Dunántúli Napló, 1981. december (38. évfolyam, 329-356. szám)

1981-12-13 / 341. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXVIII. évfolyam, 341. szám 1981. december 13., vasárnap Ára: 1,80 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja A tartalomból: A dinamit­vagyon kamatai Szavaz az olvasó Mit igér a kereskedelem az ünnepekre? Folytatta munkáját a mezőgazdasági szövetkezetek IV. kongresszusa Az írószövetség közgyűlése mmmmmmm————mm * —— S zombaton az Építők Rózsa Ferenc székházában a kongresszusi eiöterjesztések vitájával folytatta mun­káját a mezőgazdasági szövetkezetek IV. kongresz- szusa. Az ülésen megjelent Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Havasi Ferenc, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese, Váncsa Jenő me­zőgazdasági és élelmezésügyi miniszter és Hetényi István pénzügyminiszter. i i ■■ —. i ■ * —■ i ... ■ i ■. ■— r — Váncsa Jenő felszólalása A vitában felszólalt Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelme­zésügyi miniszter, aki kifejtette, hogy a szövetkezeti szektor a társadalmi és politikai élet fon­tos tényezője, és a mezőgaz­dasági termelés fejlesztésébe^ is meghatározó szerepe van. A mezőgazdasági nagyüzemek rendelkezésére álló állóeszköz­állomány 73 százaléka van a közös gazdaságok birtokában, ezek adják, illetve ezek állítják elő a nagyüzemi termelés 74 százalékát és adják a nyereség 80 százalékát. A szocialista me­zőgazdaság alapvető formájá­vá vált a termelőszövetkezet, omely mint vállalat, illetve vál­lalkozás is egyenrangú partne­révé vált az állami vállalatok­nak, sőt — el lehet mondani — bizonyos tekintetben versenytár­sává nőtte ki magát. A terme­lőszövetkezetek jó része felzár­kózott az élen járó állami gaz­daságok közé, nem egy közös gazdaság ezek eredményein is túltett, például a hozamok te­kintetében vagy a fejlesztési munkában. Az adatok bizonyít­ják, hogy a nyolc tonna feletti hektáronkénti gabonatermést elért 73 nagyüzem közül 65 ter­melőszövetkezet és az évenként 6000 liter feletti átlaghozamok­kal dolgozó négy tehenészetből, három termelőszövetkezeti. A jövedelmező gazdálkodásban is előbbre léptek; az üzemek 42 százaléka a közgazdasági elem­zések szerint magas színvona­lon gazdálkodik. A rugalmasság és a gyors al­kalmazkodóképesség, valamint a vállalkozói tevékenység ki- szélesedése jellemzi az elmúlt időszakot a termelőszövetkezeti mozgalomban, ez hozta magá­val, hogy az üzemek a háztáji termelés valódi gazdái lettek. Elmondotta, hogy a szövet­kezetek együttműködése to­vább bővült. Hétszázhetvenhá- rom társulás működik a mező- gazdaságban, ezek közül 600- at a termelőszövetkezetek kez­deményeztek, illetve vezetnek. Váncsa Jenő foglalkozott a kongresszuson felvetett több kérdéssel, egyebek között azzal, hogy a tsz-ekkel kapcsolatban levő felvásárló-feldolgozó vál­lalatok, üzemek előnyösebb helyzetben vannak a termelők­nél, és ezt gyakran éreztetik is. Elmondotta, hogy a monopol­helyzet, illetve az esetenkénti kiszolgáltatottság miatt ugyan szükség van központi intézkedé­sekre, de egyre kevesebb számban, mert az agrár-, illet­ve a gazdaságpolitika újabb és újabb intézkedései mindin­kább olyan helyzetbe hozzák a termelőket, hogy egyenrangú társakká válnak. Foglalkozott a miniszter a gazdálkodásban lemaradt ter­melőszövetkezetek helyzetével, ezek az üzemek 1,5 millió hek­táron gazdálkodnak, árujuk nélkülözhetetlen a hazai ellá­tásban és az exportban, ezért megsegítésüket a mezőgazda- sági vezetés folyamatosan na­pirenden tartja. Arra van szük­ség, hogy ezekbe a gazdasá­gokba jól képzett szakembere­ket irányítsanak, segítsék a szakképzett munkaerő letelepe­dését, javítsák egymás közötti együttműködésüket, és minden lehetséges módon felkarolják gazdasági felemelkedésüket. Váncsa Jenő ezután a mező- gazdaság helyzetéről, idei tel­jesítményeiről szólva elmondot­ta, hogy a termelés elmaradt a tervezettől, de meghaladja a tavalyi, különben magas színvo­nalat. Az elmaradás fő oka az, Szombaton Budapesten — a XIII. kerületi pártbizottság szék­házában — megkezdődött a Magyar írók Szövetségének közgyűlése. A tanácskozáson négy témát tűztek napirendre: a szövetségnek az előző köz­gyűlése óta végzett ötévi mun­káját, az írótársadalom további feladatait, a szövetség alap­szabályának módosítását és az új választmány megválasztását. A megnyitó ülésen Cseres Ti­bor, az írószövetség titkárságá­nak tagja - a tanácskozás so­ros elnökeként üdvözölte a rész­vevőket, köztük az elnökségben helyet foglalt Aczél Györgyöt, a Minisztertanács elnökhelyet­tesét, Óvári Miklóst, az MSZMP Központi Bizottságának titkárát, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagjait, valamint kulturális életünk több más vezető szemé­lyiségét. A program szerint az írásos beszámolóhoz — amelyet már korábban kézhez kaptak az 537-es létszámú szövetség tag­jai —, szóbeli kiegészítést fű­zött Dobozy Imre, a Magyar írók Szövetségének elnöke. Dobozy Imre kifejtette, hogy irodalmunk lég nem volt any- nyira élénk, polemikus, vállal­kozó kedvű, mint épp mostaná­ban. Hagyományőrzés és újí­tás perlekedik benne, összege­ző szándék és gyakori újrakez­dés, értékállandósítás és átér­tékelés, eltökélt cselekvőkész­ség és makacs egyszemélyiség, a történeti-társadalmi bonyo­lultság megfejtésének igénye és a megfejtés elhárítása, vagy a bonyolultság értelmezés nél­küli kimondása. A lényeg — mondta — nem a különféle stílustörekvések ver­senyfutása, hanem az eltérő al­kotói szemléletek, magatartá­sok erős polarizálódása, a köz- gondolkodás megújítását támo­gatva. Mindezt művek sokasá­ga bizonyítja. Például fontos szerephez jutott a racionálisan rákérdező, a visszás jelensége­ket bíráló, a mindennapok eset­legességeivel küszködő szemé­Határozat a közös gazdaságok feladatairól Elfogadták a tsz-jogszabályok módosítására kidolgozott javaslatot M egvá lasztottá k Dobozy Imre elnök beszámolója az elmúlt öt év munkájáról lyiség világát felderítő költé­szet. A pályakezdő írók helyzete kapcsán beszélt az írószövetség elnöke a hagyomány folytatásá­nak és megújításának eltérő ér­telmezéséről is. A pályakezdők — miként kifejtette — elsősor­ban nem másképp írnak, ha­nem másképp éltek, nevelked­tek, mást látnak mai világunk­ból, mint az idősebb korosztá­lyok. Fölemlítette új lehetősé­gek szükségességét a fiatalabb és korosabb írók kölcsönösen ipélyebb ismerkedéséhez, gya­kori találkozásokhoz, nyílt és nézeteket, elveket tisztázó esz­mecserékhez, vitákhoz. Kitért az olyan társadalmi visszásságok­ra, gondokra — köztük említve az alkoholizmust, a népesedési kérdést — amelyek az írókat is foglalkoztatják, hasonló fele­lősségérzettel, mint a nemzet nagyobb részét, a politikát. Ám — folytatta — az íróknak nem­csak aggódniuk kell, az ő leg­fontosabb dolguk a cselekvés, a jól megírt értékes mű, oz írói-emberi állásfoglalás min­den komisz embertelenség el­len, s minden igaz és ember­séges cselekvés mellett. Ezután megkezdődött a na­pirendi témák vitája. Pozsgay Imre művelődési mi­niszter felszólalásában az író- szövetség működésének tapasz­talatairól, az írók társadalmi szerepéről és feladatáról szólt. Kifejtette: az Írószövetség ak­kor tölti be feladatát, ha nem ejti rabul, nem köti le az írót egy belterjes látszat közélethez, hanem ellenkezőleg: kibocsát­ja a közéletbe. Oda — tette hozzá —, ahol a demokrácia beleszólást, rész­vételt és döntést jelent, de fel­tételezi a saját érdekeit jól is­merő, felvilágosulton képvisel­ni tudó, ám a partikularitásból kiemelkedő, felelős állampol­gárt. Az írók közéletisége is — hangsúlyozta — elsősorban ál­lampolgári jogon és felelőssé­gen alapszik, ami egyben tá­gítja az írók tórsadolmi szere­pét. Valódi író felelősséggel pá­rosuló képességeinek latbave- tésével, a műveiből épülő te­kintélynek súlyával tud hatni a nyilvánosságra. Az eddiginél nagyobbra növelhető az író­szövetség szerepe is, ha lehető­ségeinek jobban megfelelő fel­adatokat vállal magára, s eh­hez támogatást kap az állami szervezetektől. Szólt a miniszter arról is, hogy hazánkban a kulturális politika a párt politikájának elválaszthatatlan része, s az egész ország biztonságos hala­dását kívánja szolgálni. Meg­van a lehetőség a szellemi épít­kezésre, a párt programnyilat­kozata alapján a társadalmi haladás továbbfolytatására. Többen érintették a vitában az írószövetség nemzetközi kap­csolatait. Garai Gábor főtitkár például azt emelte ki, hogy az elmúlt öt évben is elsősorban a szocialista országok írószövet­ségeivel való együttműködésre helyezték a hangsúlyt. A tőkés fejlődő országok író- és fordító­szervezeteivel igen különbözők, változatosak a kapcsolatok. A közgyűlésen ezután az alapszabállyal és egyéb szer­vezeti kérdésekkel foglalkoztak. a tisztség- viselőket Szombaton folytatta tanácskozását a TOT IV. kongresszusa. Az ülésen többek közt felszólalt Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter. hogy a gabonánál kiesések vol­tak és a termőterület is csök­kent. A többi ágazat általában teljesítette, sőt, az előirányza­tokon felül termelt, ám a gabo­natermelésnek meghatározó szerepe van. Az idei eredmé­nyek is azt mutatják: az az üzem, amelyik ezen a területen lemarad, csak nehezen ellen­súlyozza a bevételkiesést. A mezőgazdaság összességében kedvező, zavartalan belső ellá­tást biztosított, és az elmúlt év­hez képest 17 százalékkal nőtt a mezőgazdasági termékek, fel­dolgozott élelmiszerek exportja, ami különösen figyelemre mél­tó eredménynek számít. A gaz­daságok nyeresége az elmúlt évihez hasonló színvonalon ala­kult, viszont kevesebb a veszte­séggel gazdálkodó üzem, és a veszteségek maguk is felére csökkentek. Mindez azt bizo­nyítja, hogy a mezőgazdasági nagyüzemek a hatékonyságért többet tettek, mint korábban. A gazdaságok dinamikusan növelték a beruházást, ezen a téren nem mutatkozik vissza­esés. A fejlesztésekre fordított összeg 10 százalékkal megha­ladja a tervezettet és az idén (Folytatás a 2. oldalon) Béke­demonstráció Forró hangulatú béke­demonstráció színhelye volt szombaton a Budapesti Nemzetközi Vásár egyik legnagyobb pavilonja. A KISZ Központi Bizottságá­nak felhívására csaknem 8 ezer fiatal nagygyűlésen fejezte ki tiltakozását az imperialista erők fegyver­kezése, az Európát és a vi­lágot fenyegető háború ellen. A fiatalok lelkes töme­gében ott volt Sarlós Ist­ván, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Ha­zafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, Be- recz János, Győri Imre, Baranyai Tibor, az MSZMP KB osztályvezetői, Hollai Imre külügyminiszter-he­lyettes, Sebestyén Nán- dorné, az Országos Béke­tanács elnöke, Fejti György, a KISZ KB első titkára. Tegnap kezdődött és ma is tart a Fiatal Művés zek Klubjának téli vására a Kossuth u. 3. szám alatti üzlethelyiségben. A jövő hét végén ismét megrendezik kétnapos vásárukat.

Next

/
Thumbnails
Contents