Dunántúli Napló, 1981. november (38. évfolyam, 300-328. szám)
1981-11-21 / 319. szám
6 Dunantiili napló 1981. november 21., szombat Az arab nacionalizmus a századfordulóig Az arabok lakta területeken a XIX. század elején-közepén megindult társadalmi mozgalom ideológiájának kialakulásában, majd fejlődésében az arabok körében hagyományosan erős vallásos nézetek és a nyugat-európai országokban uralkodó eszmék játszottak döntő szerepet. Miután az arab társadalmi tudat sokféle ideológiai hatás eredménye, maga sem egységes rendszer, s a benne rejlő irányzatok a jövő arab világa problémájának más és más megközelítését tükrözik. Két idea Miután az ottomán birodalom arab tartományai egészen a XIX. századig a történelem fő áramlatán kívül maradtak, szerepük lényegében alárendelt és passzív volt: a gazdasági stagnálás és a kulturális el- csontosodás jellemezte őket. A XVIII. és a XIX. század fordulóján az arab etnocentrizmus és izoláció fokozatosan kezdett megszűnni. Ennek első jelentős állomása az arábiai vahabita mozgalom. A második - már nem vallási, hanem világi alapon Mohamed Ali terve egy erős, modern és egységes arab birodalom megteremtésére. Az egész arab nép számára újkori történetük legtragikusabb mozzanatának azt tartjuk, hogy az arabok által lakott föld még fel sem szabadult a török feudális-militarista függése alól, máris megjelentek a nyugateurópai gyarmatosítók: a XIX. században fellendülő, az arab egység megteremtését is célul kitűző felszabadító harcot a nyugati gyarmatosító hatalmak fellépése különböző területi harcokra tördelte. A gyarmatosítás — társadalmi-politikai következményei mellett - mégis gazdaságilag okozta a legnagyobb csapást. Az arabok által lakott területek mindegyike ugyanis nem volt a priori elzárt attól a fejlődéstől, amely önálló úton vezetett a kapitalizmushoz. A gyarmatosítás következtében azonban ezek a csírák nem válhattak termővé, igy a kapitalizmus az arab világban is a kolonizáció terméke: eleve korlátozott volt tehát fejlődése. A termelőerők fejlettségének — s az ezzel összefüggő polgárosodásnak — alacsony foka alapvetően határozta meg a (nemzeti) függetlenségi törekvéseket, s az ezeket kifejező ideológiának, a nacionalizmusnak kialakulását. A kapitalista hatalmak a hódítás során az arab népek ellenállásába ütköztek, amelynek ereje az érintett területek népeinek harci hagyományaitól és öntudatuk fokától függött. Ettől az időtől formálódik, alakul ki az arab felszabadítási mozgalom, amelynek sajátossága az, hogy több gyarmat függetlenségének és egységének megteremtésére irányuló politikai törekvést fejez ki. Az iszlám intellektuális ébredéssel és kulturális újraéledéssel a XIX. század második harmadában születő arabizmust két idea dominálta: a függetlenség és az egység. A függetlenség elve abban a törekvésben nyilvánult meg, hogv az egyes területek népei kivívják szuverenitásukat; az egység fogalma pedig abban a Dánarab államban, hoav eavesítsék az összes arabul beszélő népeket. Szellemi ébredés A XIX. század harmincas éveiben nemcsak ősi civilizációja, kulturális öröksége, hanem társadalmi-gazdasági viszonyai következtében is Egyiptom és Szíria volt az arabok lakta föld legfejlettebb területe. Egyiptomban Mohamed Ali, Szíriában fia, Ibrahim által bevezetett reform célja; felemelni és a nyugati civilizációhoz közelíteni országukat. Különösen az Ibrahim által bevezetett „türelmi rendeletnek" volt egy előre nem látható eredménye: lehetőséget adott a nyugati, keresztény misszionáriusi vállalkozásoknak, cmelyek — ugyancsak objektíve — rendkívül nagy segítséget nyújtottak az arab újjászületésnek: iskolák, szemináriumok, kollégiumok, nyomdák alapításával igen sokat tettek az arab nyelv újjászületéséért és az általános kulturális megújuláséit. Ezzel olyan szellemi pezsgés, mozgalom indult el, ami rövidesen átcsapott az irodalom és a kultúra területéről o politikába. Az 1857-ben Beirutban létrehozott Szíriái Tudományos Társaság tagjai — felekezetre való tekintet nélkül — arabok voltak, s célja az ország nemzeti fejlesztése. A társaság történelmi jelentőségét pedig az cdja, hogy egy új politikai mozgalom bölcsője volt. Ezzef elvetették a hazafiság magvait és olyan mozgalom született, amelynek szelleme arab volt, eszméi a vallásiak helyett nemzetiek. Az arab nemzeti mozgalom megszületett és gyermekkorát a következő negyven évben jegyezték fel, amelynek során gyenge és tehetetlen volt, de élt és növekedett. A Tudományos Társaság alapítói — Busztáni, Jazedzsi és keresztény társaik — szerint a modern arab nyelv világivá tétele az egyik előfeltétele a politikai emancipációnak; s az ezáltal létrehozandó kulturális kapcsolatokat kell a régi, vallási megosztás helyébe tenni. Néhányon ahhoz az állásponthoz is eljutottak, hogy a' jövő érdekében el kell vetni a vallást és meg kell valósítani a világi arabizmust. Pánarabizmus Sem a muzulmán vezetők többsége, sem pedig a mohamedán tömegek ezt nem fogadták el: számukra még mindig magasabbrendű volt a dar al- iszlám (hívők közössége), mint az umma arabija (arab közösség). Azt állították, hogy az arabok az iszlám révén váltak hatalmassá, s szemükben a törökök ugyanahhoz a közösséghez tartoztak; míg az új elnyomók, a gyarmatosítók nemcsak az arabok etnikai, de vallási közösségén is kívül állottak (dar ai-harb, hitetlenek). A muzulmánok részéről a nemzeti öntudatra ébredés nem olyan értelemben volt kulturális forradalom, hogy szakítani akart a múlttal. Ellenkezőleg: a hagyomány mezsgyéjén haladt és a irúlt dicsőségének felelevenítése által igyekezett életet teremteni. E mozgalmak szervezői és vezetői az egyházi közösségek elöljárói voltak. Közülük is kiemelkedik a Busztáni és Jazedzsi utáni nemzedék legnagyobb — máig tartó hatású alakja — Dzsemál ed-Din al-Afgháni. Azért küzdött, hogy az ottomán birodalom elkerülje az összeomlást. Ehhez szükségesnek tartotta az iszlámot megtisztítani hibáitól, a visszaélésektől; ehhez azonban - állította - visz- sza kell térni a hit forrósaihoz. Legjelesebb követője munkatársa, Mohamed Abdu, akinek legfontosabb reformtette az iszlám integrizmus elveinek ki- terjesztése társadalmi-politikai térre. Az Afgháni által megalapozott pániszJámizmus a mohamedán népek nemzetek feletti közösségének megteremtésére irányuló mozgalom volt a muzulmán vallás, az iszlám alapján. A század végén az iszlám megújításán és a modern korhoz való hozzáigazításán túl harcot hirdetett a mohamedán országok függetlenségéért is, így a gyarmatosítókkal szembeni ideológiai harc funkcióját is betöltötte. A tanítványok közül Abdul Rahman al-Kavakebi az iszlám megújulását, a modern korhoz való alkalmazkodását kívánja, s kimondja: mindez csak arab vezetéssel mehet végbe. Sőt! Nemcsak “hogy araboknak kell a hitújító tevékenységet elvégezniük, hanem más nép — különösen a szerinte ala- csonyabbrendű török — erre nem is képes. Tehát pániszlá- mizmus - arab vezetéssel. Az eddigiek önmagukban is bizonyítják, hogy az arabizmus végül is az etnikus vallásból nőtt ki — vallási reformokon keresztül —, hiszen Afgháni tanítványai a pániszlámizmus megalkotója által kijelölt úton jutottak el oda, hogy az iszlám megtisztítását csak arabok végezhetik. Innen már valóban csak pár lépés a pánarabizmus. Az áttérést megkönnyítették az események is: Abdul Hamid despotikus, véres uralma, a birodalom vereségei és megállíthatatlan bukása, s végül az 1880-as évek végén az Egység és Haladás nevű török nacionalista párt, az ún. ifjútörök mozgalom tevékenysége. Gyarmatosítás Anglia a századfordulóra lényegében gyarmatává tette Egyiptomot (és a Nílus-völgy más területeit) s pár évtized múlva erre a sorsra jutott a Közel-Kelet: így - a XIX. század közepére a francia uralom alatt álló Magrebbel együtt — az egész arabok által lakott térség a két nagy gyarmatosító uralma alá került, most már nem a török, hanem az angol és francia hatalom volt a fő veszély. Voltak, akik ráébredtek: másként kell értékelni a nyugat-európai államok civilizációját és ismét másként politikáját. Ez a felismerés fejeződik ki Amin ar-Rejháni munkásságában: „Az arab nemzeti önállósuláshoz vezető út a muzulmánok részéről az egyhitű törökkel, a keresztények részéről pedig az európaiakkal való közösség tagadásán keresztül vezet." Fontosak a századforduló évtizedei azért is, mert ekkor kezdenek terjedni a szocializmus eszméi. Legelső képviselőjük az egyiptomi R. at-Tahtávi, aki az utópikus szocializmus saint- simoni eszméinek követője volt. A század végén megjelennek a marxizmus eszméi: ezek legelső terjesztője a libanoni S. al-Su- majil. Az első arab szocialista azonban mégis az egyiptomi Szaláma Musza, aki könyvében (Al-lstirakijja - Szocializmus) annak terjesztését tűzi ki célul. Fontos mérföldkő az arab nacionalista fejlődésben 1908, az ifjútörök forradalom éve. Abdul Hamid zsarnoki rendszerének bukása, az ifjútörök párt hatalomra jutása o birodalom minden népét — etnikumra és vallásra való tekintet nélkül — még egyszer egységbe sorakoztatja az alkotmányos rendszer védelmében. De az ifjútörök nacionalizmus — különösen a faji alapon álló turanizmus — megbontotta ezt a törékeny egységet: az araboknak a török forradalomhoz fűződő illúziója gyorsan szertefoszlott. Nacionalizmus 1918-ban végre elkövetkezett a régen várt nap: a 400 éves tötök uralom alól felszabadultak az arabok. Az eufóriás lelkesedés azonban nem tartott sokáig: a győztes hatalmak felosztották maguk közt az addig általuk meg nem szállt arab területeket is: új, gyarmati elnyomásnak, kizsákmányolásnak vetve alá az arab térség minden régióját. Ezzel új szakasz kezdődött mind az arab felszabadító mozgalmak, mind ideológiájának fejlődésében. Azzal egyidőben, amikor megkezdődött az arabok modern fejlődés útjára állása, valamennyien a nemzeti és társadalmi függés állapotába kerültek. Igy a1 társadalmi eszmék fejlődésének fő iránya is a nemzeti felszabadító küzdelem és a társadalmi feilődés eqymásra hatásának és követelményeinek szükségszerűségeként alakult: az arab nemzet vált a felszabadító harc szimbólumává, jóllehet — a szó klasszikus értelmében — a nemzet még ki sem alakult. Ennek ellenére a társadalmi gondolat minden (vagy csaknem minden) megnyilvánulása magán hordta a nacionalizmus jegyeit: a nemzeti fel- szabadulás ideológiájává végérvényesen a nacionalizmus vált. Az I. világháború után a gazdasági, politikai és kulturális orientáció és kényszer különbözősége következményeként az egyes területek (országok) sajátosságai mind nyilvánvalóbbakká válnak, s megkezdődik az arabok különálló, független államokra, nemzeti közösségekre való felbomlása:'a materiális alapon nyugvó centrifugális erők legyőzik az érzelmi-pszichikai, etnikai-kulturális centri- petáiis erőket. Az egyes arab területek eltérő társadalmi-gazdasági fejlettsége, valamint az a tény, hogy más és más időpontban más és más gyarmatosító elnyomása alá kerültek, együttesen azt eredményezték, hogy kezdett kialakulni az egyes területek helyi feltételek által meghatározott partikuláris (nemzeti) nacionalizmusa, amelynek hatékonyabb alátámasztására - a nemzeti sajátosságok gyökereinek keresésében — kezdtek a régmúlt, az ókor (az iszlamizált arabok megjelenése előtti kor) történelméhez fordulni. Benke József Elekes Zsuzsa orgonaestje Elekes Zsuzsa hétfő esti, a pécsi Székesegyházban megrendezett orgonakoncertjének legmagvasabb anyagait két-két Franck- és Mendelssohn-mű képezte. Az igen gondosan ösz- szeállított műsor „szélein" az utóbbi mester D-dúr, illetve B- dúr szonátája, középütt pedig Franck „h-moll prelúdium, fúga és variáció”-ja, valamint A- dúr fantáziája hangzott el. A program tehát példázta a romantikus zeneszerzők alapjában kétfajta, bár gyakran ösz- szekapcsolódó elképzelését az orgonaművekkel s egyáltalán a hangszerrel kapcsolatban. Visz- szanyúlni a preklasszikus eszközökhöz, de ezeket romantikus hévvel átizzítani (Mendelssohn); illetve: a romantikán is túlmutató tartalmak kimondásához ezt az univerzális hangszert újszerű módon hívni segítségül (Franck.) Elekes Zsuzsa produkciója arról tanúskodott, hogy bár fiatal, de ígéretes tehetségű, világos felfogású művésze hangszerének. Jó érzékkel, inkább az orgona színeinek, árnyalatos lehetőségeinek bemutatására törekedett, mintsem valamiféle monumentalitást erőltetett volna. Határozottan vonzódott a jól megformált, világosan tagolt művekhez, s hangszerét magától értetődő természetességgel, minden mesterkéltség és túlzás nélkül szólaltatta meg. A zenei gondolatok keletkezését, a formaelemeket pontosan igyekezett megmutatni. Ez többnyire sikerült is, legfeljebb néha mérsékelte a hatást egy- egy nem eléggé kiemelt vonal- vezetés, nem eléggé pregnáns ritmika. Tehetségét, melyet igazolva láttunk, jelzi legutóbbi nemzetközi sikere is: tavaly nyáron első díjat nyert a lipcsei Bach-orgonistaversenyen, csaknem 50 versenyző között. Az orgonistának méltó partnere volt Németh Aliz, aki áttetszőén világos megfogalmazásban, kiegyensúlyozottan, ám a kellő erőt sem nélkülözve, salaktalanul, tisztán tolmácsolta Gounod, Bizet, Franck és Mendelssohn dalait. Varga J. Á Mecsek hangversenye Az Országos Filharmónia hangversenybérlői közül ezúttal nem sokan maradtak otthon a szerdai hangversenyről. Úgy látszik a koncert tétje jobban vonzotta az embereket, mint a labdarúgásé. Érthető is ez, ha számbavesszük, hogy a Mecsek Fúvósötösnek itthon négy éve nem volt önálló hangversenye. Minden művésznek, együttesnek egyik legnehezebb, de legmegtiszteltetőbb feladata: prófétának lenni saját hazájában. A hangverseny műsorösz- szeállítása ezt a vállalást példázta, a fúvósötös-irodalom nehéz, virtuóz darabjaiból válogattak. Talán ez a vállalás tette, hogy az egyébként igen jó színvonalú előadói teljesítmény nem volt végig egyenletes. A hangversenyt nyitó Danzi: g-moll Divertimentója egységesen, kidolgozotton, stílusának megfelelő hangvétellel szólalt meg. Jók voltak az egyéni teljesítmények, a virtuóz szólók jól illeszkedtek az egészbe. örvendetes dolog és tendenciává kellene válnia, hogy a műsorban más hangszerrel kiegészülve — nemcsak az egyébként fiatal műfaj, a fúvósötös konvencionális összeállítású művei között — Mozart: Esz-dúr zongoraötöse is szerepelt. Nagyszerű alkotás ez: maga Mozart is elégedetten ír róla apjának. Az együttes és a zongora szólamát játszó Jandó Jenő játéka ebben a fantasztikus egységű és tökéletességű műben nem hatott eléggé ösz- szecsiszoltnak. A kis részletek megoldásai egymás mellett futottak el, így a nagy forma sem válhatott egésszé. Szünet után Barber: Nyári zenéje és Francaix: Fúvósötöse hangzott el, az előbbi pécsi bemutatóként. Olyan művek ezek, amelyeket előadói nehézségei miatt csak nagy felkészültségű, összeszokott együttesek tűzhetnek műsorukra. Ezek előadásában bizonyította a Mecsek Fúvósötös (Szkladányi Péter, Deák Árpád, Paláncz Tamás, Tolnai Gábor és Várnagy Attila), hogy hosszú együttlétük alatt elért művészi színvonalukat tartani tudják és fellépésük mindig megbízható színvonalat jelent. Kircsi László KÓRHÁZI FELVÉTELES UGYELETEK Mindennapos felvételi ügyeletek gyermek belbetegek részére Pécs város: POTE Gyermekklinika, Szigetvár város és járás, a pécsi és o volt sely- lyei járás: Megyei Gyermekkórház. Gyermeksebészeti, kórházi felvételt igénylő gyermekfülészeti betegek, égett és forrázott gyermekek részére páratlan napokon: POTE Gyermek- klinika, páros napokon: Megyei Gyermekkórház, Pécs és a megye egész területéről. Felnőtt belgyógyászat: I. kerület: II. sz. Belklinika, II. kerület: Megyei Kórház (Belgyógyászat), III. kerület: I. sz. klinikai tömb. Sebészet, baleseti sebészet: I. számú klinikai tömb. Égési sérülések: Honvéd Kórház. Koponya- és agysérülések: Idegsebészet. Felnőtt fül-, orr-, gégészet: POTE Fül-, Orr-, Gégeklinika. ÉJSZAKAI ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁRÁK Pécs-Vasas II., Bethlen G. u. 8., 10/52. sz. gyógyszertár; Pécs-Meszes, Szeptember 6. tér 1. 10/3. sz. gyógyszertár, Pécs, Kossuth L. u. 81. 10/8. sz. gyógyszertár; Pécs, Munkácsy M. u. 4. 10/9. sz. gyógyszertár; Veress Endre u. 2. 10/7. sz. gyógyszertár. SOS-ÉLET telefonszolgálat díjmentesen hívható a 12-390-es számon — este 7-től reggel 7 áráig. ORVOSI ÜGYELET Az Egyesített Eü. Intézmények Pécs város lakossága részére az alábbiak szerint biztosítja a körzeti orvosi ellátást szombati napokon: Egészségügyi szolgálat Felnőttek részére összevont rendelés 7—19 óráig az újmeszesi körzeti rendelő, Korvin Ottó u. 23. (Tel.: 11-169), a Munkácsy Mihály utcai Rendelőintézet, II. emelet 219. (Tel.: 13-833/48), a dr. Veress Endre utcai Rendelőintézet. (Tel.: 15-833). Gyermekek részére összevont rendelés 7—13 óráig az alábbi gyermekorvosi rendelőkben: Gábor A. u. 15. (Tel.: 11-752): Vasas I—II.; Hird (dr. Galambos, dr. Szűcs), Hősök tere (dr. Mester), Sza- bolcsfalu (dr. Székely); Meszes I—II. (dr. Kálózdy, dr. Zólyomi) körzetek betegeinek. Zsolnay V. u. 45. (Tel.: 13-724) Borbála, és Pécsbányatelep (dr. Fischer) ; Zsolnay V. u. I—II. (dr. Kovács, dr. Katona); Ady E. u. I—II. (dr. Finta, dr. Jármay) körzetek betegeinek. Munkácsy M. u. 19. Rendelőintézet gyermekpoliklinika földszinti bejárata, (tel.: 13-833/75). Munkácsy M. u. 19. (dr. Bajnai), Koller u. 9. (dr. Gehring); Móricz Zs. tér (dr. Tóth L.) ; Semmelweis I. u. (dr. Pánczél) ; Mikszáth K. u. (dr. Géczy) körzetek betegeinek. Kertváros, Krisztina tér. (Tel.: 15-708). Kertvárosi u. (dr. Tóth Zs.); Varsány u. I—II. (dr. Matusovits, dr. Bóna), Krisztina tér I—II—III—IV. (dr. Király, dr. Palaczky, dr. Veczán, dr. Kiss), Sarohin t. u. I—II. (dr. Sás- di, dr. Lázár) Fazekas M. u. I—II. (dr. Schmidt, dr. Gothár) körzetek betegeinek. Dr. Veress Endre u. 2., Rendelőintézet, gyermekpavilon. (Tel.: 15-833). Mecsekalja (dr. Benczenleit- ner) ; I—II—III—IV. uránvárosi körzetek (dr. Fohl, dr. Kőpataki, dr. Dörömbözy, dr. Ötvös) betegei részére. Rókus u. 8. (Tel.: 10-742). Rókus u. I—II—III. (dr. Kovács Cs., dr. Sediánszky, dr. Mezőlaki) : toronyház (dr. Szabó I.); Endresz Gy. u. (dr. Görög), Semmelweis I. u. II. (dr. Örkényi) körzetek betegeinek. Szombaton 13 órától este 19 óráig az egész város gyermeklakossága részére gyermekorvosi ügyelet egy helyen: Munkácsy M. utcai Rendelő- intézet, gyermekpoliklinika földszinti bejárata. (Tel.: 13-833/75 mellék). Szombaton este 19 órától vasárnap egész nap és éjszaka, hétfőn reggel 7 óráig ügyeleti szolgálat áll a sürgős ellátásra szoruló betegek rendelkezésére. Felnőttek részére: Korvin O. u. 23. (Tel.: 11-169), a Munkácsy utcai Rendelőintézet (ügyeleti bejárat, tel.: 12-812), a Dr. Veress E. úti Rendelőintézet (Tel.: 15-833). Gyermekek részére: Munkácsy Mihály utcai Rendelőintézet, gyermekpoliklinika földszinti bejárata (tel.: 10-895). Injekciós kezelésben részesülő gyermekek ellátása vasárnap délelőtt 8— 11 óra között történik ugyanitt. Ha a megadott telefonszámok nem jelentkeznek, beteghez hívást a 09- nek (posta) is be lehet jelenteni. Fogászati ügyeleti szolgálat: szombaton este 19 órától hétfő reggel 7 óráig a Munkácsy M. utcai rendelőintézetben (ügyeleti bejárat). állatorvosi ügyelet ügyeletes állatorvos 1981. november 21-én du. 13 órától november 23-án 6 óráig. Pécs város és környéke számára: Pécs, Szilágyi D. u. 18/1. Telefon: Pécs 30-623. — Mohács város és járás részére: Mohács, Széchenyi tér 1. Telefon: Mohács 1. Komló város és járás részére: Komló, Lenin tér 3. Telefon: Komló 81-194. Siklós város és járás részére a keleti részen: Siklós, Dózsa u. 19. Telefon: Siklós 32. Siklós város és járás részére a nyugati részen: Sellyéi Tanács. Telefon: Sellye 1. Szigetvári járás keleti részen: Szentlőrinc, Erzsébet u. 31. Telefon: Szentlőrinc 71-052. Szigetvári járás nyugati részen: Szigetvár, Adatkörhöz. Alapi G. u. 4. Telefon: Szigetvár 75. Amennyiben a fenti telefonszámok nem jelentkeznek, vagy az ügyeletes nem található, akkor üzenet hagyható a Pécs város és környéke számára a 09-es telefonszámon, Komló város és járás részére a 009-es telefonszámon, illetve az illetékes telefonközpontoknál „Állatorvosi ügyelet" címen.
