Dunántúli Napló, 1981. december (38. évfolyam, 329-356. szám)
1981-12-17 / 345. szám
e Duncmtiilt napló 1981. december 17., csütörtök BARKÁCSOLÁS Csillogó díszek Újdonságajánló Az üzletekben kapható hangulatos, csillogó díszek meglehetősen drágák, s mielőtt a fenyőfára kerülnének, hamar el is törnek. Olyan ötleteket mutatunk be, amelyekkel házilag is igen dekoratív díszeket készíthetünk. ügyes, finom kérés fantázia szükséges hozzá, toÜnnepi gyertyatartók vábbó vékony, könnyen hajlítható, csillogó drót (0,4 és 0,6 mm vastag) valamint sokféle gyöngy, pici csillogó, hosszúkás, nagyobb szemű, fénytelen vagy éppenséggel kisebb fagyöngy is lehet. Jól megfigyelve az ötletacJo rajzokat, látható, hogy szinte mindegyik csillag csúcsa két ágban végződik, mégpedig csigavonalban, Ebből következik az is, hogy a középső pókhálóból kiindulva, dupla drótszállal végezzük a fonást, tekerést. így egy-egy belső kör elkészültével a két szálon csavarunk egyet, és tovább fűzhető a következő alakzat kialakításához szükséges gyöngy. Jól felhasználható itt a régi, elszakadt gyöngysor, divatjamúlt gyöngykarkötő stb. Ennél az „ötvös”- munkónál összedolgozhat a család: a mama és lánya kiválogatja színre, nagyságra a gyöngyöket, a papa és fia pedig elkészíti a csillagot. Egy-egy csillag tetszés szerint 7—15 cm nagyságú is lehet. Ha több van belőle, nagyon hatásos látványt nyújt a fenyőfán. A Magév használtgép-szak- üzletébe (Bajcsy-Zs. E. utca): sima- és csőmenetmetszők, kéziszerszámok és gázolaj tárolására alkalmas, 25 literes műanyag kannák érkeztek. Érdemes rendszeresen benézni hozzájuk: időnként használt, illetve vállalatoknál selejtezett kézi fúrógépeket is kínálnak. Várják a párhuzamsatut. A Szliven Áruház bővítette a barkácsrészlegét és a -készletét is. A B&D fúrógépek és a sövénynyíró gép mellett B&D-tar- tozékaik közül: csiszoló adapter, flexibilis fúrószár, vágó- és csiszolókorongok, asztali satu és spiccvágó is kaphatók. Slágerük a B&D kofferes készlet. Triplex-tartozékok közül is lehet náluk válogatni. A Konzumban a barkácsolóknak B&D é* Triplex-tartozéko- kat ajánlanak. A Villgép Endresz Gy. utcai barkácsbirodalmába fehér mázas és lyukacsos farostlemezek, Purtix légszigetelő csíkok, színes műanyag redőnylécek és fautánzatú műanyag falburkolók, valamint spanyol vasalók érkeztek. A Mecsek Áruház kínálata: sima és fordulatszabályozós Evig-fúrógépek és hozzá tartozékok: köszörű, csiszoló, gyalu, sarok- és ütvefúró fej, valamint állvány. A B&D tartozékai közül az esztergapad, a köszörű és a flexibilis fúrószár a sláger. Kapható még: tapétázókészlet, elektromos festékszóró, bar- kácssatu és kárpitos-tűzőgép. A Tüzép Citrom utcai bar- kácsboltjába B&D-alkatrészekf állórész, forgórész, kapcsoló stb. érkeztek. Kínálnak sima zárba biztonsági betétnyelvet, kombinált fagyásgátlót és jég- oldót, Szilikon-sprét és Multimax fordulatszám-szabályozós fúrógépet, kulcsreszelő vésőt és idomvésőket. Az Évig és Multimax gépek tulajdonosainak: dekopír fűrész, ütvefúró fej, vibrációs csiszoló, körfűrész és állvány is érkezett. A Villgép Bajcsy-Zs. E. utcai alkatrészboltjának újdonságai: CB-rádiótelefonhoz 500 MHz-es végtranzisztor, 2N3375 típusú. A műszerépítőknek UA740-es IC-t és TIL számkijelzőt, a fényorgo- naépítőknek KT207/400-as tria- kot kínálnak. Ismét kapható a VEF táskarádióhoz forgókondenzátor. Figyelem: a bolt december 21-től, hétfőtől leltár miatt zárva! Az Ezermestenbolt (Szalai A. utca) is várja a B&D tulajdonosait: ütvefúró fejek, dekopír feltét és más tartozékok, vidia fúrókészletek választékával. A B&D láncfűrészgéphez láncot, láncvezetőt és élezőt is tudnak adni. Casals márkájú spanyol sarokcsiszoló és ütvefúró gépek, a B&D és a Multimax borkácsgépekhez fúrótokmányok érkeztek. Kínálnak Meiser szerszámkészletet, Wernodux festékspréket, műanyag falburkoló lapokat és fenyőlécekel. M. L. Bútor - házilag A régi gyerekjátékok között talán még találunk egy kis kocsit, talicskát, autót, amelynek megmaradt a kereke. Ezekből egy kis ügyeskedéssel nagyon kedves karácsonyi gyertyatartót tudunk készíteni. Első tennivalónk eldönteni, hogy a kerék-gyertyatartót felfüggesztve vagy vízszintes helyzetben kívánjuk használni. A küllőkre ugyanis kis fa- vagy fémlapocskákat kell erősítenünk. Az egészet azután vonjuk be alufóliával vagy színes sztaniol papírral. A karácsonyfák gyertyatartó- csiptetöibe tegyünk színes gyertyákat, és csíptessük a kerék küllőire erősített lapocskákra.* Kis fenyőágakat is tehetünk közé. Ez esetben azonban ne hagyjuk őrizetlenül az égő gyertyákat, mert könnyen tüzet okozhatnak. A szilveszteri és újesztendei osztat terítésénél nagyon hangulatosan felhasználhatjuk a régi patkókat. Ha ilyen nincs, akkor magunk készíthetünk. Hajlítsunk drótból patkó alakot és 1982-es számokat. Az egészet vonjuk be alufóliával, vagy fessük be fekete festékkel. (így kovácsoltvas hatását kelti). A karácsonyfa-gyertyák fém csiptetöjébe tegyünk nagyon élénk színű gyertyákat — és csíptessük fel a patkóra. Ezzel a kedves asztali dísszel a terítés szebb, ünnepélyesebb lesz. Válogassunk ki szép, nagy almákat. A csutkájánál késsel vájjunk ki a gyertya méretének megfelelő nagyságot és ezekbe állítsuk bele a különböző színű gyertyákat. Az ünnepi asztal ezáltal még sokkal szebb lesz. Nagy, öblös pohár aljába cseppentsünk pár csepp sztearint és erre ragasszuk rá a gyertyát. A pohár köré tegyünk fenyőágakat. Divatba jöttek a népies és régi formák. Sok családnál már csak disz vagy virágtartó a régi csirkeitató. Karácsonykor asztaldísznek, illetve gyertyatartónak is jól felhasználható. Az oldalrészeibe kis fenyőágakat, közepére pedig egy színes gyertyát tegyünk. Itt viszont már vigyázzunk arra, hogy amikor a gyertya végigég, lángra ne lobbantsa a kis fenyőágakat. Rajzainkon egy igen egyszerű (tanulómunkónak, kezdő barkácsolóknak is ajánljuk!) polcot mutatunk be. Több azonos . méretű munkadarab összeállításával nemcsak könyvszekrényt, de virágállványt, vendégváró asztalt is összeállíthatunk. Ha otthonunkban meghatározott méretű szabad teret kívánunk bebútorozni, először egyeztessük a méreteket. A bemutatott polc magassága és mélysége 35 cm, a hosszúság 70 cm, ez néhány cm eltéréssel változtatha-, tó, de a középrész alátámasztó betétfája meghatározott mé. retű. Hozzávalók: 2 db 2 cm vastag, 70x35 cm simára csiszolt falap vagy farostlemez (alsó-, felsőlap), 1 db 2 cm vastag 70x31,2 cm azonos minőségű hátlap, 1 db 33,1x31,2 cm méretű, azonos minőségű középmerevítő betétlap. 1. Virágállvány: 3 egymáshoz illesztett, csavarokkal rögzített polcrendszerből készült. Az oldal és felső tetőrészen jól elférnek a különböző nagyságú cserepek, vázák, virágcsoportok. Az alsó fénymentes rekeszben tárolni tudjuk az üres cserepeket és szerszámokat. ' 2. Könyvszekrény: 4 db egymáshoz illesztett polcból, a középrész függőleges polcainak egymáshoz rögzítésével, majd a hátoldal teljes felületét beborító 6 mm-es farostlemez egymáshoz csavarozásával készül. Az így összeállított bútordarab mindkét oldalán hasznosítható, a lakószoba belső megosztására, térelválasztónak is alkalmas. 3. Asztal: A 2 egymás mellé helyezett és a középrész talál, kozási felületén csavarral rögzített polc szinte kínálja a lehetőséget, hogy szobánk nyugod- tabb sarkában amolyan vendégváró kisasztal legyen. Az alsó rekeszrészek újságok, kézimunka stb. tárolására alkalmasak. A bemutatott néhány ötlet csupán ízelítő a variálási lehetőségekhez. Hagyomány III. Béla 800 éve rendelte el A magyarországi hivatalos írásbeliség kezdete „Amiképpen meghalnak az emberek, megy feledésbe tetteik emléke. Ezért szükséges, hogy ami az utódok feledékenysége következtében kitörlődnék, az az írás segítségével éledjen fel” - olvashatjuk egy XII. századi hazai oklevélben azokat a sorokat, amelyek az írásbeliség fontosságára mutatnak rá. Első Árpád-házi királyaink idejében, a XI—XII. században az írásbeliség csak egy nagyon vékony egyházi réteg sajátja volt, a széles néptömegek, de maguk a feudális főurak is idegenkedtek tőle. Ebben az időben megszokott dolognak számított, hogy a király és előkelő környezete vidéket járó igazságosztó útján „tölgyfa alatt bíráskodott". Az írástudatlan alperest királyi „billog" alapján idéztek, „hivatali apparátusinak nem jutott hely, az írás-olvasás tudományában idegen poroszló évtizedeken át emlékezetében őrizte meg a tüzesvaspróba hajdani eredményét. Az ún. „írásreakció" korában a fejletlen gazdasági élet miatt is szükségtelennek érezték, hogy a szerződéseiket, ügyes-bajos dolgaikat írásba foglalják. Ebben az időben a munka- megosztás és a termékek kicserélése még nem jutott túl a falu határán, az írástudatlan főúr és környezete emlékezetében tartotta meg javainak mértékét, nagyságát, az egymást ismerő falvak népe szóban kötötte meg hétköznapi ügyleteit. Az adott szó, a közös megállapodás kötelező erővel bírt. Addig, amíg a király volt az ország legnagyobb földbirtokosa, és kiépült a királyi vármegyerendszer, az írásbeli érintkezés jórészt a kiiályi udvarra és a papság fölső rétegére korlátozódott. Az áru- és pénzviszonyok lassú emelkedésével megnőtt a jelentősége az írott szónak is. Az íráshasználat térhódításáról tanúskodnak már László és Kálmán királyok törvényei, emellett már a XII. század elején a kezdetleges oklevélszerkesztés „mestersége" túljutott a káptalanok és a monostorok falain, s gyökeret vert egyes plébániákon is. A magánjogi írásbeliség terméke, a birtokadományozó oklevél az árucsere fokozatos térhódításával, a főúri hatalom kiépülésének csiráitól kezdve kapott nagy szerepet, s akár az érdekelt egyház megbízottai és a királyi nótárius, akár az egyház scriptorai szerkesztették meg, érvényességéhez a jog szerint szükség volt a ki-, rályi jóváhagyás külső jelére, az uralkodói pecsétre. A bizánci behatolás eszközeként Mánuel császár udvarában nevelt Béla herceg, III. István öccse egy ideig — Alek- sziosz néven — trónörökösként is szerepelt, de 1172-ben, elfoglalva a magyar trónt, egészen más politikát folytatott. Okos egyensúlypolitikájával megfékezte a különböző főúri csoportokat, de nagy szerepet juttatott az egyháznak is. A Lukács esztergomi érsek által vezetett ellentábor ellenállását legyőzve a kalocsai érsekkel koronáztatja meg magát, s éppen ő szünteti meg nálunk a bizánci befolyást. Az írásbeliség az egyház sajátja volt, uralkodása idején nőtt meg azoknak a száma, akik a nyugat-európai egyetemeken elsajátították a tudomány legfrissebb eredményeit. Különösen a párizsin tanultak számosán, amit az is mutat, hogy a királyi székhelyen, ill. vidéken működő írástudókat az ott szerzett „magister” címzés illette meg. Az 1196-ig uralkodó király, aki Halicsot is meghódította átmenetileg, és a keresztes hadjáratokat szintén támogatta, Froa asszony birtokait jóváhagyó oklevelében 1181-ben elrendelte az ügyek írásba foglalását, és kialakult a királyi oklevél egységes szerkezete, mert megfelelő képzettségű írástudók álltak a rendelkezésére. Megszervezte a királyi kancelláriát, melynek élén — pecsétőrként is — a kancellárt találjuk. A rendszerint főpapokkal betöltött tisztség, püspöki javadalommal jutalmazva később kivált az udvarból és a kancellária vezetését ekkor az alkancellár vette át. Az ügyintézést a papi személyek sorából kikerülő jegyzők, nótáriusok végezték, igya kancellária a művelődés egyik központjának szerepét szintén betöltötte. Emellett állandósultak a főbb országos tisztségek, a már meglévő nádori, országbírói s az őáltala létrehozott tárnokmesteri méltóság, az egyre nagyobb befolyással rendelkező királyi tanács. Létrehozta az udvari szolgálatra rendelt tisztségeket: az asztalnok-, az ajtónálló-, a lovász-, a pohárnok- és a vadászmester személyében, akik a király bizalmát élvező főurak köréből kerültek ki. S bár az ó idejében találkozunk teljes megye eladomá- nyozásóval, amikor Bertalan comesnek adta Modrus megyét, így a feudális széttagolódás folyamata nem állt meg, a főurak és főpapok hatalma tovább nőtt. Ugyanakkor a hatalma tetőpontján álló pápaság egyre inkább bele akart szólni az ország ügyeibe. Okos politikájának köszönhetően az uralkodónak mégis sikerült fenntartania a hatalmi egyensúlyt, érvényesíthette akaratát. Egész élete, uralkodásának tettei bizonyítják, hogy európai méretekben gondolkodó, az erőviszonyokkal pontosan számoló király volt, s az írásbeliség általánossá tételével, a feudális államszervezet megszilárdításával közeledett a legfejlettebb államok gyakorlatához. Ezt az eredményt ismerte el mai tudóstársadalmunk, amikor 1981. november 25-26-án a fővárosban, az ELTE bölcsészkarán kétnapos konferenciát rendezett, ahol a kort kutatók számoltak be legújabb kutatásaik eredményeiről, gyarapítva ezzel is a középkori magyar történelem tudásanyagát. Vargha Dezső levéltári munkatárs Kórházi felvételes ügyeletek Mindennapos felvételi ügyeletek gyermek bel betegek részére: Pécs város: POTE Gyermekklinika, Szigetvár város és járás, a pécsi és a volt sellyei járás: Megyei Gyermek- kórház. Gyermeksebészeti, kórházi felvételt igénylő gyermekfülészeti betegek, égett és forrázott gyermekek részére páratlan napokon: POTE Gyermekklinika, • páros napokon: Megyei Gyermekkórház Pécs és a megye egész területéről. Felnőtt belgyógyászat: I. kerület: II. sz. Belklinika, II. kerület: Megyei Kórház (Belgyógyászat). III. kerület: I. sz. klinikai tömb. Sebészet, baleseti sebészet: I. sz. klinikai tömb. Égési sérülések: Honvéd Kórház. Koponya- és agysérülések: Idegsebészet. Felnőtt fül-, orr-, gégészet: POTE Fül-, Orr-, Gégeklinika. ÉJSZAKAI KÖRZETI ORVOSI UGYaET Felnőtt betegek részére: Korvin O. u. 23., tel.: 11-169. Munkácsy M. u. rendelőintézet, ügyeleti bejárat, tel.: 12-812. Veress E. u. rendelőintézet, tel.* 15-833. Gyermek betegek részére: Munkácsy M. u. rendelőintézet, gyermekpoliklinika, földszinti bejárat, tel.: 10-895. Fogászati ügyelet: Munkácsv M. u. rendelőintézet, ügyeleti helyiség, tel.: 12-813. Minden este 7 órától reggel 7 óráig. ÉJSZAKAI ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁRÁK Pécs-Vasas II., Bethlen G. u. 8. 10/52. sz. gyógyszertár; Pécs-Meszes, Szeptember 6. tér 1. 10/3. sz. gyógyszertár. Kossuth Lajos u. 81. 10/8. sz. gyógyszertár; Munkácsy Mihály utca 4. 10/9. sz. gyógyszertár. Veress E. u. 2. 10/7. sz. gyógyszer- tár. SOS-ELET telefonszolgálat díjmentesen hívható a 12-390-es számon, este 7-től reggel 7 óráig.
