Dunántúli Napló, 1981. november (38. évfolyam, 300-328. szám)

1981-11-09 / 307. szám

Középen: Zágoni Zsolt Fotó: Cseri L. Színművész és kaszkadőr Bemutatjuk Zágoni Zsoltot A Kaviár és a lencse egyik zűrös helyzetének tetőfokán egy furcsa groteszk figura tántorog be a színpadra. Ha­ja a szemébe lóg, ruháját mintha ráhányták volna, sze­me összeakadt, arcán vala­mi idétlen-fájdalmas vigyor- kövület, s miközben felső teste szinte mozdulatlan, lá­bai megállíthatatlanul ka­nyarognak a fülében döbögc rock zenéjére. Roberto ő, az ifjú Papagetto, aki egy ma­ratoni táncverseny ikszedik napján végre kidőlt a sor­ból, és most a kimerültség és az elhülyülés határán egy­szerűen nem tudja „hány óra” ... Egyetlen villanás, mégis a figura megszemé­lyesítője, Zágoni Zsolt, a Pé­csi Nemzeti Színház fiatal művésze erre a talán másfél percre magára vonta a fi­gyelmet. Méltán: jól csinál­ta. Tavaly végzett a főiskolán: a Bartók Gyermekszínház után ez a második évadja. Rövid beszélgetésre kértem a színházi társalgó egyik sar­kában. Megtudtam: mindig a szinművészi pályára készült, de a főiskolára csak az ötö­dik nekirugaszkodásra vették fel. öt évig színházaknál és a filmgyárban dolgozott: sta­tisztaként, illetve lovas kasz­kadőrként, filmforgatásoknál. Játszott egyebek közt a Csí­zió m Palkó, továbbá Révész György Mint oldott kéve és Rényi Tamás Élve vagy hal­va című filmjeinek csatajele­neteiben. Az utóbbiban Fe­renc József ő császári felsége tisztje, akit Tordy Géza le­puffant a lováról. Leesik, meghal, lova elvógtat. „Eny- nyi." Mégis mennyi ez az ennyi? — A jelenet előtt a kasz­kadőrcsoport lovas szakértő­jével mindig megbeszéljük a feladatot. Utána egy-két próba, ahol nem kell lees­nem a lóról. Azután felvé­tel... — idézi meg azokat a perceket. — Két felvétel egymás után. Nem tudom, más hogy van vele, én szí- nészileg átélem azt a néhány pillanatot. Robbanás, vágta, menekülök ... Tordy szembe­fordul velem, és lő. Magas­ba vágom a két karom, le­fordulok a lovamról — és meghalok.,. — És mit szól ehhez a ló? — Megtorpan szegény, mert érzi, megszűnt az irányítása, amikor leestem. Riadtságó- ban iszonyú vágtába kezd. A patái a fülemtől 10 cm-re csattannak a földön ... Hát ezek nem kellemes pillana­tok. — Vívott is ilyen csataje­lenetben? — Hogyne, a Mint oldott kévében. Ott is meghalok, természetesen császári tiszt­ként ... Persze tömegjelenet­ben leesni a lóról — egé­szen más ügy. Ott a többi lovas ügyességén múlik min­den ... Olyankor az ember tehetetlen, mint hulla ... Ezen elheherészünk egy ki­csit, engem azért változatla­nul birizgál: hogyan kapja ilyenkor a kaszkadőr a ,,fej­sebét"? — Ennek külön technikája van. Nagy, látványos mozdu­lattal sújtunk egymásra. Ezt követi a kamera. A mozdu­lat olyan, mintha lassított lenne, hogy az utolsó milli­métereknél a kard megáll­hasson a partner koponyája előtt. A többi már a sminkes feladata. Legalább fél óra, amíg a sebet és a vérpata­kot előkészíti élethű felvé­telre. Ilyenkor olyan, mintha valóban széthasadt volna a feje az embernek... — Ennyi izgalmas filmfel- adat után mit érez közeleb­binek: a színházat vagy a lilmet? — Jelenleg egyedül a színház a fontos, bár a fil­met lehet, hogy jobban sze­retem. De most a színházra szeretnék koncentrálni, s amit most csinálok, nem ad­nám oda semmiféle filmfő­szerepért sem. Legközelebb Dario Fo „A hetedik parancsolat: ne lopj annyit!" c. darabjában lát­hatjuk Zágoni Zsoltot. W. E. Zalakarostól Csokonyavisontáig Hideg napok - meleg víz Olvasmányaimból rémlik: ha­zánkban a Föld szilárd kérge vékonyabb az átlagosnál, en­nek köszönhetően a mélyben rejlő hőenergiák — amit pél­dául a hévizek is közvetíte­nek — könnyebben kiaknázha­tok, felhasználhatók. Kedveltek a régiónkban is a hő- és gyógy­vizek, erről a hét végén készí­tett gyors körképünk is meg­győzött bennünket. vegyes vizű medencével. Igái­ban 35—37 fokos víz várja a vendégeket, gyógyfürdőként is ismert, elsősorban nőgyógyá­szati, mozgásszervi, reumatikus ártalmak ellen javasolják, ter­mészetesen kúra formájában. Igáiban hétfőnként szünnap van, egyéb akadálya a fürdő felkeresésének nincsen. A kö­zeljövőben tovább korszerűsí­tik a létesítményt: 1982 őszén Csúcsforgalom vasárnap délelőtt a harkányi téli fürdőben Említsük elsőként talán Zala- karost, Dél-Dunántúl legismer­tebb fürdőjét. A nyári döm- ping már elmúlt itt is, ven­déghiányra mégsem panasz­kodhat Bende József igazgató. Tőle hallottuk: — A zalakarosi fürdő nép­szerűségét álszerénység lenne tagadni: az elmúlt évihez vi­szonyítva 10 százalékkal emel­kedett 1981-ben a forgalmunk. Nem utolsósorban köszönhető ez annak is, hogy szélesebb környékünkön ez az egyetlen fürdő, ahol a hét minden nap­ján — ide értve a vasár- és ünnepnapokat is — gyógyszol- gáltatásokkal is vendégeink rendelkezésére állunk. Ezekben a napokban átlag kétezren váltanak belépőt a fürdőbe. ennek pontosan fele az, aki a gyógyszolgáltatások kedvéért utazik & Zalakarosra. Jókora ugrás Zalakarostól Igái. A Somogy megyei fürdő hírében. befogadóképességé­ben Zalakaros mögött van, bár népszerű ez is. Kétszeri Józsel- né, a fürdő helyettes vezetője arról számolt be, hogy a téli hónapokban is igyekeznek mindenkire tekintettel lenni. Ezt szolgálja az, hogy megterem­tették a gyermekek fürdőzésé­nek lehetőségét is, úgynevezett □tietföi kezdik meg az új fogadóépület alapozását: orvosi rendelő, szociális helyiségek, iroda ké­szül, s talán már két év múl­va megszépült környezettel fo­gadja vendégeit az igali für­dő. * Baranyáról szólni feltétlenül kell összeállításunkban, bár rö­viden: Harkány népszerűsége közismert, télen is a nyárban érzi itt magát az ember, már ami a vendégek számát illeti. Működik még egy hévizes strand Szigetváron, aránylag kis befogadóképességű, s ez­zel ki is merítettük a felsoro­lást. * Még egy lépés Somogyba: Csokonyavisonta. A hosszú ne­vű — és legalább olyan hosz- szú — falu végén apró, meleg vizű fürdő várja a vendégeket. Érdekes módon ismertebb a kül-, mint a belföldiek előtt, legalábbis ezt látszik bizonyí­tani az, hogy nagyon sok jugo­szláv és német vendég keresi fel gyógyvizét. A víz egyébként csaknem 80 fokosán tör fel a mélyből, a téli hónapokban mindkét medencét feltöltik, de csak az egyik fedett. A hideg napokban meleg vízbe vágyók figyelmét azért is hívjuk fel Csokonyavisontára, mert itt — Sípos Istvánné pénztáros sze­rint — nem lesz okuk panasz­kodni a zsúfoltságra. Mészáros Attila Hétfőn szimfonikus est a Nemzeti Színházban Napóleon, a csimpánz vörös bort Iszik Mit esznek télen az állatkeit lakéi? Napóleon, a mecseki állat­kert csimpánza télidőben gyak­ran válik kedélybeteggé, meg­kívánja az egy liter vörös bort — persze egy hétre beosztva. Szereti a citromos teát is, de ,igazából a borospohárnak örül, „embermódra” issza ki az italt. A bor csak egy a sok ínyenc­ség közül, amit az állatkert ve­zetőinek elő kell teremteniök, hiszen a majmok 15—16 félét fogyasztanak naponta a főtt tojástól a napraforgóig, a déli­gyümölcstől a szörpig bezáró­lag. „Főszakács", vagy inkább árubeszerző legyen a talpán, oki azt a roppant mennyiségű takarmányt és élelmiszert elő­teremti 454 bemutatott és 500,- részben tenyésztett állat ré­szére. A napokban kezdődött meg a téli felkészülés, az óllatkert éléskamráinak feltöltése. Szük­séges a tartalékolás, hiszen té­len nehezebb előteremteni egy sor eleséget, s a jeges-havas hegyi utakon gondot jelent a szállítás. Széna, szemestakar­mány, burgonya kell a pofá­soknak, keksz, rizs, gyümölcsíz és méz a medvéknek, de szük­ség van cukorra tojásra, túró­ra, a húsról nem is beszélve. A költségvetésben 660 000 forint szerepel az állatok évi etetésére. Ennél azonban többet fordítanak az állatmenükre — segítőkész közületek és magá­nosok jóvoltából. Ezekben a napokban sorra érkeznek az adományok a ba­ranyai gazdaságoktól. A Pécsi, valamint a Szigetvári Állami Gazdaság, a baranyahidvégi, mágocsi, bátyi, magyarteleki, szentlőrinci, kishajmási, vámén- di, himesházi, somberek/', ma­gyarszéki, lippói, bogádmind- szenti, bicsérdi, dunaszekcsői, görcsönyi, szajki, baksai, mohá­csi, borjádi és a beremendi termelőszövetkezet összesen 111 ezer forint értékű takarmányt ajándékozott az állatkertnek. A szállítmányokban van réti és lucernaszéna, búza, kukorica, árpa, zab, napraforgó, burgo­nya, tök, sőt 400 mázsa alom­szalma is. A nagyárpádi kisdobosok évek óta törődnek kedvenceik­kel, az idén is olyan nagy mennyiségű kamillavirágot gyűj­töttek és adtak át az állatkert­nek, hogy dr. Fülöp Istvánnak, a Mecseki Kultúrpark igazgató­jának véleménye szerint bizo­nyosan elegendő lesz a hurutos betegek kúrálásához. A kisálla­tok egy része, mint például a mókus, igényli „az unaloműző” eleséget, amit dobálhat, rág­csálhat kedvére. Ilyen célra ki­tűnő, de sajnos nagyon drága a dió és a mogyoró. Gondolt erre Szakvári István pécsi nyug­díjas hentes, aki legutóbb 2 zsák megtisztított kajszimaggal állított be. Dió helyett most ezt kapják a mókusok. Sose jön üres kézzel egy lelkes állatba­rát, Franciska néni, aki kedvenc bölényeinek szinte naponta hoz gyümölcsöt. Biki András, az állatkert fő beszerzője hálásan szól azok­ról, akik lehetőségeikhez képest segítik az állatok jobb ellátá­sát. Egyet kér csupán: ne etes­sék saját kezűleg az állatokat, adják le a pénztárnál a vadak­nak szánt élelmet. Egy-egy va­sárnap után alig győzik rendbe­hozni a cukorkával túletetett, gyomorrontásos, bélhurutos ál­latokat. Cukorka helyett szívesebben fogadnak friss gyümölcsöt, mé­zet, kekszet, de még szárított akáclombot is. Ez utóbbi szá­rítva is fontos és ritka csemege. Szépek, szépen gyarapodnak és szaporodnak a Mecseken tartott állatok. Jó tudni, hogy telik az éléskamra, a nagy hi­degben sem lesz etetési gond. Köszönet érte. Wesztl M. November 9-én, hétfőn es­te fél 8 órakor a Nemzeti Szín­házban , „A” bérlet 2. hang­versenye lesz. A Pécsi Filhar­monikus Zenekar koncertjén Remus Georgescu (Románia) vezényli az együttest. Beetho­ven D-dúr hegedűversenyét Gyermán István játssza. Ezt kö­vetően Berlioz Fantasztikus szimfóniáját adják elő. Remus Georgescu román kar­mester Temesvárott született. Zongorán, hegedűn és kompo­nálni tanult. 1950-től a Buka­resti Zeneakadémia hallgató­ja, karmester és zeneszerzés szakon. Friss diplomával Cons- tanzában színházi karmester, ahol az opera mellett hang­versenyeket is dirigált. Rövid marosvásárhelyi tartózkodás után Temesváron vezető kar­mester. Vengédszerepelt a Szovjetunióban, Csehszlovákiá­ban, Lengyelországban, NDK- ban, Dániában, USA-ban. Szá­mos rádió-, televízió-, valamint hanglemezfelvétele ismert. Gyermán István Liszt-díjas pécsi hegedűművészt nem kell bemutatnunk, hiszen 1967 óta Pécsett működik, mint a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola adjunktusa, ill. a Pécsi Filhar­monikus Zenekar koncertmes­tere. A hazai és külföldi hang- versenyéletben rendszeresen koncertező művész. Megújul a zala­egerszegi zsinagóga Több célú kulturális igényt kiszolgáló létesítménnyé ala­kítják át az 1909-ben épített zalaegerszegi zsinagógát. Az épület bizánci stílusát megőriz, ve újítják fel a homlokzati fa­lakat, a beső tér kiképzését le­egyszerűsítve teszik alkalmas­sá az igények kielégítésére. (MTI-fotó: Kiss Ferenc felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents