Dunántúli Napló, 1981. november (38. évfolyam, 300-328. szám)

1981-11-20 / 318. szám

© Dunántúli napló 1981. november 20., péntek Közgazdasagi élet----------------------------------------------------*----------------------------------------------------­A gazdasági növekedés új forrása - a hatékonyabb szellemi munka A szellemi munka hatékonysága növelése jegyé­ben a Szervezési és Vezetési Tudományos Társa­ság nemrég Pécsett kétnapos országos konferen­ciát rendezett, melynek nyitó előadását Nyers Re­zső, az MSZMP KB tagja, az MTA Közgazdaság- tudományi Intézetének tanácsadója tartotta a szellemi munka hatékonyságának szerepéről a népgazdaság fejlődésében. A konferencia három szekcióban folytatott munkát, ennek keretében előadások és viták hangzottak el a szakképzésről és a foglalkoztatottságról, a szellemi munka szer­vezéséről, vezetéséről, valamint értékeléséről; majd a konferencia zárónapján a résztvevők ajánlásokat fogalmaztak meg. Minderről annak idején tudósí­tásban beszámoltunk. Közgazdasági élet rovatunk­ban most — ha még oly hézagoson is, de mintegy bepillantást nyújtva a konferencia munkájába, egyszersmind ismételten ráirányítva a figyelmet napjaink növekvő fontosságú kérdésére — részlete­ket adunk a szekcióülésen elhangzott előadások­ból. Miklósvári Zoltán- * '■ A végső erőforrás... Amikor a gazdálkodásban az anyagi lehetőségek szűkösek, mindig nagyobb fontosságot kap az emberi tényező, mint végső erőforrás, amivel saját lábán megállhat a gazdálkodó egyén és közösség. Hazánkban éppen ilyen helyzet alakult ki... Sok szó esik manapság a munka intenzitásáról és a mun­kafegyelemről, amit javítani kell; úgyszintén a szorgalomról, a hivatástudatról és pontos­ságról, a szakmai ügyességről, melyek az emberi magatartás fontos kifejeződései, és sok te­rületen a munka javításának el nem hanyagolható tényezői. De ha igaz — márpedig igaz —, hogy a változó feltételek új helyzetet teremtenek számunk­ra, akkor a nehézségek szorí­tó gyűrűjéből már nem törhe­tünk ki csupán azzal, hogy min­denki szorgalmasabban dolgo­zik, hanem egy sajátos több­letre kell szert tennünk: új fel­ismerésekre műszaki és gazdál­kodási területen, új módszerek rekre, melyek megoldják a „ho­gyan” dilemmáját, újfajta em­beri kapcsolatokra, melyek megszakítják a sablonná vált rutint. Talán nevezhetjük ezt valamiféle új „szellemi beru­házásnak" a gazdaságba, mely a szellemi munka hatékonysá­gát fokozza, és azon keresztül elvezet a társadalmi összmun­ka mainál nagyobb fokú hasz­nosságához. (Részlet Nyers Rezső nyitó előadásából.) Jelentős kapacitás Társadalmunk szellemi munkaterü­letein a jelenlegi szellemi kapacitás jelentőinek mondható. 1980-ban 330 ezer ember dolgozott műszaki mun­katerületen. 377 ezer gazdasági és igazgatási, 332 ezer kulturális és egészségügyi, 361 ezer számviteli­ügyviteli munkában, a szellemi mun­kakörben dolgozók száma tehát ösz- szesen 1,4 millió, az összes dolgo­zóknak csaknem 28 százaléka. Mitől szenvednek a fiatal mérnökök? A szellemi munkás napi szerszámai yy z alkotó munka tartalékait és eszközeit vette számba elöadá- sóban Frank Tibor. íme, a szellemi munkát segitő munka­eszközök gazdag tára! A „Szakképzés — foglalkoz­tatottság" szekcióban hangzott el Valkovits Zoltánná előadása a szellemi munka hatékonysá­gáról és értékelésének lehető­ségeiről. Az előadás érdekes fejezete, melyben a szerző az alkotó munka feltételeinek hiá­nyával foglalkozik a munkahe-;. lyeken. * A fiatal értelmiségiek szá­mára a munkahelyeken sokol­dalúan kellene biztosítani alko­tó tevékenységük kibontakozta­tását. 1966-ban Nagy Sándor a mérnökök körében mérte fel a szellemi munka hatékonysá­gát gátló főbb munkahelyi té­nyezőket. Az alábbi következ­tetésekre jutott: A bérezési rendszer a telje­sítménytől és tehetségtől füg­getlenül szakadékot hozott lét­re a beosztottak és a vezetők fizetése között. A nagyobb anyagi megbecsülés miatt na­gyon sok tehetséges, de veze­tőkészséggel nem rendelkező szakember vállalta a felkínált vezető beosztást. így szellemi képességeit, tehetségét gyenge hatásfokkal tudta hasznosítani. A kezdő szakemberek — az alapozás első öt évében — az idősebb kollégáktól nem kaptak megfelelő útmutatást, így nem tudták elsajátítani a munkakör ellátásához szükséges szakmai ismereteket. Idővel ambíciójuk alábbhagyott, és a pótolhatat­lan hátrány elveszett szellemi értéket jelentett. Gyakori jelenség volt, hogy nem képességüknek megfelelő munkakörben foglalkoztatták a fiatal értelmiségieket, vagy ala­csonyabban kvalifikált munkát végeztettek velük. Nyilvánvaló, hogy adminisztrációs munka­végzés esetén vagy technikusi végzettségnek megfelelő mun­kakörben tudásuk egy része el- fecsérlődött. A vezetői fogyatékosságok is gyakran hozzájárultak a haté­konyság csökkenéséhez. A fia­tal mérnökök nem kaptak meg munkájukhoz minden szükséges információt; képességeiket megfelelő szintű feladat híján nem tudták bizonyítani; munká­val nem voltak rendszeresen el­látva, gyakran csupán látszat­feladatokat kaptak. Munkájuk elvégzése után annak értékelé­sére nem került sor; munkakö­rük ellátásához megfelelő cse­lekvési szabadsággal nem ren­delkeztek; a kiemelkedő telje­sítmény az anyagi elismerésben, a bérezés differenciáltságában nem jutott kifejezésre; az egyé­ni ambícióknak, továbbtanulási vágyaknak nem szerezhettek maradéktalanul érvényt. Gyakran van ellentmondás a végzettség és a betöltött mun­kakör között. Jól tükröződik ez az 1971. évi statisztikai adatok­ban. A mérnökök száma 1971- ben körülbelül 95 ezer volt. Ez­zel szemben a 102 ezer mérnöki munkakört betöltő szakember közül csupán 58 ezer rendelke­zett felsőfokú végzettséggel. Negyvennégyezer mérnöki mun­kahelyet diploma nélkül töltöt­tek be. Ennek egyenes követ- kezménveként 37 ezer diplomás mérnököt nem a véazettségé- nek megfelelő munkakörben foglalkoztattak. Ezeknek a hiányosságoknak a felszámolásához az elmúlt 10— 15 év nem volt elegendő. A problémák felvetése — sajnos — változatlanul időszerű. Az emh'teH ielenségek ma is létez­nek, legfeljebb aránvuk némi­leg módosult. A szellemi mun­ka hatékonvságát aátló veze­tői problémák az SZVT VI. ve­zetéstudományi konferenciáján is napirendre kerültek a változ­tatás igényével. 1980-ban a fiatalok debreceni tanácskozá­sán is hasonló vélemények hanqzottak el a oályakezdő fia­talok helyzetéről. A KISZ X. kongresszusa is napirendre tűz­te a kérdés megvitatását. A „Változások tükrében” tanul­mánykötetben Módra László így fogalmazta meg vélemé­nyét: A fiatalok eqy részének esetenként főiskolai, egyetemi végzettséagel sem mindig sike­rül kvalifikált szellemi munkát biztosító munkakörben elhelyez­kednie. Egyes munkakörökben sokszor az előírtnál jóval ala­csonyabb véazettséaűek van­nak, másutt túlképzett munka­erőt foglalkoztatnak. Ennek tár­sadalmi és egyéni vonatkozásai roppant károsak.” Levonhatjuk a következtetést: a szellemi munka hatékonysá­ga az utóbbi évtizedekben nem növekedett a kívánt mértékben, a szellemi tőkével mostohán bánunk, az elpazarolt szellemi értékek soha meg nem térülő befektetett tőkeként vannak jelen társadalmunkban. * A fiatalok gondjaival össze­függésben a konferencia két ajánlása: 1. Felül kellene vizs­gálni a pályakezdők elhelyez­kedési rendszerét, és legfeljebb csak azt kellene szabályozni, hogy minden egyetemet végzett fiatal a szakmájának megfele­lően helyezkedjen el. 2. A fiatal pályakezdő műszakiakat, köz­gazdászokat tanácsadás jelleg­gel, esetleg az FMKT-mozga- lom keretében be kellene von­ni a nagyobb jelentőségű vál­lalati kérdések, döntések elő­készítésébe. A szellemi munkát a külön­böző információs, kommuniká­ciós és irodaszervezés eszkö­zei segitik. Ezek az eszközök a különböző irodákban találha­tók, de vannak olyan eszközök is, amelyek közvetlenül a ter­melésirányítást segítik. A szellemi munkások mun­káját az egész világon meg­könnyítik az információkat nyújtó gépek alkalmazása. A kért adatokat nemcsak telefo­non, hanem képernyőn is köz- lik és írásbeli formájuk a te­lexgépek által kibocsátott írá­sokon is olvasható. Ugyan­csak a gyors informciókat szol­gálják a távadatfeldolgozó gé­pek, melyek nemcsak szövege­ket, hanem rajzokat is továb­bítanak. Az információs gépek segítségével a vállalatok gyor­san reagálnak az árajánlatok­ra, amire a konkurrenciaharc kényszeríti őket. Nagy fejlődésen mentek ke­resztül a telefonkészülékek. A telefon minden vezető napi munkaeszköze. Léteznek lyuk­kártyára működő telefonok, ahol minden hivott félnek kü­lön kártyájai van. E kártyákon kilyukasztják az előfizető tele­fonszámát, és a kártya készü­lékbe való elhelyezésével lét­rejön az automatikus kapcso­lás. A telefonkártyákat azután ABC-sorrendben tárolják, és a titkárnő onnan keresi ki a hí­vott felet. Vannak olyan ké­szülékek is, ahol gombnyo­másra 30—50 állandó partnert lehet közvetlenül hívni. Egyes, újabban forgalomba hozott készülékeken számológép is működik. Telefonálás közben mód van a számítások elvég­zésére, amelynek végeredmé­nye megjelenik a hívott fél ké­szülékén is. Külföldön léteznek autótele­fonok, melyeknek segítségé­vel az utazó az autóból is te­lefonálhat, és ily módon hasz­nosíthatja az utazási holtidőt. Szélés körben használhatók a rövidhullámú, hordozható tele­fonok. E készülékeken a szám- tárcsákat a nyomógombok vál­tották fel. Nagyobb távolság­ra, például építkezéseken, vagy traktorok irányítása köz­ben használják a rövidhullámú adó-vevő készülékeket. Elterjed­tek azok a készülékek is, me­lyeknek seaítséaével jelezni le­het a másik félnek, hogy hív­ják, keresik, és menjen a leg­közelebbi telefonkészülékhez. Egyes telefonkészülékekben di­gitális óra is működik, a nyo­mógombok vagy számtárcsák a sötétben világítanak, vagy a kéz közeledésére világosabbá lesznek. Könnyítik a munkát a dik­tafonok, amelyek sajnos itthon nem terjedtek el. Használják értekezleteken, könyv helyett o lényeget rögzítik, segítségé­vel készülni lehet a másnapi értekezletekre, vagy az autó­ban egy-egy hosszabb utazás közben ki lehet használni a holtidőt. Külföldön postán is elküldhetők a szalagok „han­goslevél" gyanánt. Ismertek hazánkban egy sor vállalatnál a mágnestáblák, vagy a szalagos grafikonokkal működő táblák. Színekkel hív­ják fel a felhasználók figyel­mét a tervteljesítés állására, szállodákban az üres szobák­ra, készletekre stb. Ugyancsak fontos eszközök az irodaszer­vezési eszközök, melyek segí­tik a szellemi munkát. Elsősor­ban a kartotékrendszerek, a különböző színű dossziék, me­lyek segítik a különböző ira­tok tárolását és visszakeresé­sét. Évekkel ezelőtt a termelés- irányítás gépesítése nagyot fejlődött. Több vállalatnál, például a Goldberger Gyár­ben, a Mátravidéki Fémmű­vekben, a Csepel Művekben, az Ikarusban és másutt felál­lították a „processographot”, melyet aztán a legtöbb helyen leszereltek, ugyanakkor kül­földre exportáljuk. E több mil­lió forintot érő készülék segít­ségével regisztrálni lehet az állásidőt, ipari tv segítségével rálátni az üzemekben folyó munkára, utasítást lehet adni a gépek javítására, az anya­gok mozgatására és másra. A nehéz szellemi munkát méq sok készülék könnyíti, vagy bizonyos szellemi munkát megtakarít, például a telefon- ürenet-rögzítő készülékek, a különböző testméretekhez be­állítható székek, a másolás közben pedállal működő la­pozókészülékek és mások. * Megjegyzés: a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság először „A szellemi munka ter­vezése, szervezése és értékesí­tése" című konferenciával egy- időben, 1976-ban, majd azt követően kétévenként rendezte meg ORGTE<~HNIK elnevezé­sű kiállítását. A kiállítások a szervezési és vezetéstechnikai eszközöket népszerűsítették, egy­szersmind áttekintést adva a szakembereknek arról, hogy a világban hol, mely cégek mi­lyen eszközöket gyártanak, me­lyeket a vezetés és a szervezés szolgálatába álllítanak. Az ed­dig három alkalommal meg­rendezett kiállításnak összesen több mint 30 ezer látogatója volt. Pécsi utcák — híres emberek Dr. Münnich Ferenc Kilencvenöt éve, hogy 1886. november 16-án megszületett Münnich Ferenc, az interna­cionalista harcos, párt- és ál­lami vezető. És november 29- én, Pécs felszabadulásának ün* * népén 14 éve lesz annak, hogy 81 éves korában elment közü­lünk. A tévé november 12-i adásában pár percre elénk vil­lantotta mosolygós alakját, s nekünk, pécsieknek úgy tűnt, mintha közöttünk ülve jóízűen mesplné viharos életének vál­tozatos eseményeit. Münnich Ferenc a felszaba­dulás után Pécs és Baranya főispánjaként mintegy fél évig működött városunkban. Pécset azonban már előbb is ismerte. Viharos út című visszaemléke­zésében írja, hogy ^^augusz­tusában már járt a jugoszláv megszállás alatt állott Pécsett, ahol éles harc folyt a szénbá­nyák birtoklásáért. Az volt a feladata, hogy a város öntu­datos dolgozóit tudósítsa az akkori politikai lehetőségekről. Egy borbélymester segítségével sikerült is feladatát megolda­nia, majd Pécsről Bécsbe uta­zott vissza. Említett önéletrajzi munkája a maga visszafogottságában is sok történeti eseményt rögzített, amely élénk fényt vet kommu­nistává érlelődésének, forra­dalmi harcossá válásának fo­lyamatára. A Viharos út első lapja anekdotával kezdődik, s ilyennel később is bőven talál­kozunk e színes tollal megírt munkában. Azt írja le beveze­tőül, hogy amikor miniszterel­nöki minőségben Tokaj városá­ba érkezett, ahol néhány diák­évét töltötte, a város utcáin, a házak ablakain ilyen felirato­kat olvasott: „Köszöntjük váro­sunk szülöttjét!" Münnich Fe­renc nem akart ünneprontó lenni, de csendesen megje­gyezte, hoqy nem Tokajban, hanem a Fejér megyei Sere­gélyesen született, ahol később képviselővé is választották. Gyógyszerész, majd állatorvosi diplomát szerzett, édesaoja gyakran változtatta munkahe­lyét. Feri fia oedig a gimná­ziumokat, amelyekből gyakorta kicsapták. Már diákkorában verselge- tett. s ezzel a „szórakozással" később sem hagyott fel, pedig a jogi diDloma measzerzése után ügyvédjelölt korában fő­nöke egyre kérlelte, ne írjon ateista verseket^ mert elriasztja az ügyfeleket. O azonban hu­morosan azt válaszolta, hogy az Úttörő c. lapot, ahol versei megjelennek, Tokajban úgy­sem olvassák. Az I. világháború idején orosz hadifogságba került. A dornícai, az omszki, majd a tomszki táborba kerülve bal­oldali gondolkodású társaival háborúellenes forradalmi hír­verést folytatott a többiek kö­zött. 1917 májusában tagja lett a párt tomszki szervezeté­nek, később pedig a hadifog­lyok szibériai forradalmi moz­galmának. 1918 novemberében vissza­tért Magyarországra, és részt vett a KMP megalakításában. A Tanácsköztársaság idején a Hadügyi Népbiztosság szerve­zési osztályának vezetőjeként, majd a 6. hadosztály politikai biztosaként működött. Majd Ausztriában, Csehszlovákiá­ban, Bulgáriában és Berlinben teljesített különböző pártmeg­bízatásokat. A Szovjetunióba visszakerül­ve az ásványolajipari ellenőrző bizottság vezetőjeként dolgo­zott, s közben cikkeket írt a Sarló és Kalapács című folyó­iratba. 1936 októberében Spanyol- országba ment, ahol Flatter Ottó néven Zalka Máté tá­bornoknak, a 12. nemzetközi brigád parancsnokának egyik helyettese, majd a 15. spanyol hadosztály vezérkari főnöke lett, végül a 11. nemzetközi brigád parancsnoka. A spanyol köztársaság megdöntése után a francia internáltsógból kisza­badulva ismét Moszkvába ment, ahol 1942-ben a szovjet hadsereg tisztjeként a sztálin­grádi fronton harcolt. 1945-ben tért vissza Magyar- országra, ahol változatos mun­kakörök várják: budapesti rend­őrfőkapitány, majd nagyköveti szolgálatot teljesít külföldön. 1956-ban mint a forradalmi erők egyik vezetője kiemelkedő szerepet játszott a proletárdik­tatúra megszilárdításáért foly­tatott harcban. Volt: a fegyve­res erők minisztere, belügy­miniszter, a Minisztertanács el­nöke, majd éveken át állam­miniszter. E vázlatos életrajzból kibon­takozó egyéniséqe egv nagy kor hiteles történeti dokumen­tumainak idézése is. Tóth István PÉCS. SZÜLETTEK: Szabó Balázs, Kreiner Gina, Torma Krisztián, Schmidt Norbert, Nagy Gabriella, Silc Petra, Sándor András, Horváth Balázs, Tar Krisztián, Erdősi Brigit­ta, Port Lajos. Varga Nándor, Bencs Károly, Krécsó Ferenc, Udvari Sza­bolcs, Kis Halas Emőke, Séra Niko­lett, Wéber Zsolt, Várnai Róbert, Pórszász Balázs, Neumayer Agnes, Sugár Sarolta, Horváth Anita, Karádi Lídia, Rózsavölgyi Anita, Kapusi Szilveszter, Villányi Csongor, Polgár Krisztián, Nagy Judit, Szennai Ádám, Kóródi Katalin, Acsády Krisztina, Horváth-Szabó Zsolt, Danó Pál, Orosz Lívia, Kovács Zoltán. HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK: Varga Károly és Horváth Anna, Kucselata László és Fejes Zsuzsanna, Komróczki Imre és Katona Ágnes, Csaba András és Latka Gabriella, Mizsei Laios és Schmal Valéria, Földvári Miklós és Kálócz Ibolya, Setényi Miklós és Kocsis Erika, Rudán János és Tatár Terézia, Lévai Rudolf és Túri Zsu­zsanna, Vass Jenő és Szabó Mária, Tóth József és Beck Hilda, Gyóni Károly és Horváth Erzsébet, Cseh Zoltán és György Gyöngyi, Papp Ist­ván és Bögyös Gyöngyi, Ritter Imre és Földi Éva, Sárdi János és Hor­váth Erzsébet, Kiss István és Balogh Margit, Gazder Arnold és Billeg Rózsa. MEGHALTAK: Kaveczki János, Ba- dó István, Freifogel Jánosné Tamóczi Margit, Huri Nándor, Bachmann Andrásné Probst Katalin, Megyei Sándorné Kovács Ilona. Dankó Ist­ván, Dombay Lajosné Göpil Margit, Török János, Arvay Józsefné Timár Erzsébet, Balatonyi Istvánné Bakó Vilma, Szigetvári Sándorné Balog Irma, Köhler Gyuláné Jáger Karolin, Acsádi József, Szabó Györgyné Biz- deri Erzsébet, Echter János, Bakó János, Rumpler Mihály, Heisler Ist­ván, Szentkereszti Józsefné Páhok Mária, Csiki Laios Kristófné Takács Mária, Orsós Mónika, Böröcz János, Mayer Antal, Gyula János, Orbán Lajosné Keiser Rozália, Tóth Imréné Dala Mária. Szabó Antal, Varga Istvánné Klein Katalin, Venicz János, Horváth Géza, Balog Mihályné Tóth Erzsébet, Juhász András, Perger An­tal, Nagy Pál, Horváth Ferencné Csutorás Erzsébet, Horváth Károly, Hauser Vilmos, Mutz Henrik, Borbás Mihályné Tar Éva. Kórházi felvételes ügyeletek Mindennapos felvételi ügyeletek gyermek bel betegek részére: Pécs város: POTE Gyermekklinika, Sziget­vár város és járás, a pécsi és a volt sellyei járás: Megyei Gyermek- kórház: Gyermeksebészeti kórházi felvételt igénylő gyermekfülészeti be­tegek, égett és forrázott gyermekek részére páratlan napokon: POTE Gyermekklinika, páros napokon: Me­gyei Gyermekkórház Pécs és a megye egész területéről. Felnőtt belgyógyászat: I. kerület: II. sz. Belklinika, II. kerület: Me­gyei Kórház (fertőző épület), III. ke­rület: I. sz. klinikai tömb. Sebé­szet, baleseti sebészet: II. sz. klinika. Égési sérülések: Honvéd Kórház. Koponya- és agysérülések: Idegse­bészet. Felnőtt fül- orr-, gégészet: POTE Fül-, Orr-, Gégeklinika. ÉJSZAKAI KÖRZETI ORVOSI ÜGYELET: Felnőtt betegek részére: Korvin O. u. 23» tel.: 11-169. Munkácsy M. u. rendelőintézet, üqyeleti bejárat, tel.: 12-812. Veress E. u. rendelőintézet, tel.: 15-833. Gyermek betegek részé­re: Munkácsy M. u. rendelőintézet, gyermekpoliklinika, földszinti bejárat, tel.: 10-895. Fogászati ügyelet: Mun­kácsy M. u. rendelőintézet, ügyeleti helyiség. Tel.: 12-812. Minden este 7 órától reggel 7 óráig. ÉJSZAKAI ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁRAK Pécs-Vasas II., Bethlen G. u. 8., 10/52. sz. gyógyszertár; Pécs-Meszes, Szeptember 6. tér 1. 10/3. sz. gyógy­szertár, Pécs, Kossuth L. u. 81. 10/8. sz. gyógyszertár: Pécs, Munkácsy M, u. 4. 10/9. sz. gyógyszertár; Veress Endre u. 2. 10/7. sz. gyógy­szertár. SOS-ÉLET telefonszolgálat díjmen­tesen h Ívható a 12-390-es szá­mon — este 7-től reggel 7 óráig.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents