Dunántúli Napló, 1981. november (38. évfolyam, 300-328. szám)

1981-11-12 / 310. szám

6

Diinantuii napló

1981. november 12., csütörtök

Épülő, szépülő családi otthonok Hidason

Szorgalmas székelyek Hidason

Épül Omböliék háza. A segédmunkás a feleség ...

„Aki kezét, lábát mozgatni tudja, az dolgozik ébredéstől lefekvésig" — mondta Mayer János hidasi tanácselnök magyarázatképpen, hogy mitől épül, szépül ez a sok ház Hidason. Kell hogy így legyen, mert a régi bányásztelep mellett egyre nagyobb területet hódít el a hidasi domboktól az újtelep.

Titkukra - legalábbis az egyikre hamar rábukkanhat a figyelmes szemlélő, mert szinte nincs is olyan kert, ahol komoly területet ne foglalnának el a feketéribizli-bokrok. Ennek az ízletes gyümölcsnek közismerten rendkívül kedvező a biológiai hatása, de a pénztárcára is kedvezően hat. mindössze a munkától nem szabad félni.

ömböli Józsefnét a falu egyik mellékutcájában, félig kész házuk mellett találjuk, amint éppen építőanyagot ta- licskázik.

— Csak elkészüljön a házunk, aztán még fényképen se lássak kőművest — mondja, de már mosolyogva, hiszen túljutottak a nehezén.

Férje az Univerzum szövetkezet helyi telepén dolgozik, ő a háztartást vezeti. No és gondozza a család legfőbb bevételi forrását jelentő 400 négyszögölnyi feketeribizlit. Jó évben a 40 ezer forint tiszta hasznot is megtermi. Persze, kegyetlen sok a munka, különösen a szedéskor.

Derék Ferenc fiatal ember, Béta-bányán vájár. Az ő házuk az újtelepen van, kétszintes, már csak a felső szint homlokzati burkolása van hátra.

— Két évig laktunk Bonyhá- don albérletben. Az építkezést két éve kezdtük el. Nagyon spóroltunk, most is minden pénzünk a házra megy el. Százötvenezer forint induló tőkénk volt, a bánya ehhez adott százezret kölcsön, pluszként ott volt az OTP-kölcsön — mondta el a kezdetet.

Felesége a bonyhádi áruházban dolgozik. Szabad idejük minden percét az építkezésre szentelték. Segített a szomszéd, a rokonság. Az eredmény: az egyik legszebb ház az újtelepen.

*

Hidas abban is különbözik a megye községeinek ' többségétől, hogy itt — a ribizlit nem számítva — alig foglalkoznak háztájival. Az itt megtelepült ipari üzemek azonban megbízható és meglehetősen magas jövedelmet biztosítanak. A 2740 lakos közül 130 bányász.

A lakosság 60 százaléka

Bukovinából idetelepült székely. Sok az ipari szakmunkás, aki teheti, másodállást vállal. Az Univerzum üzemvezetője, Kasza Gyula elmondta, hogy náluk az átlagkereset 3600 forint. Van, hogy férj és feleség is együtt dolgozik, s havonta hazaviszik ketten a tízezer forintot Akad olyan dolgozójuk, aki lovat vagy kecskéket tart. Nemrég mesélte egyikük, hogy egy csikója 20 000 forintért kelt el.

Ügy 10—12 évvel ezelőtt indult meg az igazi építkezési láz, évente átlagosan 12—14 új ház épült. Hogy mégis stagnál a község lélekszáma, annak oka, hogy sokan lebontják a régit, s helyébe építik a korszerűt. Bonyhád közelsége, s az ottani kedvező lakásviszonyok is elcsábítják a fiatalokat.

*

A tanácselnök szobájának falán egy oklevél: a „Tiszta kulturált környezetért" versenyben a II. helyet szerezték meg.

— Részben könnyű a dolgunk, mivel az itt letelepült üzemekkel rendkívül jó a kapcsolatunk — mondta Mayer János tanácselnök. - A Budapesti Vegyiművek gyáregysége, az Univerzum, a ’ VOSZK üzeme, a téglagyár és a helyi termelőszövetkezet rendkívül sok segítséget nyújt. Általuk válik lehetővé, hogy a volt bányatelep valamennyi utcáját lekövezik, segítségükkel készül az óvoda új szennyvízaknája, az új körzeti orvosi rendelő és orvoslakás, felújították a fogászati rendelőt és a művelődési házat. Emellett a lakosság is kiveszi részét a lakóhely szépítéséből, fejlesztéséből. Tavaly 3,2 millió forint értékű társadalmi munkát végeztek, s ez idén sem lesz kevesebb.

Kurucz Gyula

Konyhabútorok készülnek az Universum ipari szövetkezet telepén Erb János felvételei

A Dunatáj 3. száma

A napokban — jókora késéssel — jelent meg a Dunatáj ez évi harmadik száma. A folyóirat élén Weöres Sándor három versét találjuk. Csányi László Borsos Miklós világa címmel közöl pontos, elemző írást a szobrászművész életművéről. Fried István, Babits Mihály „A literátor” című színművéről, s ennek kapcsán Kazinczyról és koráról értekezik. Domokos Mátyás A költészet megmentett szabadsága című tanulmányával — amely sajnálatos módon a tartalomjegyzékből kimaradt — Takáts Gyula évfordulójáról emlékezik meg. Po- mogáts Béla Jékely Zoltán indulásáról, fiatalkori lírájáról, életéről írt terjedelmes esszét Az élet álom címmel. Húsz Mária Ga- lambosi László költői fejlődését elemzi. A Balázs Kovács Sándor által közreadott „A Sárköz-kutatás kezdete” című válogatás az 1831. évben a Sárközben végzett nyelvi kutatómunkát taglalja, bőségesen idézve a munka gyűjtőmunka eredményét. Megemlékezik Garay János szekszárdi költő — Az obsitos írója — 1833. évi Sárközről szóló írásáról is. Bár ebből a válogatásból hosszadalmas írás kerekedett, mégsem érezzük unalmasnak.

Nemcsak a jog iránt érdeklődök figyelmét keltheti fel, s mint a cím is sugallja, a későközépkor sötétjébe vezeti az olvasót. Kerék Imre Fodor András Futárposta című prózakötetét méltatja, helyezi el a költő életművében. Nagy An- ’dor Váci Mihálynak a negyvenes években Tolna megyében, pontosabban Decs-Alföldszálláson töltött napjairól ír. Sz. Tóth Gyula Bajomi Lázár Endre „Arpadine” című kötetéről ír „Egy szekszárdi Franoia- ország trónján" címmel. Bajomi Lázár Endre könyve hatalmas ismeretanyag birtokában számos magyar-francia kapcsolatra világít rá.

Tamás Menyhért — a paksi születésű költő — Messzülő ég című legújabb verseskötetét elemzi Bayer Béla.

Devecseri Zoltán négy fiatal pécsi költő: Csordás Gábor, Meliorisz Béla, Parti Nagy Lajos és Pálinkás György közös Fél korsó hiány című könyvéről írt recenziót. Kőhegyi Mihály Hojdu Mihály munkáját „Az 1646—47. évi Bandinus-féle összeírás névstatisztikái"-t mutatja be röviden. Gaál István egy régészeti tárgyú könyvet, Gáboriné Csák Vera Az ősember Magyarországon című munkáját igyekszik a laikus olvasó számára érdekessé tenni.

A folyóirat nyomdai hibáinak ellenpontja a győri Borsos-múzeumban készült reprodukciók hibátlan szépségű kiállítása.

Bay Endre

Mindennapos felvételi ügyeletek gyermek bel betegek részére: Pécs varos: POTE Gyermekklinika, Szigetvár város és járás, a pécsi és a volt sellyei járás: Megyei Gyermekkórház : Gyermeksebészeti kórházi felvételt igénylő gyermekfülészeti betegek, égett és forrázott gyermekek részére páratlan napokon: POTE Gyermekklinika, páros napokon: Megyei Gyermekkórház Pécs és a megye egész területéről.

Felnőtt belgyógyászat: I. kerület: II. sz. Belklinika, II. kerület: Megyei Kórház (Belgyógyászat.) III. kerület: I. sz. klinikai tömb. Sebészet, baleseti sebészet: I. számú Klinika. Cgési sérülések: Honvéd Kórház. Koponya- és agysérülések: Idegsebészet. Felnőtt fül- orr-, gégészet: POTE Fül-, Orr-, Gégeklinika.

ÉJSZAKAI KÖRZETI ORVOSI ÜGYELET:

Felnőtt betegek részére: Korvin O. u. 23., tel.: 11-169. Munkácsy M. u.

Vali József kiállítása az áj képcsarnokban

A lét szépségei mellett érvel

Piktúránk természetelvű hagyományainak értékes folytatójaként, sőt továbbfejlesztőjeként tartja számon a művészeti köztudat Vati Józsefet. Az 1927-ben született, s tanulmányait az ötvenes évek elején Szönyi István növendékeként befejező mester nem tartozik a gyakorta szereplő, mindig pódiumra kész alkotók közé, ám ha a nyilvánosság elé lép, feltétlenül oda kell figyelni műveire a bennük kifejezett világkép egyenesséqe és komolysága miatt. Eddig hat önálló s számtalan csoportkiállítás van mögötte, s munkássága elismeréseként több jelentős művészeti elismerésben, köztük Munká- csy-díjban részesült.

Vati figurális igényű, realista szemléletű festő, az ábrázolt motívumokon keresztül azonban nemcsak a világ anyagiságót, de lelki-érzelmi rezdüléseit, szubjektív benyomásait is fölfedi. Töprengő, szemlélődő alkat, akit felzaklatnak az igazságtalanságok és lelkesítenek az emberies gesztusok, s aki eszményeit illetően harmóniára, a szellem alkotó energiáit felszabadító rendre vágyik. Ábrázolásmódja a leszűrt látványra épül, amelyből erőteljes hangsúlyokkal emeli ki a lényeget és a tartalmi mondanivalót. Kubista és expresszionista jegyei önként adódnak az alkotás hevületében, ér éppen spontán jelleqük biztosítja, hogy nem különülnek el szervetlen elemekké a kompozíción belül. A részleteket gazdag faktúrájú festésmóddal dolgozza ki. fel- hcsznólva a dekoratív absztrakció és a tassizmus eredményeit.

rendelőintézet, ügyeleti bejárat, tel.: 12-812. Veress E. u. rendelőintézet, tel.: 15-833. Gyermek betegek részére: Munkácsy M. u. rendelőintézet, gyermekpoliklinika, földszinti bejárat, tel.: 1M95. Fogászati ügyelet: Munkácsy M. u. rendelőintézet, ügyeleti helyiség, tel.: 12-812. Minden este 7 órától reggel 7 óráig.

ÉJSZAKAI ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁRÁK

Pécs-Vasas II., Bethlen G. u. 8., 10/52. sz. gyógyszertár; Pécs-Meszes, Szeptember 6. tér 1. 10/3. sz. gyógyszertár, Pécs, Kossuth L u. 01. 10/8. sz. gyógyszertár; Pécs, Munkácsy M. u. 4. 10/9. sz. gyógyszertár;

Veress Endre u. 2. 10/7. sz. gyógyszertár.

SOS-ÉLET telefonszolgálat díjmentesen hívható a 12-390-es szó- inon — este 7-tól reggel 7 óráig.

Sárga virág

és igazságai

Ezzel a módszerrel ritka fényességű, vibrálóan eleven színhatósokhoz ért el, s olyan hossza- dclmasan kiművelt kromatikai érzékkel előidézett szín- és foltritmushoz, amely hajlékonyon követi és közvetíti életérzésének színeváltozásait. Az utóbbi időben egyre inkább összegezni igyekszik ismereteit a látható, és mégis oly nehezen felfedhető jelenségekről; mind témában, tárgyban, mind mondanivalóban és előadásban olyan általános érvényű vonásokat keres, melyek maradéktalanul tükrözik korunk szellemiségét.

Új képei a mindennapok humánus mozzanatait nyomozzák: tájakat, csendéleteket, falusi udvarokat, vízparti és hegyvidéki részleteket fest, olykor kitérve az ezeket benépesítő emberekre is. Tájképfestészete költői közösséget vállal a természettel, s a felszabadult, tág horizontú élet dicsérete is egyben; szülőföldünk szépségeit érezzük ki belőle, egyfajta szemérmes nosztalgiát, gyöngéd lírai borzongást — valamit a falak közé szorított városi ember lel- kületéből. Dinamikusabb formákat használ csendéleteiben, ahol a szerkezetek sokfélesége a tárgyak konkrétságát sugallja; többnyire a mindennapi élet egyszerű eszközeinél és a virágoknál állapodik meg, melyeket a kifejezés őszinteségével és biztonságával ad vissza hol oldottabb, lágyabb, máskor tömény, drámai szikrázású kolo- rittal. Idealizálástól mentes, reális fogalmazásmód jellemzi portréit és alakos kompozícióit is, bennük korunk és társadalmunk szépségideálját jellemző szituációit keresi. Korpuszain az emberi megpróbáltatások felől szemléli a réqi falusi faragásokat: nem a téma vallási, hanem erkölcsi vetülete, az igaztalanul szenvedő ember felmagasztalá- sa foglalkoztatja.

Vati meqfontoltan haladó, életművét fokozatosan építő festő, aki ha eszközeiben sokban változott is, szemléletében azonos maradt régi önmagával. Meggyőződése, hogy a tartós siker forrása a lelkiismeretes munka, a mesterség becsülete, ci emberi kapcsolatok intenzitása. A felzaklatott világban a minden látvánvban fellelhető humánus értékek felmutatásával a lét széoséaei és igazságai mellett érvel, s biztatást őri orra, hoav mi is Önzetlenebből éljünk képességeinkkel embertársaink javára.

Kórházi felvételes ügyeletek

Tasnádi Attila