Dunántúli Napló, 1981. december (38. évfolyam, 329-356. szám)
1981-12-18 / 346. szám
2 Dunántúlt napló 1981. december 18., péntek egnyílt az országgyűlés teli ülésszaka Bátrabb kezdeményezést Célszerűbben, takarékosabban termelés megújítása mindenki számára szükségszerű, aki piaci pozícióit tartani, vagy javítani akarja. Sokan felvetik, ha a gazdálkodóknál több pénz volna, könnyebben alkalmazkodnának a feltételekhez. Ebben van némi igazság. De nincs még messze az az idő, amikor sok vállalatnál volt — mai szemmel nézve — pénzbőség is. Néhány, ma kihasználatlan kapacitás azt jelzi, hogy egyesek a pénz felhasználásakor nem a haladás követelményéhez, nem a vevők változó igényeihez igazodtak, és nemritkán pazarló, extenziv beruházásokat valósítottak meg. Még ma is van olyan építkezés, amelyet nyugodt szívvel minősíthetünk feleslegesnek, elhagyhatónak. A tanulság az, hogy pénzünket elsősorban a termelést — gyártmányban és technológiában egyaránt — megújító, úgynevezett innovatív fejlesztésekre fordítsuk. A Minisztertanács cselekvésre késztető energiagazdálkodási programot hagyott jóvá, és 1981-re energiaracionalizálási célokra 1,2 milliárd forint állami támogatást irányzott elő. Az év folyamán a fokozatosan kibontakozó társadalmi aktivitás nyomán születtek már eredmények az energia észszerűbb felhasználásában. Az 1982. évi néDqazdasági terv a program mielőbbi, gyorsított megvalósításához már 2 milliárd forint támogatást biztosít erre a célra. Emellett a program átgondolt és szervezett gyorsítását szolgálja, hogy a csökkenő összberuházás ellenére 1982-ben az energetikai beruházások összegét növeljük. Jelentős összeget fordítunk a szénbányák korszerűsítésére, az eocénbányák megvalósításának gyorsítására, a mecseki kokszolható szén termelésbővítését szolgáló beruházás megkezdésére. Kiemelkedő esemény lesz 1982-beu, hogy üzembe lép a Paksi Atomerőmű első blokkja. Intézkedéseink nyomán 1982-től a tervezettnél több minőségi szenet, brikettet és földgázt fogunk termelni. (Folytatás az 1. oldalról) Annak, hogy szándékaink megvalósuljanak, nemcsak a gazdasági, de a társadalmi tényezőik is fontos elemei. A társadalom értékítéletében nagyobb rangot és támogatást kell kapnia azoknak a kollektíváknak és vezetőknek, akik már eddig is eredményes munkát végeztek, hatásos kezdeményezéseket tesznek a termelés ver- senyképésségének, az igények jobb kielégítésének érdekében. Hetényi István ezután a gazdasági fejlődés kulcskérdéseivel foglalkozott. Kiemelte: az első és legfontosabb feladat a versenyképességet növelő, az igények jobb kielégítését szolgáló kezdeményezés és felelősség, az ilyen értelemben vett vállalkozókészség erősítése. E folyamat immár tradicionális eleme — mondta — a versenyképes export árualapokat létrehozó, a Magyar Nemzeti Banktól kedvezményes hitellel támogatott kapacitásbővítés. A Elismerést érdemel, hogy egyre több vállalat gazdaság- szervező munkájában, • gazdasági stiatégiájának alakításában már kifejezésre jut a rugalmas, az adott feltételekhez igazodó, hatékonyságra törő magatartás, a belső szervezet és érdekeltségi rendszer korszerűsítése, a fejlesztés, termelés és értékesítés egységes folyamattá szervezése. Annál inkább elégedetlennek kell lennünk azokkal szemben — akik — ez ellenőrzés tanúsága szerint — alacsony jövedelmezőség, visszaesés vagy veszteséges voltuk ellenére nem törekednek tevékenységük megújítására, akiknek magatartására a „sült galamb" várása a jellemző. Az államtól azonban „verebet" is csak a termelés korszerűsítéséhez lehet várni, azt is csak a saját erőfeszítés kiegészítéseként. A vállalkozó-, a kezdeményezőkészség után a másik kiemelt kérdés az energiagazdálkodás. Az energiatakarékosság sikerének döntő feltétele, hogy a vállalatok érezzék ennek szükségéi. Ehhez hozzásegít, hogy ma a vállalatok költségei közt már megfelelő súly- lyal érvényesül az energiaköltség. Expozéját ezután Így folytatta Hetényi István: A költségvetés tervezésekor azzal számolhattunk, hogy folyó árakon a népgazdaság jövedelme 1982-ben körülbelül 4,5 százalékkal emelkedik. A jövő évben beruházásra kevesebbet költhetünk, mint idén. Az állami beruházásokra folyósított kiadások jobban, a vál/Kiküldött munkatársaink országgyűlési jegyzete.) Mire futja jövőre az állami költségvetésből? Minderről közvéleményünk már hetekkel ezelőtt értesülhetett, hiszen az MSZMP Központi Bizottsága deqember 3-i üléséről kiadott közleményben ott vannak jövőnk számai. Gazdasági helyzetünk és kilátásaink közismertek, a helyzet nem éppen rózsás, miáltal arra a kérdésre, hogy mire futja a költségvetésből, tömören és képletesen úgy válaszolhatunk, hogy kilóg a lábunk az alól a bizonyos takaró alól. Így hát — s mindezt nyomon követhettük az ország- gyűlést megelőző, a tervjavaslatot megvitató állandó bizottsági ülésekről megjelent híradásokból —, a képviselők, átérezve a helyzetet, különösebb vita nélkül fogadták el a jövő évi költségvetési javaslatot, s nem támasztottak — a most zajló országgyűlésen sem — irreális igényeket, pótigényeket. la lati ráfordítások kevésbé fognak csak csökkenni A lakosság pénzbevétele 6 százalékkal nő, a fogyasztói árszínvonal pedig körülbelül 5 százalékkal emelkedik. Ez lehetővé teszi, hogy a nemzeti jövedelemnek az ötéves tervben tervezettnél lassúbb növekedése mellett kis mértékben növekedjék tovább a lakosság- A pénzügyminiszter expozéja és a felszólalások tükrében hogyan látja jövő évünket? Az országgyűlés szünetében ezzel a kérdéssel kerestük meg Borsos Jánost, a baranyai képviselőcsoport vezetőjét. — Baranya lényegében kedvezőbb helyzetben van, még a nehéz viszonyok között is, mert az 1981-es esztendőben olyan létesítmények jöttek létre, melyek a megye dolgozóinak élet- színvonalát jelentős mértékben javítja. Reméljük, helyzetünk nem lesz rosszabb 1982-ben sem, de természetesen szigorúbb feltételek mellett. Érdekes fejtegetést hallottunk Gázsity Milutinné képviselőnk lelszólalásában. Nevezetesen azt szorgalmazta, hogy oldani kellene a költségvetési, az intézményi gazdálkodás kötöttségeit. Ugyanis költségvetési területén ma még igen sokféle forint van. Tehát nemreáljövedelme, és megőrizzük a reálbérek 1980. évi színvonalát. Az átlagot meghaladóan, körülbelül 7 százalékkal emelkednek a pénzbeni társadalmi juttatások. Jövőre már januártól érvényesül a nyugdíjak minimális emelkedésének 100 forintos alsó határa. Emeljük a felsőoktatási intézmények hallgatói számára nyújtható ösztöndíj összegét. Kiterjedtebb lesz a kisiparosok és kiskereskedők társadalombiztosítása. A költségvetési szervek kiadásai 6 százalékkal emelkednek. Ez lehetőséget ad arra,* hogy továbbra is megőrizzük társadalompolitikai vívmányainkat, és szerény mértékben tovább javítsuk az életkörülményeket. Mindez azonban csak akkor lesz lehetséges, ha rendkívül takarékos gazdálkodást valósítunk meg. A lakosságot szolgáló intézmények nagyobb része tanácsi intézmény. 1982-ben a tanácsok kereken 110 milliárd forinttal gazdálkodhatnak. Ebből 75 milliárd forint jut az intézmények működtetésére és a tanácsi vállalatok támogatására, 35 milliárd pedig új létesítmények építésére. Tovább nő a felújítások előirányzata. A tanácsok rendelkezésére álló előirányzat kereken 70 százaléka a kiemelt fejlesztések megvalósítását, illetve az alapellátást nyújtó intézmények fenntartását szolgáljaAz életkörülmények javításában továbbra is nagy szerepe van a kórházfejlesztésnek, az általános iskolai tanteremépítésnek, 1982-ben 1300 új általános iskolai tanterem létesül. Az általános iskolák fejlesztését az élet szorító gondjai meggyorsították. 1981—82-ben, két év alatt megvalósul az ötéves tanteremépítési előirányzatnak legalább a fele. Köszönetét kell mondani mindazoknak, akik ezt megszervezték, megépítették. Kérjük, hogy továbbra is viseljék szívükön az általános iskolai oktatás ügyét — mondta a miniszter, majd az egészségügyről szólt. 1982-ben mintegy 1200 új kórházi ágy létesül. Jelentősebb fejlesztés valósul meg többek között a szolnoki megyei kórházban. Folyamatosan gondoskodunk az ország védelmi erejének fenntartásáról, fejlesztéséről. Az e célra fordított kiadások mintegy 4 százalékkal nőnek. A gazdálkodás mai feltételei — hangsúlyozta Hetényi István — a közkiadásokban ésszerűbb, takarékosabb gazdálkodást követelnek. A takarékosságot úgy kell gyakorolni, hogy tudjuk: társadalmunkban ez nem keresztezheti társadalompolitikai céljainkat. De a racionális gazdálkodás ma mindenütt alapvető erkölcsi kötelesség, még akkor is, ha tudjuk és hangsúlyozzuk, hogy az egyensúlyi politika fő kérdése a népgazdaság jövedelmének gyarapítása. Ami a bevételeket illeti: a csak a kevés, hanem a sok is gond! Más például a beruházási célú, más a nem beruházási célú pénz, megint más a bér, vagy az olyan úgynevezett kötött tételek, mint a belföldi kiküldetés, tiszteletdíj, rendezvény, kiadvány és így tovább. Már most kelI-e a racionális gazdálkodás átfogó igénye mellett ennyi kötöttség?! Talán — ajánlotta képviselőnőnk —, gazdaságpolitikai szempontból is jó lenne megszüntetni azt az érzést, hogy van ugyan pénzünk, csak éppen nem használható fel a szükséges célra. — Képviselőnőnk saját területén napról napra érzi ezeket a gondokat —, erősítette meg Borsos János is. — Olykor sok pénzünk van, ám a kötöttségek egyes területeken bizonyos tekintetben gondot okoznak. Számos olyan lehetőség lenne, ami elősegítené az intézmények jobb színvonalú ellátását. Fel kellene oldani ezeket a kötöttségeket, merevségeket. Dr. Hetényi István pénzügy- miniszter expozéjában egyébként két baranyai vonatkozásra is felfigyelhettünk, mindkettő jó hír. Hízelgő számunkra, hogy pénzügyminiszterünk mások Tanácskozik az országgyűlés. költségvetés bevételeire döntő hatást a vállalatok és szövetkezetek jövedelmének alakulása gyakorol. A vállalataik nyeresége 1982-ben előreláthatólag az idei szinten marad. Ez persze átlag. A jól gazdálkodó vállalatok nyeresége bizonyára nőni fog, a gyengébbeké csökken, és lehetnek olyanok is, amelyek komoly gondba kerülnek. A vállalatoknak alapjában saját erőfeszítésükkel kell úrrá lenni ezeken a problémákon. Csak így gazdagodhat az egész társadalom. A bevételeket és a kiadásokat összegezve 1982-re a költségvetés 491,5 milliárd forint bevételre tesz szert, ami az 1981. évit 4,4 százalékkal haladja meg, kiadásai ugyanakkor 506,5 milliárd forintot, oz Az expozé következő részében a miniszter az idei intézkedések közül kiemelte, hogy áttekintettük a mezőgazdasági termelőszövetkezetek differenciálódásának alakulását. A differenciálódás — a természeti tényezők sajátos szerepe miatt — a mezőgazdaságban összetettebb és más természetű, mint a népgazdaság egyéb ágazataiban. Azt tapasztaltuk — mondta —, hogy a jó és közepes színvonalon gazdálkodó üzemek dinamikusan fejlődtek, a kedvezőtlenebb körülmények között gazdálkodók viszont lemaradtak a fejlődésben. Programot dolgoztunk ki — folytatta — az alacsony hatékonyságú, kedvezőtlen adottságú szövetkezetek termelésének fellendítésére. A program számos konkrét intézkedést tartalmaz a beruházási támogatástól a szakemmellett jó példaként említette a Zsolnay Porcelángyárat, ahol az égetőkemenca, átépítésével, korszerűbb építési mód és műszaki berendezések alkalmazásával mintegy 30 százalékos energiamegtakaritást értek el. A másik jó hír, hogy a jövő évi költségvetés több százmillió forintot irányzott elő az eocénbányák • megvalósításának gyorsítására, a mecseki kokszolható széntermelés bővítését szolgáló beruházás megkezdésére. Mérei Emil képviselőnk, a Mecseki Szénbányák vezérigazgatója : — Úgy gondolom, nemcsak a mecseki bányászok, de egész megyénk nagy örömmel nyugtázta a hírt, hogy a jövő évi költségvetésben kiemelten és aláhúzottan szerepel a kevés nagyberuházás között a liászprogram indítása. A döntés hosszú idő óla tartó tervezési és előkészilési program végére tett pontot, ezzel együtt eldördült a rajtpisztoly. A program indítását vártuk, felkészültünk rá, teljesíteni fogjuk. Az országgyűlés ma folytatja munkáját. Miklósvári Zoltán - Roszprim Nándor ideinél 5,5 százalékkal többet jelentenek. A költségvetés tervezett hiánya tehát 15 milliárd forint. Ez a hiány az ideinél sajnos nagyobb. Növekedésének fő oka az, hogy miközben a külgazdasági egyensúly javítását a népgazdaság jövedelmének a korábbinál jóval lassúbb növekedése mellett lehet megvalósítani, addig az életszínvonal stabilitása a költségvetési kiadások növekedésének csak az előzőnél kisebb arányú lassítását teszi lehetővé. A továbbiakban a pénzügy- miniszter kifejtette: a jövő évi költségvetés akkor válhat reálissá, ha miként az elmúlt időszakban történt, 1982-ben is a fejlődést intézkedéssel is megalapozzuk. berellátásig. Célunk ezzel, hogy ezeket a gazdaságokat is nagyobb teljesítményre, jövedelemképzésre sarkalljuk. Pénzügyi intézkedéseink ezt szolgálják. Erre a teljesítményre nagy szükséq van, mert jövőre a mezőgazdaságtól is sokat várunk. Tisztelt Országgyűlés! A kormány jövő évi feladatának mindenekelőtt a terv megvalósításának megszervezését, folyamatos, aktív figyelemmel kísérését, a gazdaság- politika fő céljainak megvalósítását tekinti — hangsúlyozta Hetényi István, majd kiemelt néhány, várhatóan nagy jelentőségű, aktuális feladatot. A társadalom érdeklődésének középpontjában áll — mindenki tudja, hogy nem ok nélkül — a lakáskérdés. A lakásgazdálkodással kapcsolatos elképzeléseket társadalmi vitákon értékelik, s jövőre egyik legnagyobb feladatunk lesz a kialakított elvek és a társadalmi viták tapsztalatai alapján meghozni a szükséges állami intézkedéseket. Folytatjuk a gazdasági mechanizmus javítását. A mindenkor időszerű szabályozási és a szervezetfejlesztési munkán túl, 1982-ben konkrét lépéseket kívánunk tenni a vállalatirányítás terén. Az irányító .szervezetek és a vállalatok kapcsolatában újítani kell több kérdésben. Meg kell szüntetni a már elavult kötöttségeket; indokolt érdemibb szerepet adni a felügyelő bizottságoknak. Mindez segíthet abban, hogy az irányítás rendszerén belül erősödjön az értelmes partnerkapcsolatok szerepe is. Megkülönböztetett figyelmet fogunk fordítani az életkörülmények javítását szolgáló feladatok megoldására, köztük az ötnapos munkahét zökkenőmentes, általános bevezetésére. Befejezésül a miniszter utalt arra: az utóbbi időben sokszor mondjuk, hogy kihívással kell szembenéznünk, többel kell teljesítenünk már ahhoz is, hogy a már elért szinten maradhassunk. Ha pedig ennél többre vágyunk, magasabbro szeretnénk jutni, vállalnunk kell, hogy a nagyobb feladatra felkészülve, annak nagyságához igazítsuk erőfeszítéseinket. Azt szeretnénk — mondotta —, ha ezt mindenki tudatosan vállalná, 4s mozgósítható energiáit nem a kihívás előli kitérésre, hanem a nagyobb teljesítményre való felkészülésre fordítaná. Ezt tükrözi a Magyar Népköz- társaság 1982. évre összeállítót költségvetése is — zárta expozéját Hetényi István és kérte az országgyűlést, hogy mindezeket mérlegelve vitassa meg és fogadja el a beterjesztett törvényjavaslatot. A törvényjavaslat bizottsági előadója Novák Béla volt. A tanácskozáson felszólaltak: Peják Emil (Budapest, 56. vk.), az MSZMP XVIII kerületi bizottságának első titkára, Ska- liczki Károlyné (Békés m. 2. vk.), a Dél alföldi Tégla, és Cserép, ipari Vállalat csoportvezetője, Bata János (Pest megye, 12. vk.), a Gyömrői Ruhaipari KTSZ elnöke, Dobi Ferenc (Csongrád megye 5. vk.), a MEDOSZ főtitkára, Karakas László (Hajdú- Bihar megye 12. vk.), az MSZMP KB pártgazdasági és ügykezelési osztályának vezetője, Vastag Ottilia (Nógrád megye. 8. vk.), a Finomkerámiaipari Művek romhányi gyárának cső. portvezetője, Boza József (Bács. Kiskun megye, 18. vk.), az állampusztai célgazdaság igazgatója, Hornyák Tiborné (Sza- bolcs-Szatmár megye, 9. vk.), az MSZMP nyirbélteki nagyközségi bizottságának titkára, Szigethy Dezső (Győr-Sopron megye, 14. vk.), a Soproni Vas. öntöde műszaki osztályvezetője, Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese, Reídl János (Somogy m„ 5. vk.), a Videoton tabi gyáregységének csoport- vezetője, Szaloi Géza (Budapest, 20. vk), a Ganz-Mávag szerszámgépgyár vésnöke, Jávorkai István (Komárom, 2. vk.), a Tatabányai Szénbányák Vállalat főaknásza, Szabó La- josné (Szolnok m., 5. vk.), a Tisza Cipőgyár tűzőnője, Ga- zsity Milutinné (Baranya m„ 12. vk), a drávasztárai általános iskola tanára és Novák János (Budapest, 54. vk.), az Egyesült Vegyiművek főcsoportvezetője. Ábrahám Kálmán építésügyi és városfejlesztési miniszter ezután válaszolt Szalai Géza képviselőnek a főváros VIiI. kerületében a lakóház-felújítások meggyorsításával kapcsolatos kérdéseire, Hetenyi István válaszolt a vitában elhangzottakra. Ezután határozathozatal következett: az országgyűlés a Magyar Népköztársaság 1982. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben, az eredetileg bete'jesztett összegekkel egyhangúlag elfogadta. Ezzel befejeződött az országgyűlés csütörtöki munkanapja, melyen felváltva elnökölt Apró Antal, Cservenka Ferencné és Péter János. Az ülésszak pénteken 10 órakor folytatódik. Javítják az életkörülményeket ZuylEk^ y*1 'üSí '
