Dunántúli Napló, 1981. december (38. évfolyam, 329-356. szám)

1981-12-02 / 330. szám

© Dunántúli napló 1981. december 2., szerda V h­Vidéki kapcsolatok % . M \ k • ' « : SORSTÁRSUK n an ES fl PÉCSI TU 1/ M A LA RERflBICITRCIOS FORumn Ma ötszázhúsz tagja van a Mozgássérültek Baranyai Egye­sületének, idén több mint szá­zan jelentkeztek, ügyeiket Pé­csett, a Rákóczi úti irodában intézik, szombat kivételével na­ponta reggel 9-től 1 óráig. Az egyesület a tagsággal nem rendelkező mozgássérültek pa­naszügyeiben is segít: eljár a tanácsoknál például a segély­kérelmekben. De (!) fontos tudni, hogy tagjaiért jóval többet tehet. Gondoljunk csak az idei nyári üdülésekre: legalább százhar­mincon vettek részt a hazai és külföldi utazásokon. Talán nem korai „beharangozni”: az egye­sület jövőre is izgalmas utakat szervez. A MALÉV kedvezmé­nyes jegyekkel járul hozzá, a Volán speciális Ikarus autó­buszt ad a kirándulásokhoz. Spanyolországba, Csehszlová­kiába, Londonba szeretnék el­vinni a baranyai tagtársakat. Az egyesület szeretne minél közelebb kerülni a vidéken élő mozgássérült emberekhez. A megvalósítás egyik lehetősége o baranyai városokban nyitott ircdák. Az első Komlón nyílik hamarosan: a városi tanács tá­mogatásával a Kossuth Lajos utcai tízemeletes földszintjén bérelnek két szobát az Ifjúsági Lakásépítő és -fenntartó Szö­vetkezettől (az IBUSZ és a Fényszöv tőszomszédságában). A városi tanácsok bizonyára közreműködnek abban, hogy Mohácson, Siklóson, Szigetvá­ron is megnyithassák a fiókiro­dákat. Az egyesület emellett aktívák segítségét kéri, akik társadalmi munkában szervezik a területen élő mozgássérültek ügyeit. Nagy jelentősége lehetne ezeknek az irodáknak a mun­kaalkalmak és lehetőségek megteremtésében: a pécsi szo­ciális foglalkoztató is „kitele­pülhetne". Még szélesebb kör­ben terjeszthetnék ki a bedol­gozói hálózatot. Ma csak azok kapcsolódhatnak be a mun­kákba, akiknek a család segít o szállításban. Az irodákban megszervezhetnék az anyag fo­gadását, szétosztását, és a kész munkák visszaszállítását Pécs­re. Mindehhez társadalmi mun­kásokra van szükség, akik se­gítenek megszervezni-elintézni a feladatokat. * Hycomat alkatrészraktár A Mozgássérültek Baranyai Egyesülete nemrég alkatrész raktárot létesített a rokkant Trabant-tulajdonosoknak. öt­venezer forintot költöttek a be­szerzésre és a raktárnak egye­lőre Németh Árpád, az egye­sület vezetőségi tagja adott helyet otthonában. Minden hétfőn délelőtt 8—12 óra kö­zött fogadja ügyfeleit Pécsett, a Szalai András út 18. szám alatt, lakásában. Százharminc­féle alkatrésszel rendelkezik, és természetesen a rászorulók itt beszerezhetik az egyébként hiánycikknek számító műszere­ket. Legutóbbi ajánlatából né­hány: kapható Hycomat főten­gely, vezérlószelep, szivattyú, rövid és hosszú olajcső, fékpo­fák... Természetesen a raktár vég­leges helyet kap. Azt tervezik, hogy a szociális foglalkoztató mellett, Pécsett, a Tüzér utca 3—5-ben átalakításra, felújítás­ra váró épületekben — remél­jük minél előbb — rendezik majd be. Itt lesznek az egye­sület irodái, klubszobái, és a sportolást segítő kondícióte- rem. Az alkatrész-beszerzésekben a pécsi autójavító cégek segí­tenek, mert az egyesület nem jogosult a rendelésre. így a XIV-es AFIT-on keresztül jut­nak hozzá a fontos műszerek­hez. A Mozgássérültek Orszá­gos Szervezetén keresztül sze­retnék elérni, hogy minél előbb közvetlenül is rendelhessenek az AFIT központi raktárából. * Önkéntes segítők A XIV-es AFIT pécsi, Szigeti úti üzeme ez évben soronkívü­liséget biztosít rokkant ügyfe­leinek: a Mozgássérültek Ba- ranyai Egyesületének rendsze­resen szállítják a Hycomat sze­mélygépkocsik alkatrészeit. Az üzem „Csonka János" szocia­lista brigádja patronálja Szuli- mán Jánost, vállalja gépkocsi­jának karbantartását. Az üzem dolgozói segítettek a nagyatá­di Ács Józsefnek és a háromfai Csőmé Lajosnak is a kézigáz és fék azonnali beszerelésében. A Pécsi Vízmű „Széchenyi" szocialista brigádja speciális rokkantkocsival ajándékozta meg a pécsi. Páfrány utcai Plonder Ferencet, aki hálásan köszöni az önzetlen segítséget. * A Pécsi Postaigazgatóság „Rotari" szocialista brigádja patronálja a pécsi Dobsa Sán­dort és feleségét, mindketten mozgássérültek. A házaspár szerkesztőségünkön keresztül is köszöni a kollektíva rendszeres segítségét. Kórházi felvételes ügyeletek Mindennopos felvételi ügyeletek gyermek bel betegek részére: Pécs varos: POTE Gyermekklinika, Sziget­vár város és járás, a pécsi és a volt sellyei járás: Megyei Gyermek­kórház : Gyermeksebészeti kórházi felvételt igénylő gyermekfülészeti be­tegek, égett és forrázott gyermekek részére páratlan napokon: POTE Gyermekklinika, páros napokon: Me­gyei Gyermekkórház Pécs és a megye egész területéről. Felnőtt belgyógyászat: I. kerület: II. sz. Belklinika, II. kerület: Me­gyei Kórház (Belgyógyászat). Ili. ke­rület: I. sz. klinikai tömb. Sebészet, baleseti sebészet: Megyei Kórház. Égési sérülések: Honvéd Kórház. Koponya- és agysérülések: Idegse­bészet. Felnőtt fül-, orr-, gégészet: POTE Fül-, Orr-, Gégeklinika. ÉJSZAKAI KÖRZETI ORVOSI ÜGYELET: Felnőtt betegek részére: Korvin O. u. 23., tel.: 11-16y. Munkácsy M. u. rendelőintézet, ügyeleti bejárat, tel.: 12-812. Veress E. u. rendelőintézet, tel.: 15-833. Gyermek betegek részé­re: Munkácsy M. u. rendelőintézet, gyermekpoliklínika, földszinti bejárat, tel.: 10-895. Fogászati ügyelet: Mun­kácsy M. u. rendelőintézet, ügyeleti helyiség. Tel.: 12-812. Minden este 7 órától reggel 7 óráig. ÉJSZAKAI ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁRÁK Pécs-Vasas II., Bethlen G. u. 8., 10/52. sz. gyógyszertár; Pécs-Meszes, Szeptember 6. tér 1. 10/3. sz. gyógy­szertár, Kossuth L. u. 81. 10/8. sz. gyógyszertár; Munkácsy M. u. 4. 10/9. sz. gyógyszertár; Veress Endre u. 2. 10/7. sz. gyógy­szertár. SOS-ELET telefonszolgálat díjmen­tesen hívható a 12-390-es szá­mon — este 7-től reggel 7 óráig. í Már az elmúlt evekben is nagyon sok pénzbüntetést fizetett a Farostlemezgyár Mohácson, mert a deritetlen szennyvizét a Dunába engedte. Vajon mennyit kell majd fizetniük — a képen lát­ható — november 23-i szennyár miatt? Fotó: Schindl József Az illetékes válaszol Lesz autóbusz­megálló A Dunántúli Napló 1981. no­vember 4-i számában „A szer­kesztőség postájából" rovatban „Megálló a 37-es vonalán", „Tizennégy pécsi tüke” aláírás­sal megjelent cikkre az aláb­biakat válaszoljuk: Autóbuszmegállók létesítése a Volánnal történt egyeztetés után az érvényben levő jogsza­bály szerint az út üzembentar­tójának feladatát képezi. A lé­tesítésnél forgalombiztonsági szempontból előírás, hogy a megálló leállóöbölben vagy ki­emelt szegély mellett kerüljön kialakításra, továbbá a megálló meg legyen világítva. A városi tanács ÉKV-osztálya a megálló létesítése ügyében vállalatunk­kal egyeztetett. A megálló-kije­lölés a több alternatíva figye­lembevételével még szeptember hó elején az Alkotmány utca nyugati szakaszán meg is tör­tént. A kiemelt szegély adva van, a világítást a tanács szep­tember 23-án megrendelte. A világítás elkészülte után a ta­nács ÉKV-osztálya a megálló­helytáblát kihelyezte és a Vo­lán a 37 es járatokat ott meg­állítja. Albert Ferenc, a 12-es Volán igazgatóhelyettese--------------------------* *--------------------------­I vóvízgondok Egy utcai csap ­Szigetvárhoz öt kilométerre van a 350 lakosú kisközség, Molvány. A falu ötven családja oz ivóvíz miatt panaszkodik. — „Régi, elavult a szivattyú­házunk, rosszak a szivattyúk, nincs víznyomás. Az egyetlen közös utcai csapról hordjuk mindnyájan a vizet. Mi lesz, ha befagy a csap? Hisz, akkor em­ber, állat víz nélkül marad! A régi, fúrt kutak közül többet be­temettünk, sokból kilenc éve nem mert vizet senki. Mindnycf- jon egy ember miatt szenve­dünk, mert nem hajlandó egy kis telket átadni, hogy felépül­hessen a hidroforház mellett a gáztalanító. Amíg nem lesz megegyezés, Nagy Sándor, a dobszai tanács és a Komlói Vízmű között, addig megkese­ríti ez a helyzet az életünket, tolmácsolta Varjas László a molványiak gondját. A dobszai tanácselnök, Sán­ta László: — Dobsza 1977-ben egyesült Nemeskével, Molványt is ide­csatolták. A kisközséggel együtt pedig megkaptuk az elavult ta­nácsi kezelésű — a járásban el­sőként épült — vízmüvet. Azonnal megkerestük a Komlói Vízmüvet, vegyék át a kezelését. Vállal­ták is, azzal a kikötéssel, hogy előbb hozzuk rendbe. Az előze­tes tervek szerint 1,5 millió fo­rintba került volna a korszerű­sítése. A dobszai tanács 600 ezer forintot adott az indulás­hoz, ai többit a Komlói Vízmű vállalta. Meg is kezdődött a párhuzamos csatornák építése. Molványban ■ eSY falunak A víz gázos, ezért szükséges a gáztalanítása, amihez tartály kell. Itt kezdődtek a problémák. A hidroforház előtti terület a magyar állam tulajdona volt. A Földhivatal 1977-es felmérése azonban tévedésből Nagy Sán­dor tulajdonába írta — háza a hidroforház mögött van. Ö ki­jelentette: oda semmiféle épü­let nem kerülhet! A tanács fel­lebbezett, bizonyítva, hogy a vitatott telek soha nem volt Nagy Sándoré. Nagy Sándor nem hagyta annyiban. Ez év­ben háromszor tárgyalták a pe­res ügyet. Végül is megoldódik minden a bíróság nélkül is. Egy hete telefonált az alperes ügyvédje: megkötik a tanáccsal a szerződést és elfogadják a leiekért felajánlott kisajátítási összeget — 12 ezer forintot. A megállapodásunkat köve­tően értesítettem a Komlói Víz­müvet, de az eredetileg meg­állapított költségvetési össze- qen felül méq 400 ezer forintot kérnek. Mi Dedig jövőre csak 150 ezer forintot tudunk bizto­sítani.- Ebből a falubelieknek nem lesz vizük . . . — A Komlói Vízmű a régi szi­vattyúkat kicserélte és működ­nek. A faluban 20—25 család „feketén" bekötötte a vizet, fürdőszobát építtetett. Ha el­romlik a szivattyú, akkor nincs nyomás és a házaknál nem fo­lyik a víz. A későbbiekben a „fekete” bekötések sorsa is rendeződik. Ádám Erika Szóvá tesszük Füstfelhő a belvárosban „Felüljáró és kiegyezés” Kivilágítják és mentesítik a síkosságtól a Megyeri úti gyalogos-felüljárót Amióta elkezdődött a fűtési szezon, elviselhetetlen a hely­zetük Pécsett, a Szalni András és József Attila úti sarok la­kóinak. A József Attila utca 1-es számú ház kéményéből sűrű, sárga gomolygással ömlik éjjel-nappal a füst, emiatt olyan erős széngáz tó­dul a környék lakóira, hogy nem egy esetben éjjel is arra ébredünk, hogy émelyeg a gyomrunk a lakóházakba be­szivárgó erős füsttől. Ami furcsa: a ház földszint­jén a Tüdőgondozó, a szom­szédságában pedig ott áll a KÖJÁL épülete . . . November 10-én „Felüljáró és kiegyezés” címmel írtunk a Megyeri úti vasúti átjáró körüli huzavonáról és ebben érintet­tük a gyalogos felüljárót is, aminek a használatától általá­ban vonakodnak az arrajárók. A cikkre számos aláírással el­látott levél érkezett szerkesztő­ségünkbe. A levélben egyebek közt ez áll: „Sérelmesnek találjuk a cikk­író írását a Megyeri úti gyalo­gos felüljáróval kapcsolatban. A felüljáró állagáról nem győ­ződött meg és megkérdőjelezte a balesetveszélyt. Véleményünk szerint a felüljáró balesetveszé­lyes, mert kivilágítatlan, desz­kából épült — jelenleg is van hiányos deszka —, s ez a borí­tás olyan, hogy nemcsak hava­zásnál, hanem esős időben is csúszós. Téli időben senki nem is takarítja a felüljárót”. A levél kapcsán dr. Szőke Zsuzsanna, a pécsi Városi Ta­nács építési és közlekedési osz­tálya városüzemeltetési csoport­jának vezetője a következő­ket mondta: — A panaszt kivizsgáltuk és megállapítottuk, hogy a gyalo­gos felüljáró deszka burkolata hibátlan, azon javítanivaló nincs. Intézkedtünk a DÉDÁSZ- nál, hogy a felüljáró világítá­sát állítsák helyre, a Köztiszta­sági Vállalatot pedig utasítot­tuk, hogy gondoskodjon rend­szeresen a síkosságmentesítés­ről. Jogi tanácsadó H. l-né udvari lakásban lakik. Az oda vezető út este mindig sötét. Arra kiváncsi, hogy ki köteles a lakáshoz vezető utat megvilágítani ? Az 1971. (II. 8.) Korm. sz. rendelet 53. § (2) bekezdésé­nek a) pontja értelmében a bérbeadó köteles gondoskodni — ha jogszabály vagy a felek megállapodása másként nem rendelkezik — az épület, továb­bá a közös használatra szol­gáló helyiségek és terület tisz­tántartásáról és szükség szerinti megvilágitásáról! I Balogh T.-né kérdezi, hogy mit kell az épület központi beren­dezésének tekinteni? A végrehajtási rendelet sze­rint az épület központi beren­dezései általában az alábbiak; a) a központi fűtő- és me­legvízszolgáltató berendezés a hozzá tartozó szerelvényekkel, ideértve a lakásban lévő veze­tékszakaszt és fűtőtesteket (ra­diátor stb.) is, b) a víz-, csatorna- és gáz­vezeték a hozzá tartozó szerel­vényekkel. ideértve a lakásban lévő vezetékszakaszt is, c) oz elektromos vezeték a lakáshoz tartozó (a lakásban vagy azon kívül lévő) fogyasz­tásmérőig, d) a több lakást szolgáló szellőztető berendezés, e) a központi antenna az erősítő berendezéssel, ideértve a lakásban lévő vezetékszakaszt és csatlakozóaljat is, f) a kaputelefon és felcsen­gető berendezés a vezetékháló­zattal, g) a személy- és teherfel­vonó, h) a háziszemét gyűjtésére szolgáló berendezés, i) a több lakást szolgáló kút a hozzá tartozó szerelvények­kel, j) a több lakásban keletke­zett házi szennyvíznek a telek­határon belüli elhelyezésére, illetőleg elszikkasztására szol­gáló berendezés. I I. N. kérdezi, hogy a kisiparos hány személyt foglalkoztathat? A 4 1981. (IX. 9.). IPM sz. rendelet 10. §-ában írtak sze­rint a kisiparos egyidejűleg fog­lalkoztathat; a) hat segítő családtagot; b) három alkalmazottat vagy bedolgozót; c) három szakmunkástanulót, ha a szakmunkástanuló szak­májának megfelelő szakmun­kásképesítéssel rendelkezik, vagy ha legalább egy, a szak- munkásképzettségü alkalmazot­tat vagy segítő családtagot foglalkoztat. A most ismertetett b) pont szerinti létszám mértékénél fi­gyelmen kívül kell hagyni — a házastárs és élettárs kivételével — a 11. § (1) bekezdésében megállapított alkalmazottként foglalkoztatott hozzátartozókat. Az alkalmazottak vagy be­dolgozók és segítő családtagok együttes száma a kilenc főt nem haladhatja meg. Az alkalmazottat, a bedol­gozót, az ipar gyakorlásában rendszeres személyes munka­végzéssel közreműködő segítő családtagot és a szakmunkás­tanulót az iparhatósághoz be kell jelenteni. A 11. § (1) bekezdése szerint a kisipari tevékenység kereté­ben rendszeresen munkát végző segítő családtag lehet a kis­iparos házastársa, az élettársa, az egyeneságbeli rokona, az örökbefogadott, a mostoha-, és nevelt gyermeke, továbbá az örökbefogadó-, mostohá és ne­velőszülője. Azt is el kell mondanunk, hogy ugyanezen rendelethely (2) bekezdése szerint az ipar gyakorlásában rendszeres sze­mélyes munkavégzéssel közre­működő segítő családtag tevé­kenysége — munkaviszonynak nem tekinthető — foglalkozás­nak minősül. Az ilyen minőség­ben eltöltött időt az ipargya­korlásra vonatkozó szabályok szerint szakmai gyakorlatnak kell elismerni. Köszönöm... Köszönetemet fejezem ki mindazoknak, akik november 2-án Kertvárosban, a Hajdú és Egri u. kereszteződésében tör­tént autóbalesetem helyszínén segítettek rajtam, elsősegély­ben részesítettek és megnyug­tattak. Galambos István Pécs Kassák L. u. 10.

Next

/
Thumbnails
Contents