Dunántúli Napló, 1981. november (38. évfolyam, 300-328. szám)

1981-11-03 / 302. szám

1981. november 3., kedd Dunántúli napló 5 Termelőszövetkezeti és intézményi dolgozók kitüntetése A mezőgazdasági és élelme­zésügyi miniszter baranyai dol­gozók munkáját elismerésben részesítette. Kiváló Munkáért miniszteri kitüntetést kapott november 7-e alkalmából: Németh lánost kovács, Süvecz János építési művezető, Bakonyi Lajos nyug­díjas, görcsönyi Mecsekvölgye Tsz, Skutera Ferenc traktoros, Bárácz Antalné (Némethvarga Mária) növénytermesztő, a mo­hácsi Dunavölgye Tsz, Ruppert Antal építésvezető, Viikelety Károly személyzeti vezető, a vé- méndi „Lenin" Tsz, Vörös Já­nos üzemegységvezető, a drá- vafoki Üj Esztendő Tsz, Sándor László szárítóüzemi gépész, Hengl Jánosné pincei dolgozó, a belvárdgyulai Közös Út Tsz, Kaufmann Antal gépkocsiveze­tő a hetvehelyi Egyetértés Tsz, Gombár Ferenc traktorvezető, a dunaszekcsői Duna Gyöngye Tsz, Harmath Antal juh-ágazat- vozető, a mindszentgodisai Ady Endre Tsz, Beke Béla ál­lattenyésztői brigádvezető, a szabadszentkirályi Béke Tsz, Kárpáti Antal üzemi rendész, Rippert János gépesítési bri­gádvezető, Kasler Ferencné nö­vénytermelő, Bedő József in- szeminátor, a mozsgói Zrínyi Tsz, Láng Vendelné konyhafő- nök-helyettes, Mqtsz-ek Gyógy­üdülő Közös Vállalat, Harkány, dr. Görög Péter szarvasmarha­egészségügyi szakágazati or­vos, Baranya megyei Állat­egészségügyi Állomás, Pécs, dr. Varga László sellyei körzeti állatorvos, dr. Hideg Gyula igazgatóhelyettes, Takarmány- és Állattenyésztési Felügyelő­ség, Pécs, Némedi Attila fő- ágazatvezető, Panta Béla te­lepvezető, Balázs Györgyné ba­Műszakiak a gazdaságos energia­felhasználásért A világgazdasági helyzet, az energiahordozók árainak forra­dalmi változásai közepette a gazdaságos energiafelhaszná­lás technikai megoldásainak kidolgozásában gyorsan kell cselekedni, mindebben döntő szerepük van a műszaki szak­embereknek. A feladatok óriásiak, esek egyetlen össze­vetés a fajlagos energiafelhasz­nálást illetően: Magyarország 1 dollár értékű termék előállítá­sához négyszer annyi energiát használ fel, mint Svájc. Tegnap a pécsi Technika Há­zában ülést tartott az MTESZ megyei végrehajtó bizottsága, ahol egyebek mellett értékelték az 1980-ban alakult energia­gazdálkodási bizottság tevé­kenységét. A tudományos egye­sületek ez irányú törekvéseit összehangoló munkabizottság máris több kezdeményezést és javaslatot tett, rendezvényeket szervezett a gazdaságos ener­giafelhasználás előmozdításá­ra. Szorgalmazza a megyében például a geotermikus energia, a mezőgazdasági hulladékok és a szénbányákban lecsapolt metán hasznosítását, a kis tar­tályos pb-gázellátás szélesebb körben való elterjesztését. To­vábbi javaslatokat kívánnak ki­dolgozni azzal összefüggés­ben, hogy 1983 nyarán Pécsre is megérkezik a földgáz. Az MTESZ tegnapi végrehajtó bizottsági ülésén a továbbiak­ban megemlékeztek a nemrég elhunyt Pozsgay Károlyról, a Mecseki Szénbányák nyugal­mazott műszaki igazgatóhe­lyetteséről, aki a tudományos társadalmi munkában is kima­gaslót nyújtott. Ugyanakkor a megyei végrehajtó bizottságba kooptálták dr. Túrós Sándort, a beremendi termelőszövetkezet elnökét. romfigondozó, Terzits József művezető, a baksai Ezüstkalász Tsz, Légrádi György szakfel­ügyelő, a megyei Tanács VB mezőgazdasági és élelmezési osztály, Pécs, Batka Béla trak­torvezető, a szederkényi Kara- sica Gyöngye Tsz, Csabafi And­rás műszaki osztályvezető, Mayer Antal tmk-szakmunkás, dr. Németh László főkönyvelő, Somogyvári Ferencné sütőipari betanított munkás, a Pécsi Sü­tőipari Vállalat dolgozói. A kitüntetéseket tegnap Pé­csett dr. Álló Miklós, a megyei Tanács mezőgazdasági és élel­mezésügyi osztályának vezetője adta át. Bányaegészségügyi konferencia Pécsett Országos bányaegészségügyi konferencia kezdődött hétfőn Pécsett a Magyar Tudományos Akadémia és a Pécsi Akadé­miai Bizottság bányaegészség­ügyi bizottságainak szervezésé­ben. A kétnapos tudományos ülésen a porártalom elleni vé­dekezés, valamint a sugár­egészségügy és a bányászati munkaélettan kérdéseit vitat­ják meg a szakemberek: or­vosok, biológusok, műszakiak és közgazdászok. A tanácskozáson Kapolyi László ipari minisztériumi államtitkár arra hívta fel a fi­gyelmet, hogy állandó felada­tot jelent a bányászok munka- feltételeinek korszerűsítése és egészségük védelme. Már a bányaművelési koncepció ki­alakítása és a bányaművelési Megkezdődött a tanítás az öthónapos pártiskolán A Magyar Szocialista Mun­káspárt Baranya megyei Bizott­sága Oktatási Igazgatóságán tegnap délelőtt kezdődött meg az öthónapos pártiskola. A me­gyéből két osztálynyion kezdték meg a marxizmus—leninirmus alapjainak elsajátítását. Leg­többjüket a közelmúltban vá­lasztották meg tisztségviselők­nek, így az itt tanulandók gya­korlati munkájukat segítik majd, mások pedig a kóderfejlesztési tervekben szerepelnek. Az ünnepélyes tanévnyitón Földes Andrásáé, az Oktatási Igazgatóság vezetője köszöntöt­te a pártiskola növendékeit, majd Rózsahegyi István, a Me­gyei Pártbizottság osztályveze­tője mondott tanévnyitó beszé­det. A hallgatók — akik munka­helyet, családot hagynak ott öt hónapra, vállalva az ezzel já­ró kényelmetlenségeket — ta­nulmányaik során megismerked-" nek a dialektikus és történelmi materializmus, ezen belül a po­litikai gazdaságtan, a filozófia és a tudományos szocializmus alapvető összefüggéseivel és törvényeivel, valamint a Magyar Szocialista Munkáspárt politiká­jának alapelemeivel. technológia megtervezése so­rán gondolni kell a kedvező bányaklíma megteremtésére. Mérei Emil, a Mecseki Szén­bányák vezérigazgatója arról szólt, hogy Magyarországon a mecseki bányákat érinti legsú­lyosabban a szilikózis. A szén­medence hosszú távú fejlődé­sének legfőbb gondja a por­veszély és a porártalom. Az utóbbi két évtizedben számot­tevő javulás történt, de még most is évi 200—230 új szilikó­zis megbetegedéssel kell szá- mólni a bányavállalatnál. Kovács Sándor, a Pécsi Or­vostudományi Egyetem Kórélet­tani Intézetének igazgatója em­lékeztetett arra, hogy éppen húsz évvel ezelőtt — 1961-ben — hozták létre a légzésfiziológiai laboratóriumot, amelyben éven­te másfél ezer bányászt vizs­gálnak meg a legkorszerűbb eszközökkel. A megelőzés és a védekezés eredményesebbé té­tele végett azt javasolta a pro­fesszor, hogy a rendszeres röntgenszűrés mellett vezessék be a porveszélyes munkahelye­ken dolgozó valamennyi bá­nyász számára a kötelező lég- zésfunkció-szűrést. Diabetikus élelmiszerek Bővül a diétás készítmények választéka, rövidesen új konzer- vek, édesipari termékek, üdítő italok kerülnek az üzletekbe, — erről tartott hétfőn sajtótájé­koztatót Szigethi Gyula, a Bel­kereskedelmi Minisztérium fő­osztályvezetője a Palace Szál­lóban. Elmondta: az elmúlt évek­ben jelentősen növekedett a diétás, diabetikus termékek vá­lasztéka. Megfelelő ismeretek híján azonban sokan még a meglevő diétázási lehetőségeket sem ismerik, pedig több mint százféle édesipari áru, 56 kon­zervféle, 51 hűtőipari termék illeszthető a diétás étrendbe, így például a konzervek közül az energiaszegény, zsírszegény és diabetikus diétában egy­aránt felhasználható a székely­káposzta, a marhahús kapor­mártásban vagy a sertésborda temesvári módra. Jövőre egész sor újdonság­gal gazdagodik a választék; megkezdik a hazai diabetikus csokoládé gyártását, s lehet majd kapni diabetikus f fagy­laltport is. A lisztérzékenyek számára speciális édesipari árukból bővítik a kínálatot. Egyéb intézkedésekkel is se­gítik a gyártás bővítését, a kí­nálat javítását. Vámmentessé tették a diabetikus termékek gyártásához szükséges import- alaoanyaqok behozatalát. Az eddigi 540 kijelölt üzlet helyett a továbbiakban valamennyi ABC-áruház és nagyobb élel­miszerbolt forgalmazhatja a diabetikus termékeket. iher (1917—1981) Mély rgegrendüléssel és fájdalommal tudatjuk, hogy Fehér Lajos elvtárs, a magyar munkásmozgalom régi harcosa, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, nyugalmazott miniszter­elnökhelyettes, a Magyar Partizán Szövetség elnöke hosszan­tartó betegség után elhunyt. Fehér Lajos elvtárs temetése november 11-én (szerdán) 14 órakor lesz a Mező Imre úti temető munkásmozgalmi pan­teonjában. Elhunyt elvtársunk barátai, harcostársai, volt munkatársai 13.30 órától róhatják le kegyeletüket a ravatalnál, a Mező Imre úti temető diszravatalozójában. Az MSZMP Központi Bizottsága, A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa, A Magyar Partizán Szövetség Fehér Lajos életrajza Fehér Lajos Szeghalmon született, földmunkás család fiaként kezdte meg iskolai ta­nulmányait, s igen fiatalon a munkát is: a nyári szünidők­ben cselédnek, részesarató­nak szegődött. Kitüntetéssel érettségizett, majd Debrecen­ben, ingyen kvártélyos- kosztos egyetemistaként már egyre világosabban fogal­mazta meg maga számára életprogramját. Már debre­ceni egyetemistaként — a harmincas évek végén — eltö­kélt szándéka volt, hogy új­ságíró lesz. Azért, mert a munkásmozgalomba hivatás­szerűen akart bekapcsolódni, s erre számára — úgy ítélte meg — legnagyobb mozgási lehetőséget ez a pálya nyújt. Első írása 1941 tavaszán je­lent meg a Népszavában. 1942-ben vették fel a Kom­munisták Magyarországi Párt­jába. Előtte már röpcédulá­kat írt, terjesztett, baloldali fiatalokat szervezett. Megbí­zatása a parasztság felvilá­gosítása, a földmunkásság szervezése volt. 1944-ben a párt fegyveres ellenállás szervezésével bízta meg. Par­tizáncsoportokat hozott létre, vezetett. Toll helyett fegyver­re! küzdött tovább a függet­len, demokratikus Magyar- országért. A második világháború vé­ge felé az egyik legtevéke­nyebb részese volt a hazai partizánakcióknak. A felsza­badulás után újságíróként, szerkesztőként dolgozott, csaknem egy évtizedet tevé­kenykedett a Szabad Földnél és a párt központi lapjánál. A legközismertebbé azonban agrárpolitikusként vált. 1956 novemberében tagja lett az MSZMP ideiglenes in­tézőbizottságának, maid a megalakuló Központi Bizott­ságnak, Politikai Bizottság­nak. Dolgozott a Központi Bi­zottság titkáraként, a kor­mány elnökhelyetteseként. Te­hetsége, alkotóereje jelentő­sen hozzájárult a párt, a kor­mány agrárpolitikájának for­málásához, a munkás-paraszt szövetség erősítéséhez, a fa­lu felemelkedéséhez. Szava újságíróként is, poli­tikai vezetőként is mindig vi­lágos volt. Tetteit — önmagá­hoz mindig szigorúan — egy mércével mérte: mikor, mivel használhat a legtöbbet a népnek. Következetesen járta a marxista-leninista agrár- politika útját, keresve a gya­korlati megvalósításban azt az újat, amit a hazai, a nem­zetközi tapasztalatok nyújta­nak. Munkájának igen nagy sze­repe volt a hazai mező- gazdaság nemzetközi elisme­résében. A mezőgazdaság szocialista átszervezésétől, annak megszilárdításáig, jó megalapozásától, annak ki­bontakoztatásáig minden ér­demleges feladat megfogal­mazásában, teljesítésében ott volt. Fehér Lajos nyugdíjasként is aktív munkása maradt köz­életünknek. Eredményes munkásságáért számos magas kitüntetésben részesült, tulajdonosa volt a többi között a Magyar Nép- köztársaság Érdemrendjének, a Szocialista Hazáért Érdem­rendnek, a Munkás-paraszt hatalomért Emlékéremnek és a Magyar Szabadság Érdem­rendnek. Internacionalista te­vékenységének elismerését több magas külföldi kitünte­tés is jelzi. Dévai Nagy Kamilla Elsőként énekelt gitárkíséret­tel népdalt az 1968-as Nyílik a rózsa, majd egy év múlva a Röpülj, páva idején. Még gim­nazistaként. A közönség és a szakma felfigyelt a szép hangú fiatal lányra, aki arra a kifogás­ra, hogy miért nem népi hang­szerrel kíséri a dalait, csak megrántottp a vállát — nem akart ő énekesnő lenni. Taníta­ni szeretett volna, tanári pá­lyára készült. Dévai Nagy Kamilla tegnap este lépett fel a pécsi közön­ség előtt a Doktor Sándor— Zsolnay Művelődési Központ és a Nádor kávéhoz pódiumán Oszter Sándorral. És a két fel­lépés között már arról beszélt, hogy tulajdonképpen azért boldog, mivel ma a népdalo­kat és a saját maga megzené­sített verseket énekelve mégis­csak taníthat. Hiszen estjein el­mondja a közönségnek, mi min­dent érez a zenében. Dévai Nagy Kamilla most szebadúszó. Péntektől vasár­napig nem vállal előadást, a hétvége a családé: a tízéves Bclázsé és a hatéves Bálinté. Hét közben néhány napot el­vesznek a vidéki szereplések, de azokon meg a próbákon kí­vül ugyanúgy maga főz, varr, takarít és bevásárol, mint a többi fiatalasszony. Ha este későn ér haza, pihe­nésül, feloldódásnak verseskö­tetet vesz kézbe, és tulajdon­képpen ilyenkor születnek da­lai. Gitárral a kézben, magnó­ra rögzítve. Ha az éjszaka szü­letett dal reggel is megállja a helyét, akkor bekerül a reper­toárba. — Van, amikor a vers olvas­tán szinte egyidejűleg születik meg a zene. Mint Zelk Zol­tán: Micsoda madár című köl­teménye esetében. Ugyanakkor Ady verseit hosszú hónapokon át hordoztam magamban. 1979-ben megjelent első ön­álló hazai lemeze egy század eleji parasztasszony sorsát mu­tatja be magyar népdalok ál­tal. Ilyen szerkesztésben ritka­ságszámba menő népdallemez. Elnyerte az Év hanglemeze cí­met, s azóta megjelent a má­sodik önálló album is. Dévai Nagy Kamilla most a Vigadó­ban sorra kerülő, november 15-i önálló estjére készül. 22 nyel­ven énekelt népdalt. 1975-ben egy 105 napos turnén a Co­lumbia cég meghívására bejár­ta az Egyesült Államokat. Éne­kelt a montreali olimpián és a kubai VIT-en. Amikor népdalt énekel gitár­jával, népdalénekesnek nevezné az ember. Mai magyar költőle verseire, klasszikusokra írott dalait hallván jellegzetesen magyar sanzonénekesnek, aki­nek melódiái mindig őriznek színt a hazai népdalból. Dévai Nagy Kamilla énekes előadó- művésznek nevezi magát. Arra a kérdésre, hogy ki segített ne­ki, a fiatal lánynak tíz évvel ez­előtt előadói egyénisége meg­formálásában, a családját em­líti: — Anyai ágon székely szár­mazású vagyok. Innen kaptam a zenei érzéket, az érzékeny­séget, édesapámtól a kitartást és anyai nagyanyámtól a min­dig újrakezdés képességét. Gállos Orsolya

Next

/
Thumbnails
Contents