városrészben — ott panelos családi házakra gondolnak — a Dagály és a Bokor utcában, valamint a Bulgár-közben. A városkörnyéktől ma már nem kell visz- szariadni: olcsóbb az építkezés, háztájival lehet foglalkozni és a megfelelő közlekedést általában 6—10 járat biztosítja. Pécsett, a Jakabhegyi úton Läufer László felvétele Lehetőséget jelent az emeletráépítés és a tetőtérbeépi- tés. A Dél-dunántúli Tervező Vállalat hat dolgozója aTakí- tott ki magának lakást tetőtérbeépítéssel 350 000 foriniért. S ma már nincs akadálya annak sem, hogy a mecseki szőlőkben levő üdülők kibővítésével lakásokat nyerjenek. Kisszövetkezetek terület-elökészitésre A területelőkészítésnek a tanács pénzügyi lehetőségei szabnak határt. A területet ugyanis a tanács megveszi, közművesiti és tartós használatra adja az építkezőknek. Ennek költségei az alapközművesítéssel — víztároló, főnyomócső, szennyvízgyűjtő, átemelő, trafó, út, járda — együtt lakásonként általában 80—150 000 forint. Ahhoz hogy mind a 830 családi ház és 300 egyedi társasház számára a tanács biztosíthasson előkészített telket, 110—170 millió forintra lenne szüksége. Az erre a célra fordítható évi összeg azonban csak 3,5 millió. És a tanács befektetett pénzét csak akkor kapja vissza, amikor az előkészített területet már el tudja adni. A tanácsot terhelik a területfeltárás és később a járulékos beruházások költségei. A területigénybevétel és a közművesítés költségei rendkívül eltérőek. A városi tanács építési osztályának adatai szerint az előkészítésre kiválasztott területeken: Mólomban a 38 házhely telkenként 315 000 forintba kerül, a Dagály és Bokor utcában 200—200 ezer Ft a 90 telek költsége, Magyar- ürögön egyenként 178 000 forintért 28, az Asztalos, Csortos utcában 110 000-ért 36, a Bulgár-közben 110 000-ért 34, a Bártfa utcában 102 000-ért 34, Hirden 51 000-ért 29 házhelyet alakítanak ki. Rokonszenves, bár vitatott gondolat: választási lehetőséget biztosítani az építkezőknek úgy is, hogy különböző szinten közművesített területeket kínálnak fel nekik. Járható útnak látszik kisszövetkezeteket létrehozni területelőkészítésre. Ezek a szövetkezetek több lépcsőben OTP-hitel igénybevételével készítenék elő a házhelyeket. Természetesen vállalatok is vehetnek igénybe ilyen% szervezésre telkeket. Azt az érdeklődést, amelyre számítani szeretnénk a magánerős lakásépítésnél, csak úgy lesz képes fogadni a város, ha a terület- előkészítésbe is bevonul a magánerő. Bérelt gépekkel A magánépítkezőket Pécsett 176 magántervező szolgálja ki és 160 típusterv között lehet választani. A választék nagy, a tervek ízlésesek és igazítani lehet a család igényeihez és a tájhoz. Elhangzott olyan javaslat, hogy a tervezői művezetés és magasabb szakmai igényesség érvényesítése érdekében hozzanak létre tervezői egyesüléseket és a nagy tervező vállalatoknál kiscsoportokat. Az egyedi társas és családi házak általában házilagos kivitelezésben készülnek. Az a tapasztalat, hogy az 1000—1500 forintos napi munkadíj ellenére is ma még előnyösebb ma- gónkőművessel építkezni. Nagy jövőt ígér az a kezdeményezés, hogy az építőipari vállalatok — mint a BÉV teszi — a hét végére adjanak lehetőséget dolgozóik szervezett munkavállalására a vállalattól bérelt gépekkel. A Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat raktárait is megnyitotta az utca leié és máris sok millió forint értékű anyagot adtak el magánépítkezőknek. Az építkezőknek jelentős segítséget jelentene, ha nem vállalati dolgozók is kölcsönvehetnének gépeket. Az éoitőanyagellátás — elismerve a TÖZÉP erőfeszítéseit — nem zavarmentes. Cementből hol dömping van és csak ,,döglött" cementet lehet kapni, hol hiány. Vasbetongerendák után most is olykor tízszer is kell járni, hat méternél hosszabb fagerenda nincs. És az árak sem a korszerűség irányában hatnak. Szó van arról, hogy a Siklósi városrészben panelből épült családi házaknak jelölnek ki területet. A panelos családi ház ma még erősen vitatható megoldás. Budapesten a sashegyi minta lakótelepen 8000— 12 500 forint egy panelos családi ház négyzetmétere. Ehhez jön a telek és a közművesítés ára. Másfél millióba kerül. Ha Pécsett is igény lenne ró, akkor a panelgyár elemválasztékát befejező sablonokkal kellene kiegészíteni. A családi ház négyzetméterét valószínűleg 9000-10 500 forintért tudnák előállítani. S ez még csak félkész ház. Számításba kell venni, hogy a teljes összeget egyszerre kell letenni, nincs meg az építkezés évekre történő elosztásának lehetőségei Jogosnak tűnő igény, hogy az OTP magasabb hitelösszeget nyújtson és számítsa be a saját munkát. Hitel kellene közművesítésre, telekvásárlásra és a saját munka realizálására. Egyenrangú feladatok 1982. első negyedévi határidővel átfogó programot fognak kidolgozni a magánerős lakásépítésre. Ez a program több variációs lehetőséget kínál — a foghíjbeépítéstől az alacsony szinten közművesített telkekig, hogy a kevés pénzzel, de munkaerővel rendelkezők is több évre elosztva fel tudják építeni otthonukat. A magánerős építkezésnek ugyanúgy mint a célcsoportosnak, a városi tanács lesz a gazdája és az Uniberen keresztül gondoskodik a szervezéséről és városi szintű koordinálásáról. A program egyenrangú feladatnak tekinti majd a magánerős lakásépítést a cél- csoportos államival és ugyanazt a célratörést és szervezettséget követeli meg a feltételek megteremtésében, amivel az elmúlt ötéves tervidőszakban az 5790 állami és 2976 magánlakást, a legnagyobb lakásszámot a város történetében sikerült megvalósítani. Báling József Az 1981. év első háromnegyedévi tevékenységét, a forgalmazási munkát és az exportot értékelte pénteken Pécsett a TIT Bartók-klubjában, megtartott ülésén a TSZKER pécsi területi központjának igazgató- tanácsa. A szövetkezetek kereskedelmi társulásának minden termelő- szövetkezet tagja a megyében. A 61 tagszövetkezet közül 51 küldte el képviselőjét az ülésre, amelyen Csizmán Jenő, a TSZKER területi igazgatója számolt be a küldötteknek. A megalakulása óta nyereséggel működő társulás az idén is hozta a várt eredményeket. Első háromnegyedévi forgalmuk meghaladta a 265 millió forintot. Az évi 85 millió forintos exporttervüket december elejéig 100 százalékban teljesítették. S az év végéig várhatóan magasan túlteljesítik. Decemberben, már az exportterven felül, 1680 tonna forrólevegős készítményt — lucerna- és egyéb takarmány- pelletet - szállítanak uszályon és vasúton az NSZK-ba, 200 tonna rétiszénát Görögországba, 140 tonna étkezési borsót az NSZK-ba, 80 tonna étkezési babot Görögországba, 200 tonna madáreleségnek való borsót Olaszországba, és 100 tonna ugyancsak madáreleségnek való csíkos napraforgómagot a Német Szövetségi Köztársaságba. Az év végéig összesen 2400 tonna árut exportál terven felül a pécsi TSZKER dollárpiacokra. Rné HÉTVÉGE 5.
