Dunántúli Napló, 1981. november (38. évfolyam, 300-328. szám)

1981-11-02 / 301. szám

Magyar vacsorák Bangkokban Pécsi vendéglátósok sikere Furcsa a thaiföldi étkezési szokás A kínai milliomosnak, aki a bangkoki Hotel Ambassadort hétszázmillió dollárért építtette, rendkívül tetszettek a magyar vacsoraestek. Ennek bizonyítéka az volt, hogy az október 16-tól 25-ig tartó műsoros gasztronó­miai rendezvénysorozaton há­romszor is megjelent, utoljára még egy órával a repülőgépe indulása előtt is. Az ottani ven­déglősök mondják, ez rendkívüli eseménynek számít. Igaz, egész napját ebben a tökéletes luxus­intézményben tölti, de egy-egy rendezvényre legföljebb egyszer néz be, de leggyakrabban egy­szer sem . .. Nincs ezen mit csodálkozni, a thaiföldieknek mi egzotikum va­gyunk. A magyar vacsoraestekre a HUNGEXPO és HUNGAR HOTELS együttműködésével ke­rült sor. A HUNGEXPO szeretne bejutni a délkelet-ázsiai piacra, s így a nevezetesebb magyar termékekből kiállítást nyitott a Hotel Ambassador konferencia- termében, miközben a HUN­GAR HOTELS képviselői magyar vacsoraestekkel és magyar ebé­dekkel látták vendégül a bang­koki ínyenceket. A vendéglátó csoportot Varga Csaba, a HH Pécsi Területi Igazgatóságának és a Hotel Pannóniának ot, igazgatója vezette. A nagy si­kert aratott ételeket Lengyel László, a Nádor konyhafőnöke, Kálmán Ferenc, a Minaret konyhafőnöke és Selmeczki Ta­más, a szegedi Hungária cuk­rászüzemének a vezetője készí­tette. A siker jelei: minden este telt ház, délben nagy forgalom, első oldalas újságcikkek, s már tervezik a kölcsönös vendég­látói kapcsolatot, sőt, egy bangkoki állandó magyar étte­rem nyitásának a gondolata is fölmerült a távoli városban. Minden este svédasztalon tá­lalták föl a számtalan fogást, azt tervezve, hogy az ételsort, magyar szokásnak megfelelően, majd sorban végigkóstolják a j/endéaek- Nem így történt. .. Ugyanis fény derült egy — szá­munkra igen különös — ottani szokásra: a thaiföldiek nem egy- vagy kétfélét vacsoráznak, hanem rengetegfélét, csakhogy nem sorban, hanem — egyszer­re .. . így került egy tányérra a pörkölt a palacsintával, s még vagy ötféle étellel. Az étkezés a következő: egy nagy tányér rizst tesznek középre maguk elé, s a sokféle ételt köré rak­ják, ezzel „ízesítik” a rizst. S közben az is megesik, hogy a rizseskanalat a bográcsgulyás­ba mártogatják. így fogy el lassan, de egyszerre minden. A bangkoki ételek is ízlete­sek, de általában szárazok, legfeljebb mártást adnak mel­lé. Ezért is volt nagy sikere a mi fogásainknak, különösen a habart ételeknek. Az ízletes thai ételek között azonban volt valami egészen „rettenetes” is: a kókuszdióba töltött halpu­ding. .. Varga Csaba sok érdekeset mesélt Bangkokról. Például a vásárlásról. A vevőt szinte be­rángatják az utcáról az üzlet­be és a legelegánsabb boltok­ban is természetes az alku. Az engedményt eleve bekalkulál­ják az árba. Azt, aki az elő­ször kimondott árat megfizeti, legalábbis bolondnak nézik. A vevőt hellyel kínálják, ülve fo­lyik a tárgyalás, üdítőt, whiskyt hoznak, s ha létrejött az alku, újabb whiskyt töltenek. Ott nemigen isznak bort, rendkívül drága is, inkább csöppnyi whiskyt szódával, rengeteg jég­gel, kísérőként sörrel. A másik, ami egészen fantasztikusnak hangzik: 24 óra alatt elkészül egy öltöny, s a reggel 10-kor megrendelt nadrágot este 7-kor már lehet viselni. Hogy lehet ez? A sok turistának könnyű ruhára van szüksége a nagy hőség miatt, ezért egymást érik a szabóságok. Készruhát nem is lehet kapni, csak far­mert, könnyű inget, trikót. A nadrágkészítés, anyaggal együtt, mindössze 250-280 baht (1 baht 1,70 Ft), míg egy üveg bor átszámítva 700 forint­ba, egy darab alma 20 forint­ba kerül! A thai konyha egy-két kü­lönlegességével majd találkoz­hatunk a pécsi Pannónia ét­lapján is. Bangkokban pedig egészen biztosan készítenek méa magyar ételeket. A város jövőre lesz 200 éves, s ez al­kalommal szeretnének egy komplett magyar programot összeállítani az ottaniak, a mostani sikeren fölbuzdulva. Dücső Csilla Hazánkba érkezett Wassily Leontief Nobel-díjas professzor Vasárnap Magyarországra ér­kezett Wassily Leontief Nobel- díjas közgazdász professzor, a New York-i egyetem gazdaság- kutató intézetének professzora, Nyitrai Ferencné államtitkár meghívására. Leontief profesz­szor a Központi Statisztikai Hi­vatal és a Magyar Közgazda- sági Társaság által szervezett III. magyar ágazati kapcsolatok mérlege konferencián vesz részt, melyet november 3—5. között Hévízen tartanak. A Bangkok melletti úszó piac Nyomoz az OTP A szerencse is „romlandó” Kipróbáljuk a szerencsénket. Hátha ... Az OTP lehetőségei között ki-ki kedvére választhat. A hangsúly a nyerésen van. So­kan megfogták már az isten lá­bát, azaz Fortuna kegyeibe fér­kőztek. Hogyan csinálják? Az biztos, hogy a „beugrót” le­szurkolták. Míg sokan nyertesek, jó néhányon csak a tapasztala­tokkal gazdagodunk. Azért nem adjuk fel a reményt. Hátha .. . Pedig az OTP is szurkol. Na nem azért, mert robbantják a bankját, ez ellen bebiztosította magát. Izgalmát gyakorta az okozza, hogy szeretné kifizetni a nyereményt — ha lenne ki­nek. Mert a mázlisták többnyire feledékenyek. Hietve: akinek heti 1—2 totója vagy lottója van, 1—2 gépkocsinyeremény- betétkönyvvel rendelkezik, az még megnézi a húzások után, hogy nyert-e. A tapasztalat azt mutatja, hogy a Fortunát átka­roló hadművelettel — azaz szel­vények, gépkocsinyeremény-be- tétkönyvek tucatjaival — táma­dó szerencsevadászok a szóra- kozottabbak. Nyomoz az OTP. Baranyában a megyei igazgatóság hálózati osztálya. Alapállásuk: minden nyertes vegye át a nyeremé­nyét, addig, amíg igényt tarthat rá. Mert jó néhány szerencse- malacnak is van „szavatossági ideje", tehát a szerencse is „romlandó”. Baranyában az első gépkocsi- nyereménybetétkönyv húzása óta — 1961. augusztus — az öt- és tízezres könyvekkel eddig 1457 gépkocsit nyertek. Leg­többjét időben átvették, vagy a vételárát kérték. Még mindig van néhány gazdátlan. A be­mutatóra szóló könyvekben hiá­ba szerepel tucatnév: Kiss Ká­roly, Horváth Ferenc, Tóth Ist­ván, vagy jelige: Október, Ta­vasz stb., ha nem jelentkeznek a nyertesek. Az OTP annyira ga­rantálja a titoktartást, hogy ez­zel a saját helyzetét is megne­hezíti. Mert használható tám­pontot csak a fenntartásos be­tétkönyv ad: a tulajdonos neve és személyi igazolvány száma alapján kezdhetik a nyomozást. Egyébként? A lakcímnyilvántar­tó iroda segítségével előhalász- szák a „jelige" nevek lakcímeit — ha azok egyediek, nagyobb az esély — és megy is a levél. „Amennyiben gépkocsi-nyere- ménybetétkönyvvel rendelkezik, kérjük, keresse fel'a betétköny­vét kiállító fiókot (takarékszö­vetkezetet, postahivatalt).” Az­tán várnak .. . Nyomoznak sze­mélyesen is, mégpedig mindig párosán járva, hogy elejét ve­gyék az esetleges „kenő", il­letve „hálapénz” panaszoknak. Jó, ha tudjuk: a nyertes gép­kocsit csak a húzást követő egy hónapig lehet átvenni. Utána már csak a vételárat, mégpedig a húzáskor érvényben lévő for­galmi árat fizeti az OTP az idők végeztéig. Az 1974-ben kihúzott Moszkvics nyertese, ha előkerül, akkor 88 ezer forintot kap, pe­dig az új Moszkvics ára már 94 ezer forint. Az egyhónapos ha­táridő viszont igazolt akadályoz­tatás esetén méltányossági ala­pon kis idővel meghosszabbít­ható. A totó- és lottószelvények nyereményét — ha hátul ráírta a feladó a nevét és címét — 10 000 forintig postázza az OTP. Az ennél nagyobb összeget csak személyesen fizetik. Ha van kinek. Pénznyeremény a húzást követő egy év után el­évül ! A tárgynyereményt viszont csak a húzást követő egy hóna­pon belül lehet átvenni, a tá­jékoztatón kijelölt boltokban, áruházakban. Mi lerójuk a szerencseadón­kat. Ha nyerünk: az OTP fizet, vagy nyomoz, hogy fizethessen. És ha csalatkoztunk a szeren­csénkben, egy ideig akkor is őrizzük meg szelvényeinket, hát­ha csak elhallottuk, félreolvas­tuk a számokat. Mert a totó és lottó fogadási szelvény megőr­zése sok embernek hozta meg azt a nyereményösszeget, ami­ről nem is tudott. Murányi László „Maszek tüzépesek" Kihalóban a vándor­meszes foglalkozás Budapesten több mint húsz kiskereskedő látja el a lakossá­got tüzelő- és építőanyaggal a Tüzép és az Áfor melett, míg Baranyában elsőként — 12 év óta — csak Illés Ferenc kiske­reskedő foglalkozik ezzel Diós- víszlón. Szerencsére — ha sze­rényen is —, de növekszik ezt a munkát ellátó kiskereskedők száma. „Maszek tüzépes” 1981-től Csatlós József is Szalántán, míg Ipacsfa ellátására most adott be kérelmet a KISOSZ Baranya me- megyei Szervezetéhez Czrenko- vits Miklós. Ezen kívül egy vál­lalkozó próbálkozott, de bele­bukott, amire magyarázatul ta­lán annyi, hogy a többiek az építőanyag-kereskedelemben vagy az építőiparban dolgoztak korábban. Ez a feltétel elengedhetetlen­nek tűnik, mert a több tucat áruféleség között csak komoly anyagismerettel rendelkező szak­ember igazodik el. Az ellátat­lan vagy alig ellátott távoli k'sfalvakban csak egy-két cikkel kereskedni kész kudarc. Ha va­lahol, hát ebben a szakmában nagyon számít a pontos piaci ismeret, a gyors vásárlás akár a szomszédos megye gyáraiból is, de érteni kell az alkalmi munkások megnyeréséhez is. A kereskedők pontosan tudják, hogy hol épülnek új családi há­zok, a régieket hol újítják fel és ehhez megszervezik a folya­matos anyagellátást, sőt tartós hiánycikket is „felhajtanak", ha erre megbízatást kapnak. Saját autóval egyikük sem dolgozik) bérlik a járműveket. Biztos, hogy többen menné­nek el tüzelő- és építőanyag kiskereskedőnek, ha például nyugdíjasként is vállalkozhatná­nak, vagy egy maszek tüzépes nemcsak egy, hanem több falu­ban is telephelyet nyithatna. Többen a főfoglalkozás mellett szeretnének' legalább tüzelőola­jat árusítani, így például ben­zinkutasok akarnak tüzelő- és tüzelőolajárusító helyet nyitni. De arról a legtöbben elfeled­keznek, hogy csakis a kisfalvak­ba várnak magánvállalkozókat és legfeljebb csak két vállalkozó személy alkothat egy úgyneve­zett közkereseti társaságot. Saj­nálatos módon a hajdani ván­dormeszes mesterség kihalóban van és Baranyában csak 9 mész­kereskedő működik, közülük is csak egy rendelkezik telephely- lyel. A fenti igények realizálásának jogi vonatkozásai még tisztázot­tatok, de az már biztos, hogy az üzlet, a telephely építésére, be­rendezésére, az induló árukész­let beszerzésére igénybe vehető OTP-kölcsönök majdnem meg­kétszereződtek, sőt januártól te­herautóvásárlásra is adnak hi­telt, vagy a vállalkozók bérel­hetnek másfél tonnásnái súlyo­sabb szállítójárművet is. A- lakossági építő- és tüzelő­anyagellátás további javítását szolgálja egy másik vállalkozási forma is, a tüzéptelep szerződé­ses üzemeltetése. A pécsi áfész görcsönyi tüzép-telepét pár hó­napja így vezeti Ruppert Antal építész- és Kóger Gyula gépész üzemmérnök, akik személyen­ként 50 000 forintot szántak a vállalkozásukra. Kisiparosokkal, maszek vándor favágókkal mű­ködnek együtt és sikerült a la­kossági szolgáltatást kibővíteni, ugyanis házhoz szállítanak, be­tonkeverőt kölcsönöznek, bar- kácsanyagokat árusítanak,.tűzi­fát, tetőlécet vágnak méretre, villanyóra-szekrényeket készíte­nek. Utat építettek a tüzéphez, kutat fúrtak és házilag mészoltó- gépet szereltek össze. Előttük az éves forgalom hárommilliós volt, míg most ők havonta egymilliós forgalmat könyvelhetnek el. Na­ponta 14—15 órát töltenek el szervező- és fizikai munkával. Például a havi telefonszámlájuk több mint 2000 forint Csuti János Elégtelen Romlott sör, szemetes só, vizezett zsacskós tej Buggyant csehszlovák sör, szemetes román só, s hogy sa­ját házunk táján is söpörjünk: vizezett zacskós tejek, szivacsos teasütemények, lejárt szavatos­ságú termékek . .. Ezúttal is a Megyei Élelmiszerellenőrző és Vegyvizsgáló Intézet szokásos havi gyorsjelentése fekszik előt­tünk. A finomabb édesipari lisztes- árukból az állami édesipar nem­igen kényeztet el bennünket, viszonylag gyenge a kínálat. Ezért örvendetes, hogy egyes sütőipari válalatok is megjelen­tek termékeikkel, s ezek csoma­golása még tetszetősebb is, mint az állami iparé. Kísértenek azonban a gyermekbetegségek. Az intézet ellenőrei például ne­hezményezték, a Békés megyei Tanács gyomai sütőüzemében készült Körösi Néró teasütemény tömeghiányos, a sima Körösi pedig szivacsos, a kelleténél több vizet tartalmaz. Nem va­lami hires a kecskeméti Sütő- és Édesipari Vállalat Hírős édes teasüteménye, melynek díszítő csokoládébevonata elkenődött. Az egyik süteményféleség túl kemény, a másik jellegtelen ízű­nek találtatott. Első eset, a vál­lalatokat figyelmeztették. Még mindig az édesipari ter­mékeknél maradva: magunk is tapasztaltuk, egyes üzletekben az ilyen termékeket a minőség- megőrzési időn túl is árusítják, mégpedig teljes áron. Ez tör­tént a pécsváradi fogyasztási szövetkezet fazekasbodai ve­gyesboltjában is az Afrikána földimogyorós nugáttal és a Za­mat kávékeverékkel. Az intézke­dést követően az árut a hely­színen elkülönítették, s a to­vábbi árusítást csak mérsékel­tebb áron engedélyezték, az üzletvezetőt pedig figyelmez­tették. A minőség őrei a közel­múltban a MECSEKTEJ szinte egész termékválasztékát kifogá­solták. A zacskós tejeknél tíz százaléknyi idegen víztartalmat találtak, a poharas tejföl kis zsírtartalmú, a teavaj hiányos jelölésű, de nem felelt meg a szabvány előírásainak a félzsí­ros tehétúró és a poharas hab- tejszín sem. Mindez pedig a gondatlan munkavégzés, az alapanyag és a késztermék kellő ellenőrzésének elmulasz­tása miatt. A felelősök ellen szabálysértési jeljelentést tettek. A FŰSZERT raktáraiban a COMPACK által csomagolt te­ák és fűszerek minőségét ellen­őrizték. Négyszáz kilónyi indiai teában az előírtnál nagyobb arányban találtak törmeléket, a 150 kilónyi őrölt feketeborsnál pedig a csomagolást kifogásol­ták: a tasakok fele szétnyílt, a bors kiszóródott belőlük. Figyel­meztetés. Panaszbejelentés nyo­mán vizsgálták a Pécsi Sütő­ipari Vállalathoz érkezett 57 tonnányi Romániából érkezett étkezési só minőségét. A tétel túl sok, szemmel is látható szennyeződést tartalmazott. Visszaszállították a FUSZÉRT- nek. A csehszlovák Podkováni Sör­gyárból hordós sör érkezett a Pannónia Sörgyárba. Nem volt benne köszönet, a sör üledékes, zavaros, kellemetlenül savany- kás ízű, túlerjedt lötty volt. A sört visszaküldték. Ugyanettől a gyártól később két vagonnyi sör érkezett, a hordókon azonban nem volt feltüntetve a töltés ideje. Ez is vissza a feladónak. Miklósvári Zoltán Hétfői □

Next

/
Thumbnails
Contents