Dunántúli Napló, 1981. december (38. évfolyam, 329-356. szám)
1981-12-02 / 330. szám
1981. december 2., szerda Dunántúli napló 3 Sikerrel vizsgázott az IBAK-Penetryn és az INSITUFORM A Pécsi Vízmű a rendszergazda A világban ismert néhány feltárás nélküli csatornajavítás- rc szakosodott vállalat. A szükség diktálta, hogy a pécsiek megyőződjenek, melyik mit tud, mennyiért és főleg hazai viszonyok között. Ez utóbbi talán a legdöntőbb. A referencia- munkák elvégzése során hazai pályán vizsgáztatták a külföldi technológiákat. Tehát nem a magyar és pécsi szakemberek utaztak ki tanulmányozni, hogy kint mit tudnak a cégek, hanem nekik kellett bebizonyítaniuk, hogy eljárásuk itthon mit ér. A János utcában dolgozó svédek technológiája a szakemberek véleménye szerint itthon eléggé „hézagos", tehát nem az üdvözítő. Más megoldás után kellett nézni. így vizsgázott tavaly a Kossuth Lajos utcában 150 méter hosszon a hibás csőkötéseket feltárás nélkül javító IBAK—Penetryn eljárással a nyugatnémet Kanal Müller cég. Mégpedig megnyugtató eredménnyel. A csatorna új béléséből távirányitásos vágógép vágja ki a beömlőnyílást. IBAK-lelvétel: Starcz Andor E z évtől a korábbiaknál lényegesen nagyobb súlyt fektetnek a régi városrészek, lakóépületek felújítására országszerte. Régi, korszerűtlen házak kerülnek sorra, nem kis anyagi ráfordítással. De mi legyen az elavult, jórészt megrongálódott, vagy tönkrement szennyvízcsatornákkal? Pécs is hasonló gondokkal küzd. A 180 kilométernyi szennyvízcsatorna-hálózatának mint- egy egyharmada a belváros alatt húzódik mór 40—50 éve. A szakemberek a csatorna élettartamát optimális esetben is 50—60 évre becsülik. A pécsi helyzet a pincék miatt sem kedvező, a csatornák, a csőkötések többsége megérett a cserére. Eddig csak egyfajta javítást ;smertek hazánkban: a több méter mélyen húzódó csatornát kibontották, helyén újat építettek. Ez az eljárás roppant lassú, munkaigényes és drága, nem beszélve az úttest leibontásával járó több hónapos bénultsággal. Új, 3 méter mélyen húzódó, és nem talajvizes helyen fektetett csatorna építési költsége folyóméterenként eléri a 3000 forintot. Ez durván számolva csak a pécsi belváros esetén majd 200 millió forintot igényelne . . . Javítani, de hogyan? A Pécsi Vízmű úttörő feladatot vállalt, amikor beszerezte és munkába állította az IBAK csatornavizsgáló televíziós berendezést, melynek segítségével meggyőződhetett, hogy sürgősen tenni, lépni kell. Léptek is az Országos Vízügyi Hivatal, az Építési és Városfejlesztési Minisztérium városi mélyépítési-fejlesztési célprogram-bizott- scga és az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság támogatásával. A Pécsi Vízmű hazai rendszergazdája lett a nem mászható szelvényű csatornák feltárás nélküli javításának. A mélyben húzódó beton-, kőanyag- és eternitcsövek legtöbbje az IBAK tv leleplező képei alapján vagy kötéshibásak (az ösz- szeillesztésnél mentek tönkre), vagy repedtek, törtek, hiányos falúak. Vegyük ismét a csatornaépítési költséget, mely folyóméterenként — a korábban feltüntetett egyéb adatok megléte esetén — 3000 forint. Az IBAK- Penetryn eljárással — feltárás nélkül! — a folyóméterekre vetített összeg nem több 1000 forintnál. A csatornaépitéshez minimum 8—10 ember kell, a javításhoz mindössze három. A 30 centis csatornaátmérő esetén ez IBAK-Penetryn eljárással műszakonként 30—40, évente 8— 10 000 csőkötés javítható. A felújítást követően az élettartam úiabb fél évszázaddal megnő. Másik előnye, hogy a berendezést a licencet eladó kínálja ugyan, de az eljáráshoz szükséges vegyi anyag több mint kétharmada hazai alapanyagból folyamatosan biztosítható. A feltárás nélküli javítások elvégzése közben nem kell felbontani az úttestet, ugyanakkor a csatorna is üzemelhet a munkák közben. Az INSITUFORM az ősszel vizsgázott Pécsett a Kossuth Lajos utcában a Széchenyi tértől a Színház térig húzódó 150 méter hosszú csatornában. A lényege: olyan béléssel látják el a meghibásodott csatornaszakaszt, mely ellenáll a mechanikai és vegyi hatásoknak. A lelke a polipropilén filc, melyet poliészter- vagy epoxigyantával itatnak át, és kifordított harisnya elvén bevezetik a hibás csatornarészbe. A „paplan” a 4 méter magas vízoszlopnyo- mástól nekifeszül a csatornafalnak, majd a cirkuláltatott 70—80 fokos meleg víz hatására négy-öt óra múltán a csőben tökéletes bélést alkot. A csatorna az építési költség harmadáért, feléért újabb fél évszázadon át tökéletes. Angol találmány Ezt az eljárást már évtizede alkalmazzák jelenleg a világ 18 országában. Pécsett az angol feltaláló, Mr. Eric Wood, az INSITUFORM cég technikai igazgatója kérésünkre rövid áttekintést adott az eljárásról: — Az ötlet tíz éve született, négy éven ót tartó kísérletezések után adtuk el szabadalomként. Mi csak a licencét adjuk és kényesek vagyunk a felhasználására. Évente a világból összehívjuk konferenciára a li- cencvásárlóinkat, kicseréljük tapasztalatainkat, ötleteinket, újításainkat. Az emberek ötletekkel állnak elő és kérdeznek, ezek újabb és újabb megoldásokhoz vezetnek. — Mit várnak a pécsi bemutatkozásuktól? — Kelet-európai betörést. Azt, hogy Magyarország és a Pécsi Vízmű eredményesen hasznosítja eljárásunkat. Mr. Wood elnézést kér, várják a referenciamunkát végző dán és holland szakemberek. Sötétkék utcai öltönyben beáll tömlőt húzni, felmászik a négyméteres állványra, irányít, tesz, magyaráz, megmutat. Ez a megszokott: az „agy" tervez, kiötöl valamit és a megvalósításánál természetes, hogy beáll kivitelező kétkezi munkásnak. Ugyanígy ténykednek a holland és a dán cégek vezetői is. A hollandok béléseznek, a dánok vágják ki a bélésben a házakból érkező szennyvíz bekötéseit. Az IBAK tv-kocsijában a monitor előtt ül a dán szakember és az ipari tv-n jól látható dudorodós mentén távirányítóssal működteti az elmés vágóberendezést. Az alatta 3 méter mélyen levő és a 25 centis csatornában dolgozó vágógép kezelése több órán keresztül idegölő munka. Hazai háttéripar A munkálatokat figyelő magyar szakembereknek az eredményeket illetően nemigen voltak kétségeik. Inkább azt nézték, mit lehet itthon előállítani a „kellékekből". A vágóberendezés kivételével szinte mindent: a filctömlőt, a ragasztó poliesztergyantát, a gépkocsira szerelt bojlert. A nem mászható szelvényméretű csatornák feltárás nélküli javítására Pécsett kipróbált két szabadalom, az IBAK-Penetryn kötésjavítás és az INSITUFORM bélésezés szakmai körökben teljes sikert aratott. Mindkettő licencének megvételére a tárgyalások sínen vannak. A Pécsi Vízmű részben már felkészült, hogy mindkét eljárást Pécsett, és ahogy lehetőségei enqedik, szerte az országban alkalmazza. Még néhány év és megkezdődhet az elhasználódott belvárosi szennyvízcsatorna-hálózat felújítása — szinte észrevétlenül. Murányi László A Budapesti Tavaszi Fesztivál pécsi programja „Biztos vagyok benne, hogy a Budapesti Tavaszi Fesztivál évről évre Európa egyik rangos kulturális és turisztikai eseménye lesz" — nyilatkozta ez év márciusában Robert C. Lonati, a WTO (Idegenforgalmi Világszervezet) főtitkára. A nagy sikerű tavaszi turisztikai és kulturális rendezvénysorozat folytatásaként 1982-ben rangos nemzetközi eseményekkel, vidéki kulturális programokkal és kirándulásokkal gazdagodik a Budapesti Tavaszi Fesztivál március 19. és 28. között. Két vidéki város kapcsolódik a programhoz: Kecskemét és Pécs. A baranyai rendezvények kínálatát tekintették meg nemrég a hazai utazási irodák képviselői és a francia idegenforgalmi szakemberek kétnapos látogatásuk alkalmával. A vendégek a baranyai kirándulást megelőzően a belvárosi rekonstrukcióról kaptak tájékoztatót a pécsi magasházban. Itt találkoztunk Jacques Rolin úrral, a párizsi Royal Tourisme direktorával: — A mi utazási irodánk az egyetlen Franciaországban, amely a zenei és kulturális programok, fesztiválok szervezésére szakosodott. Tervünk a fiatal művészek kapcsolatteremtését segíteni, országok közötti kapcsolatokká szélesíteni. — A Mecsek Fúvósötös és a Pécsi Balett műsorát láttuk, s nincs még kiforrott véleményem. Néha évekbe telik, míg egy ilyen fesztivál igazán ismert lesz. De azt mondják, a zenében nincsenek határok — az egyik legfontosabb kapocs ember és ember között. S Pécs alkalmas a zenei élet fejlesztésére . . . Elkészült a következő Budapesti Tavasz programja, eszerint: március 26—27., kétnapos kirándulás Pécsre, Vasarely szülővárosába. Az utat az Express Ifjúsági Utazási Iroda szervezi. A vendégek megismerkedhetnek a város képzőművészeti alkotásaival, nevezetességeivel, megtekintik a Pécsi Balett és a Mecsek Fúvósötös műsorát. Ellátogatnak Harkányba, Villányba, Siklósra, és Pécsváradon folklór programon vesznek részt. Némethné Kemenes Máriától, az Idegenforgalmi Hivatal főelőadójától azt is megtudtuk, hogy számos rangos nemzetközi találkozó színhelye lesz a tavasszal Budapest: első ízben rendezik meg a külföldi magyar baráti társaságok találkozóját, itt tartja tanácskozását a WTO európai bizottsága, a Nemzetközi Kodály Társaság elnöksége. Szerveznek nemzetközi eszperantó színházi találkozót, szakócs- és cukrászolimpiát. S természetesen számos zenei, művészeti programot, amelyekre már most nagy az érdeklődés, ezúttal az ideinél másfélszer több jegyet adnak el. G. M. Az államigazgatási eljárás szabályozásának jelentősége A z államigazgatási (hatósági) eljárás körébe közelebbről az államigazgatás területén megvalósuló jogalkalmazás szabályai tartoznak. Közismert, hogy az államigazgatási jog ót- meg átszövi életünket, a magánszemélyekét éppúgy, mint a különböző szervekét és szervezetekét, akiket (és amelyeket) az eljárás során ügyfeleknek nevezünk. Különös jelentősége van tehát annak, hogy a legkülönbözőbb államigazgatási ügyeink 'intézése során milyen pozícióba kerülünk, melyek a jogaink és kötelességeink. Ugyanakkor a szabályozás az állami feladatok egyik fontos csoportjának a jogalkalmazáson keresztül megvalósuló végrehajtását is hivatott elősegíteni. Össztársadalmi érdek tehát, hogy az államigazgatási eljárás le- ■ folytatása jogilag pontosan körülhatárolt mederben valósuljon meg. Ezek után tekintsük át röviden, hogy az államigazgatási szervek milyen ügyekben kötelesek az eljárási törvényt alkalmazni. A törvény rendelkezései szerint járnak el akkor, ha jogot és kötelességet állapítanak meg (határozatot hoznak), hatósági bizonyítványt vagy igazolványt állítanak ki, hatósági nyilvántartást vezetnek, illetőleg hatósági ellenőrzést végeznek. Az államigazgatási eljárás szabályozásának történelmi gyökerei a kialakuló polgári államokba nyúlnak visz- sza. A polgárság követelései között különböző formákban gyakran megtaláljuk az államigazgatási eljárás szabályozásának a sürgetését is. Ezen keresztül elsősorban jogaik fokozott védelmét kívánták elérni. Szocialista viszonyok között az államigazgatási eljárás szabályozásának jelentősége mindenekelőtt a törvényesség betartásában és betartatásában jelölhető meg. A törvényesség megvalósítását szolgáló jogok és kötelességek az államigazgatási szervekre és az ügyfelekre egyaránt kiterjednek. Hazánkban az első átfogó államigazgatási eljárási törvényt 1957-ben alkotta meg az országgyűlés. A közel negyedszázados törvény — néhány kisebb súlyú módosítással — jól szolgálta az államigazgatási jogalkalmazást. A „legtöbbször alkalmazott törvény" értékeit egyértelműen bizonyítja az is, hogy ez évben nem alapjaiban új törvény megalkotására került sor, hanem az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény módosításáról és egységes szövegéről hozta meg az 1981. évi I. törvényt az országgyűlés. Ez adja meg időszerűségét annak, hogy az államigazgatási eljárás jelentőségével és alapintézményeivel foglalkozzunk. Az államigazgatási eljárásról szóló törvény az államigazgatási szervek és az ügyfelek kapcsolatát szabályozza. Az államigazgatási szervek felsorolása - még a jelentősebb típusok bemutatása is — meghaladná e cikk kereteit. Az államigazgatás a társadalom legnagyobb igazgatási szervezete. Feladatainak jelentős részét a tanácsi szervezetben elhelyezkedő államigazgatási szervek valósítják meg. Leggyakrabban tehát velük kerülünk kapcsolatba. Kivételesen más (nem államigazgatási) szervek is elláthatnak államigazgatási feladatokat. Erre azonban felhatalmazást csak magas szintű jogszabályok adhatnak. Ilyenkor ezek a szervek is az államigazgatási eljárási törvény szabályait alkalmazzák. Az államigazgatási eljárás során az államigazgatási szervek és az ügyfelek között jogviszony (a jog pltal szabályozott kapcsolat) jön létre. Az ügyfelek köre az államigazgatási eljárásban általában nagyon tág. Meghatározott eljárásokban azonban ez a kör leszűkül (pl. csak magánszemélyekre, vagy ezek kisebb-nagyobb csoportjára stb.). Az államigazgatási szervek az államigazgatási eljárásban — csakúgy, mint egyéb tevékenységük során — közfeladatok ellátására hivatottak. Ez a tény pozíciójukat jelentős mértékben meghatározza. A közérdek érvényesítése ugyanis nélkülözhetetlenné teszi az ehhez igazodó eszközök biztosítását is. Nem tűnik feleslegesnek az eddigieknél jobban tudatosítani, hogy az államigazgatási szervek eljárásuk során közhatalmat gyakorolnak, és ennek keretében meghozott döntéseik akkor sem képezhetik alku tárgyát, ha kötelezettségeket állapítanak meg, és ezeket érvényesítik. Az óilami élet felbomlásához vezetne, ha az államigazgatási szervek csak jogot biztosíthatnának, illetőleg a kötelezettségek meghatározását az ügyfelek egyetértésével, beleegyezésével végezhetnék el. A z ügyfelek oldaláról nézve mindez azonban nem eredményezhet kiszolgáltatottságot. Az államigazgatási eljárás szabályozásának korszerűsége többek között azon mérhető le, hogy az ügyfelek jogainak, jogos érdekeinek érvényesítése az eljárás során milyen mértékben biztosítható. Úgy véljük, eljárási törvényünk az e téren támasztható követelményeknek következetesen megfelel. Az eljárás minden szakaszában elegendő garanciát nyújt, és az államigazgatási szervek kötelességévé teszi, hogy ezekről az ügyfeleket tájékoztassák, a jogszabályok gyakran egyszerűnek nem nevezhető rendszerében az eligazodást megkönnyítsék. Az ügyfél jogállásához azonban kötelezettségek is tapadnak, amelyek teljesítésének megkövetelését aligha szabad zaklatásnak felfogni. Az eljáró államigazgatási szervek és az ügyfelek közös érdeke tehát a hatékony együttműködés, egymás munkájának a segítése. Ehhez a törvényi szabályozós a feltételeket megteremti. Dr. Iváncsics Imre egyetemi docens Kísérletek a napenergia hasznosítására A napenergia mezőgazdasági hasznosításának lehetőségeit kutatják a MÉM Gödöllői Műszaki Intézetének szakemberei. Az Agrártudományi Egyetem tangazdaságának baromfitelepén összesen 12 négyzetméteres felületű napkollektorokat állítottak fel, s a napelemek révén nyert hőenergia elegendő volt a 20—25 dolgozót foglalkoztató telep melegvíz-ellátására. A berendezések teljesítménye a különböző évszakokban más és más. Az eddigi kísérletek szerint nyáron a napelemek egy-egy négyzetmétere naponta annyi energiát szolgáltat, amellyel 80 liter vizet lehet gazdaságosan 40 fokosra felmelegíteni. A tavaszi és őszi évszakban a berendezések kapacitása ennek körülbelül a fele. A továbbiakban a kutatók óira keresik a választ, hogyan hasznosítható a Nap sugárzása kiegészítő energiaforrásként élelmiszeripari és mezőgazda- sági célokra.
