Dunántúli Napló, 1981. december (38. évfolyam, 329-356. szám)
1981-12-13 / 341. szám
Megyénk építőipara Magasabb követelmények Megújul a pénzügyi-gazdasági ellenőrzés szervezete . Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága legutóbbi ülésén határozatot fogadott el a megye építő- és építőanyagipari továbbfejlesztésének feladatairól. A megyei pártbizottság a vita során megállapította, hogy az építő- és építőanyagipar tevékenységével az elmúlt években jelentősen hozzájárult a megye gazdasági fejlődéséhez, a lakosság életkörülményeinek javulásához. A kivitelező kapacitáshiány azonban továbbra is a megye egyik legsúlyosabb gondja maradt. Ennek megoldása jelenleg kiemelt politikai jelentőséggel bír. A VI. ötéves tervidőszak megyei beruházásai — a Mecseki Szénbányák fejlesztési programjával is számolva — várhatóan az elmúlt tervidőszakhoz képest nem csökkennek. A beruházások építésigényessége sem változik számottevően. A fenntartási építési szükséglet nőni fog. A lakásépítésben a korszerű technológiával épített lakások aránya tovább emelkedik. A népgazdaság érdekeivel összhangban álló építőipari export — ismert az a megbízatás, melyet a Baranya megyei Építőipari Vállalat Líbiában végez — növeli a kivitelező építőiparral szembeni igényeket. Ez azonban nem nehezítheti a megyei feladatok elvégzését. A megyei pártbizottság határozata arra hívja fel a figyelmet hogy a VI ötéves terv időszakában törekedni kell az építési igények kielégítésére. A megyei építőipari ágazati és megyei irányítását egyaránt szükséges a jövőben erősíteni. Nagy jelentősége van a megyei erőforrások tervszerűbb, céltudatosabb felhasználósának. A kivitelező vállalatok növekvő feladatai A megyében ismeretes feladatokat figyelembe véve a kivitelező építőipar Baranyában az országos átlagot meghaladó növekedésű ütemben emelheti termelését. A termelési szerkezetének átalakítását meg kell gyorsítani, a váltakozó nagyságrendű feladatok megkövetelik a szervezetek rugalmasságának biztosítását. A központosított építőiparban elsősorban a beruházási és nagyobb intézményi felújítási és rekonstrukciós feladatok ellátása vár, az egyéb építőipari szervezeteknek a fenntartás-felújítási munkákra szükséges korszerű, alacsoynabb munkaigényű technológiával felkészülni. A szervezett építőipar nem feledkezhet meg feladatai között az egyedi társas, a magánerőből épülő családi, sorházak, félkészházak kivitelezésének se. gítéséről sem. Ma már halaszthatatlan, hogy a paneles és egyéb korszerű technológiával épülő prototípus épületek mielőtt elkészüljenek. Ezeket lehetőség szerint korszerű vállalkozói formában, esetleg a kivitelező vállalat fővállalkozásában lehet majd lebonyolítani. Külön foglalkozik a megyei pártbizottság határozata a Baranya megyei Építőipari Vállalat feladataival, kimondva, hogy annak fejlődése a megyei átlagos ütemet meghaladó legyen. A lakásátadások ütemességének további javítására, a használatbavétel gyorsítására, a kapcsolódó létesítményeknek a lakásokkal egy- időben történő átadására van szükség. A vállalat fontos feladata az egészségügyi és szociális ellátást-javító jelentősebb intézmények megvalósítása. Nagyobb részt kell vállalnia az ipari fejlesztések kivitelezésében, felkészülni a legjelentősebb intézményi rekonstrukciós munkák elvégzésére Hosszabb távon jelentkező feladata a panelüzemi technológiával épített lakások szerkezetfelújítása. A tanácsi építővállalatoknak a beruházási tevékenységük szintentartása, a fenntartási igények jobb kielégítése a feladatuk. Egyre sürgetőbb igény a foghíjak beépítésében való részvételük fokozása. Kiemelt feladatuk Pécs történelmi belvárosa rekonstrukciójának segítése. A körülményeket figyelembe véve hosszú távon számolhatnak a lakosság szolgáltatási igényeinek kielégítésével. Az építőipari szövetkezetek elsődleges feladata a lakosság lakásépítési, a lakó- és egyéb közösségi épületek fenntartási és kisebb beruházási igények kielégítése, az építőipari szolgáltatósok fejlesztése. Lakásépítésben a csoportos, -korszerű családi házépítés növekedését segítheti. tesítmények tervszerű megvalósítása szükségessé teszi az ISM technológia komplex kialakítását. Fontos feladat a felújítási és befejező munkák kapacitás- bővítését szolgáló cél. és kisgépek beszerzése, az anyag- mozgatás gépesítése, az élőmunka csökkentését szolgáló fejlesztések biztosítása. A termelés szükség szerinti bővülése indokolja, hogy az építőiparban ne csökkenjen az építési-szerelési tevékenységgel foglalkozók létszáma. A feladatok megkövetelik a szervezeti keretek folyamatos fejlesztését, a szervezetek együttműködésének javítását, a kapcsolatrendszerek bővítését, újtípusú kapcsolatok kialakítását. A szervezetek közötti kapcsolatok javításával fokozottab. ban ki lehet használni az építőszervezetek együttműködésében rejlő lehetőségeket, A fenntartás-felújítási feladafok ellátásában fokozatosan bevonhatók a kisiparosok, a mezőgazdasági termelőszövetkezetek építő brigádjai és a lakásszövetkezetek 'karbantartó egységei. A kivitelező és tervező vállalatok közti munkamegosztás korszerűsítése mellett az Állami Építőipari Vállalat feladata, hogy fokozatosan fővállalkozói tevékenységet zások szervezettségének javítása, a felelősség határozottabb érvényesülése. Csökkenthetők a beruházási folyamatokra jellemző hiányosságok, a szerződési fegyelem javításával, az előkészítés időszakában közreműködők kapcsolatának szorosabbá tételével, a beruházási folyamat szervezésének jobb színvonalával, a fővállalkozási rendszer bevezetésének lehetőségével. Az építőanyagipar termelésének bővítése Az építőanyagipari termelés bővülésére a tervidőszakban 7— 10 százalékban lehet számítani. A tégla- és cserépiparban a lakosság mennyiségi, minőségi és választéki igényeinek kielégítése szükségessé teszi, hogy növekedjék a korszerű termékek aránya, s azok a hagyományos gyárak, amelyeknél a továbbüzemelés feltételei biztosíthatók, termeljenek tovább. A beremendi mészvertikum üzem behelyezésével a mészhidBÉV-lakásépités a Siklósi városrészben A pártbizottság határozata szükségesnek tartja, hogy számoljanak a jövőben is a nem megyei székhelyű építőipari vállalatok — többek között a Tolna megyei Állami Építőipari Vállalat, a Dél-Dunántúli Vízügyi- és Közműépítő Vállalat, a 26-os Állami Építőipari Vállalat, a Bányászati Aknamélyítő, stb. — bővülő tevékenységével. Előreláthatóan a házilagos szervezetek szerepe a kisebb és a speciális munkákban, továbbá a fenntartási és felújítási tevékenységben megmarad. Kapacitásuk az igények alakulásával összhangban változik majd, alvállalkozóként nagyobb mértékben működhetnek együtt a szervezett építőiparral. A termelőszövetkezetek kisegítő, melléküzemi kapacitásai a helyi közösségi igények és fogyasztási szolgáltatás bővítését segítsék a jövőben is. A beruházási tevékenység javítása Az építőipari ágazat beruházási lehetőségei mérséklődnek, ezért nagy hangsúly helyeződik a meglévő eszközök, különösen a korszerű kapacitások jobb kihasználására. A tervidőszakban megkezdődik a panelüzem rekonstrukciója. A kommunális és szolgáltató lévalósítson meg, elsősorban az építési rendszerekkel megvalósuló beruházásoknál. A határozat felhívja a figyelmet arra, hogy a tervező és beruházási vállalatoktól a körülmények változása a rugalmasabb, gyorsabb alkalmazkodást követeli meg. A tervező vállalatok a fizetőképes kereslettel összhangban az építkezések takarékos, egyszerűbb és olcsóbb megoldásainak alkalmazásában léphetnek előre. Növelhetik részvételüket a beruházások, a jelentősebb rekonstrukciós munkák előkészítésében, a megvalósítás szakaszában, az utólagos értékelésben. A megvalósítási tervek készítését a kivitelező vállalatok felkészülésével összhangban fokozatosan adják át. A beruházási vállalatok számára a beruházások megalapozottabb előkészítésére, a megvalósítási folyamat minőségi jellemzőinek javítására, a jelentősebb intézményi felújítások, rekonstrukciók lebonyolításának vállalása. Fejlesztésre vár a beruházások várható megyei alakulása Fejlesztésre vár a beruházási folyamatban résztvevő szervezetek munkamegosztása és kapcsolatrendszere. Természetesen az optimálisnak tekinthető megoldás csak hosszabb rdőszpk alatt teremthető meg. Az átmeneti megoldások között lehetséges a beruházási folyamatban résztvevő szervezetek számának csökkentése, az átfutási idő rövidítése, a beruhá-r Läufer László felvétele rát-termeiés közel háromszorosára növelhető. Az ipari mészkőtermelés fejlesztése biztosítsa a dunaújvárosi konverteres acélgyártás növekvő szükségleteit. A finomkerámiai ipar gyors fejlődését a belföldi igények és exportlehetőségek várhatóan alátámasztják. A termékszerkezet korszerűsítésével javítható exportképessége. A műszaki kerámiák és edénygyártás fejlesztése mellett új termékek gyártására történő felkészülés is szükséges. Ebben az ágazatban jelentősebb beruházásokat a mész-, finomkerámiaiporban és a kőbányászatban terveznek. Az irányítás felelőssége Végezetül a megyei pártbizottság határozata szükségesnek tartja, hogy a feladatok megvalósítása érdekében a megyei és területi párt-, állami és társadalmi szervek, az üzemi párt- és mozgalmi szervek munkája tovább javuljon Segítsék fokozatosabban a gazdálkodó szervek mindenirányú tevékenységét. Korszerűsített formában folytassák a beruházási koordinációs munkát. A megállapodások teljesítését kísérje figyelemmel. Segítsék a feladatok megvalósítása érdekében a halaszthatatlan és szükséges szemléleti változás kialakítását. Területi igazgatóság és megyei hivatal helyett: Baranya megyei Ellenőrzési Igazgatóság Ismét egy cégtáblaváltozás! Már izgalomba sem jövünk tőle, hiszen a gazdaság és a gazdasági irányítás szervezeti rendszerét illetően, mondhatni a forradalmi változások időszakát éljük. Már korábban bejelentették: a Pénzügyminisztérium bevételi szervezete 1982. január elsejével új felállásban kezd, jobban igazodva a gazdasági élet fejlődése által támasztott magasabb minőségi követelményekhez. Dr. Buzánszky József, a Bevételi Főigazgatóság pécsi Területi Igazgatóságának vezetője, aki hosszú pályafutása alatt, maga is tevékeny résztvevőként sok ‘ szervezeti változást megélt, most láthatóan nyugodt: szó sem volt valamiféle rolólehúzásról, a régi szervezet fokozatosan átnő az újba, egyszersmind felnő az új feladatokhoz, nem utolsósorban pedig' sikerült nagyobb fájdalmak nélkül lerendezni a személyi kérdéseket. • • Önvizsgálatot végeztek Arról van szó, hogy január elsejével megszűnnek, pontosabban egybeolvadnak a Bevételi Főigazgatóság területi igazgatóságai és megyei hivatalai. Ennek megfelelően egy szervezet lesz az eddig négy dél-dunántúli megyére kiterjedő hatáskörű pécsi Területi Igazgatóság és a Baranya megyei Hivatal. Üj elnevezésük: Baranya megyei Ellenőrzési Igazgatóság. Már az új elnevezés is — Ellenőrzési Főigazgatóság, megyei ellenőrzési igazgatóságok - jelzi, nemcsak a félállás változott, de ezzel együtt újrafogalmazták feladataikat is. Nem tévedés, önmaguk fogalmazták újra. Már korábban önvizsgálatba kezdtek, feltéve a kérdést: a szervezet irányítási rendjében, módszereiben, felépítésében képes-e megfelelni a gazdasági fejlődés által támasztott új követelményeknek? A válasz kritikus volt. Mertek szembenézni vele, s ami fő, változtatni, dönteni a korszerűsítésről. Csak néhányat abból, milyen hátrányok jelentkeztek, milyen új körülményekkel kell számolniuk. Gondot oko zott a hármas — főigazgatóság, területi igazgatóságok, megyei hivatalok — tagozódás; nagy volt az áttételeződés, le- és felfelé is lelassult az információáramlás, a régi szervezet nem mindig felelt meg az operativitás követelményeinek. Felgyorsult a vállalati szervezetek decentralizációja. Ma már hovatovább nem lehet olyan élesen különbséget tenni tanácsi vagy minisztériumi vállalat között, helyenként egy-egy szövetkezet bonyolultabb gazdálkodóst folytat, mint az állami vagy tanácsi vállalat. Akkor mi szükség arra, hogy a minisztériumi vállalatok pénzügyi-gazdasági ellenőrzését — ráadásul több megyére kiterjedően - külön és kizárólag az igazgatóság revizorai végezzék, a tanácsi és a szövetkezeti vállalatokat meg külön a megyei hivatalok? Ezzel összefüggésben nyomasztott a revizorok utaztatási gondja, s e magasan képzett szakemberek fizetése sem állt már arányban áldozatvállalásukkal, például a hosszú távollétekkel a családtól, amikor a szomszéd megyékben napokra be kellett vetniük magukat az ellenőrzésbe. Tekintettel kellett lenniük továbbá a megyei irányító szervek által támasztott magasobb követelményekre, miszerint a szervezettől gyors, a közgazdasági összefüggéseket mélyebben felfpró információkat, elemzéseket várnak. Új feladat, hogy a jövő évtől kezdődően a kis vállalkozások pénzügyi: ellenőrzését is ők végzik. Létszám leépítés A szervezeti megújulás, egyúttal lélszámmegtakarí- tással is járt. A munkakönyvét csak úgy senkinek sem nyomták a kezébe. A létszámleépítést tapintattal és körültekintéssel végezték, külön káderbizottság alakult, mely minden körülményt, az érintettek és a hivatal hosszabb távú érdekeit is figyelembe véve igyekeztek dönteni. A vezérelv az volt, a szakmai színvonal nem csökkenhet. Az igazgatóság létszáma korábban 77, a hivatalé 32 fő. Az új megyei igazgatóság létszáma 45, s a területközi feladatok ellátására további 3- státuszt tölthetnek be. Nyolc dolgozóval, négy megyére kiterjedő hatáskörrel továbbra is megmaradt a területi adóelszámolási iroda. Az igazgatóságon felszabadult szakemberek egy része az ellenőrzési szervezeten belül, más megyében helyezkedett el, hiszen a többi megyében, ahol eddig csak hivatal működött, a megyei igazgatóságok létrejöttével plusz létszámra, szakemberekre volt szükség. A többiek, például a jogászok, adminisztrátorok is találtak maguknak állást. Korábban a két intézményben 13 vezetői státusz volt, most 6. Ami figyelemre méltó, s ez cél is volt, az apparátuson belül megnőtt a revizorok részaránya, korábban a felét sem érte el, most csaknem 60 százalék. Mondanunk sem kell, a revizorok a jövőben — egységesebb szemlélettel és módszerekkel - tartalmasabb, a közgazdasági összefüggéseket jobban feltáró munkát végezhetnek, jobb lesz a munkaidő-kihasználásuk, hiszen csak egy megyében kell elvégezniük a pénzügyi-gazdasági ellenőrzést Újszerű kapcsolatok A Baranya megyei Ellenőrzési Igazgatóság természetesen egy székházat foglal el. A volt igazgatóság a Déryné utcából a jövő év elején átköltözik a Szalai András utcába, a Sopiana Gépgyár volt irodaépületébe, ahol megyei hivatala már korábban berendezkedett. Ami még hátravan: a megújult szervezet újraértékeli, s újfent kialakítja kapcsolatait a vállalatokkal, az irányító- és az érdekképviseleti szervekkel, hiszen a korszerűsítés sikeréhez a partnerek is kellenek. Miklósvári Zoltán HÉTVÉGE 3.
