Dunántúli Napló, 1981. november (38. évfolyam, 300-328. szám)
1981-11-28 / 326. szám
6 Dunántúlt napló 1981. november 28., szombat Küzdelem Palesztináért (10.1 AZ ARAB NACIONALIZMUS A XX. SZÁZADBAN flz évad kiemelkedtt sikere Földes Andor Beethoven-estje A felszabadulásért való harc már az első világháború alatt elkezdődött. A társadalmi-politikai gondolat a legerősebb impulzust a világháborútól és a háború utáni rendezés következményeitől kapta. A háború forradalmasította az arab világot, már csak azért is, mert az arabok tízezrei vettek benne részt a szabadság, a függetlenség és a demokrácia zászlaja alatt. Bár ezeket a zászlókat az arabok — Törökország ellenfelei — az antant államok céljai nevében emelték fel, szimbolikájuk megfelelt érzéseiknek, vágyaiknak. Kétségtelen, ezekben a hónapokban kezdődött ismét az „önálló" arab történelem, hiszen a mekkai serif, Husszein által 1916 végén meghirdetett törökellenes felkelés Akabától Jeruzsálemen át Da- maszkuszig minden területet felszabadított. A gyarmati uralom maga után vonta a nemzeti felszabadító harc céljának megváltozását, arra ösztönözve az arab társadalmi gondolkodást, hogy az új körülményeknek megfelelően kidolgozza a harc elméleti alapjait. Bár a pánarabiz- mus eszméi soha nem látott magaslatra emelkednek, mégis e korszakban — szinte az egész arabok lakta térségben - erősödik a partikuláris nacionalizmus is. A történelmi körülményekben kell keresnünk mindháromnak ideológiai és mozgalmi alapjait, létjogosultságát: ezeket a — formálisan ösz- szeegyeztethetetlen — irányzatok összefűzték az imperializmus- és a gyarmatosításelle- nesség elemei. A pániszlámizmus, amely vallásra épülő létjogosultságát abban látta, hogy meg kell védeni az elnyomó keresztény Európával szemben az iszlám vallás és a muzulmán világ érdekeit ugyanúgy, mint ahogy meg kellett védeni az európai expanziótól a keletet a keresztes hadjáratok idején. A muzulmánok többsége számára természetesen az iszlám ténylegesen és őszintén az elnyomott muzulmán népek függetlenségéért és haladásáért folytatott harc ideológiai platformja volt. A pánarabizmus teoretikusai mint arab nemzeti specifikumnak tulajdonítottak fontos szerepet az iszlámnak a felszabadulásért vívott harcban s igen nagy erőt fordítottak arra, hogy a Koránnal szentesítsék a nacionalista ideálokat (ezt tette kezdetben pl. a Baath megalapítója, a keresztény Aflak is, aki 1943-ban kijelentette: „Mohamed minden arab megtestesítője volt, nekünk, araboknak is egyetlen Mohameddé kell válnunk.”) A két világháború közötti időszakban - minden arab országban — a pánarabizmus jelszavának fő ösztönzője az imperialistaellenes politika volt, ami hol ösztönös, hol tudatos ellenállást hívott életre a legkülönbözőbb formában: az irodalmi alkotásoktól a politikai programokon át a felszabadító háborúig. Fő támasza mégis az az ideológia volt, amely az arabokat egységes nemzetnek tekintette. A pánarabizmus eszméje nemcsak az egyes írók, filozófusok, történészek tevékenységét hatotta át. Foglalkoztak vele a legkülönbözőbb társadalmi szervezetek, pártok is: az 1930-as évek végén kezd formálódni a mindmáig legfontosabb pónarab párt, a Hizb al-Baath al-Arabi (Arab Újjászületés Pártja). A párt az uruba (arabizmus) és az umma arabija (arab egység) eszméjén nyugodott. Mindezen egységre utaló jegyek mellett sokrétű ellentétek szabdalták mór a két világháború között az arab világot, s ezeknek oka az, hogy rendkívül bonyolult belső és külső körülmények között formálódott minden társadalmi osztályon, szociális csoporton belül a saját érdek és cél megértése, az új és régi harca eredményeinek feldolgozása, az új értékrendek elfogadása, a hagyományos világnézet meghaladása. Mindezek az eszmék, elképzelések azonban alapvetően új helyzetben hatottak: a két világháború közt az arab országokban a nemzeti felszabadító küzdelem a „magányosok mozgalmából" tömegmozgalommá lett. Ezért — különösen a tömegek tudatosulása, a munkásság osztállyá szerveződése és a felszabadító mozgalomba való bekapcsolódása következtében — amellett, hogy a nemzeti függetlenségi mozgalmak a tényleges (politikai és gazdasági) szuverenitás megteremtésére irányulnak, egyre inkább előtérbe kerül a társadalmi felszabadulás programja és igénye: a nacionalista eszmék összefonódnak a szocializmus eszméivel, a társadalmi gondolat és a politikai gyakorlat teljesen új formáit hozva létre. Az arab társadalmi tudat fejlődésének feltételeiben minőségileg új szakaszt, döntő változást - a második világháború után — oz egyes országok (más és más időpontú) nemzeti függetlenségének kivívása hozott. A sokféle és többirányú külső tényező, valamint az arab világ - és egyes országai — nagyon is eltérő belső viszonyainak sokféle hatása még bonyolultabbá tette az arab társadalmi gondolat és tudat fejlődését a XX. század második felében. Ennek leglátványosabb jele az egyes országok népei nemzeti tudatának formálódása és kialakulása, miközben tovább hatnak a már korábban létrejött tudatformák: mindenekelőtt a pánarabizmus (de nem vesztette el erejét a pániszlámizmus sem). Mindezek mellett megjelent az arab országokban az arab (sőt az iszlám) szocializmus önmagában is sokszínű koncepciója. Mindezek a bonyolult viszonyok és rendszerek életrehívták a két- és a többoldalú egységtörekvések meleltt a két- és többoldalú — gyakran háborúkig fajuló ellentéteket is. Ebben a negyedszázadban az egyes arab országok nemzeti tudatára két gondolat (eszmerendszer) és politika nyomta rá bélyegét: az egység és a szocializmus, s a kettő — szinte az egész időszakban — egyetlen politikus személyében in- karrálódik: Gamal Abdel Ncsszerében. Az egység és a szociaiizmus jelszavát zászlajára író első arab párt, a Hizb al-Baath al- Arabi al-lstiraki, az Arab Újjászületés Szocialista Pártja, a Baath volt (e néven 1953-ban alakult). Az „Egység — Szabadság — Szocializmus" jelszava abból indul ki, hogy a különböző államokban élő arab népek egyetlen nemzetet képeznek, amelynek egyetlen szocialista államot kell létrehoznia. A Baath tevékenységével párhuzamosan bontakozik ki az Arab Nacionalista Mozgalom, amely a különböző országokban „szétszórt” arabokat az arab egység jelszavával akarja egy táborban egyesíteni. A Baath és az Arab Nacionalista Mozgalom pánarab és szocialista szervezetei megalakulása és tevékenysége mellett jelentős állomásnak tekinthetjük az arab egység és szocializmus jelszavát soha nem látott magaslatra emelő egyiptomi forradalom győzelmét. A legnagyobb arab ország hazafias érzésű tisztjei — s hiinde- nekelőtt szellemi vezetőjük, Nasszer — a megdöntött rendszer helyébe olyan nemzeti egység megteremtését hirdetik, amelyben — a Muzulmán Testvérektől a szélsőjobboldali zöld- ingesek mozgalmán át a kommunistákig — minden olyan erőre támaszkodnak, amelynek célja az arab egység és az iszlám hagyományokon nyugvó arab szocializmus. Ezen szervezetek, pártok szétzúzása után az 1963-ban létrehozott egy- pártrendszer — az Arab Szocialista Unió — társadalmi-politikai programja „arab út a szocializmus felé" (amely ténylegesen az Egyiptom vezetésével megvalósítandó arab egység szolgálatában állt). 1954. november 1-től megjelenik az arab politikai élet színpadán az az erő, amely csaknem egy évtizedes rendkívül kemény és véres küzdelemben harcot indít a „forradalmi és szocialista" Algériáért: az FLN (az algériai Nemzeti Fel- szabadítási Front). A Nemzeti Front által 1964-ben elfogadott Algiri Karta az iszlám vallásos ideológiája alatt inspirált szocialista program. Az 1960-as évek elején az Algériában, Egyiptomban, valamint Szíriában és Irakban hctalomra kerülő nemzeti demokratikus pártok arab szocializmusa nem képez egységes rendszert (egyetlen igazi közös vonásuk: a tudományos szocializmussal való szembenállásuk). Valamennyi — a vallási hagyományokra támaszkodó, az osztályok közötti együttműködésen alapuló és a gazdaságban a magánszektor fenntartására épülő — arab egység megvalósításának ad prioritást. Az ideológiailag heterogén és mindenütt a hadseregnek alárendelt arab szocializmus nem a kapitalizmus osztályalapon való tagadását jelenti, hanem anti- imperialista nacionalizmusa következtében tűzi ki célul a szocializmust. Az arab szocializmus koncepcióját az 1962-es egyiptomi Nemzeti Karta foglalta össze. Néhány lényeges vonósa: azt állítja, hogy amint az arab nemzetiség a lényeg az arab ember számára, ugyanúgy az arab Közel-Kelet szocializmusa is csak arab lehet. Az arab nép, amely magát arab nemzetnek szeretné tudni, csak arab szocializmust akarhat, azonban nem helyi szocializmusok megteremtésén keresztül (éppen ezért pl. Burgiba szocializmusa ténylegesen hamis szocializmus). A marxizmus pedig azért nem felel meg az araboknak, mert az radikálisan elítéli a nacionalizmust, ami pedig az ember lényegi tulajdonsága. Az arab szocializmus tehát nem lehet a marxista, még kevésbé o marxista—ler.i. KORHAZI FELVÉTELES UGYELETEK Mindennapos felvételi ügyeletek gyermek belbetegek részére Pécs város: POTE Gyermekklinika, Szigetvár város és járás, a pécsi és a volt sely- lyei járás: Megyei Gyermekkórház. Gyermeksebészeti, kórházi felvételt igénylő gyermekfülészeti betegek, égett és forrázott gyermekek részére páratlan napokon: POTE Gyermek- klinika, páros napokon: Megyei Gyermekkórház, Pécs és a megye egész területéről. Felnőtt belgyógyászat: I. kerület: II. sz. Belklinika, II. kerület: Megyei Kórház. (Fertőző épület.) III. kerület: I. sz. klinikai tömb. Sebészet, baleseti sebészet: Megyei Kórház. Égési sérülések: Honvéd Kórház. Koponya- és agysérülések: Idegsebészet. Felnőtt fül-, orr-, gégészet: POTE Fül-, Orr-, Gégeklinika. ÉJSZAKAI ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁRÁK Pécs-Vasas II., Bethlen G. u. E., 10/52. sz. gyógyszertár; Pécs-Meszes, Szeptember 6. tér 1. 10/3. sz. gyógyszertár, Pécs, Kossuth L. u. 81. 10/8. sz. gyógyszertár; Pécs, Munkácsy M. u. 4. 10/9, sz. gyógyszertár; Veress Endre u. 2. 10/7. sz. gyógyszertár. SOS-éLET telefonszolgálat díjmentesen hívható a 12-390-es számon — este 7-től reggel 7 óráig. ORVOSI ÜGYELET Az Egyesített Eü. Intézmények Pécs város lakossága részére az alábbiak szerint biztosítja a körzeti orvosi ellátást szombati napokon: Felnőttek részére összevont rendelés 7—19 óráig az újmeszesi körzeti nista szocializmus arab alkalmazása. Az arab szocializmus humánus szocializmus, nem uniformizált, hanem sokszínű, az arab nemzetek valóságának megfelelően. Az arab szocializmus tehát az (arab) nép uralma a „termelőeszközökön a demokratikus állam által a jólét megteremtésére végrehajtott gazdasági tervezés segítségével. A forradalmi demokratákról és szocializmusokról az egyiptomi Michel Kamel adott találó jellemzést: „Az utóbbi években elterjedt egy elmélet, miszerint a polgárság bizonyos részei vagy egyes értelmiségiek képesek ... a szocializmusba való átmenet irányítására. A népek tapasztalata azonban bebizonyította ezeknek az elméleteknek megalapozatlanságát és félrevezető jellegét.” Az arab világ négy, kiemelkedően legfontosabb országában (Egyiptomban, Algériában, Irakbon, Szíriában) az 1960-as években olyan rendszerek jöttek létre, amelyek a tényleges nemzeti felszabadulás mellette társadalmi haladás kérdését is napirendre tűzték (ennek a négy államnak a politikája fontos azért is, mert korlátozták a Nyugat-barát arab államok kormányainak cselekvőképességét). Az események szükségszerűen vitték mind a négy országban a nemzeti demokratákat a pozitív semlegesség, az egyre következetesebb antiimperialista politika irányába. Abban, hogy az események minden kényszerítő erejénél fogva nem jött létre egyetlen arab országban sem a kubai fordulathoz hasonló változás, és minden imperialista presszió ellenére megmaradtak a kapitalista világrendszer keretében, annak egyik fő okát a sajátos arab társadalmi tudatban látjuk, amely szocialistának vallotta mogát, amikor ténylegesen szocializmus- és kommunistaellenes volt, az egység hívének mutatkozott, amikor ténylegesen az önző nemzeti érdek éltette. randalő, Korvin Ottó u. 23. (Tel.: 11-1Ó9), a Munkácsy Mihály utcai* Rendelőintézet, II. emelet 219. (Tel.: 13-833/48), a dr. Veress Endre utcai Rendelőintézet. (Tel.: 15-833). Gyermekek részére összevont rendelés 7—13 óráig az alábbi gyermekorvosi rendelőkben: Gábor A. u. 15. (Tel.: 11-752): Vasas I—II.; Hird (dr. Galambos, dr. Szűcs), Hősök tere (dr. Mester), Sia- bolcsfalu (dr. Székely); Meszes 1—II. (dr. Kálózdy, dr. Zólyomi) körzetek betegeinek. Zsolnay V. u. 45. (Tel.: 13-724) Borbála- és Pécsbányatelep (dr. Fischer) ; Zsolnay V. u. I—II. (dr. Kovács, dr. Katona); Ady E. u. I—II. (dr. Finta, dr. Jármay) körzetek betegeinek. Munkácsy M. u. 19. Rendelőintézet gyermekpoliklinika földszinti bejárata, (tel.: 13-833/75). Munkácsy M. u. 19. (dr. Bájnál). Koller u. 9. (dr. Gehringt; Móricz Zs. tér (dr. Tóth L.); Semmelweis I. u. (dr. Pánczéf); Mikszáth K. u. (dr. Géczy) körzetek betegeinek. Kertváros, Krisztina tér. (Tel.: 15-708). Kertvárosi u. (dr. Tóth Zs.); Varsány u. I—II. (dr. Matusovits, dr. Béna), Krisztina tér I—II—III—IV. (dr. Király, dr. Palaczky, dr. Veczán, dr. Kiss), Sorohin t. u. I—II. (dr. SásFöldes Andor, o Svájcban élő magyar muzsikus legalább három oldaláról mutatkozott be hétfő esti Beethoven-estjén, melyen a Pécsi Filharmonikusokat vezényelte a Nemzeti Színházban. Egyszerre volt karmester, zongorista és — elnézést a merész hasonlatért — showman. Mindhárom kiváló minőségben. Mi a titka Földes magával ragadó hatásának, művészetének? Aligha más, mint az a — tehetségéből, sok évtizedes gyakorlatából táplálkozó — hallatlanul biztos szakmai tudás, amelyről ez estén újból bizonyságot adott. Ez a tudás sokakat rutinos, könnyű (ál-)megoldó- sokro csábít — Földesnél nem ez történik. Nála a tudás és valamennyi szakmai készség csak alap, háttér ahhoz, hogy a játszott művekből az adott szituációban (partnerek, próbaszám slb.) a lehető legjobbat „hozza ki", a legkisebb árulkodó görcs, minden, a zene friss egy- szeriségét torzító zavar nélkül. Ez magyarázza, hogy Beetho- ven-tolmácsolásót (B-dúr zongoraverseny; I. és Vili. szimfónia) remek kiegyensúlyozottság, a formálás áttekinthető biztonsága és az a fajta természetesség jellemezte, amely egyszerre láttatja a zene lényegét, óm könnyed is, a nagy formaelemeket épp úgy átfogja, ahogyan megmutatja a kisebbeket, az apró motívumokat is. Szinte természetes, hogy Földes dirigálása már „csak” kifejezi ezt a nagyvonalú könnyedséget. Ami fontos volt, azt megkövetelte, arra rámutatott. Ellenben akadt olyan pillanat is, amikor — „horribile dictu" — egyszerűen nem vezényelt. Hagyta a zenekart játszódj, dr. Láiór) Fazekas M. u. I—II. (dr. Schmidt, dr. Gather) körzetek betegeinek. Dr. Veress Endre u. 2., Rendelőintézet, gyermekpavilon. (Tel.: 15-833). Mecsekalja (dr. Benczenleit- ner) ; I—II—III—IV. uránvárosi körzetek (dr. Fohl, dr. Köpataki, dr. Dörömbözy, dr. Ötvös) betegei részére. Rókus u. 8. (Tel.: 10-742). Rókus u. I—II—III. (dr. Kovács Cs., dr. Sediánszky, dr. Mezőlaki) : toronyház (dr. Szabó I.); Endresz Gy. u. (dr. Görög), Semmelweis I. u. II. (dr. Örkényi) körietek betegeinek. Szombaton 13 órától este 19 óráig az egész város gyermeklakossága részére gyermekorvosi ügyelet egy helyen: Munkácsy M. utcai Rendelő- intézet, gyermekpoliklinika földszinti bejárata. (Tel.: 13-833/75 mellék). Szomboton este 19 órától vasárnap egész nap és éjszaka, hétfőn reggel 7 óráig ügyeleti szolgálat áll a sürgős ellátásra szoruló betegek rendelkezésére. Felnőttek részére: Korvin O. u. 23. (Tel.: 11-169), a Munkácsy utcai Rendelőintézet (ügyeleti bejárat, tel.: 12-812), a Dr. Veress E úti Rendelőintézet (Tel.: 15-833). így lehetett show-man is, azaz a zene frakkos, elegáns, mégis közvetlen, baráti, gáláns mutatványosa, követe. Nyilván tudja — mint a nagy előadó- művészek általában —, hogy a koncert egyúttal látvány is. Az előadóművésznek megjelenése, fényköre, „udvara” van, és csak ezzel együtt ad igazi, sokoldalú, szuggesztív élményt a zene. Ám ehhez a produkcióhoz zenekar is kellett — és a Pécsi Filharmonikusok karmesterükhöz méltóan muzsikáltak ezen az estén. Különösen szépen szólaltatták meg az I. szimfóniát, amely stílusos, kiegyensúlyozott, szinte tökéletes volt. Azt a benyomást keltette, hogy ezt nem is lehet már jobban játszani. A Vili. szimfónia előadása viszont egyben-másban halványabbra sikerült. A két hegedűszólóm — az együttes egyik fő ékessége — továbbra is igé- zetesen szólt; a fafúvók azonban olykor elvesztek — színben, tónusban — a színpad (fönt nyitott) térségében, s gyakran erő és súly nélkül hangzottak a basszusok. Itt tűnt ki, hogy a Nyolcadik hihetetlen gonddal, tökéllyel és rengeteg (haydni?) furfanggal megszerkesztett zenei anyagát — ellentétben az I. szimfóniával- lehet még jobban játszani. Akkor lehet minden szempontból tökéletesen előadni, ha az együttes nemcsak „együtt van”, hanem minden hangszer (brácsa, fagott, cselló) egyenként is, piánóban is, hangszinben is tökéletes. Mindez azonban csak az előbbi teljesítményhez képest jelentett némi visszalépést, egy olyan színvonalú összteljesítményhez képest, melvre a pécsi együttes méltán lehet büszGyermekek résiére: Munkácsy Mihály utcai Rendelőin- téiet, gyermekpoliklinika földsxinti bejárata (tel.: 10-895). Injekciós kezelésben részesülő gyermekek ellátása vasárnap délelőtt 8— 11 óra között történik ugyanitt. Ha a megadott telefonszámok nem jelentkeznek, beteghez hívást a 09- nek (posta) is be lehet jelenteni. Fogászati ügyeleti szolgálat: szombaton este 19 órától hétfő reggel 7 óráig a Munkácsy M. utcai rendelőintézetben (ügyeleti bejárat). Y* állatorvosi ügyelet Ügyeletes állatorvos 1981. november 28-án du. 13 órától november 30-án 6 óráig Pécs város és környéke számára: Pécs, Felsővámház u. 61/1. Telefon: Pécs 18-570. — Mohács város és járás részére: Mohács, Széchenyi tér 1. Telefon: Mohács 1. Komló város és járás részére: Komló, Lenin tér 3. Telefon: Komló 81-194. Siklós város és járás részére a keleti részen: Siklós, Dózsa u. 19. Telefon: Siklós 32. Siklós város és járás részére a nyugati részen: Sellyéi Tanács. Telefon: Sellye 1. Szigetvári járás keleti részen: Szentlőrinc, Munkácsy u. 4. Telefon: Szentlőrinc 71-172. Szigetvári járás nyugati részen: Szigetvár, Allatkórház. Alapi G. u. 4. Telefon: Szigetvár 75. Amennyiben a fenti telefonszámok nem jelentkeznek, vagy az ügyeletes nem található, akkor üzenet hagyható a Pécs város és környéke számára a 09-es telefonszámon, Komló város és járás részére a 009-es telefonszámon, illetve az illetékes telefonközpontoknál „Állatorvosi ügyelet" címen.
