Dunántúli Napló, 1981. november (38. évfolyam, 300-328. szám)
1981-11-28 / 326. szám
1981. november 28., szombat Dunántúlt napló 3 ü Baranya megyei Népi Ellenőrzési Bizottság tapasztalatai Termékszerkezetváltás és munkaerő- gazdálkodás A Pécsi Kesztyűgyár bőrruházati üzemében Őszi lehalászás A Balatoni Halgazdaság tcvaiban javában folyik az őszi lehalászás. Ahogy a halászok fogalmaznak: eredményes az idei „aratás”. A gazdasághoz a Balatonon kívül 195 halastó tartozik, melyek Nagyatád, Móriczhely, Varászló, Boglárlelle és Fonyód környékén vannak. A 2000 hektáros tóterületen öt brigád végzi a lehalászást, s eddig mintegy 1400 tonna, zömmel ponty, amur és busa került a hálókba, s onnan pedig a teleltetőkbe. A Balatonon dolgozó társaik kishajókról, csónakokról halásznak. Amíg az időjárás engedi, azaz be nem fagy a tó vize, addig dolgozik az öt brigád. A Balatonon idén még 350 tonna halat fognak ki. A „termés" 80 százalékban keszeg és garda, de akad a hálókban fogas, ponty, csuka, angolna és busa is. A balatoni halakat naponta értékesítik, egy részük pedig a gazdaság bog- lárlellei halfeldolgozójába kerül, ahol félkonyhakész, mélyhűtött szeleteket állítanak elő. A Balatoni Halgazdasághoz tartozik az ódörögdi két- hektáros pisztrángtelep. Az itt termelt évi 28-30 vagon piszráng java része exportra kerül, a fő vásárlók: a Német Szövetségi Köztársaság és Belgium. R. N. Nem voltak Baranyában jelentás munkaerő-átcsoportosítások Nincs összhang a hatékonysági követelmények# a pénzügyi szabályozás és munkaerő-gazdálkodás között A Baranya megyei Népi Ellenőrzési Bizottság a járási és vá- rosi NEB-ek bevonásával 20 egységre kiterjedő vizsgálatot folytatott, három és fél esztendős időszakot vizsgálva, a termékszerkezet-módosítás és munkaerő-gazdálkodás kapcsolatáról. Az országos témavizsgálat részeként végrehajtott elemzés summás megállapítása volt, hogy a népi ellenőrök sehol sem találkoztak olyan termékszerkezet-váltással, amelynek indítéka a munkaerő-gazdálkodásból eredt. Sőt a változások jelentős munkaerő-mozgatással sem jártak. Mint az ösz- szegező jelentés megállapítja, a vállalatok, szövetkezetek termékszerkezet-váltást elsősorban a piaci igények, közép- és hosszútávú üzletpolitikai elképzelések miatt végeztek. Az okok közül minden sorrendiség felállítása nélkül néhány: jobb minőségi tulajdonságokkal rendelkező új termékcsaládok bevezetése (pl. bőrruházat, sport- kesztyűk, extra farostlemezek, stílbútorok), a munkaigényesebb kis sorozatok bevezetése, a nem rubel viszonylaté export növelése, a piaci igényekhez való következetesebb igazodás, c gazdaságosság növelése .. . Talán megbocsátható, hogy az újságíró az igen alapos NEB elemzés tanulmányozása során egyáltalán nem tartja rossznak, hogy a vállalatok csupán a fenti okokból hajtottak végre termékszerkezet-átalakítást, és nem munkaerőgazdálkodási szempontok miatt. Kézenfekvőnek látszik, hogy a termékszerkezet-változás követeli meg a munkaerő-gazdálkodás, képzés, ösztönzés más módszereit és nem fordítva. Egyébként a vállalatok gyakorlati magatartásában ezt is lehet felfedezni, persze csak gondok árán voltak képesek a termékszerkezet-változás hátterét szervezéssel, műszaki fejlesztéssel és a vizsgált munkaerő-gazdálkodással megteremteni. A vizsgált egységeknél, mint a NEB jelentése megállapítja, a végrehajtott termékszerkezet- változások nem voltak túl jelentősek, nem hoztak teljesen új feladatokat, így az egyes állománycsoportok létszámát sem mennyiségben, sem összetételben jelentősen nem változtatták meg. Munkaerő-mozgatásra, nagyobb mérvű átcsoportosításra nem került sor. A vizsgált vállalatoknál elsősorban Baranya egész gazdaságára jellemző munkaerő-gazdálkodási gondok voltak. A könnyűiparban az 1978. évi 12162 főről 11 854 főre csökkent az összlétszám, a vizsgált egységeknél a közvetlenül termelésben dolgozók száma az elmúlt három év alatt 182 fővel csökkent, miközben nőtt a nem termelői létszám. A gépi munkahelyeken is csökkenés volt. Ugyanez a jelenség jól nyomon követhető a gépiparban, élelmiszeriparban, építőiparban is. Az utóbbinál különösen számottevő a csökkenés a szakmunkásoknál, betanított és segédmunkásoknál. Valamennyi vizsgált ágazatban különösen a közvetlen termelői létszám csökkenése szembetűnő, örvendetes viszont, hogy az építőiparban mintegy 150 fővel nőtt a gépi munkahelyek száma. A Pécsi Kesztyűgyárban például 1980-ban az összlétszám 27 százaléka kilépett. Megállapították, hogy az eltávozok döntő többsége nagyon rövid ideig dolgozott a vállalatnál, vagy nem volt megfelelő adottságuk a szakma elsajátítására, vagy a türelmük fogyott el, nem várták meg, amíg begyakorolják a munkát. Pedig a vállalat a betanulás első hat hónapjára bérkiegészítést is ad, úgy látszik lényeges visszatartó erőt azonban ez sem jelent. A Sopiana Gépgyárban ugyancsak magas a fluktuáció, elsősorban itt is az alacsony szakmai felkészültségből, sajnálatos viszont, hogy különösen a harminc év alattiak távoznak. A kezdő szakmunkások a közepesnél csak alacsonyabb szinten tudják ellátni munkájukat, a teljesítménykövetelmények számukra szinte elérhetetlen magasak. Az utóbbi időben a munkahelyi beilleszkedések megkönnyítésére, a kedvezőbb üzemi légkör kialakítására számos, eredményesnek látszó intézkedést hoztak. A Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat a fizikai munkáslétszámának rohamos csökkenése megakadályozására differenciált bérezéssel arra ösztönzi szakmunkásait, hogy második, sőt harmadik szakmát szerezzenek, ezt a vállalat magas szintű felnőttoktatással, átképzéssel, az ipari szakmunkásképzőkkel való kitűnő együttműködéssel elő is segíti. Sajnos, a felnőttképzést nehezíti, hogy a dolgozók nagy hányada vidéken lakik (a gyakori leszámolások egyik oka is ez, otthon ha munkaalkalmat találnak, azonnal feladják az ingázást), a pécsi továbbképzéseken nemigen szívesen vesznek részt. A BÉV-nél éppen a nagyszámú szakmunkás- és átképzés miatt szinte önmagukat sújtják, hiszen ezzel csökkentik a szükséges segédmunkás létszámot, amelyet egyre nehezebb pótolni. S ha már a képzésről szó esett: az építőipari szakmák iránt a fiatalok most sem érdeklődnek, ezért önmagában a képzés feltételeinek biztosítása és a létszámtervezés nem jelent megoldást. A termelési, illetve termékszerkezet-váltással összefüggő vállalati képzési feladatokat Baranyában az érintett vállalatok önmaguk is képesek megoldani, oktatási intézményt szinte alig vettek ehhez igénybe. Az ösztönzéssel kapcsolatban a Kesztyűgyár példáját már említettük. A MOFA például jutalomcsekkrendszert alkalmaz, amellyel a sürgős, a rendkívüli, a nagy szaktudást igénylő munkát jutalmazzák. A munka elvégzése után a csekk azonnal beváltható. A vállalati vezetők többsége arról panaszkodik, a NEB elemzése szerint, hogy a pénzügyi szabályozók nem megfelelően ösztönzik a hatékonyságot növelő, a termékszerkezet-váltást ösztönző munkaerő-gazdálkodást. Az ellentmondás lényege, hogy a termékszerkezet-váltós magasabb szintű élőmunkaigényt követel, így szükségszerűen magasabb bérigényt is. Az adott bérszabályozási formák azonban ezt nem ismerik el. A dolgozók új szakma megtanulására csak jelentősen magasabb bér és jövedelem árán hajlandók, ezt a mostani bérszabályozási rendszerben alig- alig lehet megvalósítani. A NEB jelentésében közreadott javaslatok többsége is éppen a munkabér-szabályozási rendszer további korszerűsítését sürgeti. Ugyanakkor szükségesnek látszik, hogy a termelésben élen járó külföldi és hazai vállalatok tapasztalatainak közreadásával, a nagyvállalatok termékszerkezet-váltásra vonatkozó tanulmányainak megismerésével, belső szervezéssel, a piaci igények prognosztizálásával a vállalatok a mostaninál gyorsabban lépjenek, munkaerő-gazdálkodásukkal ennek élőmunkaigényét megteremtsék. Sarok Zsuzsa Nagyüzem az intézet pécsi laboratóriumában: vizsgáznak a szaloncukrok és a télapó csoko' ládéfigurák Szokolai István felv. így dolgoznak az osztrák élelmiszer-ellenőrzők Irigylésre méltó műszerezettség II jé minűség a termelő saját maga által támasztott követelmény Ausztriában jártak tanulmányúton az élelmiszerek minősége felett őrködő szakemberek, köztük dr. Kacskovics Miklós, a megyei Élelmiszerellenőrző és Vegyvizsgáló Intézet igazgatója. Hogyan áll fel az élelmiszer-ellenőrzés osztrák szervezete, milyen minőségi követelményeket támasztanak az élelmiszerekkel szemben? A kérdés további időszerűsége, hogy éppen a közelmúltban zajlott le a II. országos minőségügyi konferencia, mely ismételten nyomatékkai húzta alá: a minőséget világszerte 'kulcskérdésként kezelik, magasra emelésével az élénk külkereskedelmet folytató országok rendkívüli előnyre tehetnek szert. — Nagyjából hasonló a miénkhez az élelmiszer-ellenőrzés intézményi rendszere. Van országos, és vannak tartományi intézetek, ezenkívül léteznek társasági alapon szerveződött magán intézetek, melyeknek minősítése ugyanolyan érvényű, mint az államiaké — kezdte az egybevetést dr. Kacskovics Miklós. — Ami viszont lényeges különbség, a műszerezettség. A legkorszerűbb amerikai, svéd, nyugatnémet műszerekkel dolgoznak, minden automatizált, számítógépre szervezett. így sokkal gyorsabbon, sorozatban végezhetők a vizsgálatok. Egyszersmind mélyebben. Pillanatokon belül választ tudnak adni arra, hogy a kérdéses élelmiszermintában például mennyi a növényvédőszer- vagy csomagolóanyag-maradék. Nálunk ezt csak hosszas előkészítés utón lehet 'kimutatni, az országban legfeljebb csak néhány intézmény laboratóriuma képes ilyen gyorsan dolgozni. — A nagy műszerezettség további előnyökkel jár. Például azzal, hogy mentesíti a kisebb vállalatokat az új termékek bevezetésekor szokásos kálvária megjárásától. Az osztrák vállalatoknak nem szükséges saját laboratóriumot fenntartaniuk, ha új terméket kísérleteznek ki és akarnak bevezetni a piacon, a szükséges vizsgálatok elvégzésével egyszerűen megbízzák az intézetet, és gyorsan jön az eredmény. Az osztrák minőség- ellenőrző intézeteknek sok ilyen megbízásuk van. — Mennyivel másabbak Ausztriában az ellenőrzés szem. pontjai, szigorúbbak-e az élelmiszerekkel szemben támasztott minőségi követelmények? — A szempontok ugyanazok, e téren nincs különbség. Élelmiszertörvényünket különben ismerik, és nagyra tartják, európai viszonylatban is korszerű, elismert. — Milyen szerepük van az osztrák élelmiszer-ellenőrző intézeteknek a fogyasztók érdekvédelmében? Igyekeznek tetten érni a minőségrontást, aztán jön a bírság . .. — Erre nincs szükség. Ausztriában az élelmiszertermelő vállalatok saját magukkal szemben már eleve olyan magas követelményeket támasztanak, ami kizárja a rossz minőséget. Rossz minőségű árut legfeljebb egyszer lehet eladni, de azt legközelebb a fogyasztó nem veszi meg. Nincs szükség tehát náluk olyasfajta hatósági tevékenységre, az élelmiszerek minősége feletti állandó őrködésre, bírságolásokra, mint nálunk. — Amint szavaiból kivettem, a tanulmányút során az osztrák intézmények tökéletes műszerezettsége tette önre a legnagyobb hatást. Mire van kilátás idehaza? — Nálunk is tervezzük regionális, nagy műszerközpontok létrehozását, ahol a megyékből befutó, megfelelően előkészített élelmiszerminták vizsgálata gyorsan, és kellő mélységben elvégezhető. — Újdonságok a pécsi intézetben? — A Paksi Atomerőmű környezetében első fokú hatósági feladatokat kaptunk, az esetleges nukleáris szennyeződésre kell odafigyelnünk. Természetesen az ilyen szennyeződés veszélye kizárt, az éberség azonban kötelező. Feladatunk ellátásához hamarosan amerikai gyártmányú analizátort kapunk. Ez egy hétmillió forint értékű műszer, segítségével könnyedén ki lehet mutatni, a környező üzemek élelmiszeripari nyersanyagai és késztermékei tar- talmaznak-e valamiféle nukleáris szennyeződést, avagy sem — újságolta dr. Kacskovics Miklós igazgató. Miklósvári Zoltán
