Dunántúli Napló, 1981. november (38. évfolyam, 300-328. szám)

1981-11-21 / 319. szám

1981. november 21., szombat Dunántúlt napló 3 A fő célkitűzéseknek megfelelnek fl baranyai vállalatok és szövetkezetek középtávú terveinek tapasztalatai A baranyai vállalatok és szö­vetkezetek VI. ötéves terveinek tapasztalatairól hangzott el a közelmúltban tájékoztatta a Ba­ranya megyei Pártbizottság gaz­daság- és szövetkezetpolitikai munkabizottságának ülésén. Ipar Az iparvállalatok és szövet­kezetek tervei visszaigazolják, hogy a meglévő bázison történő fejlesztés mellett az ipar terme­lésének növekedési üteme az or­szágosnál valamivel alacso­nyabb. A szénbányászatban a központi fejlesztési célok mó­dosítása és időbeli átütemezé­se, a koksz-szénkoncentrátum tervidőszak végére tervezett 670 000 tonnás termelését mint. egy két évvel késlelteti. A szén­bányászat ötéves 15 millió ton­nás termelési terve a liász­program megvalósításának üte­métől is függ. Az energiagaz­dálkodásból részt vállaló nagy vállalatok tervei szerint a ta­karékossági szempontok érvé­nyesítése mellett az energiafej­lesztés az igényeknek megfe­lelően módosul. A Pécsi Hőerő­mű villamosenergia-fejlesztése a tervidőszak során csökken a megelőző tervidőszakhoz képest, míg a hőenergia-fejlesztés a rákapcsolt lakások számának növekedése miatt növekszik. A vegyiparban a Sellyéi Ag­rokémia Szövetkezetei dicséri, hogy a várható piaci igények­kel számoltak, s hogy tevékeny­ségükkel mintegy 2—3 millió dollár deviza takarítható meg. A gépiparban a dinamikus fej­lődést a vállalati tervek is alá­támasztják. Az idén önállóvá vált Sopiana Gépgyár terve sze­rint a gépipari termelés átla­gát meghaladó fejlődésre ké­pes. Tervezett alapja a termelé­kenység és a költséggazdálko­dás javítása, a tőkés export részarányának növelése a kom­petitiv árképzés előnyeinek ki­használásával. Jelentős termés­felfutással számol a gépipari szerkezetgyártó ágazat is. Könnyű- és élelmiszeripar A könnyűipar valamennyi vál­lalata a kereslethez igazodó és növekvő termelést tartalmazó tervet készített. A vezető vállaló, tok elsősorban a tőkés export jelentős bővítése révén kíván­nak fejlődni. Egy részük úgy tervezi, hogy a termelékenység javításának feltételeit a közel­múlt beruházásai biztosítják, mások az exportképesség foko­zása érdekében a további ka­pacitásbővítéssel számolnak. Az élelmiszeriparban a dina­mikus fejlődés feltételei adot­tak. A gazdálkodó szervek a termelésszervezési és integrációs folyamatok követelményeinek eleget tesznek. Ez tervszinten megmutatkozik a termelőbázis­hoz való igazodásban, a válasz, tékbővítésben, a lehetséges ex­portbővítésben és szerződéses fegyelem területén. A vállalatok profiltisztítást, specializálódást és a termékek minőségi jellem­zőinek javítását tervezik. Építőanyag és építés Az épitőanyag-ipari ágazatba tartozó vállalatok tervei a ter­mékösszetétel korszerűsítésével kapcsolatos feladatokat is tar­talmazzák és a termelőerők számbavételénél is körültekin­tően jártak el. Termékenként nézve jelentős felfutást tervez­nek mészhidrátból, égetett és ipari mészkőből és nagyfeszült­ségű szigetelőkből. A kisméretű téglagyártás a terv szerint csők. ken. A megyei építőipari szer­vezetek a belföldi, megyei igé­A tervezőmunkát a kiváró magatartás jellemzi nyék kielégítését szolgáló ter­melésnövekedése az ágazat or. szágos átlagát nem éri el, s alatta marad az elvárásoknak is. A növekedési ütem nagyobb mértékű fokozásának akadályát a munkaerő és a fejlesztési for­rások korlátozásában látják. A tervek nagy hangsúlyt helyez­nek a műszaki fejlesztési, a munka- és üzemszervezési fel­adatokra. Mezőgazdaság A megye mezőgazdasági üze­meinek terveiben mintegy egy­harmados termelési értéknöve­kedés szerepel. Az állattenyész­tésben a növénytermesztésnél dinamikusabb fejlődést tartal­maznak az előirányzatok, — ez eltér a megyei célkitűzésektől — amit a baromfi- és sertésága­zatra alapoznak. A tervidőszak végére tervezett vetésszerkezet, főként a termelőszövetkezetek­nél, közel azonos arányokat mutat a jelenleoivel. Némi te­rületnövekedés várható az ipa­ri növényeknél, míg a fő gabo­náknál a magasabb termés­átlag elérése a cél. A gyümöl­csösök várható területcsökkené­sét új telepítésekkel igyekez­nek mérsékelni. A közös gazda­ságok tervei a kistermelés segí­tésére fokozott gondot fordíta­nak. A termelőszövetkezetekben és folyószabályozás, továbbá a komplex vízrendezési tevékeny­ség emelhető ki. Létszámbővítés? A középtávú tervekről elmond, ható, hogy a vállalatok és szö­vetkezetek nem mérték fel kel­lőképpen a munkaerő-kínálat csökkenését, döntő többségük létszámnövekedést tervezett. Az iparon belül a bányászat szá­mol nagyobb mérvű létszám- csökkenéssel, a villamosenergia­ipar és a vegyipar szintentar- tásra áll be. Végeredményként az iparban mintegy öt száza­lékkal növekedne a létszám, ami nem cél és realitása sincs. A lét­számbővítés lehetőségét a nem anyagi ágazatok közül az ellá­tást, szolgáltatást biztosító te­rületek is túlbecsülték. A munkabizottság megállapí. tóttá, hogy a vállalati terve­zőmunkát a kiváró magatartás jellemzi. A terveket a változó körülményekhez kell igazítani, s célszerű újraértékelni, hogy mi­ként biztosítható a demokra­tikus fórumok javaslatainak be. építése a szükségszerűen vál­tozó tervekbe. A szabályozók belső ellentmondásai fokozzák a tervezőmunka bizonytalansá­gát: a legvitatottabb a bérsza­m 7 Készülnek a stúdiómagnók a Mechlabor pécsi gyárában a növénytermesztés tervezett ho­zamai területnövelés nélkül nem biztosítják a gabonaprogram megyei végrehajtását. Közlekedés, kereskedelem A közlekedési ágak közti mun­kamegosztásban a vasúti áru- szállításoknál növekedéssel, a közúti fuvarozásoknál csökke­néssel számolnak. A szállítási szolgáltatás színvonalának eme­lésére a tervekben nagy hang­súlyt helyeztek. A kereskedelemben a háló­zatfejlesztés korábbiaknál las­súbb üteme a vállalati tervek­ből is érzékelhető. Az V. öt­éves tervidőszakról áthúzódó beruházásokon kívül így is to­vábbi 13 ABC létrehozását ter­vezik, mellettük a kisebb alap­területű szakbolt- és vendéglá- tóhálózat-fejlesztés szerepel. A biztonságos és kiegyensúlyozott áruellátás megvalósítása fő cél, azonban a szükségesnek ítélt termékváltásról, annak feltéte­leiről nem adnak számot a ter­vek. A vízgazdálkodási ágazat a vízkészlet-vízigény egyensúly biztosítását és a környezetvé­delmi szempontokat egyaránt figyelembe vette terveiben. Fon­tosabb beruházásaik közül a Dráva menti árvízvédelmi töltés bályozás szigorú előírása, ami munkaerőhiány-pszichózist te­remtő tényezőnek tekinthető. ♦ Néhány napja a MagyOT Köz- gazdasági Társaság Baranya megyei szervezete kerekasztal- beszélgetést szervezett a közép­távú tervek tapasztalatairól. Ezen a fórumon is felszínre ke­rültek a gazdaság- és szövet­kezetpolitikai munkabizottság által megállapítottak. Ezeken túl azonban elhangzott, hogy a külső hatások sokkal inkább ki­számíthatóak, mint a szabályo. zák változásai. A tervek straté­giai célokat kell hogy tartalmaz­zanak, ennek ellenére a terv­készítők nem tudják levetkőzni a pontosságra való törekvést, nem készítenek alternatívákat. Az anyagi erők mélységének számszerűsítése gyakran indo­kolatlan. Az élelmiszeripari vál­lalatok kivételével a tervekben nem domborodnak ki kellőkép­pen a kooperációk. Generális gondként merült fel, hogy a je­lenlegi foglalkoztatási politikát nem szabadna ennyire kötötté tenni, hanem lényegesen eny­híteni kellene. A tervekről el­hangzott, hogy a fő célkitűzé­seknek megfelelnek, de még mindig sok bennük a formális elem. Roszprim Nándor Mohácsi Új Barázda Termelőszövetkezet Az Új Barázda Tsz Petőfi majorjában a silópalán kok között 260 vagon nedves kukoricát tárolnak Kukoricatermelés világszínvonalon Megközelítették a 10 tonnás „álomhatárt” tésben még „álomhatárnak" _ , r. ■ ■ ■ számított Csak mikroparcellá- A ItöSZIIOSltaSI CClbOl HldUltSk 1(1 kon, a kutató intézetek kísérleti kertjeiben érték ei Az akkori Nyereségben is versenyképessé tették a növényt fajták biológiai potenciálja volt a 100 mázsa. A mohácsi Új Barázda Tsz- ben az idei őszön 95 mázsa szemes kukoricát takarítottak be üzemi átlagban, májusi mor- zsoltra átszámítva. A tervük 747 hektár vetett területről 6000 tonna szemes termés volt, a betakarított mennyiség 7000 tonna. Egyes táblákon elérték, sőt meg is haladták a 100 má­zsát. A Pioneer 3780-as meg­termetté a 110 njázsát hektá­ronként. Ma már szakberkekben köz­tudott, hogy vannak 150, sőt 200 mázsát termő kukoricahib­ridek a világon. Elvileg nem lehetetlen elérni a hektáron­kénti 250 mázsát sem. A nye­reségelv, a ráfordításhozam- aróny alakulása azonban a ter­melőknél határt szab a bioló-, giai potenciál maximális ki­használásának. Az a kérdés, megéri-e ekkora hektárhozamot termelni, mivel ilyen nagy ter­mések „betáplálása" már igen­csak drága? Ott, mint például Mohácson az Új Barázda Tsz- ben, ahol a ráfordított költség megtérül a magasabb hozam­ban, s a növény tetemes tiszta nyereséget produkál, a válasz egyértelműen igen. Mohácson nem rekordokat hajhásznak. Bizonyítja ezt az is, hogy évek óta épp a „tiszta nyereség"-elvből kiindulva gaz­daságosság alapján versenyez­tetik a növényeket. E verseny­ben háromévi átlagot alapul véve toronymagasan a vető­mag-kukorica vezet - ezt 180 hektáron termelik a Bólyi Me­zőgazdasági Kombinátnak — 21 800 forintos nettó nyereség­gel hektáronként. Második a cukorrépa 17 800 forinttal, har­madik a szója 15 000 forinttal, negyedik a magborsó 10 000 forinttal, ötödik a szóban forgó szemes kukorica 8000 forinttal, hatodik a búza 6500 forinttal. Ez a hároméves átlag az idén némileg módosul, mert a magborsó a 18 000 forint/hek- tár nyereségével előbbre lé­pett. Nagyon valószínű, hogy három rekorder növényük — elő­ször értek el cukorrépából 49, silókukoricából 50 és szemes kukoricából 9,5 tonnás termést — előkelőbb helyet foglal el majd ezen a jövedelmezőségi tabellán, ha eljön az év végi kiértékelés ideje. Az azonban már most bizonyosnak látszik, hogy a növénytermelési főága­zatuk hozni fogja a 35 milliós tiszta nyereség tervét, annak dacára, hogy napjaink „leg­pénzesebb”, legdivatosabb nö­vényének, a napraforgónak a termesztésével egyáltalán nem foglalkoznak. Hiba is lenne olyan humuszföldeken, ahol kis odafigyeléssel megterem a 110 —120 mázsa szemes kukorica, az 540 mázsa silókukorica és az 500 mázsa cukorrépa, amit jövőre az idei 331 hektár he­lyett már 509 hektáron termel­nek majd. Az Új Barázda Tsz-nek 3507 hektár szántóföldje van, s en­nek a területnek mintegy egy- harmadát valamilyen formában a kukorica foglalja el. Ezen az őszön szemes kukoricából — a CCM-et is beleszámítva - 8000 tonnát, főtermésű silókukoricá­ból 3000 tonnát, kukoricaszár­ból és egyéb melléktermékek­ből ugyancsak 3000 tonnát, cu­korrépából 20 000 tonnát, ösz- szesen 50 000 tonna termést kellett betakarítani, tárolóhely­re szállítani, télire tartósítani. Erről ma már múlt időben be­szélhetünk, mert a cikk megje­lenésekor már véget ért az őszi betakarítás Mohácson. Érdemes mégis visszapillan­tani, hogy csinálták? Hol kez­dődik el a folyamat, aminek eredményeként 50 000 tonna termék kerül megmozgatásra, a magtárakba, tárolókba, s ami­ből mégis olyan tetemes nye­reség realizálódik? Bánhidi János növényterme­lési főágazatvezető szerint a termelési folyamat és a beta­karítás szervezése a hasznosí­tási célok előzetes, pontos meg­határozásánál kezdődik. A ku­koricánál hármas hasznosítást határoztak meg. 1. Corn-Cob- Mix (CCM), ebből 3000 tonnát tároltak be nedvesen, daráltan, falközis silókba a sertéseknek. 2. Hízómarháknak eltett szem- csutka-felső - tehát cső feletti — szárrész abrakkiegészítőként, és kukoricaszilázs a tehené­szetnek. 3. Szárított szemes ku­korica a tagok háztáji gazda­ságába és állami értékesítésre. A hármas hasznosításnak megfelelően alakították ki a fajtapolitikájukat. CCM-nek — ez a kukoricaterület 33 száza­léka — közép-korai Pioneer 3709-es fajtát választottak, amit szeptember 15-én kezdtek be­takarítani 35-38 százalékos víz­tartalommal.. Ennél, mivel nem igényel mesterséges szárítást, tetemes mennyiségű tüzelőola­jat takarítottak meg, s épp ez volt a céljuk. Ezért alakítják át a sertésetetési technológiát. A 2-es számú hasznosításra — a terület 33 százalékán — termel­ték a már említett rekorder Pioneer 3780-as kukoricát. Ezt októberben takarították be, ugyancsak szárítás nélkül tar­tósították. Szemes hasznosításra szintén 33 százalékban egy ko­rai Pioneer 3978, és egy ké­sei, a már említett Pioneer 3780-as fajtát termeltek. Az előzőt szeptember végén - ok­tóber elején takarították be 25 százalékos víztartalommal — gyors vízleadó típus — s így mindössze 10—11 százalék vizet kellett az olajjal működő szárí­tón eltávolítani. A kései, leg- bőtermőbb fajtát, átlag 26—27 százalékos víztartalommal, no­vember 16-ra takarították be. Ebben a jól gépesített szö­vetkezetben a két Claas Do- minátor 6 soros, egy E 516-os kombájn ugyancsak 6 soros, és két John Deere 980-as kom­bájn 4-4 soros adapterrel, nyújtott műszakban (reggel 6- tól este 6-ig) óriási napi telje­sítményt tett lehetővé. A beta­karítás utolsó napjaiban a Do- minátorokat tartalékba tették, hisz a másik három kombájn könnyen kiszolgálta a napi 20 -22 hektáros szárító kapacitást. Két műszakot emiatt nem szer­veztek. A bérezésük is igen egysze­rű, mégis ösztönző. Premizálás nincs, a szakembergárda a fi­zetéséért, a kombájnvezetők, a kombájntípustól függően — má­zsánként 40, illetve 60 fillérért takarították be a termést, illet­ve a nem várt 1000 vagon ter­méstöbbletet. A nagy termést a KSZE- rendszer keretében átlag 500 kg vegyes műtrágya hatóanyag adagolásával érték el. Ez az átlag azonban nagy szóródáso­kat fed, hisz a talajaikat és a növény talajvizsgálatra alapo­zott szisztéma szerint láplálják. Ami nagyon szimpatikus még Mohácson, hogy betakarítják a melléktermékeket is. Az ehhez szükséges gépeket, eszközöket természetesen időben beszerez­ték. Kukoricaszárból és cukor­répafejből melasszal 3000 ton­na szilázst készítettek a tehe­nészetnek. Megéri betakaríta­niuk a kukoricaszárat — 2 mil­liót nyernek rajta - nem szánt­ják alá. A búzaszalmát sem égetik el. Eddig 300 tonna szalmaoelletet exportáltak az NSZK-ba.- Rné -

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents