Dunántúli Napló, 1981. november (38. évfolyam, 300-328. szám)
1981-11-03 / 302. szám
e Dunántúli napló 1981. november 3., kedd A Kisfaludy A Kisfaludy a balatonfüredi kikötőben — Szeremley Miklós rajza Mentő a lakónegyedben... A közeledő vijjogás hallatán többen kinéztek az ablakon. A lakónegyedbe érkezett mentő megállt, a szirénázás elhallgatott. Egy anya összerezzent, aztán rohant a lépcsőn. A fia is lent biciklizett. Amire odaért, mór kisebb tömeg vette körül a helyszínt. A kíváncsiskodók gyűrűjében az orvos fegyelmezetten, gyorsan végezte életmentő munkáját. A kisfiút hordágyra tették, a kék lámpát bekapcsolták. Az anya megkönnyebbült . . . A történet igaz és szívbe markoló. És ami elgondolkodtató, egyre gyakoribb. Mert mi is a napi program iskola után? Kis tanulás, aztán irány az utca, rohcnás a haverokkal, eszeveszett játék és meggondolatlan, örömteli percek a kerékpár nyergében. Egy alkalommal csoportba verődött tizenéveseket kérdeztem, ismeretszintjükre kíváncsiskodva. Elszomorítóan keveset tudtak a közlekedésről. A STOP-táblát még csak ismerték, az Elsőbbségadás kötelező jelzőtáblát csupán néhányon, a többiről nincs mit írnom ... A szülőket is faggattam. Nem vállalták magukra a felelősséget, nem érzik hibásnak magukat gyermekük közlekedési tudatlanságában. Pedig elsősorban ők a hibásak. Kedves szülők! Készítsenek számvetést! Hány órát töltenek, helyesebben fordítanak gyermekük közlekedési nevelésére? Ugye, sokuknál még a percek sem jönnek ki. Azt is tudom, nem mindenki érti a szabályokat, következésképpen nem tud tanítani családon belül sem. Az effajta védekezés nem fogadható el, mert tucatjával épülnek a nem kevés pénzbe kerülő közlekedési parkok, ahol a napi közlekedést kicsiben lehet tanulni, csak időt kell szakítani, el kell vinni oda a gyereket. Több időt kell fordítani a gyerekekre, akik nemegyszer csoportokba verődve okozhatnak és okoznak váratlan meglepetéseket a járművezetőknek. Mert nincs megrázóbb, mint egy gyermektragédia ... Müller István Hz első balatoni gőzhajó A dunai gőzhajózás megindulása után merült fel a kívánság, hogy a Balatonon is járassanak gőzösöket. Elsőnek Kossuth Lajos írt erről 1842-ben a Pesti Hírlapban, s az elgondolás valóra váltásáért a leghatékonyabban Széchenyi István buzgólkodott. Sokat várt a gőzhajózás megindításától, mert ez — szerinte — a fejlődés hosszú láncát indítja meg. Gondolatait a Balatoni gőzhajózás című röpira- tában fejtette ki részletesen. Az egész Dunántúlon — írta — egyetlen gőzgép sem működik, a gőzhajó példája nyomán elterjednek majd a gőzgépek is. Fűtésükhöz szén kell, ha pedig lesz a szénnek fogyasztója, biztosan lesz szállítója is. Talán van szén a Balaton mentén, de ezt ,,még senki sem vizsgálta”. A hajózás megindítása után a vidék úgy fog okoskodni, hogy „mi mindig csak a Balatonon evezzünk? Ugyan miért ne mennénk hajózható csatorna által legalább a Dunára?" A Balatont szabályozni kell, már csak a hajózás miatt is. A szabályozás után, amikor nem kell félni áradástól, alacsony vízállástól, kellemes helyek keletkeznek a parton, ahol nyári lakot építhetnek mindazok, akik például „Budapest hőség s porától menekülnek". A vállalat talán nem hoz közvetlen hasznot — fejezte be fejtegetését Széchenyi —, de a parti uradalmaknak érdeke, hogy támogatásukkal létrejöjjön, mert a rendszeres hajózás birtokaik értékét jelentősen fogja növelni. Széchenyi. részvénytársaság alapítására gondolt. Ez a saját és híveinek, elsősorban Herte- lendy Károly zalai alispánnak agitációja nyomán meg is valósult. Balatoni Gőzhajózási Társaság névvel részvénytársaság alakult, 60 000 forint alaptőkével, amelyre négyszáz 150 forintos részvényt bocsátottak ki. Az alakuló közgyűlés 1845. december 27-én ült össze, az alapszabályokat 1846. április 5-én fogadták el. Széchenyi zürichi, londoni és osztrák cégekkel tárgyalt arról, hogy milyen hajótípus felel meg legjobban. A balatoni vízviszonyoknak megfelelően két fő követelmény volt: sekély merülésű legyen, és jól tudjon ellenállni a tó erős hullámzásának. Azután — még az alakuló közgyűlés előtt — megrendelt egy hajót. 40 lóerős gépét a londoni Penn gyárban gyártották, a hajótestet pedig az óbudai hajógyárban. Az alkatrészeket lovas kocsikkal szállították Füredre, s ott szerelték össze. A hajó lapátkerekes volt, szélessége kb. 10 méter, hossza 35 méter lehetett — pontos adatok nincsenek róla. Befogadó- képessége 300—350 utas. Az új hajónak sokan a Széchenyi nevet javasolták, de a legnagyobb magyar ragaszkodott hozzá, hogy Kisfaludy Sándorról nevezzék el, arról a költőről, aki oly sokat tett a Balaton környékének felvirágoztatásáért. A Kisfaludyt 1846. szeptember 21-én, Széchenyi születésnapján bocsátották vízre, és egy hónappal később, október 18— 21-én népes ünneplő közönség részvételével négynapos próba- utat tartottak. Első nap Kenését és Tihanyt keresték fel, a másodikon Boglárt, Révfülöpöt és Keszthelyt, a két utolsón pedig Badacsonyt. A rendszeres hajózás a következő év tavaszán indult meg. Addigra Óbudán teherszállításra két uszályt is készítettek. Minden hétfőn és csütörtökön indult járat Füredről Alsóőrs, Kenese, Boglár, Révfülöp és Badacsony érintésével Keszthelyre, onnan pedig vissza kedden és pénteken. Később a járatok számát heti háromra bővítették. Az egész út 6—8 óráig tartott. Három osztály volt a hajón. Füredről Keszthelyre az I. osztályon 2 forint volt a viteldíj, a II.-on 1,20, míg a III.-on 40 krajcár, de ide csak jobbágyok, őrmesternél alacsonyabb rendfokozatú katonák és vándorló mesterlegények válthattak jegyet. Később sétahajózásokat is rendeztek 1 forint viteldíjjal. Az uszályokon követ és építőanyagot szállítottak. Az utazás távolról sem volt olyan kényelmes, mint ma. A rosszul épített kikötők miatt a Kisfaludy gyakran nem tudott kikötni, az utasokat ladikkal szállították a hajóra, s onnan a partra, különösen ha a Balaton kiáradt vagy nagyon leapadt. Az utasok száma elég gyér volt, az áruszállítás kicsi, s így a részvénytársaság állandó ráfizetéssel küzdött. A forgalom csak 1861 után nőtt valamivel, amikor megindult a somogyi parton a vasútforgalom, és Siófokon'is építettek kikötőt. A Kisfaludy fateste ekkoriban korhadni kezdett, ezért 1869- ben vastestre cserélték ki. így átalakítva 1887-ig közlekedett, akkor eladták ócskavasnak. A balatoni hajózás nem mindenben váltotta valóra Széchenyi reményeit, igaz, hogy ebben nagy része volt a közel két évtizedes önkényuralomnak. Az első siófoki zsilip, amely lehetővé tette a vízszint szabályozását, csak 1863-ban készült el. A Balatont a Dunával ma sem köti össze rendszeres hajójárat, s a Kisfaludy maga is 1875-ig társ nélkül szelte a hullámokat. Szenet nem találtak a Balaton környékén. A tóparti nyaralók nagyobb számmal csak több évtizeddel később kezdtek épülni. Mindazonáltal a Balaton környékének, az üdülőkörzetnek a fejlődése a Kisfaludy vízre bocsátásával kezdődik. Vértesy Miklós A hajó modellje Kórházi felvételes ügyeletek Mindennapos felvételi ügyeletek gyermek bel betegek részére: Pécs varos: POTE Gyermekklinika, Szigetvár város és járás, a pécsi és a volt sellyei járás: Megyei Gyermek- kórház: Gyermeksebészeti kórházi felvételt igénylő gyermekfülészeti betegek, égett és forrázott gyermekek részére páratlan napokon: POTE Gyermekklinika, páros napokon: Megyei Gyermekkórház Pécs és a megye egész területéről. Felnőtt belgyógyászat: I. kerület: II. sz. Belklinika, II. kerület: Megyei Kórház (fertőző épület), III. kerület: I. sz. klinikai tömb. Sebészet: Megyei Kórház. Baleseti sebészet: I. sz. klinikai tömb. Égési sérülések: Honvéd Kórház. Koponya- és agysérülések: Idegsebészet. Felnőtt fül-, orr-, gégészet: POTE Fül-, Orr-, Gégeklinika. ÉJSZAKAI KÖRZETI ORVOSI ÜGYELET: Felnőtt betegek részére: Korvin O. u. 23., tel.: 11-169. Munkácsy M. u. rendelőintézet, ügyeleti bejárat, tel.: 12-812. Veress I. u. rendelőintézet, tel.: 15-833. Gyermek betegek részére: Munkácsy M. u. rendelőintézet, gyermekpoliklinika, földszinti bejárat, tel.: 18-895. Fogászati ügyelet: Munkácsy M. u. rendelőintézet, ügyeleti helyiség, tel.: 12-812. Minden este 7 árától reggel 7 óráig. ÉJSZAKAI ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁRAK Pécs-Vasas II., Bethlen G. u. 8.« 10/52. sz. gyógyszertár; Pécs-Meszes, Szeptember 6. tér 1. 10/3. sz. gyógy* szertár, Pécs, Kossuth L. u. 81. 10/8. sz. gyógyszertár; Pécs, Munkácsy M. u. 4. 10/9. sz. gyógyszertár; Veress Endre u. 2. 10/7. sz. gyógyszertár. SOS-ÉLET telefonszolgálat díjmentesen hívható a 12-390-es számon — este 7-től reggel 7 áráig. Vasárnap a pécsi autóvásáron mintegy 500 gépkocsi várt új gazdára. A kiállított autók zömét a Ladák és Trabantok tették ki. Előbbit — igaz meglehetősen elhasználódott állapotban — már 25 ezerért is lehetett kapni. A több éves Trabantok ára változatlanul magas, bár a vevők nem kapkodtak ezekért a típusokért sem. * Az elmúlt héten két helyszínen rendezett közlekedési vetélkedőt ,.úrvezetők” részére a Pécs városi KBT. Csütörtökön a cserkúti gépjavító és a VÍZIG fiataljai egy autós ügyességi verseny után KRESZ-tudásukról adtak számot. Pénteken a Pécs városi Tanács KlSZ-fiataljai vetélkedtek: KRESZ-feladatlapot töltöttek ki, majd azt követően egy század- másodpercet is kijelző reflexmérő szerkezettel egyénenként is meggyőződhettek reakcióidejükről. A legjobb eredményt elért versenyzőket a KBT vásárlási utalvánnyal jutalmazta. Kocsiátvételi sorszámok Trabant Lim. (Budapest) 5 032 Trabant Lim. (Győr) 4 415 Trabant Lim. (Debrecen) 2 560 Trabant Lim. Spec. (Budapest) 5 989 Trabant Lim. Spec. (Debrecen) 3 240 Trabant Lim. Spec. (Győr) 5 590 Trabant Lim. Hycomat 11 436 Trabant Combi (Budapest) 2 485 Trabant Combi (Győr) 2 295 Wartburg Lim. (Budapest) 5 976 Wartburg Lim. (Győr) 3 418 Wartburg de Luxe (Budapest) 6 543 Wartburg de Luxe (Győr) 3 645 Wartburg de Luxe tolótetős 1 013 Wartburg Limousine tolótetős 768 Wartburg Tourist (Budapest) 2 244 Wartburg Tourist (Győr) 1 161 Skoda 105 S (Budapest) 4 730 Skoda 105 S (Győr) 4 140 Skoda 105 S (Debrecen) 3 876 Skoda 120 L (Budapest) 4 640 Skoda 120 L (Debrecen) 3 346 Skoda 120 L (Győr) 3 723 Polski Fiat 1509 2 371 Polski Fiat 126 (Budapest) 11 078 Polski Fiat 126 (Győr) 2 703 Polski Fiat 126 (Debrecen) 1 074 Zaporozsec 32 919 Lada 1200 (Budapest) 11 858 Lada 1200 (Debrecen) 9 355 Lada 1200 (Győr) 1 208 Lada Combi (Budapest) 3 891 Lada Combi (Debrecen) 1 552 Lada 1300 (Budapest) 6 258 Lada 1300 (Debrecen) 4 660 Lada 1300 (Győr) 1 072 Lada 1500 (Budapest) 6 887 Lada 1500 (Debrecen) 5 406 Lada 1500 (Győr) 1 876 Lada 1600 (Budapest) 2 603 Lada 1600 (Debrecen) 1 161 Dacia (Budapest) 3 124 Dácia (Debrecen) 2 634 Moszkvics 2140 11 008 Bezárt a pécsi közlekedési park Szombaton tavaszig bezárta kapuit a pécsi közlekedési park. Március elejétől október végéig több mint 15 ezer fiatal látogatta, és szerzett ott hasznos ismereteket. Tizenkét alkarommal különféle közlekedési vetélkedő vonzotta a parkba a város általános és középiskolás tanulóit. Volt kerékpáros és segédmotoros verseny, fényszóró-beállítási akció, ső* egy alkalommal régi motorkerékpárok kiállításának is gazdája volt a KRESZ-park. Szombaton a Nemzetközi Iskola Kupa kerékpáros- és az Ifjúsági Közlekedésbiztonsági Kupa segédmotoros vetélkedők városi döntőjének mintegy 150 résztvevője volt vendége a parknak. A A frankfurti autókiállítás egyik sztárja, az Audi 200-as öthengeres, turbo-motoros kocsi, amelynek teljesítménye 170 LE, végsebessége pedig 200 kilométer óránként. ★ Makacs autó = hanyag autós(1.) A technika csak ritkán hibás Minél hidegebbek az éjszakák, annál gyakoribb makacs autóval küszködő autósok látványa. Kurblizás, taszigálás, idegeskedés. És ha végre beugrik a motor, rohanás az elveszett percekért, akár kisebb- nagyobb szabálytalanságok árán is ... Mindez persze elkerülhető. Nem kell hozzá más, csak egy kis gondosság, törődés a kocsival. Még akkor is, ha új, s még inkább, ha már évek óta falja a kilométereket. A motor üzembiztonsága, zavartalan hidegindítása két alapvető követelményhez kötődik. Mindenekelőtt egy jó erőben levő akkumulátorhoz. Az akkunak azonban megvan az a rossz tulajdonsága, hogy nem tűri a gondozatlanságot. Celláiban az elektrolitból néhány hét alatt annyi desztillált víz párologhat el, hogy szabaddá válnak az áramot tároló lemezek. Ez nemcsak a telep teljesítőképességét csökkenti, hanem bizonyos idő után tönkre is teszi. Nem írható az akku előnyei közé az sem, hogy nem kedveli a hideget. Minél kisebb a hőmérséklet értéke, annál nagyobb a telep belső ellenállása és csökken teljesítménye. Ha ez az előbbi állapottal párosul például, akkor bizony legfeljebb csak nyöszörgő önindítózásra futja erejéből. Hasonló következménnyel jár az is, ha valamilyen oknál fogva (hosszabb üzemszünet, gyakori rövid utak, elhasználódás) a telep már nem rendelkezik elegendő áramtartalékkal — kimerült. Ezen segíteni csak feltöltéssel lehet. Az elhanyagolt battériák másik „betegsége" a pólusok savgőz okozta elszeny- nyeződése. Ez a lerakódás nem vezeti az áramot, így nemcsak az öninditó felé állít akadályt, hanem a töltőáram elé is. Az üzemképtelenség gyorsan bekövetkezik. A lerakódás vízzel eltávolítható, majd a tisztára csiszolt felületek (pólusok, saruk) fémes kapcsolatát kell biztosítani a rögzítő csavarok meghúzásával. Tanácsos továbbá vékony zsirbevonattal óvni a sarukat a savgőzöktől. Az áram azonban másutt is „elakadhat". A kényes helyek mindig a kapocspontok, ahol lazulás, rozsdásodás okozhat zavart. Leggyakrabban a testkábel csatlakozásánál (motor, kocsiszekrény) fordul elő hiányos érintkezés. Ennek egyik jelzése lehet — az önindító erőtlensége mellett —, hogy indításkor a szivató bowdenszála melegszik, esetleg fölizzik (tűzveszély!). Minden akku előbb vagy utóbb elhasználódik. Az, hogy ez mikor következik be, a karbantartáson kívül az áramfejlesztő típusától (dinamó, generátor) és a telep minőségétől függ. Általában 2—5 év közé esik élettartamuk, de nem ritka a 6 éven át kifogástalanul működő akku sem. Ez utóbbinak, a hosszú élettartam érdekében is erdemes a rendszeres karbantartásáról gondoskodni, valamint évente egyszer szakember és műszerek segítségével átvizsgáltatni a kocsi elektromos hálózatát — az akkumulátortól a feszültségszabályzóig. Búsbarna László
