Dunántúli Napló, 1981. december (38. évfolyam, 329-356. szám)

1981-12-14 / 342. szám

Negyedóra Lakács Sándorral Már nemcsak színész, szerző is L ukács Sándorral utoljára Gyulán, a Caligula helytartója című Székely János-dráma bemutatója előtt volt alkalmunk beszél­getni. A találkozást akkori­ban azért kerestük, mert a várjátékok premierje után ezt a darabot Pécsett is bemu­tatták Harag György rende­zésében. Emlékezhetünk: az 1978-as nyári évadnak talán legnagyobb sikere volt ez a dráma. Kézenfekvőnek lát­szik, hogy most, amikor Lu­kács Sándor ismét Pécsett szerepelt irodalmi összeállí­tásával, ott folytassuk a be­szélgetést, ahol Gyulán ab­bahagytuk. — Vízválasztó volt-e a pá­lya ián Petronius szerepe? — Feltétlenül. Máig a leg­nagyobb bánatom, hogy a Caligula helytartóját mind­össze tízszer volt alkalmunk eljátszani, Gyulán és Pécsett. Ez a darab mindenképpen többet érdemelt volna, mert Harag György tökéletes elő­adást rendezett, s nagyon jó volt a csapatmunka a színé­szek között. Meg is fogadtuk többekkel, hogy ha netán mégis műsorra tűznék vala­hol, csak a gyulai szereposz­tásban vállaljuk az eljátszá­sát. Erre, persze, aligha lesz mód, hiszen az a társulat er­re az egy darabra verbuvá­lódott össze. Életemnek talán legnagyobb szerepe volt Pet­ronius, s már csak azért is sajnálom, hogy nem játszhat­tam el többször, mert az em­ber annyi gyengébb művel eléri a századik előadást.. . — Azért nem panaszkod­hat, most is játszik egy Szé­kely drámában. — Igen, a Protestánsok­ban, a Pesti Színházban. Jó darab, de nem éri el a Cali­gula helytartójának színvona­lát. Kellemesen érintett vi­szont, hogy túl vagyunk már a hetvenedik előadáson, ho­lott az elején mindenki azt hitte, hogy a vájtfülű egye­temistákon kívül alig érdekel majd valakit. — A Pesti Műsorban olvas­tam, hogy öt darabban ját­szik a Vígszínházban. — Hatban. És most már elárulhatom, hogy készülök a hetedikre, ami különösen kedves a számomra; Mora­via Megvetés című kisregé­nyéből ugyanis én írtam négyszemélyes drámát. A Vígszínház elfogadta. Ezen a héten kezdjük a próbákat, a bemutató február közepén lesz. — Hallottuk, hogy az idén Amerikában járt. .. — Igen, fölbukkant a lát­határon egy távoli rokon, s az ő meghívására negyven napot New Yorkban tölthet­tem. Tíz előadást láttam a Broadway-n, köztük többet igen nagy sztárokkal. Lena Hornt, a 65 éves félvér „show-girl"-t idehaza keve­sen ismerik, de odakint egyi­ke a legnagyobbaknak. Vele sikerült beszélgetni oz öltö­zőben néhány percet. — Film, televízió? — Filmezni mostanában nem hívnak. A televízióban Hocchuth Helytartójában, Mesterházi Lajos Pesti embe­rek és Fehér Klára A tenger című műve alapján készült tévéfilmekben szerepelek majd. — Sokszor lép lel irodalmi esteken? — Havonta öt-hat szabad estém van, ezeket szoktam kihasználni. Három éve megy ez a műsorom, amit most Pécsett, az Irodalmi Kávé­házban is bemutattam. Aki ott volt, tisztában van velem: a versek és a Kozma-sanzo­nok elárulják a titkaimat. — Mit kívánhatunk az új esztendőre Lukács Sándor­nak? Elneveti magát. — Adókedvezményt... Es a Petroniushoz hasonló sze­repeket. Havasi János Nagy öregek Sztárokról - röviden Katherine Hepbnrn és Henry Fonda közös filmje Először játszik közös filmben Hollywood két csillaga, a 75 éves Katherine Hepburn és a 77 esztendős Henry Fonda. Hosszú filmkarrierjük alatt ösz- szesen 129 filmszerepet játszot­tak el a kamerák előtt eltöltött 95 év folyamán — útjuk most mégis először keresztezte egy­mást. Katherine Hepburn és Henry Fonda idős házaspárt alakítanak az Arany halastó című filmben, amelyben leá­nyukat nem más játssza, mint Jane Fonda, Henry leánya, aki így nyilatkozott filmbéli mamá­járól: — Nem tudtam nem gon­dolni arra a forgatás ideje alatt, mi lett volna, ha Kate és a papa negyven évvel ez­előtt egymásba szeretnek. Ak­kor most Kate lenne az anyám ... — A Fonda-család zaklatott élete, valamint a Ka­therine Hepburn nagyszerű egyéniségéről szállongó hírek ismeretében nem lehet csodál­kozni Jane nosztalgiáján. * A hetvenesztendős Tennes­see Williams valószínűleg el­fáradt, de mint Szofoklész, aki feltehetően kilencvenéves ko­rában írta meg legutolsó tra­gédiáját, az amerikai dráma­író is dolgozni fog utolsó le­heletig — írta a Time színházi kritikusa Tennessee Williams legutóbbi darabjának New York-i bemutatója után. Willi­ams új darabja csalódást oko­zott a nézőknek, az író ugyanis életének igen nehéz perió­dusába érkezett: nemrég ve­szítette el édesanyját, akihez nagyon ragaszkodott, és súlyos csapás volt számára, hogy hú­gát idegklinikára kellett szál­lítani. Williams ma legszíve­sebben egy Florida közelében fekvő szigeten tartózkodik, egy egyszerű fehér házban, perzsa macskákkal körülvéve. — Meg­halnak körülöttem akiket sze­rettem — nyilatkozta egy in­terjúban —, és én közömbösen szemlélem ezt. Ha egy író nem képes együttérezni embertár­saival, akkor cinizmus vezeti tollát, és kegyetlenné válik. Szeretném, ha újra jó lehet­nék. * Georges Simenont, Maigret felügyelő szülőapját, a történe­lem egyik legolvasottabb író­ját most, 78. évében Intim em­lékek címen kiadott memoárjai révén emlegetik Párizsban. Si­menon a maga 1500 művével a nyolcadik helyen áll a világ legtöbbel kiadott szerzői között. Könyvei közel 300 millió pél­dányban jelentek meg 28 nyelv­re lefordítva. Ő a világ egyik „leggyorsabb" írója, aki napi 80-100 oldalas tempóval képes ontani detektívregényeit. Eze­ket a kritika természetesen fa­nyalogva fogadta . mindig. Georges Simenont „csak” ol­vasói kényszerítették elismeré­sükkel meg a Nobel-díjas ba­rát, André Gide, aki a francia nyelvterület legnagyobb mo­dern regényírójának nevezte Maigret atyját. * Hetvennyolcadik születés­napját ünnepelte ezekben a hetekben Salvador Dali is, a szürrealisták királya, aki 87 esztendős feleségével és mú­zsájával, Gálával elhagyta Pá­rizst, a nyilvánosságot, a mű­vészvilágot, a szmogot, és le­telepedett egy Port Ligát nevű spanyol kisvárosban. Három halászkunyhóból alakította ki itteni házukat — természetesen a maga sajátos, meghökkentő stílusában. A házban 15 szo­ba található rendkívüli érté­kekkel, arany ágyakkal, Dali által készített bútorokkal, belső dekorációval. Az egész ház egyetlen szürrealista alkotás, elvarázsolt kastély, melynek lakóit a városka lakáj eleinte gyanakodva fogadták, ma azonban igen büszkék „az is­tentől való isteni zsenire" — ahogyan Salvador Dali nevezi önmagát. Szilveszteri utazások A bel- és külföldi szilveszte­ri IBUSZ-utakal már a nyár közepén meghirdették, s való­színű, ez az oka, hogy most már — kettő kivételével — nem is lehét jelentkezni egyikre sem: valamennyi út betelt. Az a kettő, ahol még van hely: Gyula és - Hajdúszoboszló. Mindkettő egyhetes turnusos téli üdülés, aminek időtarta­mába a szilveszter is beleesik. A karácsonyi utak — érthe­tő módon — nem ilyen népsze­rűek: ezt az ünnepet az em­berek általában otthonukban töltik. Nem így a szilveszter! a nettói Mint kiderült, ezekre az utak­ra bőségesen akadtak jelent­kezők. Belföldön legalább 8— 10 helyen hirdettek szilvesztert, így például Dobogókőn, Szom- bcthelyen, Velemben, vagy a romantikusnak ígérkező kőka­pui kastélyban (Borsod megye), amire az utolsó hely pénteken reggel kelt el. A külföldi szilveszterek egyi­ke egy ötnapos londoni út, vá­rosnézéssel, oxfordi kirándu­lással, s természetesen szilvesz­teri vacsorával, műsorral. Ér­dekesnek ígérkezik a szilvesz­teri bécsi hajóút, amelyre egy kisebb csoport indul. Vonnak, akik Szocsiban, vagy a Feke­te-tengernél töltik az év utolsó napját, de olyanok is akad­nak, akik Prágába utaznak, D. Cs. Y esszőpa ri pá ból jellemrajz Karácsonyi ajándékozás és hobbi Világsreiixácfó Balról: Szentesi András és Kovács László fi lUasca-fennsík és az űrfelvételek A Nasca-fennsík rejtélyével régóta foglalkozik a tudomány. Az ott látható monstruózus méretű különös alakzatok — elsősorban madár- és állatfigurák — alaposan felajzották az emberi képzeletet. Nem véletlen, hogy az elmúlt év egyik tudo­mányos világszenzációja az az új elmélet volt, amely magyar szakemberek agyában született meg a Nasca-vonalakkal kap­csolatban. Az elmélet vizsgálatának egyik szakértője Szentesi And­rás, a MÉM Országos Föld­ügyi és Térképészeti Hivatalá­nak osztályvezetője. Most itt ülünk a pécsi Komarov Gim­názium és Szakközépiskola igazgatói irodájában: Szentesi András, Kovács László, a föld­mérő szakközépiskola műhely­főnöke, meg én. Beszélgetünk. — Vórkonyi Nándor kultúr- történésztől hallottam először arról a rejtélyes jelenségről, amit a Nasca-vonalak képez­nek. Ő sajnos úgy távozott el közülünk, hogy nem ismerhet­te meg az általa is gyakran föltett Nasca-kérdésekre a vég­leges választ. Hol tartanak je­lenleg? — Zelkó Zoltán földmérő 1979-ben az Interpress Maga­zinban tette közzé a Nasca- vonalakkal kapcsolatos „térkép, elméletét” — mondja Szentesi András. Ez a speciálisan ma­gyar elmélet a jelenlegi elmé­letek között „térképelméletként" vált ismertté. Engem szakértő­nek kértek fel az ezzel kapcso­latos vizsgálatokban való rész­vételre. Zelkó Zoltánnal aztán kimentünk Peruba és az ottani helyszíni kutatásainkról a ma­gyar televízió perui koproduk­cióban készített egy egy órás filmet, amit a magyar tv-né- zők is láthattok. — Milyen volt az elmélet visszhangja? — Az elmélet, amelynek lé­nyege dióhéjban az, hogy a Nasca-vonalrendszer a hajdani inka birodalom területének egy­fajta térképe, komoly vissz­hangot keltett a régészek, tör­ténészek és kultúrhistórikusok körében. A perui régészet veze. tő személyisége meghívta a magyar szakembereket a kuta­tások folytatására. Ennek a ku­tatásnak ugyanis eddig csak a kezdeti lépései történtek meg. Gyönyörű könyvet lehetne er­ről kiadni — gondolom miköz­ben az asztalunkon fekvő Ma­gyarország az űrből című kö­tetet lapozgatjuk, Mint hallom, szó van ilyen mű kiadásáról. Az űrfelvételek viszont már át­vezetnek Szentesi András köz­vetlenebb tényleges munkate­rületére. — A MÉM Országos Földügyi és Térképészeti Hivatalában a földmérési kutatás, műszaki fej. lesztés és a szakoktatás képe­zik egyik legfőbb feladatomat — mondja. Ezért is vagyok itt. A Komarov Gimnáziumban jó érzés látni, hogy a földmérési oktatással kapcsolatos elkép­zeléseink ideális körülmények között, igen jól valósulnak meg. Az említettek kapcsán jegyzem meg, feladatom az űr- és légifelvételek erőforróskuta- tósi hasznosításának az előké­szítése is. A kozmikus távérzé­kelés lényege az, hogy elektro­mágneses hullámok segítségé­vel szerzünk információkat a föld felszínéről. Az űrfelvételek révén a népgazdaság részére igen hasznos információk bir­tokába jutunk a földfelszín ál­lapotáról, a növénytakaróról, a vizekről és a légkörről. Ezért vált a távérzékelés az erőfor­ráskutatás legfontosabb eszkö­zévé. így az erőforrásoknak nemcsak a kiaknázására, „ha­nem azok védelmére és éssze­rű felhasználására is lehetőség van. Ennek a roppant munká­nak az előkészítésén dolgozunk jelenleg. A Földmérési Intézet­ben éppen tavaly szerveztünk egy főosztályt, amely a távérzé­kelésben rejlő nem akármilyen lehetőségek mezőgazdasági hasznosításával foglalkozik. Bebesi Károly Nyakunkon a karácsonyi ajándékvásárlás. Évről évre a legkülönbözőbb dolgokkal hal­mozzuk el egymást. Szinte so­ha nem tévesztünk célt, ha az ajándékozás a hobbi területére irányul. Húzzunk már egy kis lelki hasznot is ebből a nagy adakozásból! Tapasztalataink szerint a gyengébb nem sok­kal leleményesebb az ajándé­kozásban, mégis nekik kívá­nunk most egy kicsit súgni. No persze, nem ajándékötleteket, hanem néhány szempontot, mi­ként ismerheti meg partnerét alaposabban a hobbiján ke­resztül.-A gyűjtő, horgász, vadász, virágtermesztő, „szakácsmes­ter", — tökéletesen nyugodt tí­pus. A gyűjtés alapvető szemé­lyiségjegy, az ilyen-olyan gyűj­tő nem szívesen dicsekszik ké­pességeivel, ugyanakkor nagy ólömmel hallgatja mások elis­merő szavait, még szemtől szemben is. Rossz tulajdonsá­ga a makacs haragtartás. A mesterszakács fazekába ritkán kukkanthatunk o konyhán kí­vül is. Velük kapcsolatban min­dig számíthatunk meglepetés­re. A horgász, vadász és virág­termesztő nem merészkedik a nyílt tengerre, szívesebben idő­zik egy kis öbölben, ahol aztán kellemesen elringatózik az élet hajóján. Legtöbbször sikerrel kerülik ki ,o nagyobb viharo­kat. A vízisportok, gimnasztika, tánc és utazás kedvelője — könnyed, néha könnyelmű tí­pus. Általában erős a testtu­datuk, igyekeznek a külső meg­jelenésükkel hatni. A sportot nem a teljesítményért űzik, az egészség oz elsődleges szem­pontjuk. A sportbeállítottság ellenére sem kedvelik a túl nagy akadályokat. Vigyázat, a hízelgés itt nyitott fülekre ta­lál. Társas kapcsolataik jellem­zője: ritkán érik be-egy ember­rel, kiterjedt baráti körük ven. Szenvedélyes újságolvasók, fej­lett az empátiás készségük. A búvár, hegymászó, ejtőer­nyős, teniszező, sakkozó, bar­kácsoló — a kimagasló teljesít­mények megszállottja. Vágyuk, hogy minden körülmények kö­zött helyt tudjanak állni. Szün­telen magányos hős-szerepeket keresnek maguknak, olyan vesz- szőparipát, amely kiemeli őket a névtelenek tömegéből. Soha nem elégedettek elért eredmé­nyeikkel. Életükben a társ csak mellékszereplő. A külvilág fő­leg szerepjátszásuk kellékeként jelenik meg. Végső soron kívül­állók és magányosak. A vízisíző, labdajátékos, gya­log túrázó — a tevékenység min- denekfölött. , A vízisíző inkább az önuralomra, mint az önmeg­valósításra törekszik. A hétköz­napokban józan és tárgyilagos. A bármiféle labdajátékosnak mindig összehasonlítási alapra van szüksége, hogy érezze, ér­tékelni tudja saját teljesítmé­nyét. Ezért barátai is a hobbi­körből kerülnek ki. A gvalog túrázó kedveli a közös élmé­nyeket, szereti a társasáaot, képességeinek megfelelően igyekszik jó példával elöljárni. A Freundin nyomán: Dr. Juhász Edit A kubai balett december 22-én kettős szereposztásban lép lel az Erkel Szín­házban. Az bt egyfelvonásos balett szólószerepében szinte minden vezelé operai táncművész fellép. A táncokat Alberto Mendez, a balettek koreográ­fusa és rendezője tanítja be, a próbavezető balettmester Orosz Adél. Ké­pünk a próbán készült.

Next

/
Thumbnails
Contents