Dunántúli Napló, 1981. november (38. évfolyam, 300-328. szám)

1981-11-21 / 319. szám

6 Dunantiili napló 1981. november 21., szombat Az arab nacionalizmus a századfordulóig Az arabok lakta területeken a XIX. század elején-közepén megindult társadalmi mozga­lom ideológiájának kialakulá­sában, majd fejlődésében az arabok körében hagyományo­san erős vallásos nézetek és a nyugat-európai országokban uralkodó eszmék játszottak döntő szerepet. Miután az arab társadalmi tudat sokféle ideo­lógiai hatás eredménye, maga sem egységes rendszer, s a benne rejlő irányzatok a jövő arab világa problémájának más és más megközelítését tük­rözik. Két idea Miután az ottomán biroda­lom arab tartományai egészen a XIX. századig a történelem fő áramlatán kívül maradtak, szerepük lényegében alárendelt és passzív volt: a gazdasági stagnálás és a kulturális el- csontosodás jellemezte őket. A XVIII. és a XIX. század for­dulóján az arab etnocentrizmus és izoláció fokozatosan kezdett megszűnni. Ennek első jelentős állomása az arábiai vahabita mozgalom. A második - már nem vallási, hanem világi ala­pon Mohamed Ali terve egy erős, modern és egységes arab birodalom megteremtésére. Az egész arab nép számára újkori történetük legtragikusabb mozzanatának azt tartjuk, hogy az arabok által lakott föld még fel sem szabadult a török feu­dális-militarista függése alól, máris megjelentek a nyugat­európai gyarmatosítók: a XIX. században fellendülő, az arab egység megteremtését is célul kitűző felszabadító harcot a nyugati gyarmatosító hatalmak fellépése különböző területi harcokra tördelte. A gyarmato­sítás — társadalmi-politikai kö­vetkezményei mellett - mégis gazdaságilag okozta a legna­gyobb csapást. Az arabok által lakott területek mindegyike ugyanis nem volt a priori elzárt attól a fejlődéstől, amely ön­álló úton vezetett a kapitaliz­mushoz. A gyarmatosítás kö­vetkeztében azonban ezek a csírák nem válhattak termővé, igy a kapitalizmus az arab vi­lágban is a kolonizáció termé­ke: eleve korlátozott volt tehát fejlődése. A termelőerők fejlettségének — s az ezzel összefüggő polgá­rosodásnak — alacsony foka alapvetően határozta meg a (nemzeti) függetlenségi törek­véseket, s az ezeket kifejező ideológiának, a nacionalizmus­nak kialakulását. A kapitalista hatalmak a hódítás során az arab népek ellenállásába üt­köztek, amelynek ereje az érin­tett területek népeinek harci hagyományaitól és öntudatuk fokától függött. Ettől az időtől formálódik, alakul ki az arab felszabadítási mozgalom, amelynek sajátossága az, hogy több gyarmat függetlenségének és egységének megteremtésére irányuló politikai törekvést fejez ki. Az iszlám intellektuális ébre­déssel és kulturális újraéledés­sel a XIX. század második har­madában születő arabizmust két idea dominálta: a függet­lenség és az egység. A függet­lenség elve abban a törekvés­ben nyilvánult meg, hogv az egyes területek népei kivívják szuverenitásukat; az egység fo­galma pedig abban a Dánarab államban, hoav eavesítsék az összes arabul beszélő népeket. Szellemi ébredés A XIX. század harmincas éveiben nemcsak ősi civilizáció­ja, kulturális öröksége, hanem társadalmi-gazdasági viszonyai következtében is Egyiptom és Szíria volt az arabok lakta föld legfejlettebb területe. Egyiptom­ban Mohamed Ali, Szíriában fia, Ibrahim által bevezetett re­form célja; felemelni és a nyu­gati civilizációhoz közelíteni or­szágukat. Különösen az Ibrahim által bevezetett „türelmi rende­letnek" volt egy előre nem lát­ható eredménye: lehetőséget adott a nyugati, keresztény misszionáriusi vállalkozásoknak, cmelyek — ugyancsak objektíve — rendkívül nagy segítséget nyújtottak az arab újjászületés­nek: iskolák, szemináriumok, kollégiumok, nyomdák alapítá­sával igen sokat tettek az arab nyelv újjászületéséért és az ál­talános kulturális megújuláséit. Ezzel olyan szellemi pezsgés, mozgalom indult el, ami rövi­desen átcsapott az irodalom és a kultúra területéről o politiká­ba. Az 1857-ben Beirutban lét­rehozott Szíriái Tudományos Társaság tagjai — felekezetre való tekintet nélkül — arabok voltak, s célja az ország nem­zeti fejlesztése. A társaság tör­ténelmi jelentőségét pedig az cdja, hogy egy új politikai mozgalom bölcsője volt. Ezzef elvetették a hazafiság magvait és olyan mozgalom született, amelynek szelleme arab volt, eszméi a vallásiak helyett nem­zetiek. Az arab nemzeti mozga­lom megszületett és gyermek­korát a következő negyven év­ben jegyezték fel, amelynek so­rán gyenge és tehetetlen volt, de élt és növekedett. A Tudományos Társaság ala­pítói — Busztáni, Jazedzsi és keresztény társaik — szerint a modern arab nyelv világivá té­tele az egyik előfeltétele a po­litikai emancipációnak; s az ez­által létrehozandó kulturális kapcsolatokat kell a régi, val­lási megosztás helyébe tenni. Néhányon ahhoz az álláspont­hoz is eljutottak, hogy a' jövő érdekében el kell vetni a val­lást és meg kell valósítani a vi­lági arabizmust. Pánarabizmus Sem a muzulmán vezetők többsége, sem pedig a moha­medán tömegek ezt nem fogad­ták el: számukra még mindig magasabbrendű volt a dar al- iszlám (hívők közössége), mint az umma arabija (arab közös­ség). Azt állították, hogy az ara­bok az iszlám révén váltak ha­talmassá, s szemükben a törö­kök ugyanahhoz a közösséghez tartoztak; míg az új elnyomók, a gyarmatosítók nemcsak az arabok etnikai, de vallási kö­zösségén is kívül állottak (dar ai-harb, hitetlenek). A muzul­mánok részéről a nemzeti ön­tudatra ébredés nem olyan ér­telemben volt kulturális forra­dalom, hogy szakítani akart a múlttal. Ellenkezőleg: a hagyo­mány mezsgyéjén haladt és a irúlt dicsőségének feleleveníté­se által igyekezett életet terem­teni. E mozgalmak szervezői és vezetői az egyházi közösségek elöljárói voltak. Közülük is ki­emelkedik a Busztáni és Jazed­zsi utáni nemzedék legnagyobb — máig tartó hatású alakja — Dzsemál ed-Din al-Afgháni. Azért küzdött, hogy az ottomán birodalom elkerülje az össze­omlást. Ehhez szükségesnek tar­totta az iszlámot megtisztítani hibáitól, a visszaélésektől; eh­hez azonban - állította - visz- sza kell térni a hit forrósaihoz. Legjelesebb követője munkatár­sa, Mohamed Abdu, akinek legfontosabb reformtette az iszlám integrizmus elveinek ki- terjesztése társadalmi-politikai térre. Az Afgháni által megalapo­zott pániszJámizmus a mohame­dán népek nemzetek feletti kö­zösségének megteremtésére irá­nyuló mozgalom volt a muzul­mán vallás, az iszlám alapján. A század végén az iszlám meg­újításán és a modern korhoz való hozzáigazításán túl harcot hirdetett a mohamedán orszá­gok függetlenségéért is, így a gyarmatosítókkal szembeni ideológiai harc funkcióját is be­töltötte. A tanítványok közül Abdul Rahman al-Kavakebi az iszlám megújulását, a modern korhoz való alkalmazkodását kívánja, s kimondja: mindez csak arab vezetéssel mehet végbe. Sőt! Nemcsak “hogy ara­boknak kell a hitújító tevékeny­séget elvégezniük, hanem más nép — különösen a szerinte ala- csonyabbrendű török — erre nem is képes. Tehát pániszlá- mizmus - arab vezetéssel. Az eddigiek önmagukban is bizonyítják, hogy az arabizmus végül is az etnikus vallásból nőtt ki — vallási reformokon ke­resztül —, hiszen Afgháni tanít­ványai a pániszlámizmus meg­alkotója által kijelölt úton ju­tottak el oda, hogy az iszlám megtisztítását csak arabok vé­gezhetik. Innen már valóban csak pár lépés a pánarabizmus. Az áttérést megkönnyítették az események is: Abdul Hamid despotikus, véres uralma, a bi­rodalom vereségei és megállít­hatatlan bukása, s végül az 1880-as évek végén az Egység és Haladás nevű török nacio­nalista párt, az ún. ifjútörök mozgalom tevékenysége. Gyarmatosítás Anglia a századfordulóra lé­nyegében gyarmatává tette Egyiptomot (és a Nílus-völgy más területeit) s pár évtized múlva erre a sorsra jutott a Kö­zel-Kelet: így - a XIX. század közepére a francia uralom alatt álló Magrebbel együtt — az egész arabok által lakott térség a két nagy gyarmatosító uralma alá került, most már nem a török, hanem az angol és francia hatalom volt a fő veszély. Voltak, akik ráébred­tek: másként kell értékelni a nyugat-európai államok civili­zációját és ismét másként poli­tikáját. Ez a felismerés fejező­dik ki Amin ar-Rejháni munkás­ságában: „Az arab nemzeti ön­állósuláshoz vezető út a muzul­mánok részéről az egyhitű tö­rökkel, a keresztények részéről pedig az európaiakkal való kö­zösség tagadásán keresztül ve­zet." Fontosak a századforduló év­tizedei azért is, mert ekkor kez­denek terjedni a szocializmus eszméi. Legelső képviselőjük az egyiptomi R. at-Tahtávi, aki az utópikus szocializmus saint- simoni eszméinek követője volt. A század végén megjelennek a marxizmus eszméi: ezek legelső terjesztője a libanoni S. al-Su- majil. Az első arab szocialista azonban mégis az egyiptomi Szaláma Musza, aki könyvében (Al-lstirakijja - Szocializmus) annak terjesztését tűzi ki célul. Fontos mérföldkő az arab nacionalista fejlődésben 1908, az ifjútörök forradalom éve. Abdul Hamid zsarnoki rendsze­rének bukása, az ifjútörök párt hatalomra jutása o birodalom minden népét — etnikumra és vallásra való tekintet nélkül — még egyszer egységbe sorakoz­tatja az alkotmányos rendszer védelmében. De az ifjútörök na­cionalizmus — különösen a faji alapon álló turanizmus — meg­bontotta ezt a törékeny egysé­get: az araboknak a török for­radalomhoz fűződő illúziója gyorsan szertefoszlott. Nacionalizmus 1918-ban végre elkövetkezett a régen várt nap: a 400 éves tötök uralom alól felszabadul­tak az arabok. Az eufóriás lel­kesedés azonban nem tartott sokáig: a győztes hatalmak fel­osztották maguk közt az addig általuk meg nem szállt arab területeket is: új, gyarmati el­nyomásnak, kizsákmányolásnak vetve alá az arab térség min­den régióját. Ezzel új szakasz kezdődött mind az arab felsza­badító mozgalmak, mind ideo­lógiájának fejlődésében. Azzal egyidőben, amikor megkezdődött az arabok mo­dern fejlődés útjára állása, va­lamennyien a nemzeti és társa­dalmi függés állapotába kerül­tek. Igy a1 társadalmi eszmék fejlődésének fő iránya is a nem­zeti felszabadító küzdelem és a társadalmi feilődés eqymásra hatásának és követelményeinek szükségszerűségeként alakult: az arab nemzet vált a felsza­badító harc szimbólumává, jól­lehet — a szó klasszikus értel­mében — a nemzet még ki sem alakult. Ennek ellenére a tár­sadalmi gondolat minden (vagy csaknem minden) megnyilvánu­lása magán hordta a naciona­lizmus jegyeit: a nemzeti fel- szabadulás ideológiájává vég­érvényesen a nacionalizmus vált. Az I. világháború után a gaz­dasági, politikai és kulturális orientáció és kényszer különbö­zősége következményeként az egyes területek (országok) sa­játosságai mind nyilvánvalób­bakká válnak, s megkezdődik az arabok különálló, független államokra, nemzeti közösségek­re való felbomlása:'a materiá­lis alapon nyugvó centrifugális erők legyőzik az érzelmi-pszi­chikai, etnikai-kulturális centri- petáiis erőket. Az egyes arab területek eltérő társadalmi-gaz­dasági fejlettsége, valamint az a tény, hogy más és más idő­pontban más és más gyarma­tosító elnyomása alá kerültek, együttesen azt eredményezték, hogy kezdett kialakulni az egyes területek helyi feltételek által meghatározott partikuláris (nemzeti) nacionalizmusa, amelynek hatékonyabb alátá­masztására - a nemzeti sajá­tosságok gyökereinek keresésé­ben — kezdtek a régmúlt, az ókor (az iszlamizált arabok megjelenése előtti kor) törté­nelméhez fordulni. Benke József Elekes Zsuzsa orgonaestje Elekes Zsuzsa hétfő esti, a pécsi Székesegyházban meg­rendezett orgonakoncertjének legmagvasabb anyagait két-két Franck- és Mendelssohn-mű ké­pezte. Az igen gondosan ösz- szeállított műsor „szélein" az utóbbi mester D-dúr, illetve B- dúr szonátája, középütt pedig Franck „h-moll prelúdium, fú­ga és variáció”-ja, valamint A- dúr fantáziája hangzott el. A program tehát példázta a ro­mantikus zeneszerzők alapjá­ban kétfajta, bár gyakran ösz- szekapcsolódó elképzelését az orgonaművekkel s egyáltalán a hangszerrel kapcsolatban. Visz- szanyúlni a preklasszikus esz­közökhöz, de ezeket romanti­kus hévvel átizzítani (Mendels­sohn); illetve: a romantikán is túlmutató tartalmak kimondá­sához ezt az univerzális hang­szert újszerű módon hívni segít­ségül (Franck.) Elekes Zsuzsa produkciója arról tanúskodott, hogy bár fia­tal, de ígéretes tehetségű, vi­lágos felfogású művésze hang­szerének. Jó érzékkel, inkább az orgona színeinek, árnyalatos lehetőségeinek bemutatására törekedett, mintsem valamiféle monumentalitást erőltetett vol­na. Határozottan vonzódott a jól megformált, világosan ta­golt művekhez, s hangszerét magától értetődő természetes­séggel, minden mesterkéltség és túlzás nélkül szólaltatta meg. A zenei gondolatok keletkezé­sét, a formaelemeket pontosan igyekezett megmutatni. Ez több­nyire sikerült is, legfeljebb né­ha mérsékelte a hatást egy- egy nem eléggé kiemelt vonal- vezetés, nem eléggé pregnáns ritmika. Tehetségét, melyet iga­zolva láttunk, jelzi legutóbbi nemzetközi sikere is: tavaly nyáron első díjat nyert a lip­csei Bach-orgonistaversenyen, csaknem 50 versenyző között. Az orgonistának méltó part­nere volt Németh Aliz, aki át­tetszőén világos megfogalma­zásban, kiegyensúlyozottan, ám a kellő erőt sem nélkülözve, salaktalanul, tisztán tolmácsol­ta Gounod, Bizet, Franck és Mendelssohn dalait. Varga J. Á Mecsek hangversenye Az Országos Filharmónia hangversenybérlői közül ezúttal nem sokan maradtak otthon a szerdai hangversenyről. Úgy lát­szik a koncert tétje jobban vonzotta az embereket, mint a labdarúgásé. Érthető is ez, ha számbavesszük, hogy a Mecsek Fúvósötösnek itthon négy éve nem volt önálló hangversenye. Minden művésznek, együttes­nek egyik legnehezebb, de legmegtiszteltetőbb feladata: prófétának lenni saját hazájá­ban. A hangverseny műsorösz- szeállítása ezt a vállalást pél­dázta, a fúvósötös-irodalom nehéz, virtuóz darabjaiból vá­logattak. Talán ez a vállalás tette, hogy az egyébként igen jó színvonalú előadói teljesít­mény nem volt végig egyenle­tes. A hangversenyt nyitó Danzi: g-moll Divertimentója egységesen, kidolgozotton, stí­lusának megfelelő hangvétellel szólalt meg. Jók voltak az egyé­ni teljesítmények, a virtuóz szó­lók jól illeszkedtek az egészbe. örvendetes dolog és tenden­ciává kellene válnia, hogy a műsorban más hangszerrel ki­egészülve — nemcsak az egyébként fiatal műfaj, a fúvós­ötös konvencionális összeállí­tású művei között — Mozart: Esz-dúr zongoraötöse is szere­pelt. Nagyszerű alkotás ez: maga Mozart is elégedetten ír róla apjának. Az együttes és a zongora szólamát játszó Jandó Jenő játéka ebben a fantaszti­kus egységű és tökéletességű műben nem hatott eléggé ösz- szecsiszoltnak. A kis részletek megoldásai egymás mellett fu­tottak el, így a nagy forma sem válhatott egésszé. Szünet után Barber: Nyári zenéje és Francaix: Fúvósötöse hangzott el, az előbbi pécsi be­mutatóként. Olyan művek ezek, amelyeket előadói nehézségei miatt csak nagy felkészültségű, összeszokott együttesek tűzhet­nek műsorukra. Ezek előadásá­ban bizonyította a Mecsek Fú­vósötös (Szkladányi Péter, Deák Árpád, Paláncz Tamás, Tolnai Gábor és Várnagy Attila), hogy hosszú együttlétük alatt elért művészi színvonalukat tartani tudják és fellépésük mindig megbízható színvonalat jelent. Kircsi László KÓRHÁZI FELVÉTELES UGYELETEK Mindennapos felvételi ügyeletek gyermek belbetegek részére Pécs város: POTE Gyermekklinika, Szigetvár vá­ros és járás, a pécsi és o volt sely- lyei járás: Megyei Gyermekkórház. Gyermeksebészeti, kórházi felvételt igénylő gyermekfülészeti betegek, égett és forrázott gyermekek részére páratlan napokon: POTE Gyermek- klinika, páros napokon: Megyei Gyermekkórház, Pécs és a megye egész területéről. Felnőtt belgyógyászat: I. kerület: II. sz. Belklinika, II. kerület: Megyei Kórház (Belgyógyászat), III. kerület: I. sz. klinikai tömb. Sebészet, bal­eseti sebészet: I. számú klinikai tömb. Égési sérülések: Honvéd Kór­ház. Koponya- és agysérülések: Idegsebészet. Felnőtt fül-, orr-, gé­gészet: POTE Fül-, Orr-, Gége­klinika. ÉJSZAKAI ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁRÁK Pécs-Vasas II., Bethlen G. u. 8., 10/52. sz. gyógyszertár; Pécs-Meszes, Szeptember 6. tér 1. 10/3. sz. gyógy­szertár, Pécs, Kossuth L. u. 81. 10/8. sz. gyógyszertár; Pécs, Munkácsy M. u. 4. 10/9. sz. gyógyszertár; Veress Endre u. 2. 10/7. sz. gyógy­szertár. SOS-ÉLET telefonszolgálat díjmen­tesen hívható a 12-390-es szá­mon — este 7-től reggel 7 áráig. ORVOSI ÜGYELET Az Egyesített Eü. Intézmények Pécs város lakossága részére az alábbiak szerint biztosítja a körzeti orvosi el­látást szombati napokon: Egészségügyi szolgálat Felnőttek részére összevont rende­lés 7—19 óráig az újmeszesi körzeti rendelő, Korvin Ottó u. 23. (Tel.: 11-169), a Munkácsy Mihály utcai Rendelőintézet, II. emelet 219. (Tel.: 13-833/48), a dr. Veress Endre utcai Rendelőintézet. (Tel.: 15-833). Gyermekek részére összevont ren­delés 7—13 óráig az alábbi gyer­mekorvosi rendelőkben: Gábor A. u. 15. (Tel.: 11-752): Va­sas I—II.; Hird (dr. Galambos, dr. Szűcs), Hősök tere (dr. Mester), Sza- bolcsfalu (dr. Székely); Meszes I—II. (dr. Kálózdy, dr. Zólyomi) kör­zetek betegeinek. Zsolnay V. u. 45. (Tel.: 13-724) Borbála, és Pécsbányatelep (dr. Fi­scher) ; Zsolnay V. u. I—II. (dr. Ko­vács, dr. Katona); Ady E. u. I—II. (dr. Finta, dr. Jármay) körzetek be­tegeinek. Munkácsy M. u. 19. Ren­delőintézet gyermekpoliklinika föld­szinti bejárata, (tel.: 13-833/75). Munkácsy M. u. 19. (dr. Bajnai), Koller u. 9. (dr. Gehring); Móricz Zs. tér (dr. Tóth L.) ; Semmelweis I. u. (dr. Pánczél) ; Mikszáth K. u. (dr. Géczy) körzetek betegeinek. Kertváros, Krisztina tér. (Tel.: 15-708). Kertvárosi u. (dr. Tóth Zs.); Varsány u. I—II. (dr. Matusovits, dr. Bóna), Krisztina tér I—II—III—IV. (dr. Király, dr. Palaczky, dr. Veczán, dr. Kiss), Sarohin t. u. I—II. (dr. Sás- di, dr. Lázár) Fazekas M. u. I—II. (dr. Schmidt, dr. Gothár) körzetek bete­geinek. Dr. Veress Endre u. 2., Ren­delőintézet, gyermekpavilon. (Tel.: 15-833). Mecsekalja (dr. Benczenleit- ner) ; I—II—III—IV. uránvárosi kör­zetek (dr. Fohl, dr. Kőpataki, dr. Dörömbözy, dr. Ötvös) betegei ré­szére. Rókus u. 8. (Tel.: 10-742). Rókus u. I—II—III. (dr. Kovács Cs., dr. Sediánszky, dr. Mezőlaki) : to­ronyház (dr. Szabó I.); Endresz Gy. u. (dr. Görög), Semmelweis I. u. II. (dr. Örkényi) körzetek betegeinek. Szombaton 13 órától este 19 óráig az egész város gyermeklakossága ré­szére gyermekorvosi ügyelet egy he­lyen: Munkácsy M. utcai Rendelő- intézet, gyermekpoliklinika földszinti bejárata. (Tel.: 13-833/75 mellék). Szombaton este 19 órától vasár­nap egész nap és éjszaka, hétfőn reggel 7 óráig ügyeleti szolgálat áll a sürgős ellátásra szoruló betegek rendelkezésére. Felnőttek részére: Korvin O. u. 23. (Tel.: 11-169), a Munkácsy utcai Ren­delőintézet (ügyeleti bejárat, tel.: 12-812), a Dr. Veress E. úti Rende­lőintézet (Tel.: 15-833). Gyermekek részére: Munkácsy Mihály utcai Rendelőin­tézet, gyermekpoliklinika földszinti be­járata (tel.: 10-895). Injekciós kezelésben részesülő gyer­mekek ellátása vasárnap délelőtt 8— 11 óra között történik ugyanitt. Ha a megadott telefonszámok nem jelentkeznek, beteghez hívást a 09- nek (posta) is be lehet jelenteni. Fogászati ügyeleti szolgálat: szombaton este 19 órától hétfő reg­gel 7 óráig a Munkácsy M. utcai ren­delőintézetben (ügyeleti bejárat). állatorvosi ügyelet ügyeletes állatorvos 1981. novem­ber 21-én du. 13 órától november 23-án 6 óráig. Pécs város és környéke számára: Pécs, Szilágyi D. u. 18/1. Telefon: Pécs 30-623. — Mohács város és járás részére: Mohács, Szé­chenyi tér 1. Telefon: Mohács 1. Komló város és járás részére: Komló, Lenin tér 3. Telefon: Komló 81-194. Siklós város és járás részére a keleti részen: Siklós, Dózsa u. 19. Telefon: Siklós 32. Siklós város és járás ré­szére a nyugati részen: Sellyéi Ta­nács. Telefon: Sellye 1. Szigetvári járás keleti részen: Szentlőrinc, Erzsébet u. 31. Telefon: Szentlőrinc 71-052. Szigetvári járás nyugati ré­szen: Szigetvár, Adatkörhöz. Alapi G. u. 4. Telefon: Szigetvár 75. Amennyiben a fenti telefonszámok nem jelentkeznek, vagy az ügyeletes nem található, akkor üzenet hagy­ható a Pécs város és környéke szá­mára a 09-es telefonszámon, Komló város és járás részére a 009-es te­lefonszámon, illetve az illetékes te­lefonközpontoknál „Állatorvosi ügye­let" címen.

Next

/
Thumbnails
Contents