Dunántúli Napló, 1981. november (38. évfolyam, 300-328. szám)
1981-11-09 / 307. szám
Középen: Zágoni Zsolt Fotó: Cseri L. Színművész és kaszkadőr Bemutatjuk Zágoni Zsoltot A Kaviár és a lencse egyik zűrös helyzetének tetőfokán egy furcsa groteszk figura tántorog be a színpadra. Haja a szemébe lóg, ruháját mintha ráhányták volna, szeme összeakadt, arcán valami idétlen-fájdalmas vigyor- kövület, s miközben felső teste szinte mozdulatlan, lábai megállíthatatlanul kanyarognak a fülében döbögc rock zenéjére. Roberto ő, az ifjú Papagetto, aki egy maratoni táncverseny ikszedik napján végre kidőlt a sorból, és most a kimerültség és az elhülyülés határán egyszerűen nem tudja „hány óra” ... Egyetlen villanás, mégis a figura megszemélyesítője, Zágoni Zsolt, a Pécsi Nemzeti Színház fiatal művésze erre a talán másfél percre magára vonta a figyelmet. Méltán: jól csinálta. Tavaly végzett a főiskolán: a Bartók Gyermekszínház után ez a második évadja. Rövid beszélgetésre kértem a színházi társalgó egyik sarkában. Megtudtam: mindig a szinművészi pályára készült, de a főiskolára csak az ötödik nekirugaszkodásra vették fel. öt évig színházaknál és a filmgyárban dolgozott: statisztaként, illetve lovas kaszkadőrként, filmforgatásoknál. Játszott egyebek közt a Csízió m Palkó, továbbá Révész György Mint oldott kéve és Rényi Tamás Élve vagy halva című filmjeinek csatajeleneteiben. Az utóbbiban Ferenc József ő császári felsége tisztje, akit Tordy Géza lepuffant a lováról. Leesik, meghal, lova elvógtat. „Eny- nyi." Mégis mennyi ez az ennyi? — A jelenet előtt a kaszkadőrcsoport lovas szakértőjével mindig megbeszéljük a feladatot. Utána egy-két próba, ahol nem kell leesnem a lóról. Azután felvétel... — idézi meg azokat a perceket. — Két felvétel egymás után. Nem tudom, más hogy van vele, én szí- nészileg átélem azt a néhány pillanatot. Robbanás, vágta, menekülök ... Tordy szembefordul velem, és lő. Magasba vágom a két karom, lefordulok a lovamról — és meghalok.,. — És mit szól ehhez a ló? — Megtorpan szegény, mert érzi, megszűnt az irányítása, amikor leestem. Riadtságó- ban iszonyú vágtába kezd. A patái a fülemtől 10 cm-re csattannak a földön ... Hát ezek nem kellemes pillanatok. — Vívott is ilyen csatajelenetben? — Hogyne, a Mint oldott kévében. Ott is meghalok, természetesen császári tisztként ... Persze tömegjelenetben leesni a lóról — egészen más ügy. Ott a többi lovas ügyességén múlik minden ... Olyankor az ember tehetetlen, mint hulla ... Ezen elheherészünk egy kicsit, engem azért változatlanul birizgál: hogyan kapja ilyenkor a kaszkadőr a ,,fejsebét"? — Ennek külön technikája van. Nagy, látványos mozdulattal sújtunk egymásra. Ezt követi a kamera. A mozdulat olyan, mintha lassított lenne, hogy az utolsó millimétereknél a kard megállhasson a partner koponyája előtt. A többi már a sminkes feladata. Legalább fél óra, amíg a sebet és a vérpatakot előkészíti élethű felvételre. Ilyenkor olyan, mintha valóban széthasadt volna a feje az embernek... — Ennyi izgalmas filmfel- adat után mit érez közelebbinek: a színházat vagy a lilmet? — Jelenleg egyedül a színház a fontos, bár a filmet lehet, hogy jobban szeretem. De most a színházra szeretnék koncentrálni, s amit most csinálok, nem adnám oda semmiféle filmfőszerepért sem. Legközelebb Dario Fo „A hetedik parancsolat: ne lopj annyit!" c. darabjában láthatjuk Zágoni Zsoltot. W. E. Zalakarostól Csokonyavisontáig Hideg napok - meleg víz Olvasmányaimból rémlik: hazánkban a Föld szilárd kérge vékonyabb az átlagosnál, ennek köszönhetően a mélyben rejlő hőenergiák — amit például a hévizek is közvetítenek — könnyebben kiaknázhatok, felhasználhatók. Kedveltek a régiónkban is a hő- és gyógyvizek, erről a hét végén készített gyors körképünk is meggyőzött bennünket. vegyes vizű medencével. Igáiban 35—37 fokos víz várja a vendégeket, gyógyfürdőként is ismert, elsősorban nőgyógyászati, mozgásszervi, reumatikus ártalmak ellen javasolják, természetesen kúra formájában. Igáiban hétfőnként szünnap van, egyéb akadálya a fürdő felkeresésének nincsen. A közeljövőben tovább korszerűsítik a létesítményt: 1982 őszén Csúcsforgalom vasárnap délelőtt a harkányi téli fürdőben Említsük elsőként talán Zala- karost, Dél-Dunántúl legismertebb fürdőjét. A nyári döm- ping már elmúlt itt is, vendéghiányra mégsem panaszkodhat Bende József igazgató. Tőle hallottuk: — A zalakarosi fürdő népszerűségét álszerénység lenne tagadni: az elmúlt évihez viszonyítva 10 százalékkal emelkedett 1981-ben a forgalmunk. Nem utolsósorban köszönhető ez annak is, hogy szélesebb környékünkön ez az egyetlen fürdő, ahol a hét minden napján — ide értve a vasár- és ünnepnapokat is — gyógyszol- gáltatásokkal is vendégeink rendelkezésére állunk. Ezekben a napokban átlag kétezren váltanak belépőt a fürdőbe. ennek pontosan fele az, aki a gyógyszolgáltatások kedvéért utazik & Zalakarosra. Jókora ugrás Zalakarostól Igái. A Somogy megyei fürdő hírében. befogadóképességében Zalakaros mögött van, bár népszerű ez is. Kétszeri Józsel- né, a fürdő helyettes vezetője arról számolt be, hogy a téli hónapokban is igyekeznek mindenkire tekintettel lenni. Ezt szolgálja az, hogy megteremtették a gyermekek fürdőzésének lehetőségét is, úgynevezett □tietföi kezdik meg az új fogadóépület alapozását: orvosi rendelő, szociális helyiségek, iroda készül, s talán már két év múlva megszépült környezettel fogadja vendégeit az igali fürdő. * Baranyáról szólni feltétlenül kell összeállításunkban, bár röviden: Harkány népszerűsége közismert, télen is a nyárban érzi itt magát az ember, már ami a vendégek számát illeti. Működik még egy hévizes strand Szigetváron, aránylag kis befogadóképességű, s ezzel ki is merítettük a felsorolást. * Még egy lépés Somogyba: Csokonyavisonta. A hosszú nevű — és legalább olyan hosz- szú — falu végén apró, meleg vizű fürdő várja a vendégeket. Érdekes módon ismertebb a kül-, mint a belföldiek előtt, legalábbis ezt látszik bizonyítani az, hogy nagyon sok jugoszláv és német vendég keresi fel gyógyvizét. A víz egyébként csaknem 80 fokosán tör fel a mélyből, a téli hónapokban mindkét medencét feltöltik, de csak az egyik fedett. A hideg napokban meleg vízbe vágyók figyelmét azért is hívjuk fel Csokonyavisontára, mert itt — Sípos Istvánné pénztáros szerint — nem lesz okuk panaszkodni a zsúfoltságra. Mészáros Attila Hétfőn szimfonikus est a Nemzeti Színházban Napóleon, a csimpánz vörös bort Iszik Mit esznek télen az állatkeit lakéi? Napóleon, a mecseki állatkert csimpánza télidőben gyakran válik kedélybeteggé, megkívánja az egy liter vörös bort — persze egy hétre beosztva. Szereti a citromos teát is, de ,igazából a borospohárnak örül, „embermódra” issza ki az italt. A bor csak egy a sok ínyencség közül, amit az állatkert vezetőinek elő kell teremteniök, hiszen a majmok 15—16 félét fogyasztanak naponta a főtt tojástól a napraforgóig, a déligyümölcstől a szörpig bezárólag. „Főszakács", vagy inkább árubeszerző legyen a talpán, oki azt a roppant mennyiségű takarmányt és élelmiszert előteremti 454 bemutatott és 500,- részben tenyésztett állat részére. A napokban kezdődött meg a téli felkészülés, az óllatkert éléskamráinak feltöltése. Szükséges a tartalékolás, hiszen télen nehezebb előteremteni egy sor eleséget, s a jeges-havas hegyi utakon gondot jelent a szállítás. Széna, szemestakarmány, burgonya kell a pofásoknak, keksz, rizs, gyümölcsíz és méz a medvéknek, de szükség van cukorra tojásra, túróra, a húsról nem is beszélve. A költségvetésben 660 000 forint szerepel az állatok évi etetésére. Ennél azonban többet fordítanak az állatmenükre — segítőkész közületek és magánosok jóvoltából. Ezekben a napokban sorra érkeznek az adományok a baranyai gazdaságoktól. A Pécsi, valamint a Szigetvári Állami Gazdaság, a baranyahidvégi, mágocsi, bátyi, magyarteleki, szentlőrinci, kishajmási, vámén- di, himesházi, somberek/', magyarszéki, lippói, bogádmind- szenti, bicsérdi, dunaszekcsői, görcsönyi, szajki, baksai, mohácsi, borjádi és a beremendi termelőszövetkezet összesen 111 ezer forint értékű takarmányt ajándékozott az állatkertnek. A szállítmányokban van réti és lucernaszéna, búza, kukorica, árpa, zab, napraforgó, burgonya, tök, sőt 400 mázsa alomszalma is. A nagyárpádi kisdobosok évek óta törődnek kedvenceikkel, az idén is olyan nagy mennyiségű kamillavirágot gyűjtöttek és adtak át az állatkertnek, hogy dr. Fülöp Istvánnak, a Mecseki Kultúrpark igazgatójának véleménye szerint bizonyosan elegendő lesz a hurutos betegek kúrálásához. A kisállatok egy része, mint például a mókus, igényli „az unaloműző” eleséget, amit dobálhat, rágcsálhat kedvére. Ilyen célra kitűnő, de sajnos nagyon drága a dió és a mogyoró. Gondolt erre Szakvári István pécsi nyugdíjas hentes, aki legutóbb 2 zsák megtisztított kajszimaggal állított be. Dió helyett most ezt kapják a mókusok. Sose jön üres kézzel egy lelkes állatbarát, Franciska néni, aki kedvenc bölényeinek szinte naponta hoz gyümölcsöt. Biki András, az állatkert fő beszerzője hálásan szól azokról, akik lehetőségeikhez képest segítik az állatok jobb ellátását. Egyet kér csupán: ne etessék saját kezűleg az állatokat, adják le a pénztárnál a vadaknak szánt élelmet. Egy-egy vasárnap után alig győzik rendbehozni a cukorkával túletetett, gyomorrontásos, bélhurutos állatokat. Cukorka helyett szívesebben fogadnak friss gyümölcsöt, mézet, kekszet, de még szárított akáclombot is. Ez utóbbi szárítva is fontos és ritka csemege. Szépek, szépen gyarapodnak és szaporodnak a Mecseken tartott állatok. Jó tudni, hogy telik az éléskamra, a nagy hidegben sem lesz etetési gond. Köszönet érte. Wesztl M. November 9-én, hétfőn este fél 8 órakor a Nemzeti Színházban , „A” bérlet 2. hangversenye lesz. A Pécsi Filharmonikus Zenekar koncertjén Remus Georgescu (Románia) vezényli az együttest. Beethoven D-dúr hegedűversenyét Gyermán István játssza. Ezt követően Berlioz Fantasztikus szimfóniáját adják elő. Remus Georgescu román karmester Temesvárott született. Zongorán, hegedűn és komponálni tanult. 1950-től a Bukaresti Zeneakadémia hallgatója, karmester és zeneszerzés szakon. Friss diplomával Cons- tanzában színházi karmester, ahol az opera mellett hangversenyeket is dirigált. Rövid marosvásárhelyi tartózkodás után Temesváron vezető karmester. Vengédszerepelt a Szovjetunióban, Csehszlovákiában, Lengyelországban, NDK- ban, Dániában, USA-ban. Számos rádió-, televízió-, valamint hanglemezfelvétele ismert. Gyermán István Liszt-díjas pécsi hegedűművészt nem kell bemutatnunk, hiszen 1967 óta Pécsett működik, mint a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola adjunktusa, ill. a Pécsi Filharmonikus Zenekar koncertmestere. A hazai és külföldi hang- versenyéletben rendszeresen koncertező művész. Megújul a zalaegerszegi zsinagóga Több célú kulturális igényt kiszolgáló létesítménnyé alakítják át az 1909-ben épített zalaegerszegi zsinagógát. Az épület bizánci stílusát megőriz, ve újítják fel a homlokzati falakat, a beső tér kiképzését leegyszerűsítve teszik alkalmassá az igények kielégítésére. (MTI-fotó: Kiss Ferenc felvétele)
