Dunántúli Napló, 1981. november (38. évfolyam, 300-328. szám)

1981-11-02 / 301. szám

fl .^ázaiuHír és Bokor Páter A sárga csillag viselésére kötelezett Bokor Péter negy­vennégy tavaszán eltűnt Ka­posvárról. A győrszentmártoni csendőrőrsön huszonnégy órán át kínozta- Hunfalusi Jó­zsef magyar királyi csendőr­őrmester óm Bokor Péterből semmit sem tudtak kiszedni. Manapság többen azzal „vá­dolják" a neves filmrendezőt, a televízió „Századunk" soro­zatának alkotóját, hogy sze- recsenmosdatást végez a Horthy időszakról, a magyar történelem egyik legtragiku­sabb éveiről. Azt is mondják rója: indulatok nélküli ember. De valójában igaz-e, ez a megállapítás. Legutóbb mikor Pécsett járt, meglepődött a kérdésemen. — Hogy szoktam-e álmod­ni? Hát persze. Gyakran visz- szaálmodom a földszintes há­zak világát, Kaposvárt, ahon­nan annak idején indultam, holott mai eszemmel tudom: az a világ megszűnt. . . A „Századunk" sorozat do. kumentumokra, mozaikokra építkezik. Ehhez nem szabad hozzátenni sem elvenni. A ké­pekbe sűrített tényszerű köz­lés nem viseli el a túlhajtott indulatokat. Úgy gondolom tehát, hogy a mindent megér­teni törekvés a mindent meg- bocsójtani nélkül is érvényes.' Az indítékokat kell fölfogni és az a célom, hogy ami szé­gyenletes volt, ne kövessük el mégegyszer. — Csütörtökön este, a rá­dióban számtalan kérdést ka­pott. lónéhányat névtelenül. Mi erről a véleménye? — Sok olyan dolog van még ma is, amiről azt gon­dolják az emberek, hogy nem szabad beszélni róla, és ezért a névtelenségbe burkolóznak. Az évszázadok folyamán sok pofon és rúgás érte a töme­geket, így bennünket is. De miért ne szóljunk azokról, akik ellene voltak a németek­kel való kollaborálásnak. A lényeg az, hogy nálunk is élt az ellenállás, és ez a reali­tás vezérel. — ön tulajdonképpen film­rendező. Mégis: mikor a neve szóbakerül, ki történésznek, ki filmesnek, megint mások televíziósnak tartják. — Nem vagyok történész, filmrendezőnek érzem és val­lom magam. De amit csiná­lok, ha csak csipetnyit is ad a történelemtudománynak, ha a különböző forrásanyagok vizsgálatához segítséget nyújt, hatok, akkor megérte ... Sok­szor, ez háttéranyag, a „má­sodik-harmadik” vonalban élők által elmondottakra ala­pozott visszaemlékezések. Pél­dául nekem sokat mondott az az idős néni, aki a szarajevói merénylet kapcsán elmesélte, hogy őt lökte félre a Ferenc Ferdinóndot meggyilkoló Gav. riló Princip, mielőtt lőtt. Ezzel együtt úgy érzem, hogy a tu­domány szolgálatát fölvállal­hatom. — Eddigi munkásságából úgy érzem, hogy önt elsősor­ban a huszadik század törté­nete, a magyarság buktatói, fölemelkedései érdeklik. — Tulajdonképpen nyomasz­tóan hat rám az a tudat, hogy mennyire kevéssé ismer, jük önmagunk múltját, a szomszédos nemzetek törté­nelmét. Nem értek a peda­gógiához, de kikívánkozik be­lőlem: sokszor idő előtt vo­nunk le sommás következteté­seket, amelyek nem segítenek az átfogó dolgok megértésé­ben. — A „Századunk"-bő! ed­dig huszonkilenc rész került a képernyőre 1965-től. Sokszor hosszú időn át nem láttuk a sorozatot, tavaly pedig gyors egymásutánban több film je­lent meg a televízióban. — Tulajdonképpen hárman csináljuk a „Századunk”-at és az anyaggyűjtés elég hosszú időt vesz igénybe, mert min­den apró részletre figyelni kell. Eddig legalább hatezer fotóból álló gyűjtemény áll a rendelkezésünkre és megköze­lítőleg háromszáz interjút rög­zítettünk. Jelenleg három fil­mem van féligkész állapot­ban, ez a normandiai partra­szállás és Románia kiugrása közötti időszakot öleli fel. Várhatóan két év múlva ke­rülhet a képernyőre a másik három filmmel együtt, ame­lyek már 1944 őszével foglal­koznak. — Mi volt a célja pécsi lá­togatásának? — Dr. Bihari Ottóval talál­koztam, aki annak idején mint ifjúmunkás, a Bimbó ut­cai partizán tanyán illegali­tásban vett részt a munkás- mozgalomban. Salamon Gyula Finn vendég Baranyában Faragott sakk-készletek ezrei nyugatra Riihmäkibei sokan tanulnak magyarul Malomdombi Airi tapasztalatai — Müllümeki Airi vagyok — magyarosan mutatkozott be, és neve finnül, magyarul is na­gyon szép, azt jelenti: Malom­dombi Airi. — Gyönyörűen beszéli a nyel­vünket. — Iskoláskoromban leveleztem egy magyar fiúval, igaz néme­tül és a barátságunk a háború alatt megszakadt, de az érett­ségi dolgozatomat Petőfiről ír­tam. És már húsz éve tagja va­gyok a finn—magyar baráti klub­nak, itt tanuljuk csoportosan a magyar nyelvet. Nálunk minden városban tanulnak magyarul. Riihmökiben, ahol élek, száz­ötven tagja van a klubnak, és sok magyar vendég fordul meg itt. — Két hónapot tölt Pécsett a HNF és POTE klubjának meg­hívására. Kutatómunkát folytat, mint könyvtáros kutató. — Nehéz lefordítani a fog­lalkozásokat. Én könyvtáros va­gyok, ami egyben a kutatómun­kát is jelenti. Két hetet töltöttem a pécsi könyvtárakban, és nagy élmény volt Tüskés Tiborral megismerkedni, aki mint könyv­tárvezető irodalmi munkákat is publikál. Mi elsősorban köl­csönzőnk. — Miben különböznek a ma­gyar és finn könyvtárak? — Itt bonyolultabb a kölcsön­zés, sok a papírmunka. Mi mik­rofilmmel dolgozunk: 5—6000 filmen * tároljuk az adatokat. Riihmöki lakóinak harminc szá­zaléka rendszeresen jár hozzánk, viszont Magyarországon jóval olcsóbbak a könyvek. — Vannak magyar nyelvű kö­teteik is? — Van magyarnyelvű Kaleva­lánk, néhány útikönyvünk, regé­nyek és természetesen Ady, Pe­tőfi kötetünk. Minden látogatás alkalmával viszek haza egy-egy új kiadványt. — Gimnáziumi órákat látoga­tott, megismerkedett a pécsi óvodákkal is az elmúlt napok­ban. A kicsikkel töltött idő a legfrisebb élménye ... — Fegyelmezettek a gyerekek és rendkívül szorgalmasak az óvónők, látszik, hogy hivatásuk a nevelő munka. Ami meglepő, a nagy létszám. Nálunk szinte törvény, hogy húsz kicsit foglal­koztathatnak egy csoportban. S ha köztük nehezen nevelhető gyerek van, a létszám tizen­kilencre csökken. — Tervez-e publikációt a megfigyeléseiből? Hiszen sok adatot gyűjtött a magyar tör­ténelemről, népszokásokról, a mai magyar irodalomról is. — Negyedévente jelenik meg a baráti társaságunk kiadványa, amibe biztosan írok cikkeket, és Riihmökiben várják az él­ménybeszámoló előadásokat. Airi szabadságából még két hét marad az élményszerzésre, tervez falulátogatásokat, részt- vesz a Széchenyi Gimnázium óráin, és természetesen minden alkalommal a pécsi baráti klub délutánjain, ahol idén negyven­haton birkóznak a finn nyelvvel. G. M. Fafaragó - nyugdíj előtt „Megpróbálok valami igazán szépet csinálni...” — Úgy fogadtam el az éle­tet, ahogyan adódott. . . Aki felnőtt fejjel nyomoroa'ik meg, annak nehezebb. Engem 18 hó­napos koromban kapott el a Heine-Medin-kór, aztán teltek az évek, s mit csinál a nyomo­rék gyerek? Nem futhat a töb­bivel ... Én is ültem, farigcsál­tam magamnak játékokat, kis­szekeres ami jött. Ebben örö­möm leltem. Sok mindent pró­báltam az életben. Szappanfő­ző mesterként dolgoztam 25 évig, azután megismerkedtem Balázsi Gyulával, aki akkor már a Népművészet mestere volt, híres fafaragó. Ö tanítgatott engem is, amikor alakulóban volt a pécsi szövetkezet fara­gó-részlege. Sakk-készleteket csináltunk külföldre. Beléptem én is, azóta itt és azt csinálha­tom végre, ami az életem értel­me, amit igazán szeretek . .. Gál Ferenc fafaragótól hal­lom mindezt Dombóvárott, a kertvárosi rész egyik szép csa­ládi házának udvarán. Ide hív­tam ki a műhelyből pár szóra, öl a tolószékében és mesél, de­rűsen, mondhatnám jókedvűen, miközben a langyos őszi fény körülsimogat bennünket. — Tudja —, fűzi tovább a szót —, a fa valami csodálatos dolog. Van, hogy fűrészelem, leesik egy darab, és valami na­gyon érdekeset mutat nekem. Akkor abbahagyom a megren­delést, nekilátok és megfara­gom magamnak. A fát formál­hatom — engedelmesebb az asszonynál, s főleg nem szól vissza!... — csippent a szemé­vel háttérben álló feleségére, sok szeretettel a mosolyában. Egy kicsit csodálom, talán egy kicsit irigylem is ezért a bölcs derűért, ami egész lényéből su­gárzik. Akkor is, miközben to­lószékéből kiszállva megmutat­ja a birodalmát. Két apró he­lyiség a műhely, megmunkáló­gépekkel. A kisebbikben viróg- ornamentikás, ún. italkínáló készletek sorakoznak csiszolá­sukra várva. Ebből 150-el, a szép faragott fűszertartókból 3C-at készített októberben. Ez persze kis töredéke a szövetke­zet több, mint százféle terméké­nek, hiszen a faragásos díszdo­bozoktól az írókészletig, s egyéb használati, illetve dísztárgyakig szé|es a skála. Ezt már kísérőnk mondja el: Guszinger Antal né­pi iparművész, a Baranya me­gyei Népművészeti Szövetkezet dombóvári faragórészlegének vezetője. Legnagyobb „sláge­rük” a magyar motivikával kifa­ragott 15 féle sakk-készlet. Eb­ből a Hunor-típusú vitte el a pálmát: a svájci, svéd, angol megrendeléseken túl csak a nyugatnémet Roland-cégnek 1970 óta évente 1000—1500 •garnitúrát exportált a szövetke­zet. Mit „esznek" rajta ennyire Nyugaton? Talán azt, hogy a stilizált figurák magyar történel­mi alakokat mutatnak. A király I. Istvánunk feltételezett arcvo­násait formázza; a futó kuruc- forma mentés vitéz; a parasztok arca pedig kunos-markáns pa­rasztarc. Eddig csak külföldre készítették, a jövő évben mint­egy 700 készletet már itthon is forgalomba hoznak belőlük. Megtudom még: Gál Ferenc fafaragó egyik legjobb — egyébként eddig a Kiváló cím­mel kétszeresen kitüntetett — dolgozójuk egy 22 tagú brigád­hoz tartozik. S tekintve, hogy a megrendelést „a rönktől a cso­magolásig" mindenki maga végzi el, a brigádtagok sokban segítenek neki: lekérgezni, be­juttatni a fát a műhelyébe. Jö­vő márciusban nyugdíjba ké­szül. Hogyan alakul akkor az élete? — Akkor megpróbálok vala­mi igazán szépet csinálni. Vala­mi egyedit. Most szériában dol­gozom, — amazt meg magam találom ki. S a kettő közt azért nagy a különbség ... — mond­ja változatlan derűvel moso­lyogva. Megvételre keresünk: 0 WEIMAR 0,32 m3-es polipmarkoló kanalat, 0 CASTOR 0,4 m'-es polipmarkoló kanalat. Ajánlatokat a következő cimre kérünk: DÉL-DUNÁNTÚLI MÉH VÁLLALAT KÖZPONTJA, Pécs, Doktor Sándor u. 14., műszaki osztály. Telefon: 14-333, 24-735 Telex: 12-203 Százegy baranyai személyiség a kortárs lexikonban Sikerkönyv a Kossuth Kiadó kortárs lexikonja. Először 1969-ben jelent meg a hazai és külföldi politikai, kulturális és tudományos élet kiváló­ságainak legfontosabb élet­rajzi adataival, öt éve hiány­cikk, 1976-ban a harmadik átdolgozott kiadás hamar el­tűnt a könyvesboltokból. Az idei politikai könyvna­pok újdonságai között sokan számítanak rá, de a karácso­nyi könyvvásárra elkészül a Zrínyi Nyomdában. Tízezer személyiség adatait tartalmazza a legújabb ki­adás, amiből négyezer a ma­gyar név. A lexikon frissesé­gére jellemző, hogy az adat­gyűjtés ez év március 30-án zárult, de az utolsó nyomdai levonatokon júniusban még dolgoztak a szerkesztők. Né­pes szerzői gárda segédkezett a lexikon összeállításában: a magyar személyiségek maguk küldték meg az adatokat a kérdőíveken. Százegy baranyai név sze­repel a kortárs lexikonban: az állami és politikai élet vezetői, kiváló tudósok, mű­vészek, irodalmárok, sportolók és most első ízben a megyei sajtó vezetői. FELUEI 0 bádogos 0 vizvezeték-szerelö • lakatos 0 kőműves 0 villanyszerelő 0 tetőfedő 0 központifűtés-szerelő segédmunkásokat és 'szakmunkásokat jó kereseti lehetőséggel. JELENTKEZÉS: ÉLISZ, PÉCS, FELSZABADULÁS U. 16., MUNKAÜGY, TELEFON: 13-013. Wallinger Endre

Next

/
Thumbnails
Contents