Dunántúli Napló, 1981. november (38. évfolyam, 300-328. szám)
1981-11-30 / 328. szám
Tolnay — lUlensäros — Hűsíti Pécsett a „Kedves hazug” A „szent eszmék ripacsa” túlélte barátnőjét Miért izgalmas a Nosztalgia kávéházból Ok ketten: Tolnay és Mensáros, egy korábbi kétszemélyes dráma, a Késői találkozás pécsi előadásai közben, délelőtti kávézáskor. Kuba Eszter Sajóbábonyban Kesztyűtervező és keramikus Kemencéért lottózik A kertvárosi lakótömb 6. emeletén a lakás tele kerámiatárgyakkal. Többségük figurális dísztárgy a szekrénysor polcain. Népi hangvételű groteszk alakok: a Fazekas, a Juhász, a kilencalakos Lakodalmas, a Tükrös, a Tükrös-szíves, a Csi- csónénak három lánya. Másutt redők. Nemcsak az arcon, a ruhákon, hanem valahonnan belülről is. Az olvasóját mor- zsolgató öreg nénike szétterülő, hatalmas, ki tudja hányadik szoknyáján a mázas kerámia fényében megjelennek élete sorsfordító képei. S ugyanezek önálló figuraként is körülötte: a Menyegző, a Kukoricamorzsoló, az Anyaság, a Gyász. Másutt a bábművészet hatásait érezni a figurákon (Pipás, Pa- pucsos, Bábringató). S hosszan sorolhatnám az ötletek, invenciók nem mindennapi termé- kenységű alkotásait. Készítőjük: Gadóné Kuba Eszter, a Pécsi Kesztyűgyár gyártmánytervezője, akinek ezen a héten nyílik meg első önálló gyűjteményes kisplasztikái kiállítása Sajóbábonyban, az Észak-Magyarországi Vegyiművek művelődési otthonában. Hogyan lesz valaki amatőr keramikus? A kérdés, úgy gonszármazó előadás? Bemard Shaw, a „szent eszmék ripacsa” tíz évvel túlélte barátnőjét, de a hölgy, Mrs. Campbell most is együtt él vele — a színpadon. December 8-án Pécsre jönnek, Tolnay Klári és Mensáros László kelti őket életre a pécsi óelváros közepén, a Fegyveres Erők Klubjában. Pedig ha az esztendők számában nem is, de lelki hatásának terjedelmében olyan volt ez q szerelem, mint Szabó Lőrinc huszonhat évig tartó nagy szerelme. Csak a róla írott mű nem lírai, mint Szabó Lőrinc egy kötetbe irt százhúsz szonettje, hanem olyan, mint Bemard Shaw; fanyar, de izzó, öngúnnyal átszőtt, de lírai, kedves és hazug. Hiszen Jerome Kilty, aki a két ember leveleit most feldolgozta a Kedves ha- zug-ban, hűséges Shaw magatartásformáihoz. Nem is tehet mást, mert a huszadik századi angol szinháztörténelemben benne van ennek a szerelemnek a históriája. Shaw Mrs. Camp- bellnek írta számtalan darabjának női főszerepét. Például a Pygmalion-ban Elizát is ő játszotta a világpremieren, 1914- ben Londonban. Huszti Péter szerint olyan volt ez a szerelem, mint az iszapbirkózás. Kibírhatatlan, bilincsbe vert, fanatikus küzdelem. Kedves hazug ... ez a cím, ez a darab most sokszorosan izgalmas lett a magyar színházi életben is. A nyáron 120 forintért adták a jegyet a szentendrei Nosztalgia kávéház udvarán berendezett nézőtérre. Mégsem lehetett hozzájutni. A Madách Színház három művészének produkciója akkora siker lett, hogy a nagyszínházi évadra is átvették, s a Játékszín keretében a Vigadóban játsszák Pesten, most meg Pécsett. Ez volt Huszti Péter első rendezése. A Madách egyik vezető színészének nagy ifjúkori álma most, jót késve, de jól megérett művészegyéniség számára érkezett meg. Huszti elsőként rendező szakra jelentkezett, Várkonyi Zoltán azonban azt mondta neki: „Mielőtt rendeznél, tanuld meg a színész mesterséget is”. Megtanulta. így lett rendező, és a Kedves hazug kritikáinak elismeréseit olvashatta munkájáról. A Madách nagy hármasa, a színpadon annyiszor együtt játszott Tolnay—Mensáros—Huszti hármas, most két színész — egy rendező csapattá alakult át. Nagy előadás lett belőle. Nem véletlenül, hiszen az angol színházi lexikonok Mrs. Campbellt az angol színpad szentjének, Shaw — saját magát — „a szent eszmék ripacsá”-nak nevezte. Izgalmas, sokértelmű ripacsság ez, ahogy izgalmasan sokértelmű a Kedves hazug is. De az izgalmak sorát más is növeli: Mensáros Lászlónak ez lesz az utolsó előadása, utána kórházba vonul, hónapokra. Tolnay Klári pedig Bécsbe megy egy időre. így Jerome Kilty darabja, Huszti Péter első rendezői, a Tolnay—Mensáros színészpár sokadik színészi bemutatkozása Pécsett — ritka alkalom. Földessy Dénes A Kesztyűgyár 1. sz. telepe felvesz ♦ szerszámkészítőket és hegesztővizsgával rendelkező L WW J ♦ lakatosokat. JELENTKEZÉS A TELEPVEZETŐNÉL, PÉCS, EDISON U. Jövőre Indul a kísérleti adás llj laptárs - a képernyőújság A speciális tv-készülék gyártására a Videoton és az Orion készen áll A képernyőújság a fejlett országokban immár polgárjogot nyert. Jó hír, nincs messze az idő, hogy mi sem nélkülözzük tovább ezt a mindennapi (és nem mindennapi) szolgáltatást. A Budapesti Műszaki Egyetem Híradástechnikai Elektronikai Intézetében hároméves munka után elkészültek a teletext-adá- sokhoz és a vételhez szükséges készülékek prototípusai, jövőre pedig indulhat a kísérleti adás. Nyolc-tízezer forint az adapter Mi a képernyőújság? Az ember kényelmesen elhelyezkedik televíziója előtt, s egy zsebszámológép-szerű készülék segítségével, gombnyomással lehívja és a képernyőn megjeleníti a kívánt oldalt abból a több száz oldalnyi gépelt szövegből, amit képújságként folyamatosan sugároznak. Hogy mit? A hétköznapi élethez szükséges és hasznos értesüléseket, hogy például milyen időjárás várható, milyenek az útviszonyok, hogyan alakulnak a valutaárfolyamok, de a rendszer alkalmas arra is, hogy a süketek és nagyothallók számára feliratokat közvetítsenek a különböző tv-műsorokhoz. A teletext egyébként az adás oldaláról nem igényel nagy beruházásokat, a vevő oldaláról viszont a mai készülékeket adapterrel kell kiegészíteni,' vagy pedig speciálisan a teletext vételére is alkalmas készülékeket vásárolni. Ez utóbbiak gyártására a Videoton és az Orion készen áll. A külön adapter jelenleg mintegy 8—10 ezer forintba kerülne, de feltételezhető, hogy néhány éven belül már ennek a feléért is meg lehet kapni. Mire jó a képkönyvtár? Lényegesen távolabb van a széles körű hazai bevezetés lehetőségétől a képkönyvtár, melynek lelke egy központi számítógép és a telefonhálózat. A hazai bevezetést éppen ez utóbbi gátolja, hiszen vétek lenne a már amúgy is túlterhelt hazai telefonhálózatot egy ilyen újabb szolgáltatással terhelni. Hogyan vehetjük igénybe a viewdatát? Egy telefonhívás otthonunkból a központi számítógépben tárolt „információ-szolgáltatók" egyikéhez, s ekkor televíziónk képernyőjén megjelenik az adott képkönyvtár emblémája, majd az úgynevezett „keresőfa" első oldala, amely közli, hogy amire kíváncsiak vagyunk, annak a kérdéscsoportnak mi a kódszáma. Ezt azután a teletextnél említett, zsebszámológéphez hasonló kis készüléken pötyögtethet- jük ki, s a válasz megjelenik a képernyőn. Hogy mi? Például a nyugatnémet Quelle csomagküldő áruház, amely szintén rákapcsolódott a szövetségi posta képkönyvtár-rendszerére, teljes katalógusát hozzáférhetővé tette az előfizetők számára. A vevőnek nincs más dolga, minthogy odahaza bepötyögje a nyomtatott képes katalógusból kiválasztott áru kódszámát, a számítógép közli, hogy van-e a raktáron a kérdéses áruból, s ha nincs, akkor mit ajánl helyette. A rendelés befejeztével még egyszer megjelenik a képernyőn a lista, amelyet még kiegészíthet vagy törölhet róla a vevő. Ezután, szintén gombnyomással, választani lehet a különböző fizetési módok között. Hamarosan magát a fizetést is el lehet intézni a képernyő előtt ülve. Tartalmazhatnak a képkönyvtárak egészen másfajta információkat is. Az egyik amerikai hálózat például a teljes brit enciklopédia valamennyi címszavát tartalmazza, és a hagyományos lexikonokkal szemben az elektronikus lexikon le- hetővé teszi egy adott címszóra vonatkozó valamennyi — tehát a más címszavak alatt közölteket is — információ megjelenítését. Egyelőre házon belül Ami Magyarországot illeti: egyelőre arra van lehetőség, hogy úgynevezett házon belüli viewdata-rendszereket hozzanak létre, elsősorban a sok telephelyű, országos vállalatoknál. (A Világgazdaság híradásaiból összeállította: M. Z.) dolom, kézenfekvő. A történet pedig nagy ívű, kacskaringós, bonyolult, mint maga az élet. Megpróbálom röviden. Egy aprócska kislány a bim- bin ülve gombfestékkel illusztrációkat készít a hallott mesékhez. Iskolás korában olykor egy-egy falusi lagzi, búcsú hatása mély nyomokat hagy benne. Zongorázik, festeget, rajzol és művészeti gimnáziumba készül. Kerámia szakra. Nem veszik fel.., A pécsi Leöweybe jár, a „művészeti mellé”. Délutánonként Lantos Ferenc vizuális szakkörébe, politechnikára pedig a Zsolnay gyárba, ahol megismerkedik Kulutácz Mátyás népi keramikussal. Érettségi után képesítés nélküli óvónő vidéken, de édesanyja betegsége miatt Pécsett kell állást vállalnia. Akkor kerül be a Kesztyűgyárba, ahol megismerkedve a gyártáselmélet és gyakorlat fázisaival, tervező lesz. Néhány év után már tervezheti a saját modelljeit is. Azzal a konok elhatározással, hogy amit a művészeti gimnáziumban mások az órákon tanulhattak, azt megszerzi saját maga. 1976-ban kesztyűmodellje I. díjat; 1977-ben és 1981-ben III. díjat nyer az őszi BNV-n. A hetvenhatos díj sorsdöntő: megveszi belőle élete első fazekaskorongját. Fölkeresi Mohácson Kulutácz Mátyást, és megtanulja tőle a korongolást. Megtanulja a mázas technikát is, és csaknem valamennyi művét evvel készíti. De nagyon szereti a kis terrakottákat is, amikből nagyobbára a mázas figurális plasztikák kialakulnak, mint vázlatból a mű. Egyelőre csak nyáron van önálló „műhelye”. Egyébként kemencéket bérel, ahol tud. Most .éppen Mohácson égeti ki elkészült újabb műveit. Bizony, nem olcsó „hobby” ez, ha valaki nem „piacra”, nem eladásra készít Babilonból eredő időjelzők Díszíthetné a homlokzatokat Napérék „Az ember az egyetlen lény, akit zavar az idő, és ebből a nyugtalanságából származik kifinomult művészetének nagy része, vallása java része és majdnem egész tudománya. Mert a természet időszakos szabályossága — a felkelő Nap és csillagok, az évszakok lassú ritmusa — vezetett a tőrvény és rend fogalmához, amely minden tudományok kezdete'* — így irt Arthur C Clarice az időről. Az idő fogalma szorosan hozzátartozik mindennapi életünkhöz. A csillagászatban négy olyan jelenség kínálkozik, amelyhez természetes, jól megfigyelhető mozgás kapcsolódik, és mindegyik más-más időmérő rendszerhez vezet: a nappal és éjjel váltakozása, a csillagok látszólagos napi mozgása, a Hold fényváltozásai, a Föld és a bolygók pályamenti mozgása. Mindezen tapasztalatok alapján az ókori babiloniak osztották fel a nappalt és az éjjelt 12—12, összesen 24 órára. Az időmérés kezdetei tehát a messzi múltba nyúlnak vissza. A történelem során az időmérő eszközök típusainak sokaságát dolgozták ki az emberek. Ezek közül is egyike a legrégibbnek a napóra Az évezredes találmány árnyékvető pálcával vagy finom nyíláson bevilágító napfénnyel működik. Amíg az először említett megoldást — a mesékből ismert pásztor földbe szúrt botjának mintájára — valamennyien kipróbáltuk, a második formával csak elvétve találkozhatunk manapság. Már csak azért is, mivel ennek is két fajtája van. Az egyik a belső napóra, amelynek régi típusait templomokban, csillagvizsgálókban használták, ahol a kupola kicsi résén betűző napsugár foltja ment végig a számokon. A harmadik megoldás, amely végül is e gondolatokat elindította, ma is látható Mohácson a belvárosi templom déli falán. A felrajzolt számlap központjából kinyúló vaspálca, azaz óramutató reggel 7 órától délután 4-ig mutatja az időt. Csakhogy az egyszerűnek látszó napóra beállításához bonyolult — a felállítás helyét, földrajzi szélességét, a benapozás szögét figyelembe vevő — számítások szükségesek. A mohácsi napóra — talán az egyetlen a megyében I — eredetére vonatkozóan nem találtunk adatokat. Az azonban bizonyos, hogy a templom számtalan átalakítása és renoválása után is pontosan mutatja az időt. Éppen ezért adta az ötletet, hogy példája nyomán nem élénkítheti nék-e képzőművészeink egyhangú, szürke beton lakótelepeinken lévő, hatalmas épületeink falfelületeit művészien kivitelezett — nemcsak szép, de hasznos — napórákkal? Nem állíthatnánk-e fel a betonrengetegekben megbúvó parkokban — a már ismert betontechnikával készített térplasztikákhoz hasonló — időjelzőket? K. L Fotó: Arató Tamás kerámiákat, méghozzá egyedi műveket. Érthetően ragaszkodik hozzájuk. A szemem végigfut a polcokon, a szekrénysor tetején. Vajon melyik a legkedvesebb?... Talán ez a Gesztenyesütő néni, a leaelső, egy gyerekkori mese emléke? Vagy a kevés szavú, halk népi humor, a paraszti népélet kifejezői? Ez a pécsi motívum, a zöld dzsámi-kupolás hárem? Talán mind. Váz- latiüzeteket perget elém az ötletek özönével. Kesztyűk és kerámiák skiccei, ma még csak rajzokban, békés egymásutánban. Mindkettő: az élete. Ha nekilát, megszűnik az idő.. - Vannak-e álmai, mindezek után? - kérdezefn búcsúzában. „Egyszer, egy igazi műhely — mondja. — Kemencével. Ezért lottózom ...” W. E.
